Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-15 / 165. szám
1965. július 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A KISÜZEMEK SE LEGYENEK A bátai A MOSTOHÁK Megtanítottuk “temS 'követeljék jogaikat ott, ahol a vezetők feledékenység, vagy éppen más ok miatt a teljesítésről elfeledkeznek. S az immár több mint két évtized tudatformáló ideje, és ennek hatása érződik is. A munkások gondolkodnak: kífüggött — munkabért. Senki nem tudta megmagyarázni, miért Vitatkoztak, veszekedtek, a pénzt nem kapták vissza, s válaszul azt kapták: „Ez is belefér a taValószínű a szárítókapacitás bővítésére szolgáló pénzt a tűzhöz közelebb költik el — mint mondják Kölesdem. Ne gondoljuk, hogy e két pélkarékossági évbe.” Amikor ez az da, az egymástól eltérő probléindokolás elhangzott, szerettem volna jelen lenni. Nem, hogy hitelességét magam is halljam ilváncsiak arra, mit miért tesznek, letékes szájából, hanem, hogy És keresik a munkavégzés hogyanját. A zárt üzemekben, ahol kapun belül dolgozik ötszáz—ezer ember, könnyebb a felvilágosító munka, nemcsak mert itt az emberek ellenőrzése, a technológiai fegyelem nagyfokú megkövetelése, hanem az is hozzájárul, hogy itt ki tud alakulni a törzsgárda. A nagyüzemek — Tolna megyei viszonylatban — ötszáz alkalmazottnál kezdődnek. S elmondhatnépnevelést adjak az illetékesnek arról, hogy mi nem fér bele a párt decemberi határozatába. Az ilyen lelketlen, cinikus, apoliti- kus, mindentől elrugaszkodott vé_ lemény távol áll tőlünk.;. Nem a mészégetők vezetőitől... A mámák miatt is, egyedülálló. E két jellegzetes dolgot csupán azért választottam hogy a politikai és gazdasági közelség megteremtése szükséges a kis üzemekben is. Ma már elképzelhetetlen a jó gazdasági vezetés munkája anélkül, hogy a határozat végrehajtóival ne tanácskozza meg a feladatot. S az is természetes, hogy a feladat végrehajtóinak vélemésik dolog pedig, amely ugyan- nye szerves részévé tud válni a csak bosszantja az embereket: hónapok múlnak el, hogy termelési tanácskozást tartanának. Egyik fűtő ugyan állította, hogy juk, hogy az ilyen jól szervezett, a múlt hét szerdáján volt terme- állandó profilú termelő egységek lési értekezlet, de hamar kiderült, már megállnak a maguk lábán, hogy az munkavédelmi oktatás- A termelésben, de politikai mun- féle volt. Milyen lehet akkor itt kában is kevesebb segítségre szó. a termelési tanácskozás? Egyál- rulnak. Sőt, nem egy vonatko- talán betölti-e azt a fontos, teázásban már erejükből telik arra, melés-parlament helyét, mint azt gyek. hogy tapasztalatokkal segítsék a kis üzemeket. Ahol várják és kérik a segítséget. Nézzünk csak két példát. Egy mészégető és egy kis téglagyár példáját. A napokban Keszőhidegkúton jártam. Itt valamikor kézi vetésű téglát égettek, majd később megpróbálkoztak gépi gyártásra berendezkedni, azután abbahagygazdasági vezető helyes döntésének, s azt kiegészíti. Amennyiben az illetékeseket, esetünkben a munkásokat megkérdezik erről. És egyébként is, enyhén szólva is szokás, hogy ha valahova elmegyek, mégha igazgató vagyok, akkor is, vagy talán akkor éppen ezért, mert igazgató vagyok, köszönök, ha munkásaimhoz inea Minisztertanács és a SZOT közös rendelete előírja..« Ne keressük M szóljunk még a mészégetők fürdőjéről. Egy éve elkészült — beI »aalálili bemutatkozom, lXgdldUU hogy emberek ez vagyok, én vagyok a maguk fődé nőké. Korrekt dolog lenne ez? S kell hozzá egyetem? Dehogy. Csak emberség. S emberség ahszerelték a villanyboylert, de az- hoz is, hogy állják szavukat. Lett óta sem használják, mert a fürdőhöz nincs víz. Néhány ezer folégyen az a keszóhideglkúti fürdő ügye, a kölesdl szabadban géta, . . . , , . ... . rint kellene csupán, hogy tisztái- vagy éppen a Palánki Téglagyár kodni tudjanak az eléggé piszkos munkáskolóniájának játszótere mészkövet égetnek. Kitűnő minőségű mész kerül ki a volt téglakemencéből. Szokásomhoz híven ezúttal is, első utam a munkásokhoz vezetett. S ott így fogadtak: munkát végző berakók, kihordók és fűtők Itt ugyanis még a téglagyártási szezon kezdete előtt, a gyerekek — No, maga tohagyereke. Itt Kővári elvtárs a kész. gyárvezető, és mások, a munkások közül meg arra panaszkodbiztos nem a központból jött, mert köszönt, és első útja ide vezetett. Bevallom, az ilyen fogadtatáshoz nem szoktam, és szégyelltem is magam a „központosok” helyett Mert milyen központi kiküldött az, aki nem tanácskozik a munkásokkal a megoldandó dolgokról. Mert itt, Keszőhidegkúton, van gond elég. És az embereknek senki nem ad választ a ___ „i- + f elvetett kérdésekre. Meg az év ’u_ ___.______>vTkz__j.,. A másik kis üzem, a másik hintájának vasát felhasználták a csillék javításához. Akikor az _ igazgató élvtárs azt ígérte, egy Ez a téglagyár mór sok gazdát hét múlva küldi Pécsről a vasat megért. Jelenleg a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat mosmcstoha Kölesd községben található. A téglagyárról van szó. a hintához, meg a csillejavításhoz is. s. A hinta még most sem Szóval kell, hogy mostohagyerekeknek mondjam én is az nak, hogy kritikán aluli az anyag- ilyen küß üzemeket, mint annyian ellátás. Messze van Kölesdhez Pécs. Nyilván az a központi dolsaerte a megyében. Für kán, a kendergyárban, a ktsz-ek néhány gozó, akinek feladata lenne mond- eldugottabb műhelyében az em- juk az anyagellátás, szívesebben berek gyakran emlegetik a mosutazik Mohácsra, de még Paksra tohaapát, a szülőt, aki ezt az ál- is, mintsem Kölesd re, az isten háta mögé. S ennek következméelején történt, hogy a munkásoktól — 12 főtől — levontak 34 forinttól 400 forint összegig, kitől datlan állapotot megteremti, ennek kialakulását elősegíti. De tör. vényszerű ez? A kis üzemnek tói, ha netán a gép meghibásodik mostohagyereknek kell lenni? mikorra ér oda a tartalékalkatrész, s félnek minden esőtől,, mert itt még mindig szabad banPálkovács Jenő Pár héttel ezelőtt még csónak- mint szóé lakóházat tartalmazó kai jártunk itt, a bátai Alszegen. listát, most járnak, házról házra. Kerítéseket, lugasokat kerülget- Bercsényi utca 518. Porkoláb tünk, hogy eljussunk a házakhoz. Józsefnek, a községi tanács hi- Akkor ingóságaikat mentették az vatalsegédének családi háza. elöntött lakásokból az itteniek. Megnézik kívülről, belülről és bi- A falunak ezt 0 részét nem védi zony nem is kell sok hozzáértés gát, ha árad a víz, szabadon jön annak megállapításához, hogy ez be az utcába, az udvarokba, és a ház beköltözhetetlen. A hatal- ha feljebb emelkedik, betör a há- más repedések a falon azt mu- zakba is. tátják, hogy a ház életveszélyes. Most már levonulóban van az ha nem is omlik össze, le kell ár, „kézjegyét" azonban otthagy- bontani. ta a kerítéseken, falakon, fákon. A szomszédban azonban más a Azt mondják, a gyümölcsfák ki- döntés: Angyó Sándor házában pusztulnak, egyedül a diófának nem volt ilyen magas a víz, itt nem ártott meg a víz. És a há- csak egy alapos takarítás kell. zak egy része sem tudott ellen- — Mikor épült a ház? állni az árvíz pusztító hatásának. — Kilencszázötvenben. Visszakóltözés előtt felülvizs- — És miért sajnálták belőle az gálják a lakóházakat. A falu má- anyagot? sík végén, az Újtelepen nem sok _ Hát kérem, abban az időben dolguk volt a műszakiaknak, on- nem lehetett meszet, meg cemen- nét csak elővigyázatossqgbql kel- £e£ kapni hÍSS °a SzakZt torral falazták annak idején és T,kicsit “VfU3án_ ___1. bői a kötőanyagot Egyelőre szíD e az Újtelep szavaz maradt. lárdűn áa a ^ d/l legközelit azonban tüzetesen meg kell lebbi árvíz bizonyára tovább vizsgálni minden házat. Hol van gyengíti a falakat, szükség csak takarításra, és kova a másik háznál már költöznek, nem lehet egyáltalán ^ beköltözni. itt tegnapelőtt született meg a Szabó János, a tamási járási ta- döntés, hogy a ház beköltözhető, nács építési osztályáról jött el, Visszatér az élet a bátai Al- Dévényi György pedig Dombóvár- szegen. ról. A tanácsnál kapták a több, (J) mennyit, azt nem tudják mitől gétákban szárítják a téglát.: Jóleső kortyok ruw; iiui oiaria» A párthatározat végrehajtása a szekszárdi üzemekben A Központi Bizottság decem-lalat 119,5 százalékra, a tanácsi béri határozatának tapasztalatai- építőipari vállalat 102 százalékra ról, a további feladatokról tanács- teljesítette tervét. Néhány üzem, kozrtaik a szekszárdi üzemek, in- részben objektív okok miatt, rész- tézmények, vállalatok, termelő- ben a munkaszervezés hibájából szövetkezetek párttitkárai. A ta- adódóan nem teljesítette tervét, nácskoeáson Kürti István, a vá- A Tolna megyei Tejipari Válla- rosi pártbizottság megbízott tit- Lat lemaradásának oka ismert: a kára tartott tájékoztatót. Ismer- száj- és körömfájás. A bőrdíszmű tette a pártszervezetek és gazda- vállalatnál az első negyedévben ságvezetők részéről tett intézke- jelentkező anyaghiány okozta a déseket és ezek hatását. lemaradást. Mégis komoly ered- A pártszervezetek tevékeny- “ámí£ hogy mindkét sége kedvezően befolyásolta a .**«■* exportszóihtosi párthatározat végrehajtását - kotelezettsegenek.A Szakaly Testmondotta többek között. Munká- vé^ SP‘toipan Ktsz-nel viszont juk nem szűkült le a gazdasági a tervlernaradas oka a yezetes es intézkedésekre, hamm a párt- a szervezői munka hiányából ado- munka sajátos eszközeivel, poli- A vasipari vallalat szolgaltikai meggyőző munkát fejtet részlégénél komoly problétek ki a dolgozók körében. A mát okoz az okszerűnek éppen nem pártszervezetek munkája gyümöl- takarékossági mtezkecsöző. Javult a fegyelem, a kö- íits' Takarekossagra való hivat- zösségi szemlélet, a társadalmi ázással a vállalattól elvették a tulajdon védelme, szélesedett a személy gépkocsit. Ez megnehezi- mun ka verseny, ezen belül a szó- “ * szolgaltatast elsősorban a cialista brigádmozgalom és az hutoszekrény-jayitást es a gázújítás. A pártszervezetek reszt Eöb«n az évben vesznek az ellenőrzésben, javas- 3600 gáztűzhely bekapcsolása sze- latokat tesznek a termelésben je- repel a tervben. A dolgozók vo- lentkező hibák megszüntetésére. nfton uU^va próbálják megoldani e feladatot. Az eddigi tapasz- , A üzemeiben a decem- tálatok azt mutatják, hogy a gázben párthatarozat vegrehaitasa . , ,. ... , , jónak mondható. Több üzemben bekapcsolás üteme nemcsak las- szép eredmények vannak. Az súbb, hanem költségesebb is. ÉM Tolna megyei Építőipari Vál- A létszám-, bér- és anyaggazdálkodás területén is javulás van az üzemekben. A létszámcsökkentéssel felszabadult munkaerőt rövid idő alatt sikerült elhelyezni. Csökkent a túlóra-felhasználás. A DÉDÁSZ-nál tavaly ilyenkor 6714 órát, aS idén 2739 órát használtak fel. Az üzemi demokrácia javítására hozott intézkedések növelik a dolgozók felelősségérzetét. A párttaggyűléseken, termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken a dolgozók elmondják véleményüket, javaslataikat. JCzeket a gazdaságvezetők figyelembe veszik. A munkafegyelem javulása, a munkaidő kihasználása azonban még nem kielégítő. Helyenként ugyan bevezették az eltávozási naplót és korlátozták a munkaidő alatti kávéfőzést, mégis előfordul a munkaidő alatti magánügy-intézés, s a presszóban való feketézés. A példák azt mutatják, hogy bőven van még javítanivaló, A város tsz-eiről szólva a gazdasági nehézségekről, a vízállt területek hasznosításáról, a nyáriak betakarításáról, a pártszervezetek előtt álló feladatokról beszélt Kürti István. „Pártszervezeteink a pártmunka sajátos eszközeivel segítsék a párthatározat végrehajtását’ — mondatta. A titkári értekezleten néhány egyéb kérdés került még megtárgyalásra.
