Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
1965. Július 20. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 Fát akart kivenni — írt a Minisztertanácsnak Vigyék át a háztetőn — Munkái kért de nem fogadta el Szomszédok tyúkperei Dunakömlőd csöppet sincs elzárva a világtól, inkább nagyon is forgalmas út mellett fekszik. A szövetkezete jó, elég sokat fizet. s ezek alapján azt hinné az ember, tulajdonképpen elégedettek az emberek, összeférnek. Vagy ha valakinek adódik is panasza kérése, bemegy a tanácshoz, s elintézik. Meglepően sok a nézeteltérés például szomszédok között, és akik kérnek valamit, sokszor nem a községi tanácshoz fordulnak, hanem a legfelsőbb szervekhez. Néhány példa. Egy ember fát, akart kivenni és ezért a Minisztertanácshoz fordult. Persze a községi tanács nem járult hozzá, hogy kiássa a fákat azon a földön, amit bérletben használt. Az illető nem írta meg Budapestre, hogy ő csak bérli ezt a területet, s ezért a panasz kivizsgálása céljából eljöttek Dunakömlődre a Minisztertanácstól. Másik eset. Idős paraszt- ember a pártközpontnak írt, hogy nem adnak neki háztáji földet. Egyszer csak jön a gépkocsi a pártközpontból: mi is a helyzet ebben az ügyben? Az öregember megkapja, ami jár neki. viszont a beltelekben lévő területet nem számítja bele a háztájiba. Ezért úgy véli, neki még nagyobb föld jár, mint amennyit külső területen kap. Természetesen könnyű volt megállapítani az igazságot, csakhogy a derék parasztember nem hitte el ezek után sem, hogy nincs igaza. Munkát kért egy asszony a tanácstól. Egyedül él a gyermekével, beteges is, ezért könnyebb munkát akart. A tanácselnök elintézte, hogy takarítónő lehessen a bölcsődénél. Erre az asszony írt az Országos Gyermekvédelmi Bizottságnak. Nem akart takarítónő lenni, nehéznek tartotta ezt, inkább a gyermekgondozást, a dajkaságot választotta volna. Nem tudta megérteni, hogy csak olyan helyre tehetik, amelyik állás nincs betöltve, másrészt pedig, a tanácselnök szavaival élve, a söprű köny- nyebb mint sok gyerek. írnak a Rádiónak, a Népszabadságnak és az Okos Katának. Sipos István tanácselnök véleménye szerint ezeknek az embereknek általában nincs igazuk. Fölöslegesen zaklatják a különböző fórumokat. Milyen ügyekkel jönnek a tanácshoz? — Főleg birtokháborítási perek, nézeteltérések vannak. A csirke átmegy a szomszédba, a liba lerágja a kukoricát, összekapnak ezen a szomszédok. Mondok egy érdekes esetet: Viló István csinálta a háza mögét és a földet otthagyta. Jön a szomszéd, Szőke Lajos, hogy a Viló nem viszi el a földet. Kimentem, megnéztem. Igaz, hogy az a sáv még nem Szőke Lajos udvarához tartozik, ahol Viló otthagyta a földet. Kiderült, hogy nem is engedik Szőkéék, hanem azt mondták, a földet hordja át Viló a háza tetején. Aztán mégis megegyeztek, hogyha majd fölszedik a veteményt Szőkéék, a babot, akkor lehet erre is ta- licskázni, nem kell a háztetőn. ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ * ♦ x ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ H Félresikerült tojásgyár Tamásiban Tízezer férőhelyes tojóházat építtetett a tamási tsz-ek önálló közös vállalkozása. A gyakorlatban azonban súlyos kifogások merültek fel a „tojásgyár” tervezése, technológiai berendezése és felépítése ellen. Utólag kiderült, hogy nincs megfelelő szellőztetése, csődöt mondott a szennyvíz- levezetés, szintúgy az itatóberendezés, az önitatók túlfolyó vizének továbbítására készült csatornavezeték nincs összekötve az épület előtti külső csatorna négy aknájával, ezért az aknák megteltek, s a víz az épületben gyűlik össze. Az új tojóházban a legjobb takarmányozással sem tojnak megfelelően a tyúkok, és sok volt az elhullás. A termelőszövetkezeti szakemberek véleménye szerint a tamási új tojóház bosszantó példája az olyan baromfiólnak, amilyet nem lenne szabad építeni. A hibák kijavításáról közösen tanácskoztak a tsz közös vállalkozás, a Tolna megyei Tanács beruházási osztályának, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, az F. M. Mezőgazdasági Tervező Vállalat — az AGROTERV —, és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat illetékes képviselői, vezetői szerdán délután a tamási Vörös Szikra Tsz székházában. Jegyzőkönyvben lerögzítették, hogy a tojóház csatornarendszerének csődjét az okozta, hogy az összekötővezetékeket nem építették be az aknákba. Az építőipari vállalat képviselői azzal mentegetőztek, hogy sem a garanciális vizsgálaton, sem előtte nem tették szóvá a csatorna hibáját, de vállalták, hogy egy hónapon belül rendbehozzák a csatornahálózatot és betonburkolást, jótállási munkában. Ezt a tsz-ek azzal fogadták el — mivel a tojóállomány elhelyezése ezt sürgősen követeli —, hogy ragaszkodnak a hibák kijavításának július 30-i befejezéséhez. Az AGROTERV már korábban, egy, a megváltozott szellőzési normáknak megfelelően, átdolgozott tervet ajánlott az építtetőknek, de ezt a tsz-vállalkozás és a tamási járási tanács mezőgazdasági osztályának képviselői a Bári Állami Gazdaságban szerzett tapasztalatok alapján nem tartják kielégítőnek, ezért arra kérik az AGROTERV és az F. M. illetékeseit, hogy a módosított szellőzési tervet vizsgálják felül, s ennek tökéletesítésére javaslatot is tettek. Az AGROTERV képviselői a módosított szellőzési megoldással kapcsolatban megígérték, hogy „a felvetett kívánságra nyolc napon belül az illetékes szakvezetők által nyilatkoznak.. Mindezek biztatóak, azonban a tamási tsz közös vállalkozásnak jogos az a követése, hogy kivitelezők és tervezők késedelem nélkül hozzák rendbe az elkövetett hibákat, mulasztásokat. A termelőszövetkezet ugyanis 1 200 000 forint értékű tojástermelést tervezett már az idén az új tojásgyárban, s ebből az üzemképtelenség miatt mintegy 800 000 forintjuk elúszott. Másik eset. Egy fiatal házaspár bejött, hogy szeretne elköltözni a férfi anyósáéktól. El is mentek, más lakásba, aztán többször visszaköltöztek, de sehogyan sem volt jó. Faggattam őket, mi a baj? Mindenük volt. Szép ruhájuk, motorkerékpárjuk. Kérdeztem az asszonytól: nem szereti a férjét? De szereti. Viszont az anyját sem hagyja, azt mondta. Ilyenek között elég nehéz igazságot tenni. A tyúkperekben tulajdonképpen a bíró szerepét tölti be a községi tanácselnök. Volt-e már olyan helyzetben, hogy nem tudott dönteni, teljesen tanácstalan volt a felek ügyének rendezésében? — Ilyen esetben elküldjük őket a bíróságra, de ha ott sem tudnak megegyezni a felek, illetve nem nyugszanak bele a döntésbe, esetleg újra visszajönnek hozzánk. Szerencsére más kéréssel is fordulnak hozzánk időnként. Vannak közérdekű bejelentések. Egyszer egy huligán társaság garázdálkodott a faluban, kapukat vettek le, óbégat- tak késő este, nem hagyták aludni a lakosságot. A községi rendőr nagyon praktikusan rendezte a dolgot, tekintve, hogy ezek tizennyolc évesnél fiatalabbak voltak. Megmondta nekik meg ne lássa őket az utcán este nyolc óra után. így ment ez három hónapig, akkor maguk jelentkeztek a fiúk, hogy most már másképp viselkednének. A tilalom feloldódott. Dunakömlődre természetesen nemcsak ezek a dolgok a jellemzőek. Sokkal inkább az, hogy jó a termelőszövetkezete és jó a halászcsárdája. De az említett példák, arheiyfek kisebb-nagyobb mértékben majdnem minden faluban megtalálhatók, rontják a közhangulatot és az emberek ügyeinek legjobb intézési módját, hiszen ilyen körülmények között sem ideje, sem kellő türelme nem lehet mindig a községi tanácsnak, a jogos panaszok elintézésére. (Q }■) A hátai szivattyútelepen Éjjel-nappal, szakadatlanul működnek a szivattyúk a bátai szivattyútelepen. Néhány nap óta nemcsak a beépített szivattyúkat üzemeltetik, hanem a négy — egyenként háromszáz literes percenkénti teljesítményű — mozgó szivattyút is. Sok a belvíz a környéken, meg kell gyorsítani az elvezetését, átemelését a Dunába. Vacsora-„tálalás“ száz tehénnek három perc alatt A Hogy eszi Állami Gazdaság tabódi és tormástanyai tehenészeti telepén befejezés előtt áll két 450—450 férőhelyes legkorszerűbb tehenészeti farm létrehozása. Szüllő Béla, a gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a ta- bódi telepen például mindent gépesítettek, a fejestől kezdve a trágyakihordásig. A takarmányozás egyenesen a növénytábláról siló töltővel, adagoló pótkocsi vaf" történik, a tömegtakarmány adagoló kocsit trágyaszóró pótkocsiból alakították át a gazdaság újít tói, s ezzel egy százférőhelyes is tállóban három perc alatt kiada- golják a takarmányt. A telepen a trágyaszállítás szintén teljesen gépesített: trágyaszánnal szervestrágyaszóróra húzzák fel a trágyát, s ezzel közvetlenül szarvasba — trágyatelepre — szállítják, ahol csak egy eligazító gyalogmunkáisra van szükség. Az egyedi abrakolást a gazdaság újítóbrigádja úgy oldotta meg, hogy a villanypásztor elve szerint, egyszerű szerkezettel, egy vaspálcával bármilyen jászolrendszerben lehetővé teszi, hogy a kiadott abrakadagot az arra jogosult tehén fogyassza el. A högyészi gazdaságban harmadik éve épül az összesen 900 férőhelyes két szarvasmarhatelep, amelyek már működnek, csak Ä nem teljes felszereléssel, s szfusra készülnek el teljesen. A két modem állattenyésztő telep a komplett járulékos beruházásokkal, köztük vízvezetékkel, tejházzal, központi takarmányhelyiséggel, ellető istállóval és borjú-profilactoriummal — szülőotthonnal — együtt körülbelül tízmillió forint költséget emészt fel. rrnrAv«ftwvwniwwnn//'/wvvwiH« i mw« t (NiMUHttmvvwMfAsvvvwAWMMi Mai beszélgetések 4 negyedikes telefonos kisasszony — A pénztárba ment. Valaki azt mondta, hogy ott lesz. Várjon néhány pillanatig, megpróbálom... Elment? Biztos? Nem, nincs isemmi, itt keresi egy elvtárs. Beszélni szeretne vele. Jó, köszönöm. — Nem érdekes, ne keresse, majd előkerül. Nincs értelme összetelefonálni az egész épületet néhány percet legfeljebb várok. — Jó helyen vár, mert ezen a folyosón kel] neki úgyis végigjönni. — Annál jobb. Ha jól látom, valaki ismét hív valakit. Úgy látszik, itt se lehet unatkozni. — Ö, ez csendes délelőttnek számít. Sokkal nagyobb a forgalom, amikor bent vannak a vezetők de most mindegyik távol. Már reggel elmentek. Az igazgató elvtárs szobája legtöbbször amúgy is üres. Hozzá tízszer csengetek be és legfeljebb egyszer veszik fel a hallgatót. Nyáron végképp nehéz őt megtalálni — Itt valahol, kartársnő, feketét főznek. — Főztek. Erről jut eszembe, van még egy dupla is meg kell kérdezni. ki óhajtja elfogyasztani? — Magát Cser Évának hívják. — Igen. de kitől tudja? — Valaki, feltehetően az egyik bátortalan hódoló, a maga nevét idekarccdta az ablakrámára. Ide, az étlap fölé. Ezt akár a néma hódolat megnyilvánulásának is tekintheti. — Ott kint, ahol maga áll, néha várakozni kell és vannak, akik unatkoznak — Lehetne itt egy kis asztal, néhány szék és újságok. Bár olvasmánynak ez a kifüggesztet étlap sem utolsó. Nyálcsordító eledelek kínálják magukat. — Az üzemi konyhára nálam szokás a jegyeket megvásárolni. — Másodállás? Magának, mint telefonközpontosnak egyébként mennyi a keresete? — Több is lehetne, de hát any- nyi, amennyi. Megszoktam. Édesapám is a gazdaságban dolgozik és valahogy nekem otthonos Bi- ritó. — Édesapja mivel foglalkozik? — Sertésgondozó. — Maga pedig telefonközpontos. Úgy is mondhanánk, telefonos kisasszony. — Jelenleg. Később tanár szeretnék lenni. Még kislány voltam amikor elhatároztam. Azóta is ehhez tartom magam. Pécsre, vagy Kaposvárra fogok jelentkezni. illetőleg Bajára. — Meglepő. Ne haragudjon ezért a kiszólásórt, eszembe jutott valami. Arra gondoltam, valamikor az számított hétköznapi ügynek, hogy egy leány tanári diplomával a zsebben sokszor még a telefonoskisasszonyi állást is boldogan fogadta volna. És íme itt a mai kor telefonos kisasszonya aki viszont tanári diploma megszerzésére készül. Egyébként hol tart? — Pakson járok gimnáziumba. Negyedikes vagyok a levelező tagozaton. Egy évig Szekszárdon tanultam, aztán a szünidőben idejöttem, mert kellett a kereset. Sokan vagyunk testvérek, nálunk rengeteget jelent az a havi ki- lencszáz forint is, amit én viszek haza... Látja megmondtam: a folyosón kell neki végigmenni. Ö az az elvtárs, akit keres. Augusztus 25-én a bonyhádi gépíró- és gyorsíró- iskola pótfelvételt tart. Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet. Érettségizettek előnyben részesülnek a felvételnél. (106)
