Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

1963. május 9. fOLNA MEGYEI NfiPŰJSAG 3 E rozio /V agy gond sajnos, hogy az 1 ” érdekelt szakemberek véle­Távlati tervek — Sok a gazda — Speciális rendeltetésű gépállomások ] A z erodált vidék holt és Met- osztályának főaigronómusa. Fair- szintén megalakult. 1970-ig az el-' len. Kopárságávai, sivár- kas István megyei talajvédelmi képzelések szerint működni fog ságával leginkább csak az elkép- felügyelő, dr. Braun Mihály terv- a szekszárd—hátai belvízvédelmi, zeit holdbéli tájjal hasonlíthat- és pénzügyi csoportvezető, Far- a Nádor balparti vízgazdálkodási' juk össze. A hegyes, a lejtős vi- kas Miklós takarmánygazdálko- a Sió jobbparti vízgazdálkodási dék talajainak betegségeként tíz dásii felügyelő állította össze. A a dunakömlődi nyári gát, a völgy­év alatt képes a felismerhetetlen- tervet annak idején a Tolna me- ségi vízgazdálkodási, a bogyiszlói sógig megváltoztatni a vidék ar- gyed Tanács Végrehajtó Bízott- belvízvédelmi társulat, culatát. Az egykor egyenletes sága megvitatta és jóváhagyta. A gépállomások létezéséről ál- simaságú lejtőkön szakadékszerű Ez a távlati terv képezi a me- falában mindenki tud, de azt már árkok, mély és lefelé hosszan ki- gyében folyó talajvédelmi mun- kevesebben tudják, hogy a közel- gyózó vízmosások keletkeznek, kólátok gerincét. múltban születtek olyan elgondo­Gyakran a fák vastag gyökerei, lások, amelyek egy-egy gépállo­mint óriáskígyók, szabadon csüng- Nem érdektelen azonban utal- mást speciális rendeltetéssel a ta- nek. Záporok és nyári zivatarok ni arra- hogy a mezőgazdaság lajvédelmi munkákra „állitanak idején rövid életű de annál erő- szocialista átszervezése tette le- rá”. Tolna megyében Tevel lenne- sebb sodrású hegyi patakok ke- hetévé, hogy állami segítséggel ez a gépállomás, főleg nehéz erő-7 letkeznek, és szilajul hordják, országszerte megkezdődjék a ha- gépekkel és speciális munkagé-J pusztítják a termőtalajt talmas területek visszahódítása pékkel rendelkezik majd és ter­Szekszárd és Várdomb között ®s tervszerűen folyjék az erózió mészetesen más egyéb feladato- egy-egy tízperces nyári felhő- 6111011 való., gyakran már megelő- kát is elvégez. Nehéz erőgépek szakadás után helyenként 50—100 20 védekezés. és speciális munkagépek nélkül méteres szakaszon, 10—20 centi- vannak körzetek főlee Borsod f1, Sfn? képzelhető a talajvédelmi méteres iszapréteg borítja az raS ahof^’áulm a lX feladatok elvegzese’ lebonyolítása, utat, e ez a járművezetők leg- ^gek teljes összegét magára vál- nagyobb bosszúságára, rövid idő- xalja. Ilyen szempontból megyénk re valósággal megbénítja a fór- helyzete valamivel mostohább. A ménye szerint az erózió elleni # galmat. Az eróziós vidékeken riaWnnk ajAnkm a Muvnn m j , ,szerlnJ’ az ,,, , , . I,.,1 nyáron az útfenntartó vállalat fo„rlvea ho2v teSrű vedekezes lebonyolitasanak tul > dolgozóinak külön pluszmunka munkffol^T™A.;szakemberek az o, es szervezett munka tolyik, ren- ésszerűség hataram belül, celsze­egy-egy útszakaszt az iszapreteg- deletek, határozatok írják elő a rűnek látnák ilyen szempontból i1innivalókat. A mezőgazdaság az egyszerűsítést. Erre feltehetően szocialista átszervezése után a Földművelésügyi Minisztérium­ról évre csökken a termes es a jelent meg a mezőgazdasági ren- bán is gondolnak, és talán ezzel Jakossag elszegenyedik. Megyénk deltetésű földek védelméről szó- nagyobb ütemben, jobb tempó- ^ea?fe,.. teTn^nszovetkezeteinek jó törvény. Ez egyebek között ki- bán folynak majd a szükséges döntő többségében a gyengeséget mondja: „A termőtalaj megóvá- munkálatok, előidéző okok az erózióval is ma- sa céljából alkalmazni kell a ta- gyara zhatok. Zalában, Baranya- la jók termőképességét — elsősor­ban Tolnában, de főleg és első- bán szerkezetét és vastagságát — sorban Borsodban, vannak tér- védő. kímélő és fokozó, valamint meloszövetkezetek, amelyekben a a talaj gazdaságos kihasználását megszilárdulást kizárólag az ne- . __, , ,, ,, h ezfti, hogy egy-egy területen ^lzto^lto, noV€nyek termesztései már elkopott, és még miinddg ko- 68 telepítéseit, a korszerű agro- piik a talaj termőrétegé, az úgy- technikai eljárásokat, továbbá a nevezett legfelső szint az A szint, terület jellegétől függően az eró­A rombolás a pusztítás mere- zjó £s defláció kártételének meg­tel elképesztőén nagyok világ- , , ,, ,, , szerte. Amerikai szakemberek akadályozását célzó egyeb talaj- • szerint évente hárommilliárd védétaod módszereket, eszközöket tonna föld mosódik el az Egye- és létesítményeket”, sült Államok termőföldjéről, és ebben a földtömegben 40 millió Hogy mennyire létkérdés a .tá­tongná foszfor, kálium és nitrogén lajvédelmi munkák napirenden van. Az erózióról szólva egy tartása, arra a megye távlati szovjet tudós azt mondja hogy Megállapítja ­végeredményben a tengerbe hor­dódiik le a nemzet valódi gazdag- 1963-as adatok fcgyelembevete- sága. Megyénkben szakemberek lével , hogy a gyenge gazdál- pontos felmérése szerint 85 138 kodási eredményt mutató tsz-ek kataszteri holdat tesz ki az a te- az eróziónak leginkább kitett rület. amelyen elsődleges feladat területekről kerültek ki. a talajvédelmi berendezkedés A védekezésnek igen hatásos végrehajtása. A megye mezőgaz- £s hasznos eszköze a társulás, daságát tehát közelről érinti ez jelünk Tolna megyében is- több AHOGY Hll LÁTJUK Á sórszentlőrinci tsz-elnök kérdései Sz. P. Varga István, a sárszentlőrin- ci Petőfi Tsz elnöke a közel­múltban a járásnál is elmond­ta a közös gazdaság nagy gondját ezt ismételte meg mi­nap lapunk munkatársának: — Tavaly a Petőfi Termelőszö­vetkezetben elvégezték a volt 50 férőhelyes tehénistálló kor­szerűsítését, és bővítését. Sok pénzbe került ez, de megérte. A most már 100 férőhelyes istálló szép, és korszeré. Egyet­len nagy baja, hogy végered­ményben mégsem készült el teljesen, mert borjúnevelőt nem „mellékeltek” hozzá. Hol­ott erre is megvolt, sőt még jelenleg is megvan a jóváha­gyott terv. Tavaly az építő­anyag egy részét a szövetke­zeti gazdák odaszállították. Va­lamilyen oknál fogva azonban a kivitelezésre nem került sor. A tehénistálló eddig körülbe­lül kétmillió forintba került. A hozzá nélkülözhetetlen járu­lékos létesítmény pedig mind­össze 258 588 forintba kerülne. Ennek ellenére tervünkben nem hagyták jóvá. Nem tudom mit tegyünk, és egyáltalán mit tehetünk. — Mindenképpen nagy gond a borjúnevelő hiánya. Jelen­leg a szóban forgó 100 férő­helyes tehénistállóban vagyunk kénytelenek összezsúfolni 38 szopósborjút. Ennek cseppet sem örülünk, s úgy gondolom, nem is örülhetünk. Gyakran nem tudja az ember, hogy mi­tévő legyen. Ebben az esetben jelenleg így vagyunk mi is. A 19 férőhelyes ellető előkészítő, plusz 50 férőhelyes borjúneve­lő tervét kiterítjük az asztalra és nézegetjük. Sajnos ezzel nem sokra megyünk. Szeret­nénk megfelelő támogatást és segítséget kapni. — Jól tudom, hogy tavaly ebben a közös gazdaságban sokféle baj volt. Én nem régen kerültem a termelőszö­vetkezet élére. A járásnál az itt felsorolt gondokról beszél­tem. Talán méltányolják hely­zetünket. Kérdéseim ennek el­lenére a következők: Hová for­duljunk és mit tegyünk? Le­hetséges-e az, hogy a 100 férő­helyes tehénistálló elkészítésé­re volt pénz, és az elletőelő­készítő, valamint a borjúneve­lő felépítésére már nincs? Mi­ért valósult meg az egyik, ha nem valósulhat meg a másik? — kérdezi Varga István, a sárszentlőrinci Petőfi Tsz elnö­ke. — ír — a kérdés és a megye vezetőit érdekelt tsz összefogásával ta­ilyein meggondolás vezette, ami- jajvédelmi és vízgazdálkodási kor elkészült Tolna megye talaj- tórsulások alakultak, illetőleg ala- védelmii távlati terve, amely kub-,„v Fődig igen jól működik a 1964 1980-ig határozza meg a Koppányvölgyi Talajvédelmi és tennivalókat. Vízgazdálkodási Társulat, a Paks A z érdekes és mindenkép- -faddl Vízgazdálkodási Társulat, ^ pein figyelemre méltó a Kapós-menti Vízgazdálkodási és anyagot Somorjaá Sándor, a me- Talajvédelmi Társulat. A Lajvér- gyed tanács vb mezőgazdasági menti Vízgazdálkodási Társulat Nála nem lehet megbukni! — Nem próbálná" meg megtaní- Az „osztályteremre” is szükség vei négy évig lakása négy fala tani a fiamat ími-olvasni, tanító volt, mert a földpadlós, nádfede- közé volt kötözve, bácsi? les szobában nyáron juhtejet ér- Ez alatt az idő alatt költöztek Megpróbálta... A gyerek gyógy- leltek, hogy túrót, sajtot készít- át Decsre. Akkor csak a fele­pedagógiai eset. Elfnúlt már 14 hessenek belőle. És a hat ősz- sége. tanított. Mé^ kapía_volna éves, amikor Sotkó János, decsi tályba járó, tizenhét gyerek — a táppénzt, talán egy évig is, de pedagógus elkezdte ők bevezetni akik a telet a hosszú kecskelábú már türelmetlenkedett, Dolgozni* a betűk és szavak komplikált vi- kocsmaasztalok mellett szorong- tanítani akart* lágába. Ma már második osztá- ták végig, s rajzlap nagyságú fe­lyos. A számtan a gyengéje, a kete tábláról tanulták a betű- A körzetesítésig volt Ozbópusz- többivel elbajlódik valahogy. Az vetést —, munkájára is szükség tán. Amikor már befejezte a négy analfabétaság sötétségében már volt a földeken. osztály —17, a második évben 13 megpillantott egy vékonyka kis Innen került Galyatető köze- gyerek — tanítását, csak elkia- fénysugarat, amely a tudományok lébe, Szuhahutára, majd tanított bálta magát: Mariska... Jóska. .. világából érkezett hozzá. szerb ajkú gyerekeket Erdélyben, Aztán kezdődött a gyengébbekkel j a Réz-hegység tetején, a hét kilo- a korrepetálás* méter hosszúra nyújtózkodó Só- * I Mprt tanítani annyit je- lyomkőváron, s onnan került [ Mell Idillidül, jent, mint vissza szülőfalujába, Inancsra. | M0$t két éV8, ^ogy De" nagyon szeretni a gyerekeket. Lé- * tatja az csen ok­elsősöket. Háromszáz­lek kell hozzá. Megértő, gondos­kodó, türelmes lélek. A mese világban élő gyereket kell fo- , , „ , ,. , kozatosan bevezetni a mindenna- mentek a Vág völgyen, hogy Po- tesevel eltöltött^ órainak szama InánrcrAI vitték katonának négyszázra is felgyarapodik a kor­mai! 1.91 Ul fiucn is végig repetálással, a gyengébbek segí­PP Varázslántpa' Képünkön különleges kapcsolóberendezésű lámpát mutatunk be. A kéz közeledésére az elektronikus áttételű lámpa fénye kigyullad, i A kéz eltávolodására a lámpa elsötétedik. oos, rendszeres, komoly munkába, zsonynál bevárják a szovjet csa egy-egy tanév alatt. Ma is elmegy Ehhez kell az az élethivatás-tudat, Patokat. Ott esett fogságba, s kerékpárján azokért, akik csavar- ami Sotkó Jánosban mcavan s három evi^ olt Rosztov környé— §assal töltik a. tanítás idejot. A aminek gyümölcse minden tanúi- kén. Megbetegedett. Amikor haza- gyerekek irkái nála olyanok, mint mányi év végén érik be. ért, hegyes helyre kérte magat. valami hataridonaplo. Levelez^ —, _ Nálam nem lőhet megbukni! Hollóházán volt állas. jót, rosszat, gyerekről es szülőről- mondja. Azt nem! A hiányzás Göncön találkoztak össze úttörő- vé'^édesanyával es a bukás tilos. csapatvezetői tanfolyamon, a tél §desapäval Hosszú utat hagyott maga mö- derekán. Nyáron már megtartót- . _ gött amíg ideérkezett Decsre. ták az esküvőt. S mivel sem Hol- Otthon is állandóan csak „ta- Sok-sok maszatos, meg tisztára lóházán, sem Vizsonyban ahol nítanak . Legkedvesebb témájuk mosdatott gyermekarc, értelmes ^ felesege tanított , nem volt az iskola. Nem lehet annyi evet evermekszem emléke él benne az állas kettőjük részere, Asz.nlóra eltölteni ezen 3 pályán, hogy ne ország több tájékáról. költöztek. Innen már ketten men- találkoznának új, meg új esetek­’ tek Novajidrányba. S ott csinál- kel. A két gyermekükkel nincs háttá először csak azt, amit a pe- sok gondjuk, bajuk. Az ötödikes Két évig állás nélkül hordta a dagóguspályán a legjobban sze- Anikó kitűnő tanuló, szépen éne- Miskolcon szerzett diplomát a rét: ott foglalkozott hat évig első kel, s ha lehet a kettőt össze- zsebében. amikor végül 1940-ben osztályosokkal. hasonlítani, még szebben rajzol* a Kassától nem messze lévő kis „„„KiiWnii ® már választott hivatást. Nagy községben, Zsarnón elhelyezked- Nalam nemlehet egbu . lelkiismerettel „készül” a tanári hetett Hat osztályt tanított egy ~h^vanLve’ Pályára. Attila hetedikbe jár. He- iskolában. Százhét gyerek fejébe kö?eül* általában ilyen ősz- tenként három-négy könyvet be­„töltögette” az alaptudományokat. Másfél évig bírta. Akkor a minisz- tálylétszámmal kellett foglalkoz- tériumba írt leveléhez egy orvosi nia —, azért megérkezett a tanító bizonyítványt is csatolt. így sí- bácsi maga, kétkerekű „paripá- került eljutnia Tiszadobra, ahol „ gróf Andrássy Gyula birtokán lett ■,an • belőle vándortanító. a novajidrányi éveket követte Vándortanítóskodás... Emlék- egy, a szülőfalujában, Ináncson. nek szép, csak éppen akkor volt Sok régi emlék. Az azóta már fel­keserves elviselni. Két iskolában nőtte lett kisfiút, aki a képesíté- tanított. Az egyikben szeptember sért naponta 14 kilométert gya­tűz végig. Zárkózott, csöndes, nyurga fiú. Tanulmányi eredmé­nyéért sem kell szégyenkeznie. Sotkó János pályát választott annak idején és élethivatást vál­lalt. Megértő, gondoskodó, türel­mes. Rend uralkodik a házatáján, s a családi tűzhelye mellett — rendet teremt maga és tanítvá­i . , , .,. nyai körül a katedra előtt, az is­elsejetol február elejeig. Aztán logoit a miskolci kepzobe, ki- kojai pacjok , stráfkocsira került az iskolabútor, nevezték hollóházára igazgató- s átvitték a Tisza túlsó oldalára, nak. Itt érte az a betegség, ami­M. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom