Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

1S6S. június 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 OPERACAO DELGADO „Coca-eola tábornok“ a harcot választja „Lemondott a tábornoki élet­mód csillogásáról, hogy megkós­tolja az ellenzékiség megpróbál­tatásait. Lemondott a legális emigrációs életről, hogy belevesse magát az illegális harc veszé­lyeibe.” A nekrológ szavai is emlékez­tetnek: Humberto Delgado tábor­nok tulajdonképpen nem arra született, hogy hamis papírokkal, hol arab sejknek, hol szórakozott professzornak álcázva utazgasson, szervezze az ellenállást, elviselje a Salazar-Portugiiliával szoli­dáris NATO-hatalmak kormá­nyainak megalázó kiutasítását. Valóban: Humberto Delgado neve már jóval halála előtt belekerült a lexikonokba. Indulás Sala*ártól... Delgado annak idején — akár­csak Franco a maga hazájában >— Portugália legfiatalabb tábor­noka volt. A hatalomba „bele­született”. Régi katona- és diplo­matadinasztia sarjaként látta meg a napvilágot 1906-ban. A szárma­zás kötelez: Humberto Delgado h'"--» éves fejjel ott volt Carmona tá 'agy tisztjei között egyen­gette a katonai diktatúra, majd Salazar uralomra jutását. Az a férfi, akinek fejét most — jelké­pesen szólva — születésnapi ajándékul „tálalták fel” Salazar- nak, a rettegett diktátor környe­zetéből indult el, hogy rálépjen az ellenzéki vezetők tövises út­jára; Hat éven át, 1952-től 1957-ig a Washingtoni portugál katonai misszió vezetője, hazája NATO­Bsszekötője, majd a portugál pol­gári légiközlekedés főigazgatója. Amikor hazatér Amerikából, a háta mögött csak úgy emlegetik: a „Coca-eola tábornok”. A lisz- szaboni társaságnak ekkor még csak az tűnik fel, hogy a nép­szerű világfi modora „élamerikai- asodott”. Ez azonban a felszín. A mélyben a tábornok a „Coca-co- lánáil” töményebb dolgot is hozott magával a tengerentúlról: polgári demokratikus illúziókat, amelyek mind jobban szembefordították a portugál fasizmus „konok és meg- csontosodott” rendszerével. „Európa szélén“... Portugáliát, ezt a területre, la­kosságra magyarországn yi álla­mot a külföldi, az ellenzék bátor akciói előtt, jobbára szardíniájá­ról, boráról, idegenforgalmi ne­vezetességeiről tartotta számon. Az ENSZ kérlelhetetlenül tárgyi­lagos adatai azonban elszomorító adatokkal egészíthetnék ki az utazási irodák többszínnyomású prospektusait. Portugália ugyan­is az európai kontinens legala­csonyabb életszínvonalú országa. Itt, Európa szélén a legalacso­nyabbak a mezőgazdasági termés­hozamok, a parasztok háromne­gyede földönfutó: ma is dívik a dézsma és a robot egy-egy kor­szerűsített változata. A lakosság kalóriafogyasztása — a FAO nemzetközi élelmezésügyi szerve­zet jelentése szerint — „kongói színvonalon mozog”. A 10—12 órás munkanap alatt egy szerény lisszaboni vendéglői ebéd felének az árát sem keresik meg. Hiva­talos portugál adatok szerint át­lagosan 14 ember lakik egy szo­bában, 44 százalékos az írástu­datlanság, elterjedt az egykor nálunk magyar betegségnek ne­vezett tüdőbaj. évente tízezrek vándorolnak ki külföldre, meg­élhetést keresve... Az elnökjelölt emigrál... Ilyen volt az a Portugália, ahová a tábornoki váll-lapos Sa- lazar-féle katona-diplomata 1957- ben hazatért az Egyesült Álla­mokból. „Coca-cola tábornok” rö­videsen utat keresett a polgári ellenzékhez. Cselekedni akart, változtatni, javítani. 