Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
1885. június 17. fÖLNA MEGYEI VEPÜJSÄG 5 A művelt paraszt, meg aki nem hisz benne Már messziről hallatszik a ne- ve lenne menni, de minden más — Lehet, hogy így van, én vetésük, beszélgetésük zaja. Ép- adottsága hiányzik hozzá. Szűk- azonban csak akkor hiszem el. pen kiértek a komlóföld végére, szavú mintha titkolni, rejtegetni ha láttam, pihenjbe állították a kapát, s akarna valamit. Története tulaj- * amíg szusszantanak egyet el- dánképpen egyszerű. A régi be- Túljutottunk a nehezén. A beárasztják a zöldborsótábiát. Sze- szélgetést idézve a szokásos his- szélgetés hétköznapi fordulatot degetik a még gyenge szemeket tória elevenedik meg. S a vég- vett. Pénzről, bútorról, lakásról, rejtő csöveket. A völgy aljáiról következtetés körülbelüli pontos- öltözködésről folyt inkább a sízó. már észrevették bennünket, még- Sággal így hangzik: A pénz, meg a vele járó egyéb is meglepetést színlelnek ahogy — Akármilyen kormos üzem. kényelem, népszerű a lányok kö- fellépünk egy enyhe dombocska vagy gépies hivatali munka, csak zött. Többen még illúziókra is peremére. a mezőgazdaság, a falu nem. hajlamosak. S ebbe a majdnem — Ni, a tanár néni — rebben Zombán kicsi a világ. mesehangvételű tercierébe váratmeg kissé mesterkélt hanghordo Megpróbálta másként, nem lanul ugrott be Mitsd bácsi kórzással Illés Etelka, — Csakhogy ment csak döcögött, s a végén a dése: kijött hozzánk... földművesszövetkezetnél majd- _ Otthon tudnátok-e maradni Rám ügyet sem vetnek, vagy nem kellemetlenség lett belőle, lányok? ^efoliST'vVvi.c' i'icftr nr»iírrv+,Vt a TVTrtC+ arr ailiCAnQitiliDn.i rnimlrocnftl? Furcsa, majdnem döbbent csend állt be. Matusek Kati tért először magához. Tagadólag ingatta a fejét, s így fogalmazott: — Azt, azért n®m. Nagyon hiányozna a társaság ... Illés Eta egészítette ki: meg a munka, a dolog. legalábbis úgy tesznek, mintha Most, az alsópatlani munkásnők ón nem is lennék érdeke® saá- között megtalálta magát. A brimukra, csak Tóth Istvánná, a gádvezető szerint a legjobbak hajdani osztályfőnök, akivel két között van már, pedig csak kora éve még tanár-diák viszonyban tavasszal írta alá a szerződést, álltak a zombad iskolában. Végül * cseppet leereszkedve az idegenre Három másik lány: a cserfes, is figyelmet fordítanak. Megmér- talpraesett Illés Eta, a csendes, nek magukban: mennyit érhetek, visszahúzódó Matusek Katalin, s s vajon mit akarhatok? Az alsó- a szürke egyéniségű Galambos Mert azért akármilyen nehéz is, patlani határban igen osak ritka Emerencia. Mindegyikük mást enólkül nem élhet az ember. .. a férfi, a környéken jobbára Iá- akart. Eta így felelt: S ezt úgy mondta, hogy azt is nyok, asszonyok dolgoznak. Táncdal—enekesno akartam AiffiieitetHít neki how ő nem — Nem is hiányoznak — véli lenni. hisz a ..művelt parasztok” kifejeegy vállrándítás közben Eta — Matusek Kaiti: — Nem vettek fel szövőnőnek Galambos Emerencia: — Nekem, mindegy csak jól érezzem magam .,. ök hárman talán az elsők között voltak a fiataloknál, akik végül nekivágtak a szafemunkásmegvagyunk nélkülük. Még az olyan igazán barna férfi el elmaradhat kapa nélkül, mint amilyen maga. — Szóval kapát kellett volna hozni ? Egy pillanatra .komolyság ül a zes tartalmának. SZOLNOKI ISTVÁN Villáminterjú a Fácánkerti Növényvédő Állomás igazgatójával A Fácánkerti Növényvédő Ál- Ezt azért mondom, hogy a közös lomás igazgatójától rövid tájékoz- gazdaságok számolhassanak a tatást kértünk a vegyszeres gyom- reális helyzettel és a családtagok irtásról és az ezekben a napok- mozgósítását tartsák a legjobb bán várható károkozók megje- megoldásnak, leneséről. — Benke elvtárs mire hívja — Az időjárásra való tekin- fel a mezőgazdasági üzemek fi- tettel valószínűleg megnőtt a gyeimét, ezekben a napokban tsz-ek igénye a vegyszeres milyen védekezés vált időszerűgyomirtás iránt. Mi a helyzet vé? ezzel kapcsolatban Benke elv- — A prognózist a mezőgazdatárs? sági üzemeknek már megküldtük — Legelőször is azt szeretném arról, hogy itt a burgonyabogár. elmondani, hogy jelenleg a nö- Védekezés szempontjából a bur- vónyvédő állomás valamennyi ar- gonyabogár kártételének a leküz- ra alkalmas gépe üzemben van, a dése áll jelenleg az első helyen, vegyszeres gyomirtást végzik a A meteorológia szerint végre me- kukoricaföldeken a megye külön- legebb időre számíthatunk. Cél- böző pontjain, összesen 14 gép szerű tehát felkészülni a pero- foglalkozdk ezzel a munkával. Jó noszpóra elleni hatásos védekezéslenne, ha több géppel rendelkez- re is. A szövőlepke rakja a petéit, nénk, mert az esős időjárás követ- Megyeszerte kezd erősen fertőzni keztében elég nagy a gyomosodás, a répalevél tetű. Ennél az utóbbi- a növényápolást nem lehetett ed- nál a védekezésnél holdanként dig kielégítő ütemben végezni, és 8—10 kilogramm Wofatoxot kell a közös gazdaságok szívesen al- használni. Különben prognózi- kalmaznák a kémiai megoldást, sainkban a védekezés módját min- Már eddig is több tsz jelentette den alkalommal feltüntetjük. Felbe, hogyha lehetséges, vegysze- hívnám még a figyelmet az aran- rezzük egy bizonyos területen a ka elleni védekezésre és a leka- kukoricát. Az eddig jelentkezett szált lucernaföldeken a porozásigényeket ki tudjuk elégíteni. A ra. — mondotta a Fácánkerti Nö- többit már sajnos nem valószínű, vényvédő Állomás igazgatója, hogy kielégíthetjük. A kapacitáson múlik természetesen minden. -— ír. —társaságira, a Matusek Kati, hogy képző-iskolának. Voltak Lengyelt issé szelídítse a helyzetet leien- len de az első év után abba- gesztelően legyint: hagyták. — Győzzük magunk is.. I — Jövőre végeznénk — sorol* ja Emerencia —, s csupán azt Jó öt kilaméterf gyalogoltunk, nem értjük, miért akartak belőmire az alsópatlani dombra fel- lünk baromfitenyésztőt csinálni, értünk. Közben mesélte el a ta- amikor a baromfinak még híre námő, hogy bizony rengeteget sincis nálunk... kellett és kell győzködni a vég- Ezt valóban nehéz megérteni. zős nyolcadikosokkal mire vala- Ülés Eta ennyivel intézi el: mennyire is épkézláb módon dön- — Művelt parasztot akartak tenek saját jövőjükről. Egy alap- belőlünk formálni. Pedig a kapáállásról indul mindegyik: paraszt láshoz nem kell szakmunkásvizspedig nem lesz. Nem is annyira ga... ők> mint inkább az otthoniak ül- * 'étik el ezt az elhatározást ben- A megfogalmazásnál érdemes mfk. Ok persze nincs, az érv csu- egv kicsit elidőzni. Divatos a ki- pán ennyi: vigye többre a gyerek, fejezést, a szokásos rossz, el- m'rrt amennyit a szülők elértek, marasztaló értelemben használni. S hogy néha gyenge a választan Misi bácsi a brigádvezető itt kap- s mint később kiderül nem felel csolódott a beszélgetésbe. Az egy- meg a képességnek és erőnek? — szerű, de széles látókörű emberek akkor még mindig lehet mást logikájával sorolja fel mi előtt csinálni. áll a falu, az állami gazdaságok, * a termelőszövetkezetek, az em- Albert Róza a kapájára támasz- berek. E ebből az derült ki, hogy kodik. Erős, nagytestű, szőke lány a „művelt paraszt” mint a jövő s egy kissé példa arra: mennyire embere, már nem fikció csupán, nem találja fel maigát valaki Eta azonban hitetlenül csóválja olyan területen, ahová asak ked- a fejét: _______________ A betonáruiizem jelét víz borítja mégis teljes kapacitással termelnek Egy évvel ezelőtt mutatott a óta nem lehet megközelíteni, mostanihoz hasonló képet a Tol- Dunaföldvárról hordják a kavina megyei Építőanyagipari Vállalat paksi előregyártó üzeme. Akkor a felhőszakadás után öntötte el az „árvíz” a telepet. Most a Dunából átszivárgó víz borítja el csaknem felét az üzem udvarának. Betongyűrűk, járdalapok állnak a vízben. A termelés azonban nem állt meg. Az udvar magasabban fekvő részén zavartalanul folyik a szol őoszl opgyártás, és ide helyezték át, a betoncsőgyártó gépeket is. Elöntötte az árvíz az üzem sódertárolóját is, azt már napok csőt, így zavartalan az anyagellátás. MIRE TARTJA, HOGY MERI? Ötszáz árus, rengeteg vásárló, szerdán a piaeon — Hogy adja a cseresznyéjét? — amikor jobb a kedve, még él— Hétötven kilója. celődik is az asszonyokkal: — Mérjen hétért egyet.. . „Kati, lelkem”-nek szólítja őket, — Nem azt.. . — azzal már meg „Bözsi lelkem, violám”- fordul is egyet az árus, rá sem nak. néz a vevőre. — Inkább élcelődjön, mint Alku a piacon. A bátrabbja mérgeskedjen velünk — mond- megpróbálja, de van, aki csak ják az árusok. De még ha ha- úgy, egyből megadja az árát. rágós akkor is szeretik őt, szin- Rengeteg ember, nagy jövésmenés. Mindenki — mármint a vevők —, üres szatyorral érkezik, ;.s vúj zöldségtől,-főzeléknek valótól, gyümölcstől színesedő, tömött táskával távozik. A páros beszélgetések, állandó zsi- bongása tölti meg a piacteret. S te valamennyien. „Tessék, engem vegyen!“ ben a kosarakból, rekeszekből, a pultról: — Tessék, engem vegyen, igazán nagyszerű falat leszek! A zöldborsóért igaz, kértek még 6 forintot is, de a decsiek négyért adták. Az új burgonya általában 7 forintért kelt el. Lassan elapad ^rs- Hol állt a leghosszabb sor? — A bátaszéki BARNEVÁL- Hány árus jött be szerdán osok előtt. Ezer naposcsibét admostanság, hangosabban vegyül van. reggel a piacra? — Hát, úgy ötszázan bizonyo san. Ennyien általában itt van bele a csipogás — sok a naposkacsa, -liba és -csibe az árusok kosarában. tak el, — de elfogyott volna még egyszer ennyi is. Érthető, hiszen olcsón adták: kettő forint ötven fillér volt darabja Kis kacsa, meg liba csak őstermelőknél volt. Hármat haza is ,Ej, virágom, virágom !“ — Hány kosara van? — Kettő. — Nem úgy van a’. És az? — bök a másik kettő felé Gyu— Ki érkezett elsőnek? — Ma, a fácánkerti termelőszövetkezetiek voltak itt leg- kellett küldenem, igazolványuk előbb. Hát úgy van az, mikor, — őstermelői — nem volt, csak ki kel korábban, az ér ide úgy akartak árulni. Engem előbb. azonban nem lehet becsapni, is— Mi volt ma újdonság? merek én itt mindenkit. Tizen— Éppen a fácánkertiek, meg három év éppen elég gyakorlat- a tolnaiak hozták be az új, idei nak. fejeskáposztát, Eddig ez még Ha behoz valaki egy új fajta rí bácsi, Domonyai György, aki nem volt, s őstermelő még nem árut, megkérdezi: a helypénzt szedi az árusoktól, jelentkezett vele. A spárgát — — Juli néni, hozott-e még va— Az nem az enyém. Amoda amivel idén szintén először je- laki a spárgából? — Juli néni való — még próbálkozik az lentkezett itt árus —, pillanatok Gyuri bácsi élete párja. Segít árus, hátha „belógathatja” az alatt elkapkodták egy asszony- neki már vagy négy esztendeje öreget. De hiába. Gyuri bácsi tói. Ismerik őt is nagyon jól Szütizenhárom éve járja a pulto- Zöldség, hagyma, és fokhagy- lének, meg mamának szólítgatkat, ismeri ő itt az árust is, ma, retek, karfiol, kelkáposzta, ják. Aztán, ha a kérdezett áru meg a mindenféle szokás, fór- paprika, uborka és sok-sok másnál is található, összestimmelik az árát: tély sem titok előtte. eper, meggy, cseresznye — kx— Ej, ej! Virágom, virágom... nálgatták magukat frisseségük— Habalumínium. Az amerikai tudósok kidolgozták a habalumí- rüurn előállítási módját. A megolvadt fémhez habképző anyagot kevernek, majd vízzel gyorsan lehűtik. A 0.19—0,64 fajsúlyú habalumínium éghetetlen, jól megmunkálható és kiválóan alkalmas hőszigetelésre. Szép juhállománya van a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetnek. Az állatokat 1959. óta Fet- zer János juhász őrzi. Mint mondja, nagyon szereti ezt a munkát. 1 gondjaira bízott közel hatszáz állatot nagy szakértelemmel és szeretettel neveli. — Mire tartja? Hogy adja?... Jó, rendben van, adom én is ilyen körül... A piac, sajátságos világa. Mindenki csak néhány percre tér be ide. Vannak, akik évek hosszú során át, mindig ugyanannál az árusnál vásárolnak. Megszokták már egymást, a vevők és az eladók is. Kora hajnalban kezdődik ez a sajátságos élet. Hat óráig az árusok többsége már kirakodik a pultra, s egyre sűrűbben érkeznek a vásárlók. — Hogy adja? Mennyire tartja? Mibe kerül? Hogy méri? __ z áporoznak egyre sűrűbben a kérdések. Azután, úgy kilenc óra után, tíz órától meg már gyorsabban elapad a piac. Elül a zsibongás, megszűnik a nagy- nagy jövés-menés. Mindenki szedelőzködik és hazamegy. Eltűnik a piac, mint a kámfor. Otthon fő az ebéd, s amikor elüti a delet a harangszó, leginkább csak a sátorosok vannak itt, de azok is csomagolni kezdenek. Méry Éva
