Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

\ 1965. július IS. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 9 ( A Bitlisz, a latintanár fia, meg a többi szénahordó MAGA AZ ESET végeredmény­ben nem érdemel többet egy hírnél: 18 fiatalember a Szek- szárd-Palánki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum első évfo­lyamiának 18 hallgatója 25 hold lucerna termését betakarította a szekszárdi Jóreménység Tsz-ben, és a munkáért járó pénzt felaján­lotta az árvízkárosultaknak. De a dolog mögött sok minden meg­húzódik. Elsősorban az az érde­kes, kik ezek a fiúk, honnan jöt­tek Palánkra. Nem kevésbé em­lítésre méltó azonban, hogy a Jóreménység Tsz-ben hatvanon felüli a tagok átlagos életkora, és aratáskor meg szőlőpermetezés­kor egyszerűen nincs, aki szénát gyűjtsönj Hajnali fél négykor indultak Bitliszék Kaj mádról, az intézet gyakorlati tanszékéről, ahol most nyári gyakorlatuk két hetét töl­tik. Ök keltették fel a bóbiskoló villanyrendőrt Szekszárd szélén, a Borkombinátnál. Rettenetesen nagy ambícióval indultak József- pusztára, a lucemaföldekre. Egy ideig kénytelenek voltak várni, amíg a harmat elillant a bog­lyákról, de aztán nekiláttak a kocsirakásnak, amúgy isbenigazá- ban. Egyszerre akartak föladni a voptató pótkocsijára egy-egy bog­lyát. Hárman bökték villára a jó. kora szénakupacot, ment is a do­log, csakhogy a kocsin nem bol­dogultak a rakodók ekkora gom­bóccal. Fönt ugyebár ki kell szarvain!, meg be kell vő- gyelni, szóval megvan a maga módszere ennek is. Gyakorolták már a fiúk a szénabetakarítást, de az teljes gépesítéssel történt, nem így, ezzel a hagyományos villával. Persze azért hamar meg­tanulták ezt is. Horváth István adjunktus megmutatta a fogáso­ként művésziélek, verseket is ír, hát őt szólítottuk el a pótkocsi­tól legelsőnek. Ing nélkül dolgo­zott, mint a többiek, verítéke megfogta a szénaport. Finoman, mondhatnám intelligensen vaka­rózott, miközben beszélgettünk: Bogdán Ferenc a neve, a Bitlisz becenevet azért kapta, mert egy ideig olyan frizurát viselt, mint a négy angol gitárlovag. Most lényegesen rövidebb a haja, és azt hiszem, ez jobban illik neki. Nem beszélve arról, hogy a rövid haj kevesebb szénatörmeléket szed össze, mint a bitliszes. Bog­dán Feri Bács-Kiskún megyéből jött Palánkra, Mélykútról. Társa­dalmi ösztöndíjat kap a mélykúti Alkotmány Tsz-től, 800 forintot. Oda megy vissza, haza, ha befe­jezi a tanulást. Most állattenyész. tési agronómusgyakomok volt a tsz-ben egy kis ideig, mielőtt megkezdődött a kajmádi nyári gyakorlat. Verseket valóban ír. A gyakorlatokról is, illetve a termé­szet szépségeiről, ami megragad­ja. De komolyabb témát is talál; részt vett egy felszabadulási pá­lyázaton. A KŐVETKEZŐ fiatalember, aki ugyancsak félmeztelen és szénaporos; Biró János. Édes­apja gimnáziumi tanár Szek- szárdon, magyar-latin szakos. Nővére a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanul. A családnak semmi kifogása nem volt a me­zőgazdasági pálya ellen, sőt he­lyeselték a választást. Biró Jan­csi valóban most tanulta a szé­narakodást, a József-pusztai lu­cernásban, és úgy beszél róla, mintha egy matematikai képle­tet tanult volna meg: természe­tes, hogy megy. Egyébként ő a legvidámabb az egész társaság­ban. ziumba járt, hanem mezőgazda- sági technikumba, Kalocsára. Azt mondja: — Már a középiskolá­ban belelendültem. Talán érzé­kem is van hozzá. Meg állítólag ebben van pénz. Lehmann József Palánk előtt nem tudta, mi az, hogy mezőgaz­daság. Dombóváron