1958-ban, huszonhat évvel Salazar uralom­ra jutása után, az első ízben ki­írt elnökválasztásokon Humberto Delgado is jelöltette magát. Még a hivatalos közlemény szerint is a szavazatok 23,5 százalékát kap­ta: ez a bejelentés gyakorlatilag annak beismerését jelentette, hogy valódi választásokon, ahol az urnákat nem a Salazar-féle hatóságok ürítik ki, hanem az ellenzék is ellenőrizheti, Delgado győzött volna. A rendszer levonta a következtetéseket. Azóta nem általános választáson jelölik ki az államfő személyét, hanem — egy hatszázfönyi külön testület beiktatásával. A testület tagjai Salazar-hű „képviselők” és vá­rosi tanácsnokok. Az idén júliusi választásokon Salazarnak tehát nem kell tartania az 1958-as meglepetés megismétlődésétől.. , De a rendszer más következte­téseket is levont. Humberto Del- gadot hivatalából elbocsátották, tábornoki vád-lapjától megfosz­tották, majd bíróság elé állítot­ták. Delgado az ugyancsak portu­gálul beszélő Brazília nagykövet­ségére menekült, maid áthajózott az óceánon és Sao Paolóban te­lepedett le. „Coca-cola tábornok­nak” nem voltak többé illúziói... A »kísértet hadsereg“ Mi már az emigráció vezér­alakjaként tanultuk meg Hum­berto Delgado nevét. Ö adott uta­sítást Galvao kapitánynak a San. ta Maria óceániáró birtokba véte­lére, ő irányította a bejai katonai felkelést 1960 szilveszterén. De Brazíliában egy óceán választotta el hazájától. Algírba hajózott, hogy ott emigráns kormányt ál­lítson fel. Útközben megbetege­dett, Csehszlovákiában 150 naoig gyógykezelték, 1964 nyarán ellá­togatott a Szovjetunióba is. Né­hány hónappal később, szeptem­ber 6-án Algírban sajtóértekez­letet tartott: „1965-ben hazatérek. Leszámolok a Salazar-rezsimmel”. A tábornok állta a szavát. Ez volt az a misszió, amelynek tel­jesítésére Badajozból küldött utolsó képeslapján célzott. Am a küldetésnek csupán egyik felét teljesítette. Mert a tábornok ek­kor már hadsereg nélküli hadve­zér volt. „Saját merész és lázadó fantáziájának kísértethadseregét vezényelve esett el...” — írta róla londoni képviselője. Pedig a portugál ellenzék ma talán erősebb, mint valaha ... Serény Péter Következik: Izmosodó harci szövetség NEMZETKÖZI ÉTREND Abban nincsen semmi rendkívüli, ha va­laki reggelire ka­kaót iszik és vajas zsömlét harap hozzá. Ebédje húsleves, benne egy kis ízesítő sárgarépával. A ki­rántott húshoz rizst, burgonyát és kevés savanyú káposztát tesz az asztalra, majd diós tésztát eszik, kivesz a gyümölcsöskosárból egy narancsot és befejezésül megiszik egy duplát. Uzsonnája rozskenyér, vajjal, paradicsommal, retekkel, vacsorája pedig egy pár virsli mustárral. Ha ennek a meglehető­sen bőséges étrendnek alaposab­ban utánanézünk, kiderül, hogy emberünk — ami az ételek szár­mazását illeti —, végigette a föld­golyót. 7~"]**~* és tészta bú­A ZSOmle éretek Közép-Ázsiából származik. A rizs, a narancs Elő-Indiából. A levest ízesítő sárgarépa, a káposzta, a virslire kent mustár és az uzson­nakenyér alapanyagát adó rozs' Elő-Ázsiából. A burgonya Chilé­ből, a paradicsom Peru, Equador és Bolívia környékéről, az illatos kávé pedig Abesszíniából. Nem kell azonnal importra gyanakod- ■ ni. Hosszú évezredeket igényelt, amíg az egyes növények eljutot­tak a világ különböző részeibe. Az ősember vándorlásait, karavánok útjait, a tengereken hányódó kis lélekvesztők sorsát nyomozták vé­gig a kutatók, amíg sikerült ki­deríteni, hogy mi, honnan szár­mazik. Ez a nyomozás sok érde­kességet kínál. Tudjuk például- hogy az ősmagyarok mór a hon­foglalás előtt ismerték a borsot, de a mai magyar konyhára oly­annyira jellemző paprika ame­rikai. Viszont a dohánnyal együtt nem a felfedezők logikusnak tűnő nyugati útján, hanem török köz­vetítéssel jutott el hozzánk. kínai csá­szár veté­si ünne­Csen-Nung pein már kereken 4700 évvel ez­előtt szerepelt a rizs, szója, köles, mohar és búza. Régészeti leletek­ből azonban tudjuk, hogy Közép- Azßiäban a búzát már időszámítá­sunk előtt ötezer évvel, tehát majdnem hétezer esztendeje ter­mesztették. A termesztés a vad növények válogatásával kezdődött (Elő-Ázsiában ma is létezik a rozs, mint gyomnövény!), és csak ké­sőbb következett a céltudatos ne­mesitől munka; Mi, honnan származik? Kínából a köles, mohar, cirok, hajdina, kender, őszibarack, kaj­szi, a fehér eperfa és a kedvelt Kieffer-körte őse a kínai körte. Elő-Indiából, vagyis a mai Burma, Thaiföld vidékéről a rizs, uborka, narancs, mandarin, bors, kömény, padlizsán és a lopótök, mely egész Amerika felfedezéséig az egyetlen ismert tök volt Európában. Hátsó- Lndiából és az indonéz szigetvi­lágból a banán, kókusz, szegfű­szeg. Közép-ázsiából, főleg Turkesztán vidékéről az al­ma, dió, mogyoró, gyapot hónapos­retek, vöröshagyma, fokhagyma, spenót és szinte az összes hüve­lyesek. Elő-Ázsiából valamennyi kenyér- és takarmánygabonánk, a fehér csillagfürt, lucerna, sárga­répa, káposzta, mustár, len, sa­láta, sárgadinnye birs, naspolya, cseresznye meggy, szilva, man­dula, berkenye, szőlő, gesztenye, füge mák. A Földközi-tenger part­vidékéről a csillagfürt, bíborhere, bükköny, petrezselyem, cikória, spárga, zeller, kapor, kömény, ánizs és komló. Abesszíniának kö­szönhetjük a közkedvelt kávét és a lényegesen kevésbé közkedvelt ricinust. Közép-Amerikából jött a kukorica, paprika, kakaó és min­dennapi szenvedélyünk tárgya, a dohány. Peru-környéki nemcsak a már említett paradicsom, hanem a sütőtök és az egyik legfontosabb gyógyszer, a kinin alapanyagát adó kínafa is. Egyik-másik növény sorsa, tör­ténete különösen érdekes. A cu­korborsót Franciaországban né- hányszáz éve még arannyal mér­ték, a burgonya pedig roppant kedvelt volt, mint egzotikus, cse­répbe való dísznövény. A szép vi­rága miatt k Ordas Iván VÁLLALATOK FIGYELEM! A 114/1965. PM—OT együttes utasítás végrehajtásának elő­segítése érdekében a FIGYELŐ című gazdaságpolitikai heti­lap e heti száma 5 oldalon a „KERESLET—KÍNÁLAT” ro­vatban közli a vállalatoknál lévő ELFEKVŐ KÉSZLETEK LISTÁJÁT Elfekvő készletek értékesítését vagy ezek vételét hirdesse a-BEN Cím: Budapest, V. Alkotmány U- 10. Telefon: 312—553. (4) LEGÚJABB JÓ HÍR! A termelők régi kívánságát teljesítve kirendeltségeink terményátvevő helyei kukoricáért árpát és korpát adnak cserébe. Bővebb felvilágosítást adnak a Tolna megyei Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat kirendeltségei (15) Apróhirdetések Mezőgazdasági gépszerelő 18 éves gyakorlattal, jó bizonyítványokkal la­káscsere miatt állást változtatna Szek- szárd, vagy környékén. Jelenleg Die­sel-adagolás munkakörben dolgozom. Cím: Badacsonyi László, Budapest IV. Tó U. 48. (247) Elcserélném budapesti szoba, kony­ha fáskamrás lakásom, víz, ipari­áram van, Szekszárd, vasútállomás közelében 1 szoba, összkomfortos la­kásra első emeletig. Költségtérítést ké­rek. Cím: Kovács József né, Budapest IV. Tó U. 48. (247) Családi ház elhalálozás miatt eladó, Fácánkert, Béke utca 13. Érdeklődni lehet: Béke utca 7. (246) IIIIIIII1IIIIIIIIIIIIHI1II8M®* *••••••**•****' HIRDESSEN/ ■ TOLNA MEGYEI Népújságban .4IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII|lllllt­A Kölesdi Téglagyár felvesz 16—20 éves korú fiatalokat nyersgyártáshoz kocsitolónak, ezenfelül férfi munkaerőt, kazalozási munkakörbe. Bé­rezés teljesítmény alapján. Jelentkezni lehet a téglagyár irodájában. (9) FIGYELEM! Cseh táskaírógép kapható a szekszárdi papírboltban, ára 2600 Ft. Most vásároljon! (17) A Tolna megyei Festő és Mázoló Ktsz. a lakosságtól munkát vállal Szekszárdon és Tolna megye egész területén. Modem fal­festés, műanyagfestés, tapé­tázás, családi házak festése és mázolása, bútorfényezés, konyhabútorfestés. Határidőre megrendelhető levélben is a szövetkezet telephelyein: Szekszárd, Marx K. u. 22. Bonyhód, Perczel Mór u. 36. Dombóvár, Baross u. 1. Tolna, Ady E. u. 17. Paks, Dózsa Gy. u. 7. Dunaföldvár, Bölcskei u. 47. (236)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom