Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-22 / 171. szám

1965. július 22. ÍOLNA MEGYEI NÉPŰJSAíl 3 A pártoktatás előkészítése Szekszárdon j ÁRVÍZ UTÁN a palánk! raktárban Szeikszárdon az üzemek, vál­lalatok, intézmények és tsz-ek dolgozói közül 1700-an vettek részt politikai oktatásban. A párt­oktatás iránt megnövekedett ér­deklődést nemcsak a számok jut­tatják kifejezésre, hanem az ok­tatás javuló színvonala is. Az el­múlt év politikai oktatása tartal­masabb, színesebb és gazdagabb volt, mint a korábbi években. A politikai munka eredményességét elősegítették a propagandistái'., akik jól felkészültek az előadá­sokra, foglalkozásokra. Az oktatás ellenőrzése is javult, az oktatá­si bizottság tagjai segítették a propagandisták munkáját, de ma­guk a pártszervezetek is na­gyobb súlyt helyeztek az oktatás megszervezésére. A számadatok és az értékelés azt is megmutatja, milyen volt a párttagok és a pártohkívüliek, a munkások, a tsz-parasztok és az alkalmazottak aránya. A kü­lönböző tanfolyamokon általá­ban több volt a pártonkívüii, mint a párttag és kevesebb volt a munkás mint az alkalmazott. Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a tapasztalatok felhasz­nálásával szabta meg a követke­ző év oktatási feladatait. A hata rozat érelmében megszűnik a Marxizmus—leninizmus alapjai kétéves tanfolyam. Helyette a Szocializmus építésének kérdései, A világgazdaság és nemzetközi po­litika címmel indul tanfolyam egy­éves időtartammal. Tovább szé lesítik az előadásos propaganda jól bevált formáit, a politikai akadémiát és a téli tanfolyamo­kat. A tanfolyamok szervezésé­nél nagy súlyt helyeznek a poli­tizálásra, a vélemények kicserélé­sére, a vitára. Az oktatásban az összefüggések megértése, a tan­anyag elsajátítása a fő dolog. A pártaktatás szervezeti előké­szítése folyamatosan történik. Ál­talános elv, hogy a munkásokhoz és termelőszövetkezeti tagokhoz kell eljutni. Növelni kell a párt­tagok arányát, s a hallgatók be­vonásánál a szakszervezeti poli­tikai iskolák hallgatóira kell na­gyobb figyelmet fordítani, hogy fokozatosan a pártoktatásba le­gyenek átirányítva. A szervezett oktatási formáknál elsősorban a párttagok részvételét kell biztosí­tani. Á politikai oktatás színvo­nalasabbá tételére a Marxizmus —lesninizmus Esti Egyetemen vég­zetteket propagandamunkával bíz­zák meg. A városi pártbizottság a követ­kező oktatási évben a KlSZ-okta- tás segítésére is nagyobb gondot fordít. A témák kiválasztásánál jobban figyelembe veszik a fiata­lok érdeklődési körét, az életkori sajátosságokat. Öt perc egy főkönyvelővel Ezekben a napokban a számszaki emberek közül minden bizonnyal a legelfoglaltabbak a főkönyvelők. Most készítik az 1965. év első feléről szóló jelentést, a mérleget. Tegnap felke­restük a városgazdálkodási vállalatot, ahol a főkönyvelőtől ér­deklődtünk a mérleg néhány — nyers — adata iránt. — Vállalatunknál sikerült az első félévben a javuló tenden­ciát, amely az elmúlt évben kezdődött, tartani. Most is tv^itel­jesítettük tervünket — válaszolta kérdésünkre Bárány József. — A 10,8 százalékos tervtúlteljesítés ugyan kevesebb, mint a múlt évi bázisidőszakban volt, de a nyereség lényegesen több. 1964-ben azonos időszakban 138 ezer forint nyereséggel zártuk a félévet, idén 227 ezer forintot tesz ki a nyereség. De nem­csak a bázishoz mérten van javulás az eredményben, hanem a tervhez viszonyítva is. — Hogyan érték el ezt a javulást? — Szigorú fegyelmet követelünk minden munkaterületen. Felülvizsgáltunk különböző anyagnormákat, költségeket és ahol lehetett és ésszerű volt, csökkentettünk. Ahova viszont kellett, oda adtunk pénzt. A takarékos gazdálkodással kapcsolatos in­tézkedési tervünk jelentős részét már megvalósítottuk. Külön érdekes, hogy a múlt éi’ben fuvarozási részlegünk még veszte­séges volt — az első félévben 19 ezer forinttal —, idén pedig már kilencezer forint nyereségről adhatunk jelentést felettes szervünknek. — Az eredmények tartása, és növelése annak is az ered­ménye, hogy a munkásokat jobban érdekeltté tettük a külön­böző költségek kedvező alakulásában. Így nem ritka, amikor félezer forintnál is több prémiumot tudunk fizetni egy-egy munkásunknak. — pj — Megkezdték a nyári öntözést Tolna megyében Megyénkben a forró napok be­következtével megkezdték az eső­szerű öntözést A csapadékos klí­mához szokott mezőgazdasági nö­vényzet ugyanis az erős napsütés hatására sokat veszít víztartalmá­ból, szárai lelankadnak, ezért ré­sen vannak az öntözőberendezé­sekkel, elsősorban a konyhakerté- szetekben, köztük a tamási Vörös Szikra és a mözsi Uj Élet Tsz- ben. A megye termelőszövetkezetei­ben 2350 holdnyival több mint 15 000 holdnyira növekedik az idén a kertészeti és a száraz­földi növények berendezett öntö­zött területe. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság segítségével három víztároló tó épül és négy helyen, részben saját erőből, mint például a madocsad Igazság Tsz- ben — csőkutat fúrnak. 17 200 kiló kaskavól sajt Népi ellenőrök kísérik figyelemmel a második fél év szállítási feladatainak megoldását Tanulmányozzák, hogy a külön­böző irányító szervek és a munká­ban részt vevő vállalatok, egységek kellőképpen felkészültek-e a múlt évinél csaknem 8 százalékkal na­gyobb kötelezettségek teljesítésé­re. Arra is kiterjedt figyelmük, hogy a megrendelők jól átgon­dolták-e igényeiket, s mindenütt kiaknázzák-e a rendelkezésre álló eszközöket, lehetőségeket. A megyei népi ellenőrzési bi­zottságok ezekben a napokban elsősorban a betakarítással kap­csolatos szállítások sorsát kisérik figyelemmel. A Tolna megyei Tejipari Vál­lalat szakályi és kölesdi üzemé­ben 17 200 kilogramm kaskavál juhsajtot készítettek a juhtej- idényben eddig. A termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok juhtejéből érlelt sajtot Görögor­szágba szállítják. A Tolna megyei vállalat üze­meiben 512 000 kiló trapista is készült, részben belföldre, részben kivitelre, az első félévben, ugyan­akkor 160 000 kilogramm óvári és csaknem 40 000 kilogramm ei- dami sajtot is gyártottak hazai fogyasztásra. Borzeuisag Detekhvragény « anyagbeszerzőknek / Hatezer vevőjelölt Áruház tíz oldalon Nincs az az anyagbeszerző, aki­nek ne csillanna fel a szeme e dús választék láttán. Bármilyen szempontból nézzük, kiváló öt­let voh megjelentetni a börze­újságot, amely különkiadásként jelent meg és ezt a hosszú címet viseli: A Tolna megyei vállala­tok, üzemek elfekvő készleteiről a Tolna megyei Népújság külön­kiadása. Az elgondolást prakti­kus népgazdasági és vállalati ér­dek sugallta. A kivitelezés azok­nak a vállalati vezetőknek az ér­deme, akik nem sajnálták a fo­rintot akkor, amikor arról volt szó, hogy nagyobb reklámot az elfekvő készletek értékesítésének. A különkiadás különben tíz ol­dalon valóban izgalmas olvas­mány. Az anyagbeszerzőknek pe­dig, némi túlzással annyi, mint más embernek a detektívregény. Mintha egy hatalmas áruház pol­cai előtt lépkednénk. A válasz­ték nagy és bőséges. A többezer felsorolt cikkféleségből csupán az érzékeltetés kedvéért néhányat ideírunk. Megvételre kínálja ma­gát 119 kilogramm fakátrány, háromezer-négy százhatvanhá­rom műanyag bilincs, 92 darab vízszívótömítés. Vevőre vár ká­véfőző géphez biztonsági szelep­kupak, tolóajtógörgő, kazettapánt, hőálló ezüst, Moszkvics gépko­csihoz osztófejszénkefe. 360 ki­ló mangángitt, 240 hillpalló, na­gyobb mennyiségben katedrál- üveg, mosókonyhai kiöntő, sőt még ötszáz bikaorrkarika is. Mi tagadás, némelyik keleti ba- záros belesápadna az irigységbe, ha látná, hogy fantázia dolgában egyik, másik vállalati beszerző alaposan túltett rajta. Dehát most a hangsúly nem ezen van. hanem máson. Azon a szerencsés és ki­mondottan ügyes elgondoláson, amely feltétlenül elősegíti a fe­lesleges árukészletek eladását. Szóval azt, ami teher. A dolgo­kat leegyszerűsítve, az elfekvő készlet végeredményben azt je­lenti, hogy benne fekszik vala­miben a. pénz, néha évekig is. s ezt a. pénzt nem lehet hatásosabb gazdasági célok érdekében „for­gatni". Másrészt pedig az eladás­ra felkínált cikkféleségek egy ré­sze mindössze néhány filléres ér­téket képvisel, ám gyakran ép­pen ezt nehéz beszerezni, s elő­fordulhat, hogy másutt nagyobb mennyiség raktáron hever. Egyéb­ként <tz elfekvő készleteket meg­vételre ajánló tízoldalas külön-' kiadást hatezer cégnek, vállalat­nak, üzemnek küldték meg, ilyen módon a börzeújság oly nagy számban biztosít vevőjelöltet,- amilyenben a nyilvános börze egyszer sem képes. Olyan kezde­ményezésről van itt tehát szó, amely feltétlenül figyelmet érde­mel és abból csak haszon szár­maznék, ha az első kiadást kő- j vetné a második. Mintha egy nagy vásár lenne az egész telep. Zsákvásár. Kubikosok, akik heteken keresztül a gátakon dolgoztak — akkor töltötték és a vízben, sárban vonszolták a buzgárok köré, a töltésoldalakba a sok ezernyi homokzsákot —, most is zsákok­kal dolgoznak. Csak most tisztítják, porolják és osztályozzák a rengeteg zsákot. A legtöbbje még jó, használható, de van, ami már csak hulladék. — Arra törekszünk — mondja Sági János, a Középdunán­túli Vízügyi Igazgatóság palánlii központi raktárának vezetője, — hogy minél többet megmentsünk abból a több százezer zsák­ból, amit a védekezésnél felhasználtak. Itt van a TERZSÁK megbízottja is, aki átveszi és azonnal továbbítja a Zsákokat. Elsősorban a gabona-betakarításhoz kell a sok zsák, de más­hova is. — Itt tehát most van a legtöbb munka, az árvízveszély el­múlta után? — Azt talán nem mondanám. Volt elég dolgunk az elmúlt hetekben is, hiszen a védekezéshez felhasznált rengeteg anyag mind itt, a raktáron ment keresztül. Igaz, hogy ténylegesen nem hoztak ide be mindent, a pátrialemezek közvetlenül a gyárból a gátra kerültek, a kisegítésképp kapott zsákok egy részét is azonnal a töltésekre kellett irányítani, de az adminiszt­rálás, az elszámolás ezeknél is a mi feladatunk volt. Még az ' ideiglenes munkásszállások ágyneműcseréjét is nekünk kellett lebonyolítani. De ahogy a gyárak, a közlekedés is „zöld utat” biztosított az árvízvédelem szállítmányainak, a szekszárdi Patyolat is órák alatt mosta ki és szárította meg az odavitt lepedőket. — Mekkora a létszám? — Közel százan dolgoznak itt, két műszakban. — És „békeidőben”? — Akkor öten vagyunk ezen a nagy telepen. A kiürített zsákok nagy részét a gáton mossák ki, és szárítják meg, itt csak még egyszer kiporolják és osztályozzák az alaposun összekeveredett, sokféle zsákot. Sok helyen azonban — mint Lankócnál és Pörbölynél — már messze elhúzódott a víz, mire felszedték és kiürítették a zsáko­kat. Ezeket a Sió vízében mossák tisztára a kubikosok. Gátőrök, vészőrök, technikusok, védelemvezetők karszalagjai szá­radnak a kerítésen, kimosás után. Egyelőre — amíg nem jön aa árhullám — nincs szükség a karszalagokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom