Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-12 / 110. szám
1963, május 12. TOLNA MÉQYEI NÉPÚJSÁG 3 A pusztahencsei általános iskola hetedikesei a gyökeres szőlőtelepítéssel ismerkednek. Hetenként két órát töltenek az iskola kertjében a mezőgazdasági gyakorlatokon. Á kaposvári tanítóképző küldöttsége Szakoson Hagyománnyá válik már, hogy évről évre ellátogat a dombóvári járás valamelyik községébe a Kaposvári Tanítóképző Intézet kulturális küldöttsége. Legutóbb, május 9-én Szakoson, a helyi művelődési otthonban léptek közönség elé. Mizerák Sándor üdvözlő szavait követően gazdag és színes műsorral szórakoztatták a szakcsi közönséget. A komoly sikert aratott műsorból kiemelkedett az intézet női énekkarának produkciója. Sasvári Attila tanár vezetésével adták elő Vecchi; Rajta hát, Smetana: Csillagom és Grabócz: Kell a játék, a vidámság című alkotásait. Nagy tetszést aratott Boros Lívia harmadikos hallgató: A hűtlen asz- szony című székely népballada előadásával. Sokat tapsolt a művelődési otthon szép számú közönsége Móricz Zsigmond: Rektor bácsijából vett részleteknek, a bemutatott egyfelvonásos Falusi jelenetnek, s sikert aratott Lehota Dezső intézeti tanár hegedűszólója, s több bemutatott műsorszám. Az előadás után a tanítóképző tanárai és hallgatói kellemes délutánt töltöttek el baráti beszélgetéssel a szakcsiakkal. Új exporttermék a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat a múlt évben kapcsolódott be az exporttermelésbe, epedát gyártottak külföldi megrendelésre. A vállalatnál még a múlt évben elkészítették egy újabb gyártmánynak, az összecsukható ruhaszárító állványnak a prototípusát. A mintadarab eljutott a zágrábi kiállításra és most már be is futott egy megrendelés külföldről: ezer darabot kérnek a dombóvári ruhaszárító állványból. A vállalatnál most készülnek fel a nagybani gyártásra és abban bizakodnak, hogy ezt az első megrendelést nagyobb mennyiségre szóló rendelések követik. Beszélgetés és meghallgatás Szépen megművelt a határ. Az istállókban, sertésszállásokon gondozott az állatállomány. Ezt láttuk a Dalmandi Állami Gazdaság nagykondái telepén, ahol 4500 sertést, 140 szarvasmarhát, s jókora juhállományt gondoz hat- van-hetven állami gazdasági dolgozó. Az emberekkel a sertésszállások, istállók körül találkoztunk, munkavégzés közben. A mindennapi megszokott munkát végzik. A takarmányosok a takarmányt készítik, az állatgondozók kezeügyébe. A gondozók etetnek, ha elérkezik az etetési idő. Almoznák, fejnek, teszik a dolgukat sorjában, ahogy egymás után következik. Nyugalom van a pusztán, de ez A NYUGALOM CSAK LÁTSZÓLAGOS. Az emberek — akár a vezető be- osztásúakkal, akár a beosztottakkal beszélünk — tele vannak egymás elleni elkeseredett indulattal. — a telepvezető Torma Dezső goromba, úgy beszél velünk, mint kocsis a lovával. Szinte nem merünk már az irodába menni — vélekedik a megkérdezettek többsége, s hozzáteszik. — Jakabfi István a brigádvezető sem különb. Úgy tesznek, mintha versenyben lennének egymással abban, hogy melyik tud jobban kiabálni velünk és nemcsak velünk beszélnek így, hanem egymás között is. Nem egyszer fordult már elő, hogy előttünk kiabáltak, összevesztek, mert egyikőjük intézkedését a másik nem hagyta helyben — panaszolták a megyei pártbizottság és a járási pártbizottság részéről ez ügyben vizsgálódó Orosz Lajos, Tatár Lajos és Cse- lovszki Pál elvtársnak. A vizsgálódás előzményeiről annyit, hogy Németh József és Trója Jenő, a telep két dolgozója nemrég panaszt tett a Dombóvári Járási Pártbizottságon, a nagykondái vezetők ellen. Németh Józsefnek bérügyi vitája volt a telepvezetővel. Trója Jenő a vele szemben alkalmazott goromba bánásmód miatt panaszkodott. „Egykét alkalommal megmondtam a vezetőknek a véleményemet, s azóta nem szívelnek.” — mondta. Az igazság kiderítésével a helyszínen foglalkoztak az elvtársak, több napot töltöttek a telepen. Őszintén, egyszerű közvetlenséggel beszéltek a dolgozókkal. Mind- j két részről meghallgatták az ér- jdekelteket. Találtak néhány rendezetlen béi-ügyet, amit joggal séLopva az arcát figyelem, mit jegyezzek meg rajta, hogy később is magam elé tudjam képzelni: Szőke, kék szemű. Bajúsz- talan és sima arcú. Okos tekintetű. Milyen lehet amikor ünneplőbe öltözik és kinek tarthatja akkor egy idegen? — Azt mondják magáról Havasi elvtárs, hogy kiváló sertéstenyésztő. Ezért kerestem fed. Régóta csinálja? — Még édesapám mellett tanultam. Ott. az ő házában tanultam meg a rendet is. — Ö hol él? — Szárazdon. Valamikor bíró volt. Gyakran mondogatja, most szeretne fiatal lenni, megmutatná, mit lehet a tsz-ből kihozni. — Mit? — Munkával mindent. És nézze, én szeretek dolgozni, de különösképpen szeretem a jószágot. Még otthon belém nevelték. Különben úgy kerültem Pálfára, hogy ide nősültem. Jóidéig az építőiparban dolgoztam, aztán hazajöttem. — Hol találta fel magát jobban. Itt, vagy az építőiparban? — Székesfehérvárott dolgoztam, brigádvezető voltam és jól kerestem ott is. Nehezen akartak elengedni, mégis jöttem, mert ezt a munkát jobb kedvvel csinálom. — Ahhoz nincs kedve, hogy szakmunkás-bizonyítványt szerezzen? — Már megvan. 1963-ban végeztem el a szakmunkásképző- tanfolyamot. — Megérte? — Igen. Itt hárman dolgozunk együtt, jelenleg 577 sértésit hizlalunk. A sertések 7—8 hónapos korukban kész hízók. Ehhez az is kell hogy tudjon az ember. — És, hogy gazdának tartsa maigát az ember, nem? Bólint s elmeséli, hogy náluk a tagok többsége gazdának tartja magát. Ö valamikor Pécsett volt katona és nemrég meglátogatta Pálfán az egyik volt katonacimborája. A jóbarát Szepetnekről érkezett, ahol egy gyümölcsösnek a vezetője. Havasi János ezt a barátját egy kis nézelődésre invitálta a telepre. Beszélgettek, nézelődnek és a volt katonacimbora ismerkedett a szövetkezeti gazdákkal, majd őszinte elismeréssel így nyilatkozott:. „Te János, ón nem csodálkozom, hiszen itt mindenki gazda. A naposok ugyanúgy mint az éjjeliőrök”. — ÉS mindenki munkás, nem, Havasi elvtárs? — Úgy. ahogy mondja. Hárman hizlaljuk jelenleg az 577 sertést és bizony, mozogni kell, van mit megfogni. Egy etetés két, három óra alatt lezajlik. Utána következik a takarítás. Mozogni kell, de úgy van ez, én már megfigyeltem, hogy a munka csak annak fáj, aki immel-ámmal csinálja. Aki mozog, aki benne van, az észre se veszd. — Megtalálja a számítását? — A kereset nem rossz. Tavaly 24 ezer forintra rúgott, plusz ehhez jött a háztáji. — Említette, hogy szeret olvasni. Jut erre idő? — Miért ne jutna? Havasi Jánost a földművelés- ügyi miniszter nemrég kitüntette: Kiváló termelőszövetkezeti tag. Hivatalosan is kiváló. Időnként meglátogatja szüleit és mindig megjegyzi azt, amit édesapja mond neki: Szorgalmasan dolgozni. a munkát pontosan elvégezni, s utána nyugodtan pihen az ember. Havasi János pálfad sertés- tenyésztő a legjobbak közé tartozik. Talán éppen ezért. Egyébként ezzel búcsúzott: A legjobbak közé tartozni megnyugtató és jó érzés. SZEKULITY PÉTER relmeztek a dolgozók. Körmendi Lajos sertéstenyésztő amiatt elégedetlenkedett, hogy a súlygyarapodásért járó prémiumot csak hosszas huzavona után kapta meg. Németh Józsefnek tavaly óta van egy elszámolatlan lucemakaszálá- si ügye. Trója Jenővel gorom bás- kodtak, amikor egy ügyben reklamált. A telep vezetőjét, Torma Dezsőt és Jakabfi István brigádvezetőt is meghallgatták. A brigádvezető a dolgozókat marasztalta el, pedig helyes lett volna, ha magába is néz egy kicsit. Torma Dezső, a telep vezetője önkritikusan elismerte, hogy néha bizony any- nyira mérges és ideges, hogy olyankor nem nézi, hogy mit mond. Jakabfi István brigádvezető egyébként azon a napon, amikor a közös megbeszélésen szem- től-szembe kellett színt vallani, vidéki kiküldetés miatt távol volt, pedig a dolgozók elvárták volna, hogy részt vegyen ezen a kötetlen beszélgetésen. Torma Dezső a maga szemszögéből nézve próbált magyarázatot adni arra, hogy miért van ellene ez A NAGY „FELZÚDULÁS” a nagykondái telepen. — Amikor a nagykondái telepre kerültem (öt év leforgása alatt Torma Dezső a hatodik telepvezető) sorozatosak voltak a daralopások, s a telep maga is eléggé elhanyagolt volt. Megfogadtam, addig nem nyugszom, amíg ez az állapot meg nem szűnik — mondta. A telepvezető hozzáfogott a rendcsináláshoz. Fegyelmi, majd bírósági tárgyalás, társadalmi bírósági ügy, elbocsátás, egymást érték. Most már maga is azt mondja, ezek a dolgok nagyjából rendeződtek, megszűnt a daralopás, de még nem tud bízni az emberekben. Megszokta a szigorú ellenőrzést, ezt gyakorolja is, s ez nem tetszik több dolgozónak. Az nem baj, hogy Torma Dezső szigorúan ellenőrzi, megkapják-e az állatok a takarmányt. Az sem baj, ha az észlelt hibák ellen fellép, s kertelés nélkül megmondja a véleményét, vitatkozik. Lehet követelés, ami nem jogos. A beszélgetés során tisztázódott is, hogy Trója Jenőnek nem volt igaza, amikor bement az irodára és a szabadnap ügyében reklamált. Trója Jenő a négy szabadnapját önkényesen kettővel megtoldotta, ezért lett felelősségre vonva. Van úgy, hogy felelősségre vonást kell alkalmazni, de más dolog az, amikor a vezető, a durva kirohanások helyett, nyugodt hangvétellel, s főleg érvekkel győzi meg a nála alacsonyabb képzettségű embereket, és másként hat, ha az indulatoktól magát elragadtatva, szit- ^ kozódva kiabál. ' NEM EGÉSZSÉGES DOLOG J ha valaki az egyszemélyi felelősséget a hatalom korlátlan gyakorlásával juttatja kifejezésre. Az egyszemélyi felelősség nem zárja ki, sőt megköveteli az emberséget, a vezetés összhangjának megteremtését. Ha többször összehívnák az embereket — Nagykondán hatvan-hetven ember összehívásáról van szó — alkalmat adna a beszélgetésre és a meghallgatásra. A vitatott és egyik évről a másikra áthúzódó bérügyi problémák megoldása is megszüntetné az érdekeltek elégedetlenségét. Legelemibb dolog, ha valaki megdolgozik valamiért, megkapja érte a járandóságát. Huzavona nélkül rendezni kellene Németh József tehenész és Váradi Sándor bérproblémáját, ha úgy látják, hogy az jogos. Azt is meg lehet mondani, sőt meg is kell mondani, ha követelésük nem reális. Az igazság akkor is igazság, ha nyugodt hangvétellel és szigorúan a tényékhez ragaszkodva mondjuk ki. Ez érvényes a vezetőkre és a beosztottakra egyaránt. A pusztai emberekkel való beszélgetés és meghallgatásuk sok tanulsággal szolgált, a dolgozó, a vezető, a pártmunkás és a szak- szervezeti vezető számára egyaránt. Rákosfalvi Pál, a kerület párt titkára világosan látja, hol van a hiba, de mint mondja: fizikai munkás a dombóvári sertéstelepen, s beosztásánál fogva ritkán jut el Nagykondára. Maga is úgy vélekedik, sok minden változna, elsősorban az emberek gondolkodásmódján lehetne változtatni, ha javulna a politikai munka. A PUSZTAI EMBEREK nem válogatják a szavakat, s a kezük is kérges. De nem bizonyos, hogy a szív is megkérgesedett és a jó szó falrahányt borsóként peregne vissza róluk, mint ahogy ezt a nagykondái vezetők hiszik. Találkoztunk negatív dolgokkal, de az feltétlenül pozitív volt, ahogy a hatvan-hetven ember a munkahelyén dolgozott. Pozitív volt az igyekezet is, ahogy az irodába összehívott kötetlen beszélgetés után siettek vissza munkahelyükre. Ez az a bizonyos plusz amit a jó cél érdekében a vezetés jól kamatoztathatna. A jó gazdasági vezető, akinél a politikai és szakmai hozzáértés párosul, a dolgozókkal való bánni tudással, fel is használja ezt a bizonyos pluszt, ami a munkakör szeretetében, a munkához való ragaszkodásban jut kifejezésre. A politikai tisztánlátás, szaktudás és az emberekkel való bánni tudás egymást kiegészítik. Aki e három tényező közötti összefüggést nem látja, vagy nem akarja meglátni, annál a szaktudás és a szervező- készség bizony csődöt mond. Pozsonyi Ignácné A Vöröskereszt hírei Ifjú vöröskeresztesek versenye Május 8^án került sor a járási Vöröskereszt titkársága és a járása úttörőelnökség rendezé- 1 sében a dombóvári Gárdonyi Géza általános iskolában az ifjú vöröskeresztesek versenyére. A versenyben 10 csa- j pat 50 fővel vett részt. A nem kis ! izgalommal kezdődő versenvt Ma- gyari Lajosné, a járási Vöröskereszt titkára nyitotta meg. A; elméleti versenyt dr. Gyöngyösi György, dr. Rosta Gyula, a gyakorlati versenyt dr. Öcsag István orvosok vezették. Az első helyezést a Gárdonyi Géza ált. iskola, a II. helyezést a Erínyi Ilona általános iskola, a III. helyezést a kocsolai általános iskola csapata nyerte. Eredményes véradás Felsőnyéken A Felsőnyék községben legutóbb megtartott térítésmentes véradáson a helyi Vöröskereszt-alapszer- vezet felhívására a lakosság több mint 42 liter vérrel járult hozzá a betegek gyógyításához. Az előkészítő munkába a Vöröskereszt vezetősége mellett a nőtanács és a KISZ aktívái is bekapcsolódtak. A gyógyulásra váró betegek nevében, életmentő és ember- szerető megértésükért ezúton mond köszönetét a Vöröskereszt járási elnöksége.
