Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-29 / 125. szám

4 fötsrs OTfieffci népújság 1985. mä jns 29. „Ismerősök“ a Budapesti Nemzetközi , Vásáron A könnyűipari pavilonban találkoztunk a Bonyhádi Cipőgyár min­takollekciójával. A gyár, legsikerültebb belföldi és exportcipőit mu­tatja be a vásáron. A másik „ismerőst” a kohó- ős gépipar pavilonjában fedeztük fel. Több műszerújdonságot mutat be a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, e műszerek egy részéhez már az új szekszárdi üzemben is készültek alkatrészek. A Rákospalotai Bőr- és Műanyag feldolgozó Vállalat — a szekszárdi bőrdiszműüzem „gazdája” —, sze bbnél szebb táskákat mutat be a könnyűipar pavilonjában. Megyénk kisiparát Leber József paksi kádármester képviseli, aki­nek finom kidolgozású kishordói, kulacsai igen kelendőek, és ami nagy előny: ezekből vásárolni is lehetett. ú csillagközi kapcsolatok lehetőségei Jelzéseit a világegyetemből — A Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolat lehetőségeiről Irta: Lev Gindilisz, a fizikai—matematikai tudományok kandidátu sa. A Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolat felvétele a leg­utóbbi időkig technikailag meg- valósí ihatatlannak tűnt, és a fan tasztikum szférájába tartozott. Most a rádiófizika, a rádiócsilla­gászat & a kibernetika meghök­kentő sikerei folytán megjelen­tek az ezárányú elméleti kutatá­sok és kísérletek reális előfelté­telei. A kapcsolat lehetőségei a civi­lizációkat elválasztó távolságuk­tól függnek, ezt pedig a világ- egyetem mérete és benne a civi­lizációk száma határozza meg. A korszerű csillagászati eszközök­kel körülbelül tízmilliárd fény­évnyi sugarú tér hozzáférhető számunkra. A világegyetemnek ebben a részében 1#» GALAKTIKA, AVAGY KÖRÜLBELÜL fO21 CSILLAG VAN. Rendkívül meglepő lenne, ha e gigantikus számú csillag közül egyedül a mi Napunk, e teljesen szokványos csillag közelében ke­letkezett volna élet és fejlődött volna ki az értelem. A kutatók többsége úgy véli, hogy a ga­laktikában a bolygórendszerek igen elterjedtek, s hogy számuk százmilliárdra tehető. Persze nem minden bolygó al­kalmas arra, hogy élet keletkez­zék rajta. A galaktikában az élet kialakulására alkalmas bolygók száma százezer és tízmilliárd kö­zött mozog. Hátra van még az egyik leg­fontosabb és legnehezebb kérdés: vajon hány olyan bolygó van közöttük, ahol az élet olyan fej­lettségi fokot ér el, amelyen ér­telmes, gondolkodó lények jelen­hettek meg? Feltételezhető, hogy a világegyetemben az értelmes élet keletkezése az anyag fejlő­désének törvényszerű folyamata. Ám ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az élő anyag evolúciójának minden bolygón múlhatatlanul el kell vezetnie az értelem kialaku­lásáig. A más civilizációkkal való kapcsolat problémája szempont­jából nem tarthat érdeklődésre számot minden civilizáció, amely galaktikánkban valaha is létezett, hanem csupán azok a civilizá­ciók, amelyek a mienkkel egy­idejűleg léteznek. Elvileg a civi­lizációk között - a kapcsolatok kö­vetkező típusai lehetségesek: a) közvetlen kontaktusok, vagy köl­csönös látogatások; b) hírközlő csatornákon tartott kapcsolatok; c) vegyes típusú kapcsolatok, vagyis olyan automatikus beren­dezések küldése a vizsgálandó bolygórendszer térségébe, ame­lyek e rendszert megadott prog­ram szerint tanulmányozzák. Szem előtt kell tartani, hogy az emberiség szempontjából a csillagközi repülések problémáját csupán igen távoli perspektívá­ban vizsgálhatjuk. Ugyanekkor a korszerű rádiótechnikai eszközök lehetővé teszik, hogy már most regisztráljuk a csillagközi térsé­gekből küldött jelzéseket. Éppen ezért a jelenlegi szakaszban a pádiókapcsolatnak van a legna­gyobb jelentősége. A csillagközi kapcsolat szem­pontjából az adó teljesítőképes­sége a legfontosabb paraméter. Ettől függ a kapcsolat maximális távolsága, a továbbítandó infor­máció mennyisége, a jelzések jel lege, s következéskénpen a jelzé­sek észlelésének módszere is. Mi­lyen adóteljesítményre lehet szá­mítani a más civilizációkkal való rádiókapcsolat megteremtésekor? Nyilvánvaló, hogy ez az adott I civilizáció energetikai potenciál­jától függ. Mivel RENGETEG CIVILIZÁCIÓ LÉTÉVEL SZÁMOLUNK és feltételezzük, hogy mindegyi­kük megteszi a fejlődés bizonyos szakaszát, ezért arra a következ­tetésre kell jutnunk, hogy külön­böző szintet elért civilizációk vannak, köztük olyanok is, ame­lyek jóval túlszárnyalják a mi­énket. Nyikolaj Kardasev szov­jet csillagász azt javasolta, hogy a civilizációkat az energiafogyasz­tás alapján három csoportba so­roljuk. Kardasev az első típusba azon. civilizációkat sorolja, ame­lyek a fejlettség technikai szín­vonalát tekintve hasonlóak a mi földi civilizációnkhoz (másod­percenkénti 1019—102í erg ener­giafelhasználási értékek között). A második típusba a másodper­cenkénti 1033 erg nagyságrendű energiafogyasztással rendelkező civilizációk tartoznak. Ezek olyan civilizációk, amelyek teljesen bir tokukba vették csillaguk energia, ját (feltételezhető például, hogy mesterséges bioszférákat hoztak létre csillagaik körül.) Végül a harmadik típusú civilizációk közé tartoznak a másodpercenként 1014—1045 erg energiát fogyasztó civilizációk. Ezek már az egész galaktika méreteiben birtokukba vették az energetikai forrásokat. Az első típusú civilizáció által folyamatosan küldhető jelzés ere. je nyilvánvalóan nem haladja meg a másodpercenkénti 1019 erg nagyságot, vagyis a körülbelül egymilliárd kilowattot. Kozmikus méretekben ez igen kicsi érték. Körülbelül ugyanilyen kapacitású a nyugodt Nap rádiókisugárzása a deciméteres hullámtartomány­ban. Ilyen teljesítményű termé­szetes rádiókisugárzási forrást a mai rádiótechnikai eszközökkel még a hozzánk legközelebb eső csillagok távolságából sem lehet észlelni. Ám eltérően a természetes energiaforrásoktól, amelyek min­den irányban és széles spektrum­ban sugároznak energiát, a mes­terséges jelzéseknek két sajátos­ságuk vant IRÁNYÍTÓT TSÄGUK ÉS MONOKROMATIKUS VOLTÜK. Ez lehetővé teszi, hogy viszony­lag szerény kisugárzási kapacitás mellett óriási távolságból észlel­jük őket. így például a tíz kilo- herces frekvencián működő 10 kilowatt energiájú, körülbelül száz méter átmérőjű antennával rendelkező adó korszerű eszkö­zökkel a legközelebbi csillagok­nak megfelelő távolságból már észlelhető. A civilizációk közti távolságok ennél bizonyára jóval nagyobbak: legalábbis néhány száz, de talán az ezer fényévet is elérik. Az ilyen távolság át­hidalására 1—1000 millió kilowatt teljesítményű adó szükséges. Az ilyen adó létrehozása gran­diózus vállalkozás. Mégis, ez a feladat műszakilag nem megold­hatatlan. A Földön kívüli civi­lizációktól eredő; jelzések észle­lésére az amerikai „Osma” ter­vezet volt az első kísérlet. A Green Bank obszervatórium rádióteleszkópját több hónapon át a „gyanús” csillagokra irányítot­ták. Ám semmiféle jelzéseket nem észleltek. A végrehajtott számítá­sok alapján Vlagyimir Kotyelnyi- kov szovjet akadémikus arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a hoz­zánk hasonló szinten álló civilizá­ciók jelzéseinek észlelése teljesen reális, ha minden 10° csillagra jut egy-egy ilyen civilizáció. Ha azonban már 107 csillagra jut egy hozzánk hasonló civilizáció, akkor ezt észlelnünk jóval nehezebb, de bizonyos körülmények között még mindig lehetséges. Ám, ha min­den 10® csillagra jut egy civilizá­ció, akkor ezt a mai eszközökkel már rendkívül nehéz észlelni. Milyen gyakoriak lehetnek az első típusú civilizációk? Az az idő, amelynek folyamán a civili­záció ezen a szinten marad, fel­tehetőleg 103 esztendő (ennek el­teltével ugyanis a civilizációnak annyira kell fejlődnie, hogy már legalábbis a második típusba kell sorolnunk). Ezt figyelembe véve nem nehéz kiszámítani, hogy a legkedvezőbb esetben MINDEN 10® CSILLAGRA JUT EGY ELSŐ TlPUSÜ CIVILIZÁCIÓ Egészen más távlatok nyílnak meg a második és harmadik tí­pusú civilizációval való kapcsolat­ra. Erre elsőnek Nyikolaj Karda­sev hívta fel a Ügyeméit. Először is feltételezhető, hogy az ilyen civili­zációk sokkal gyakoribbak, mivel az az idő, amelynek folyamán a fejlődés adott szintjén vannak, sokkal hosszabb lehet, mint az el­ső típusú civilizációnál; Ám, nem ez a legfontosabb; Az ilyen szupercivilizáció má­sodpercenként 1033 erg és ennél nagyobb kapacitással rendelkezve megengedheti magának azt a fény­űzést, hogy minden irányba ter­jedő (izotrop) jelzéseket sugároz­zon, széles tartományban, emellett biztosítsa az adás tízmillió fény­évtől tízmilliárd fényévig terjedő kolosszális távolságát. Ez azt je­lenti, hogy ha galaktikánkban va­lahol, vagy akár más galaktikák­ban is (tízmillió fényévnyi távol­ságon belül) akár egyetlen máso­dik típusú civilizáció is létezik, akkor mi már most, a technika je­lenlegi szintjén észlelni tudjuk az általa küldött jelzéseket. Ami a harmadik típusú civilizációkat il­leti, e civilizációk jelzései a vi­lágegyetem általunk megfigyel­hető térségének határai között mindenütt észlelhetők! Hány év telik el a jelzések kül­déséneik pillanatától a jelzések fel­fogásának pillanatáig? Előfordul­hat, hogy az a civilizáció, amely a jelzéseket küldte, már meg­szűnt létezni. Ám, az általa fel­halmozott tapasztalatok és isme­retek nem vesznek el, hanem a többi civilizáció közkincsévé vál­nak. Segítségükre lesz sok nehéz­ség leküzdésében, sok hiba elke­rülésében és elősegíti gyorsabb fejlődésüket. Hamarosan ez utóbbi civilizációk is jelzéseket küldenek a térbe, átadván a valaha más ci­vilizációktól kapott és saját ta­pasztalatukkal gazdagított ismere­teiket; Hogyan lehetne észlelni az ilyen szupencivilizációk jelzéseit? A 109 hertz frekvenciájú mesterséges jelzés igen emlékeztet a természe­tes rádiókisugárzásokra. Ezért meg kell határozni, hogy miben is kü­lönbözik a mesterséges jelzés a természetes kisugárzástól. Hiszen mielőtt megkísérelnénk a kapott jelzések megfejtése útján infor­mációt szerezni, előbb meg kell győződnünk arról, hogy mestersé­ges kisugárzási forrással van dol­gunk, s e forrást meg kell tudni különböztetni a természetes su­gárzási források sokaságától. A mesterséges rádiósugárzások­nak több megkülönböztető ismér­vük van. A tudósok most ezen is­mérvek pontosabb meghatározá­sán munkálkodnak és új, szigo­rúbb kritériumokat dolgoznak ki; így tehát a legközelebbi csilla­gok kutatásán kívül még egy út kínálkozik a Földön kívüli civili­zációkról származó jelzések kere­sésére; a kozmikus rádiósugárzási források részletes tanulmányozása abból a célból, hogy kiválasszuk közülük az esetleges mesterséges eredetűeket. Ez az út szorosan összefügg a rádiócsillagászat idő­szerű feladataival, A mai tudomány és technika színvonala lehetővé teszi, hogy ak­tív kutatásokat végezzünk mind­két irányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom