Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

1965. július 23. TOLVA MEGVET NEPÜJSÄG s Haka utca és vidéke Szekszárdinak nincs még egy olyan ellentmondásos és erjedés­ben lévő negyede, mint a Baka utca és vidéke. Az ellentmondás abban rejlik, hogy a név a köztudatban mái önmagában is valami lekicsiny­lést jelent. Hogy egyebeit ne mondjak, sokan például nem is dicsekszenek azzal, hogy a Baka' utcában, vagy közvetlen környé­kén laknak. De teljesen érthetet­len, hogy miért van ez így most, 1965-ben. Nem, nem cigányok laktak itt, régebben sem, hanem többnyire a társadalom elesettjei. De na­gyon furcsa, hogy e negyed ne­véhez még mindig hozzátapadnak a lealacsonyító jelzők, án. a Ba­ka utca és vidéke már nem a ré­gi többé. Az összkép ugyan vegyes, de semmiképpen sem a régi jelzőkel támasztja alá. A házak többsége még a 4—5 évtizeddel előtti idők­ből marad-t ott. A Zrínyi utcából jövet már a sarkon nádas ház tűnik fel, de odébb is található éppen elég. Egynémelyik olyan alacsony, hogy alig látszik ki a kapu mögül. De ezek kezdenek mindinkább eltűnni az összkép­ről. A náditetőket fokozatosan ki­cserélik cserépre, palára. Ahogy végigjárja az ember ezit a negye­det, álig talál olyan házat, ame­lyet ne alakítottak volna át a közelmúltban, vagy ne most len­ne átalakítás alatt. A régi tömés, vályogfalakat kicserélik téglára, megemelik a szintet, a parányi ablakocskák helyébe nagyméretű, redőnyös ablakokat építenek be. Itt vám például mindjárt a 11-es. vagy a 14-es számú ház. Valami­kor ezek sem voltak különbek a többinél, de most már mintha nem is a Baka utcában lenné­nek. Pedig ezek is a Baka utcá­hoz tartoznak a többi ilyen újjá- varázsolittal együtt, és kezdik ki­szorítani a régi emlékeket. Sőt, teljesen új ház is épül a Baka utcában. Peltz Jánosék le­bontották a régi házat, s újat építenek helyette. Az épület mái tető alatt áll, és a nyár végére beköltözhetővé válik. Az épület ugyanolyan korszerű lesz, mint amilyeneket a másik soron az Északi Kertvárosban építettek. A város jelenlegi külső képe valami átmenet a régi nyomor­Régi utca, vásárolni egy kisebb házikót is. Többre azonban már nem is igen vágyódik. Miért törekedne többre, mint amilyen körülmé­nyek közt élt eddig. Ez megfelel most életének alkonyán is. A többség, a fiatalok viszont új ház bőrdíszműbe jár — és meg tud­ták teremteni az alapját egy szép új ház építésének. — Arra nem gondoltak, hogy jobb lenne másutt építkezni? Peltz Jánost meglepi a kérdés. Miért kellene másutt, miért ne itt? Néhány év óta lakói mind­össze a Baka utcának, a régi vi­szonyokat nem ismerik, a maiak pedig már olyanok, hogy a jobb- érzésű ember sem idegenkedik tőle. — Szép nagy, kétszáz öles tel­künk van itt, miért építenénk máshova? Pusztai Istvánéknál a gyerek otthon van — most múlt ki az általános iskolából. Szülei a bőr­díszműben dolgoznak, s ők sem tartoznak az idősebb generáció­hoz. Házuk ugyan meglehetősen régies, azt gondoltuk, hogy itt is valami öreget találunk majd. De nem, munkaképes fiatalok lakják — 'és várják, hogy még egy kicsit szaporodjon a pénzük, s a régi helyett új házat építhessenek ők is. A fiú el is dicsekszik, hogy megtakarított pénzük van. Kibővítve az előbbi megállapí­negyed és a mostanában divatos, minden igényt kielégítő kertvá­rosok közt. És az emberek? Egy idős asszonnyal találkozunk az. Úton, Paeskód Gábomé. Férje, gyermekei meghaltak, s egyedül él egy szerényebb házikóban. Ö itt is született ebben az utcában. A tiszitesebb, dolgosabb réteghez tartozott mindig, ezért tudtak Ödön épület tévéantennával hihetetlen szorgalommal törek­szenek a többre, a jobbra. Peltz Jánosék például, akik új házat építenek, Pécsről jöttek ide lakni és hát először nem tellett többre, mint egy régi, ódon épületre. Közben dolgozták, szorgoskodtak — Peltz János a simontomya; labdaüzem bedolgozója, felesége a tást: sok már az új, és átépített, felújított épület, de „útban van” a még meglévő régiek átépítése, felújítása. Mindenesetre itt az ideje, hogy a közvélemény is figyelembe ve­gye ezt a változást, megváltoztas­sa ítéletét. Szöveg: Boda Ferenc Foto: Bakó Jenő Pillantás a környékre Meggyorsítják a ktsz-ek a tsz-építkezéseket Megyénk kisipari szövetkezeted az elmúlt években sokoldalú se­gítséget nyújtottak a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek meg­szilárdításához. A segítség leg­jobb formája ebben az évben — és bizonyára a tsz-ek is ezt vár­ják, — hogy az építőipari szö­vetkezeteink a vállalt építési be­ruházások kivitelezését határidő­re, vagy ha lehet határidő előtt teljesítsék. Összesen mintegy 3 millió 400 ezer forint értékű tsz- építkezést végeznek a ktsz-ek ez évben. Ennek során megépítenek négy 600 férőhelyes juh-hodályt, eb­ből kettőt a mórágyi Rákóczi Tsz, egyet-egyet pedig a mőcsényi Mez» Imre, illetve a kakasdi Egyetértés Tsz-ek részére. E mun­kák kivitelezője a Bonyhádi Já­rási Építőipari Ktsz. Két, egyen­ként ötezer férőhelyes tojóházat épít a szakcsi Uj Élet Tsz részé­re a Dombóvári Jánási Építőipari Ktsz. A dombóvári Alkotmány Tsz részére ugyancsak a helybeli építőipari ktsz épít meg egy har­minc férőhelyes sertésfiaztatót. A legnagyobb volumenű épít­kezést a Hőgyészi Vegyes Ktsz építőipari részlege végzi a mucsi tsz részére. Közel 900 ezer forint érték­ben egy 114 férőhelyes nö- vendékmarha-istállót épít. A KISZÖV vezetői az elmúlt napokban minden építkezést a helyszínen ellenőriztek, s az ér­dekelt ktsz-ek vezetőivel, dolgo­zóival tanácskoztak. Megállapod­tak, hogy az építkezések ütemét meggyorsítják, a befejezési határ­időket, ahol lehet, lerövidítik. A hőgyésziek vállalták, hogy a mu­csi növendékmarha-istállót, mely­nek befejezési határideje decem­ber 31., olyan ütemben építik, a szükséges belső munkákat úgy gyorsítják meg, hogy az állatokat október 15-én a tsz elhelyezheti az épületben. Egyébként ennek a tsz-nek a segítségére sietett a Bonyhádi Vasipari Ktsz is, amely használaton kívüli kisvasúti csil­léket bocsátott a szövetkezet ren­delkezésére. A Dombóvári Járási Építőipari Ktsz ugyancsak vállalta, hogy határidőre teljesíti kötelezettsé­geit, sőt a szakcsi tojóházakat határidő előtt kívánják átadni. A dombóvári sertésfiaztató építésé­nek üteme ugyan kielégítő, de a termelőszövetkezet építését fa- és vasanyag hiánya akadályozta, mely azonban időközben megol­dódott. így bizonyára e munka is befejezést nyer november 30-a, a szerződésben rögzített határidő előtt. A bonyhádi járásban hosszabb ideig anyaghiány gátolta az épít­kezéseket. A szükséges vasanya­gokat csak augusztus 15-re iga­zolták vissza, a nád szállítását pedig az árvíz akadályozta. Az ismert téglahiány ugyancsak ne­hézséget okozott. A járási építőipari ktsz a téglahiányon úgy segít, hogy mintegy félmillió téglát ter­mel folyamatosan szénporos eljárással. A fez-építkezések meggyorsí­tására a kivitelezők által tett in- tézíkedések önmagukban nem elegendők. Szükséges az építtető termelőszövetkezetek fokozott se­gítsége is. Jó lenne, ha a ktsz-ek mindenütt olyan segítséget kap­nának, mint Mucsiban. ahol a tsz vezetői gyors intézkedéseket tettek a földmunka elvégzésének^ szállításának a meggyorsítására és egyéb módom Szükséges, hogy az építkezések anyagának biztosítósában érde­kelt yállalatok is határidőre, vagy ha lehet, már határidő előtt szál­lítsák le a különböző anyagféle­ségeket. Szinte érthetetlen szá­munkra, hogy a félkész tetőszer- kezeteket szállító Tamási Erdő- gazdaság részére miért olyan ké­sőn biztosítják a vasanyagot. Reméljük, hogy az említett akadályok ellenére a tsz-ek meg­elégedésére kisipari szövetkezete­ink kötelezettségeiket teljesítik. Samu Lajos KISZÖV termelési osztályvezető Kisfilm a szőttes történetéről A kendertől a szőttesig címmel kender vetését, termesztési mun- kisfilmet készít Raffay Anna, a kait. A továbbiakban filmkockák- Televízió főrendezője és Kiss ra kerül a növény betakarítása, István tan-ár, a szekszárdi ama- feldolgozása és hagyományos meg- tőr-filmstúdió vezetője. Váralján, munkálása, elviszik a nézőt a Tolna megye népművészetéről hí- legnevezetesebb szövőasszonyok rés községében lefilmezték a háziműhelyébe is. A művezető öröme Csak a szekszár­diak a megmondha­tói annak, mennyit csepülték már okkal, ok nélkül a megye székhelyén az építő­ipart. Volt olyan idő­szak, amikor min­denki arról beszélt, hogy' az építőipar így, meg úgy, mégiscsak sok, meg aztán me­het ez így? Körülbelül másfél j éve lekerült az épí- ( tőipar a napirendről. Azóta az elkészült létesítmények tucat­ját vették már bir­tokukba a lakók, in­tézmények, üzemek. Es alig beszélünk a létesítmények építői­ről. Az újságban is csak egy hírt ad- i tunk: elkészült az XiB jelű, 24 lakásos bérház, a volt Ma- yer-réten. Ebben a házban kaptam én is lakást. A két szoba össz­komfortot jól meg­építették az építők. A szerelők, kőműve­sek, művezetők mun­káját dicséri huszon­négy lakás. Persze, itt is van még utó­lagos munka. Nálam például a fürdőszo­bakéménybe ejtettek bele egy fél téglát... No, de ez nem csök­kenti annak jelentő­ségét, hogy az épület egésze kiválóan van megcsinálva. Tegnap találkoztam a művezetővel, régi ismerősömmel, Tar­ján Lászlóval. — Szép munkát csináltak, Tarján elv­társ — dicsérem a művezetőn keresztül munkásait is. — Igyekszünk — mondja szerényen és látom arcán azt az örömet, amelyet az érez, akihez ritkán jut el az elismerő szó. Pedig az én di­cséretem csak egy egyszerű lakóé volt. Mekkora öröm len­ne, ha egy illetékes vezető ember szólna elismerően egy-egy jól sikerült munka után... S nemcsak a rosszul végzett mun­kát tenné szóvá.- Pj --

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom