Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-29 / 177. szám

1965. július 29, TÖhVtÄ MEGYEI NEPOJSAd 5 A '(laiuizúk kxíitgk&ti A kocsikerekek, köröm­cipősarkok ■valósággal be­lesüppednek a megolvadt aszfaltba. Mindenki az ár­nyékba igyekszik. A me­leg szinte elviselhetetlen, árnyékban is 33 fokot mu­tat a hőmérő higanyszála. A lefüggönyzött irodák­ban, hűvös munkahelyeken még valahogy ki lehet bírni, de a szabadban, a tűző napon már nehezebb. Pedig 33 fok feletti hőmér­sékletben is dolgoznak em­berek. A szekszárdi Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat horgonyzóműhelyében ebben az időben például 45—50 fok a meleg a hor­ganyfürdő környékén. És itt is szinte megállás nélkül folyik a munka. Egyik oldalon hosszú csö­veket dugnak a horgany­ba, a másikon pedig már erőteljesen emelik ki a sistergő, gőzölgő, ezüst szí­nű öntözőcsöveket. Az elő- dolgozók munkája a leg­nehezebb. Derékra vet­kőzni sem lehet. Ingben, aszbesztkötényben és kesz­tyűben, védőszemüveggel dolgoznak, hogy a forró horganycseppektől védve legyenek. Szabó József szakavatott kezekkel emeli ki, társa segítségével, a csövet, és néhány ügyes mozdulattal aszbesztkötél- lel tisztítja meg a felesle­ges horganytól és salaktól. Szabó József Nem Varga István Varga Istvánnal együtt már annyira összeszoktak a munkában, hogy egymás gondolatát is tudják. Na­gyon fontos ez, mert a tel­jesítményben és a baleset elkerülésében ez nagy sze­repet játszik. Egy elvétett mozdulat, máris megjele­nik a karon az égési seb, amely hosszú időre munka- képtelenné tenné őket. Az öntözőcsövek speciá­lis emelővel felkerülnek az emeletre, ahol tovább tisz­títják őket. Folyamatosan halad az emelő, egymás után szállítja a forró csö­veket. „Kánikula a káni­kulában’’. 45 fok meleg, de az ember ezzel is megbir­kózik. Varga Istvánon még az ing sem vizes, pedig elég sok szódavizet iszik a 7 órás munkaidő alatt. Meg­szokták már és beszélgetés közben mindketten határo­zottan állítják, hogy nem kívánkoznak más munka­körbe. horgany zóműhelyben, mondom, az elején nagyot nehéz volt — meséli. — t későbbiek során megszok tam, nem tudnék más mun kát elképzelni. Hogy ki bírhatatlan a meleg? Esti meg lehet szokni. Fenn, az emeleten már enyhébb az idő valamivel. A hatalmas szellőzőnyílá­sokon elszalad a füst, meg­indul a levegőjárás, így legalább 10—15 fokot esik a hőmérő higanyszála. Hos- nyánszky Ferenc itt dolgo­zik, a lehorganyzott öntö­zőcsöveknél. — Ezen a részen már ki­bírható az időjárás — mondja, és ujjai egy pil­lanatra sem állnak meg a munkában. — Igaz, hogy 33 fokos melegben sem könnyű dolgozni, de azért sokkal könnyebb, mint a Varga Pistának, meg a Sza­bónak. Ez a részleg a lehor­ganyzott csövek szerelé­keit, tartozékait erősíti fel. Elkészültük után indul a szállítmány a raktárba, majd a rendelők kívánsága szerint az államf gazdasá­gokba, termelőszövetkeze­tekbe. — Eredetileg nem itt dolgozom, hanem a sava- zóban. Most csak kisegítő­be jöttem ide. A savasá­ban is elég nehéz a mun­ka, mert a sósavval telí­tett medencékből állandóan árad a gőz, amely megne­hezíti a levegővételt. Per­sze vigyázni is kell, mert egy rossz lépés és a csö­vek berakása közben köny- nyen előfordulhat baleset. Hosnyánszki Ferenc Közben megjelennek az ajtóban az elődolgozók. Varga István felemeli a védőszemüveget, homloká­vá tolja, majd nagyot fúj. — Remélem, nem tart sokáig ez a kánikula, mert lassan elolvadunk — mond­ja fejcsóválva és törölgeti verejtékező homlokát. Oda­fordul a társához. — Jós­ka, van egy cigid? Szabó József előkotorász- 5za aszbesztköténye alól ci­garettáját, megkínálja mun­katársát. Rágyújtanak. Olyan élvezettel szippanta­nak, hogy az ember azon­nal megkívánja tőlük. Jólesik egy kis pihenő az 50 fok után. A 33 fok most kellemes hűvöset jelent nekik. Még csodálkoznak is, hogy a fent dolgozó tár­saik miért izzadnak? — Ma mennyit csiná­lunk? — kérdd Szabó Jó­zsef társától. — Ma is azt hiszem meg­csináljuk a kétszáz dara­bot. Mi a véleményed? Megbeszélik, hogy még hány csővel hátralékosok a mai műszakban. Felhúz­zák kesztyűiket, megiga­zítják a védőszemüveget és újból nekilátnak a mun­kának. FERTŐI MIKLÓS Foto: TÚRI MÁRIA-<

Next

/
Oldalképek
Tartalom