nőtt fel, gimnáziumba járt, apja asztalos. Mégis már az általános iskola elvégzése után mezőgazdasági technikumba akart menni. Kizá­rólag a szabadságvágy miatt. Sose bírta a kötöttséget, a négy falat, már gyerekkorában is a szabad levegőre vágyott mindig. Közösen úgy fogalmazzuk meg ezt a tulajdonságot, hogy eleven gyerek lehetett. — Sokáig ez volt a család fő témája. Tudták a szüleim Is, hogy nem bírom a zárt környe­zetet. Az előnyök alapján aztán eldöntötték a szülők a dolgot | Inkább anyám akarta, mint apám. — Mik ezek az előnyök? — Kötetlenség, jó fizetés, köny- nyebb elhelyezkedés. — A kötetlenségről beszélhet­nénk — vetik közbe ketten is. — Na jó, de íróasztalhoz nincs kötve az agronómus. Ebben egyetértenek. SOK MINDENRŐL beszélget­tünk még: mivel telik az este, miről társalognak, ha összejön- I nek. Nézik a televíziót, beugra- 1 nak Szekszárdra, moziba, vagy a J Sörkertbe táncolni, néha olvas­nak, van, aki horgászik. A vi­lágpolitika egyelőre nemigen ér­dekli őket, inkább a tsz-vezetés. Többnyire ezen vitatkoznak, ba­kát és kiment a fiúkhoz Majsai ■ József tsz-elnök meg Nagy Sán­dor főagronómus. Igen jó kapcso­latot teremtettek a technikum tanáraival, s nagy hasznát lát­ják ennek. Kotsis Ottó, aki ugyancsak a gyakorlati tanszék adjunktusa, régi ismerősként jön József-pusztára. A 19 éves technikusjelöltek közül először Bitlisszel ismerked. tem meg. Mondtak, hogy van itt egy ilyen nevű srác, aki egyéb­Prekáczka József falusi gye­rek, koppányszántói, édesanyja tsz-tag. Szerződése van a fiúnak a szövetkezettel, de a havi 750 forint. ösztöndíjat a megyei ta­nácstól kapja, mert a szövetke­zet gyenge. Surmann Árpád ka­locsai, a falut csak gyerekkori nyaralásokból ismeri. Édesanyja tervstatisztikus. Inkább ő akarta ezt a pályát, mint a fia. De megszokta már Árpád is, annál is inkább, mert nem gimná­ráti körben. GEMENCZI JÓZSEF KARIKAZÓ Foto: Túri Miért csak egyet ? Plakátművészetünk e remekét januárban láttam először. Azóta a szívem fölött hor­doztam, sarkosra ösz- szehajtogatva. Pedig haragudtam rá, s eb­ből eredően tegnap jubilált: éppen há­romszázadszor kezd­tem hozzá, hogy széttépem, s abban a bizonyos házikóban, ahol egyesek olvas­nak, mások meg csak ülnek átszellemült áb- rázattal, átadom az örök enyészetnek. Vé­gül elérte sorsa, a múlandóságot nem kerülte el. S most már én is megbékül- tem. Különben a Kő­bányai Sörgyár szü­lötte volt Bizonyára propagandacélokat szolgált, s ebbeli hi- atásának eleget is tett, ha tett. Én azért haragudtam rá, mert olyan tetszik, sem tetszik, tegyen, amit akar felfogás­ban hirdette i egy. naptár fölött, s egy pohár habzó árpalé mellett, hogy aszond- ja; „Csak egy pohár sört”. Sosem találkozott a tetszésemmel ez a hangsúlytalan és sze­mélytelen mondat S inkább a jövőre néz­ve javasolnám, ameny nyiben repetáznak e plakátkölteményből, többféle változatban készítsék. Valahogy így: Gépkocsivezetők és elvonókúráról fris­sen hazatért állam­polgárok számára, felszólító módban: — Csak egy pohár sört! ! ! Kánikulai csúcs- forgalomban szomj­oltóért esdeklők ré­szére óhajtó módban: — Csak egyetlen po­hárka hideg söröcs- két!? Antialkoholista fél­részeg vendégnek kérlelően: — Csak még egy pohárral ebből az ál­dott folyékony, ke­nyérből. Vasárnap délutáni kirándulásoktól ret­tegő, a háztartás pénzügyi egyensúlyá­ért aggódó háziasz- szonyoknak paran­csoló hangsúllyal feltartott mutatóuj­jal kombinálva: — Csak egy pohár sört (te átok)! Számomra pedig ne készítsenek pla­kátot. Hagyják az én magánproblémám­nak az egész sörhistó­riát. Mert most már bevallom: ezt a kü­lönben középszerű propagandaanyagot azért öblítettem nya­kon vízzel, mert megpróbált befolyá­solni. Sosem értet­tem, miért mondta nekem, hogy csak egy pohárral igyam, ha kettő kellett, s miért próbált rábe­szélni a sörivásra, ha nem voltam szomjas. A témakörben több mondanivalóm nincs. ...... ss. i H é8g9zeiri6flzl ©sjnEJQEDgSnö Az egészséges házasság Idézünk egy olvasónk leveléből: A kötelező házasság előtti orvosi vizsgálat megszűnt. Mi laikusok nem tudjuk megérteni miért? Na­gyon kérjük a „Négyszemköztet” adja meg az idevonatkozó egész­ségügyi tanácsokat. Szívességüket előre is köszönjük: Házasulandók. A jövő nemzedék higiénéje házas­sággal és a terhesség egészségügyi gondozásával kezdődik. A házasság­ban kapjuk meg a íöldi élet leg­nagyobb kincsét, a gyermeket. Gyer­mekeink fejlődésének látásában, mintegy saját életünk folytatását szemlélhetjük. A depopuláció és a dekadencia, egy nép erkölcsi hanyat­lása többnyire akkor kezdődik, ami­kor a házasságtól való tartózkodás, az elválások, a házasságtörések, az egyke, az egyse, a barátnőrendszer és a prostitúció szaporodnak. Ezek ellen harcolni kell nemcsak orszá­gunk vezetőinek, hanem minden dol­gozójának. Ez kötelessége mindenki­nek úgy kifelé, mint saját személye tekintetében is! A gyermek nagy fokban erősíti a házassági köteléket. A gyermektelen és egy gyermekes házasságokban a házassági kapocs könnyebben lazul, több a boldogta­lan házasság és elválás, mint több gyermek esetében. Szükséges volna, hogy nemzetünk, fajunk fennmaradá­sa érdekében, itt mindenki úgy ön­magával mint másokkal szemben az eddiginél szigorúbb álláspontot fog­laljon el. Egészségi szempontból pedig mind­ezeket azzal a megállapítással told­hatjuk meg, hogy a házasság a ren­dezettebb életrend miatt általában életmeghosszabbító intézménynek is tekinthető. Házasságban lévő szemé­lyek átlagos életkora hosszabb, mint azt a statisztikák adatai bizonyítják. Fontos volna a korai házasságok elő­mozdítása. Legjobb a lányoknak 21, a fiúknak 26—28 éves korban házasod­ni. A házasság tekintetében gondolni kell azonban arra, hogy lehetőleg az egész életre köttetik. Legyen a nő testileg, szellemileg, korban, a férfihez hozzáillő. Nem jó a nagy szellemi különbség, nagyobb jellembeli, tempóbeli eltérés. Ne szen­vedjen a házastársak egyike sem idült, vagy átöröklődő bajban. Nem jó általában az sem, ha a házastár­sak közt igen nagy eltérés van ma-> gasságban; alakban, mert akkor köny-» nyen aránytalan (díszharmóniás) utó-? dók származhatnak (kicsiny test, nagy fej, rövid láb, nagy felső test... stb). Betegségeknek az utódokra való át­vitele lehetősége miatt, legjobb már az eljegyzés előtt mindenki vesse alá magát alapos orvosi vizsgálatnak (Röntgen, Wasserman .. i stb.) A há­zasságon kívül nemi életet élni nem szabad! Egyesek azzal dicsekszenek, hogy jól meg tudják hódítani a má­sik neműeket. Ezt minden állat a maga módján megteszi. A a nagy lelkierő, ha valaki erről a házassá­gon kívüli a magasabb rendű élet miatt le tud mondani. A szerelem mellett igen fontos a megbecsülés is! Ezt is figyelembe kell venni a házas­társ megválasztásában. A szerelem­ről ugyan azt szokás mondani, hogy „vak”, mégis próbáljunk arra is gon­dolni; hogy elmúltával visszamarad­hat a szeretet és megbecsülés. Milyen betegséget terjeszt a légy ? Egy vidéki olvasónk sok kérdést tesz fel a léggyel kapcsolatban. Mi­lyen betegséget terjeszt? lgaz-et hogy a tehén légymentes környezet­ben több tejet ad? .. . stb. Hogyan lehet ellene védekezni? stb. Kedves Olvasónk! Hasonló témával már részletesen foglalkoztunk la­punkban. Mivel a kérdés igen idő-! szerű a probléma lényegét megválás szoljuk: A fertőző bélbetegségeknek, nevezetesen a hastífusznak, a vérhas­nak, a fertőző májgyulladásnak, a járványos gyermekbénulásnak stb . .. legszorgalmasabb terjesztői a legyek. A betegséget létrehozó kórokozókat; (bacilusokat) lábukkal, testükkel, és váladékukkal közvetítik. Válogatás nélkül rászállnak mindenre: széklet­re, köpetre . . . stb, utána ételeinkre is. A légy igen szapora rovar. Leg­jobb és legkedveltebb tenyészhelye a trágya és a konyhaszemét. Egy ki­sebb sertésólban például egy légy­pártól egy hét alatt ötven-százezer utód származhat. Ha rengeteg légy­tojás és sok fiatal légy nem pusztulna el, egy májustól nyár végéig, egy légypár húszmilliárd utódot hagyna hátra. Ennyi legyet összefűzve, a föl­det az Egyenlítőnél öt-hatszor körül lehetne csavarni. Ezért kell az abla­kokra szúnyoghálót tenni. Az istálló­ban levő állatok pihenését is igen nagy fokban zavarja. Ebből követke­zik, hogy a legyekkel telt istállóban lakó tehén kevesebb tejet ad. Védekezés: A legyek elleni harc egyik legfontosabb fegyvere a tisz­taság! Szaporodásuk meggátlására el-! sősorban tenyészhelyüket kell meg-! szüntetnünk. A trágyát zárt helyen (fedett gödör) tároljuk és gyakran hordjuk ki. (Legkedvencebb szaporo-* dóhelye a sertéstrágya.) A szeme­tet és konyhahulladékot lehetőleg azonnal égessük el, vagy zárt hulla­déktartóban tároljuk a megsemmisí­tésig. Az árnyékszék ülőjét tartsuk lefedve. Az árnyékszék résmentes le­gyen, hogy a legyek tartalmát szét ne hordhassák. Az árnyékszéket gyak­ran fertőtlenítsük frissen oltott mész-! szel, vagy krezolkeverékkel. Az ár­nyékszék falait gyakran meszeljük. A konyha és kamra ablakaira is szereld jünk szúnyoghálót (légyhálót). A ke­nyeret és az élelmiszereket tartsuk lefedve, búra, kendő, vagy háló alatt. Gyümölcs és zöldségfélét fogyasztás előtt mossuk meg áramló vízben. (Erős sugár.) Rendszeresen permetez* zük az istálló, az ól, az árnyékszék belső falait és mennyezetét DDT tar­talmú (Hungária matador, gesarol... stb), rovarölő szerrel. Egy egész köz­ségre kiterjedő, jól megszervezett légyirtás egyideig teljes légymentes­séget biztosít. Kislányok hólyaghurutjáról Egy anya, levelében azt kérdezi tőlünki hogy a kislányok hólyag- hurutja gyógyítható-e? Vagy kinövi azt a gyermek?.», stb. Kedves Olvasónk! Kislányánál fel* lépett hólyaghurut teljes biztonsággal gyógyítható. Meg kell állapítani, hogy milyen kórokozó csira (bacilus) tart-s ja fenn a betegséget. Be kell vinni a beteget a kórház gyermekosztályára* ahol a vizeletből meg fogják állapi-! tani, hogy milyen bacilus csinálja a bajt. Még azt is el fogják dönteni* hogy honnan kerül a fertőző anyag a húgyhólyagba. A veséből a vér-* áram útján esetleg gennyes mandu* Iából... stb. Kívülről is fertőződhetik a kicsi leány, ha nem szakszerűen tisztítják az altestét. A végbelet nem a húgycső felé kell kitörölni, mert így maguk fertőzik meg a gyermeket a húgycsőbe vitt széklettel. A széklet 50 százaléka bacilus. Hátrafelé kell a végbelet tisztítani! Ha megtalálják a betegség kórokozóját, úgy hamaro-í san kigyógyítják gyermekét. Nem kell aggódnia. A betegség nem újul ki évenként. A hólyaghurutot nem lehet kinőni. Tanácsokat csak orvosoktól fogadjon el. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom