Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-28 / 176. szám
1965. július 28. TOT.NÄ MFGYFT VEPÜJSAÖ „ÁRVIZES” GYEREKEK _________ a Balatonnál Az üdülő bejárata fölötti táblát - akár ki is lehetne cserélni erre a nyárra. Mert abból most csak azt lehet megtudni, hogy itt van a SZOT balatonszabadá gyermeküdülője. Gyerekek üdülnek itt valóban, de az összetétel kicsit különbözik az eddigiektől: Az árvíz sújtotta vidékeikről jött ide — most már a második csoport — négyszáz általános iskolás kislány. Mert amikor jött a veszedelem a Duna mentén, nemcsak a gátakra irányították gyorsan az embereket, gépeket, anyagokat, legalább ilyen gyors volt a SZOT intézkedése is: Az idei nyáron az árvíz sújtotta vidékekről kiéli benépesíteni az üdülőt. Hadd pihenjék itt ki az átélt megpróbáltatásokat. És a szülőknek is köny- nyebb otthon, ha két hétig nincs gondjuk a gyerekekre. A négyszáz üdülővendégből nyolcvan Tolna megyei. Bétáról, Pörbölyről, a decsi szállásokról, Tolnáról jöttek. Az jdő szép, a tó vize csendes. Vége a délutáni äsendes pihenésnek az uzsonnát majszolják a gyerekek. Készülődnek a vízibe. Valamennyien vidámak, jóked- Vűek. Különösen azok, akik épp Voltam a voltam a balatoni táborban... — Jól éraitek magatokat? — Igen, nagyon jói — hangzik kórusban a válasz. — Aztán miit szerettek a legjobban? — Fürödni a Balatoniban . 1 Meg énekelni... meg játszani. Levél otthonról. most kaptak levelet hazulról. Mi van a levélben? — Azt írja anyuiként, hogy vigyázzak magamra, ne menjek mélyen a vízbe és hogy egyek sokat, hogy hízzak — válaszolja egy szőke hajú, copfos kislány. — Ezt talán nem is kellene megírni — teszi hozzá Nelli néni, az ötödik raj vezetője — hiszen itt nem mély a víz, meg aztán nekünk is az a dolgunk, hogy vigyázzunk a gyerekekre. Vízbeszállás előtt mindig felírja az ügyeletes pedagógus, hogy hányadik rajból hányán mentek be. Aztán ott bent is együtt, „egy kupacban” fürdünk, játsszunk. — Volt már „hiány” is a kiszálláskor? — Igen, az elején. Két kislány hiányzott, de aztán megtaláltuk őket a másik rajnál... — Tudtok úszni? — Vagy húsz kéz emelkedik a magasba. Az egyik, barna kislány, a bétái Gyurica Teri bátortalan, fel is emelné a kezét, meg nem is. Kiasit szégyenlősen mondja: — Én még nem tanultam meg egészen. De mire haza megyünk, megtanulok. — Kitől? — Hilda néni tanít. Hilda néni, Bagoly Lászlóné, az egyik vezetőhelyettes az üdülő úszómestere. Turnusonként hetven-nyolcvan gyereket tanít meg az úszás „tudományára”. — Mit szoktatok énekelni? — A nílusi krokodilt... meg a balatoni dalt... meg a szobaszemlét ... És már rá íb zandítenek. Reggelenként éneklik, de most kivételesen újból eldalolják. Kezdődik a szobaiszemle mi- nálunik Kezdődik a hidegrázás mirajtunk Lepedőnket simára kell kihúzni Tanár néni tudjon rajta dobolni ... A következő strófa a fogkeféről, fésűről, eipőpucolásró'l szól, a harmadikat pedig akkor énekük, amikor befejeződött a szobaszemle. Nagyon fontos, hogy a reggeli szobaszemlén rend legyen, hiszen osztályozzák a rajokat reggel, délelőtt, délben, délután és este. Amelyik raj a legtöbb pontot éri el, jutalmat kap. Mint ahogyan jutalmazzák az „élhízókat”, sőt az ..élhízlalókat” is. Hogy ez mit jelent, a vezető pedagógustól, Kati nénitől tudom meg. Aki a két hét. alatt a legtöbbet gyarapodik súlyban, az jutalmul egy tortát kap. És ahol a raj hízás; átlaga a legnagyobb, ott a rajvezetőé a torta. Természetesen, azt is a „versenyző” gyerekek fogyasztják el. — Mennyi volt eddig a rekord? — A múltkori turnusban egy szeremlei kislányé lett a torta, Juhász Panni ugyanis három és fél kilót hízott. A legjobb rajátlag másfél kiló volt. Délután kettőtől négyig csendes pihenés a program. Alszanak, kézimunkáznak, vagy éppen levelet írnak. Utána fürdés, versenyek. Az este a beszélgetésé. Fel- elevenednek a közelmúlt emlékei. — Éjjel kellett pakolnunk, mert kiürítették a falut.. . Mi a nagymamához mentünk Várdombra .. . Ahova mi mentünk, éppen lakodalomra készültek, hát minkét is meghívtak... Édesapám ott maradt, dolgozni a gáton. .. De ahogy közeledik az üdülés vége, egyre több szó esik az itteni eseményekről, a hamarosan emlékké váló balatoni két hétről. (J) A vízben. Megkezdődött az árvízkárok felmérése 20 millió forintot fizetett eddig a jégkárokra Tolna megyében az Állami Biztosító Még szinte be se fejeződött a száj- és körömfájás okozta károk felmérése, újabb veszély fenyegette Tolna megyét is, az árvíz. Az első hívó szóra megmozdult a társadalom, ezrek és ezrek siettek a gátra, hogy megakadályozzák a katasztrófát. Száztíz napig tartott hősies küzdelem után az ember úrrá lett a vizen, így az árvízvédelmi munka olyan károktól mentette- meg az országot, amit csak milliárdokban lehetett volna kifejezni. Sajnos a védekezés ellenére az árvíz így is komoly károkat okozott Tolna megyében és mintegy 20 ezer hold mezőgazdasági terület került víz alá. A vízkárok megtérítésével ösz- szefüggésben sok érdeklődő keresd fel az Állami Biztosító Tolna megyei igazgatóságát, ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján az alábbiakról adunk tájékoztatást: Az Állami Biztosító azon felül, hogy az élővizek (folyók, patakok, tavak) kiáradása által okozott károk 50 százalékát az összevont vagyonbiztosítási szerződések alapján megtéríti, a különösen károsult termelőszövetkezeteknek a feltételek szerint nem biztosított, de az árvízzel közvetlenül összefüggő vízkárokért is fizet kártérítést. Azt hogy a vízkár milyen eredetű, a Vízügyi Főigazgatóság szak- véleménye dönti el. Az árvízzel közvetlenül összefüggő vízkárok közé többek között azok sorolhatók, amelyeket a buzgárok, töltésszivárgások, csurgások okoztak. Az ilyen károknak legfeljebb 50 százalékos megtérítésére akkor kerül sor, ha a termelőszövetkezet olyan mértékű veszteséget szenvedett, hogy emiatt a tagság részesedése a tervezett összes részesedésnek 80 százalékát nem éri el. Az ilyen méltányossági kártérítés azonban a termelőszövetkezeti tagság részesedését a tervezettnek 80 százaléka fölé nem emelheti. A részesedési szintet a megyei tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályai az év végén, esetleg csaik a termelő- szövetkezet zárszámadásának elkészülte után együttesen állapítják meg. Díjelengedés — dijleszállítás Az árvízzel összefüggésbe nem hozható, esőzések okozta belvizek miatt keletkezett károkat az Állami Biztosító nem téríti meg, de a tűz- és jégbiztosítási díjai? arányos részét visszatéríti azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek az egész országot érintő csapadékos időjárás miatt a biztosított terület egy részét bevetni nem tudták. A víz levonulása után hasznosított területek jég- és tűzbiztosítását az Állami Biztosító díjtalanul vállalja. A belvíz, felhőszakadás és egyéb összefolyt esővíz sok termelőszövetkezetben csökkentette A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz kőműveseket, segédmunkásokat, kubikosokat, paksi, tamási, bonyhádi és szekszárdi építésvezetőségeire. Útépítésben jártas kubikosokat, szekszárdi útépítő részlegéhez. Jelentkezés: Szekszárd, Keselyűsi út. 6. és a vidéki építésvezetőségeken. (158) a terméskilátásokat. Az ilyen esetekben a termelőszövetkezetek augusztus 31-ig hozamleszállítást jelenthetnek be. Az Állami Biztosító kárszakértői mindenütt — ahol a víz levonulása ezt lehetővé tette — megkezdték a károk felmérését. Eddig Tolna megyéből ötven árvízkár-bejelentés érkezett az Állami Biztosító megyei igazgatóságához. Kötvényfeltételeink értelmében a lakosság biztosításai alapján ez évben sincs lehetőség az árvízzel összefüggésbe hozható károk megtérítésére. Az idei szeszélyes időjárás több esetben sújtotta megyénket. Ebben az esztendőben eddig 25 alkalommal hullott megyénkben a jég és 76 termelőszövetkezetnél okozott kárt. A 76 termelőszövetkezet közül tizenkettőt kétszer, hetet háromszor ért jégeső. A bonyhádi járás kivételével megyénk szinte valamennyi községe károsodott, így a károk felmérése a széttagoltság következtében elég nehézkes. Az eddig felmért adatok alapján a termelőszövetkezeteket ért (jégkár 20 millió forint. Ezen belül a kalászosokra 10 millió forint, míg az egyéb növényekre ugyancsak 10 millió forint jut. Megyénk közös gazdaságai közül a legnagyobb jégkárt a gyulaji Uj Barázda Termelő- szövetkezet szenvedte, ahol az eddig megállapított kárigény elérte az 1 millió 600 ezer forintot. Jégverés következtében jelentős kártérítési összeget kapott még a szakcsi Uj Élet Mtsz 1 millió forint-összegben és a sza- kályi Kaposvölgye Mtsz 447 ezer forinttal. Az értényi Búzakalász Mtsz kárösszege 400 ezer forint. Az aratási munka még tart, így a jégverés veszélye sem múlt el. Népgazdasági érdek is, hogy a kalászosokat minél előbb learassák, esetleges jégverés nem hátráltathatja az aratás befejezését. Ha a gabonaféléket jégverés érte, akkor is megkezdhetik, illetve folytathatják az aratást, ilyen esetekben minta- parcellákat kell hagyni a károk megállapítására. — Jelentős jégkár érte megyénk háztáji gazdaságait is. Az Állami Biztosító Tolna megyei igazgatóságához mintegy 2000 kárjelentő érkezett. Türelemre kérjük a háztáji biztosítással rendelkező ügyfeleinket, mert először a jégvert kalászosok becslését végezzük el, majd utána kerül sor a szőlő és kapásnövények kárainak felmérésére. A biztosító apparátusa rendkívül nagy nehézségekkel küzd, egyszerre sok és szerteágazó munkát kell végezni az árvízkárok, aratás lévén a jégkárok megállapításánál. Kárbecslőink képzett mezőgazdasági szakemberek és ily módon mind az Állami Biztosító, mind a biztosítottak oldaláról megvan a feltétele a pontos, a valóságnak megfelelő kármeg- állapításnak. Szabó József Augusztus 25-én a bonyhádi gépíró- és gyorsíró- iskola pótfelvételt tart. Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet. Érettségizettek előnyben részesülnek a felvételnél. (106)
