Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-29 / 125. szám
4 fötsrs OTfieffci népújság 1985. mä jns 29. „Ismerősök“ a Budapesti Nemzetközi , Vásáron A könnyűipari pavilonban találkoztunk a Bonyhádi Cipőgyár mintakollekciójával. A gyár, legsikerültebb belföldi és exportcipőit mutatja be a vásáron. A másik „ismerőst” a kohó- ős gépipar pavilonjában fedeztük fel. Több műszerújdonságot mutat be a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, e műszerek egy részéhez már az új szekszárdi üzemben is készültek alkatrészek. A Rákospalotai Bőr- és Műanyag feldolgozó Vállalat — a szekszárdi bőrdiszműüzem „gazdája” —, sze bbnél szebb táskákat mutat be a könnyűipar pavilonjában. Megyénk kisiparát Leber József paksi kádármester képviseli, akinek finom kidolgozású kishordói, kulacsai igen kelendőek, és ami nagy előny: ezekből vásárolni is lehetett. ú csillagközi kapcsolatok lehetőségei Jelzéseit a világegyetemből — A Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolat lehetőségeiről Irta: Lev Gindilisz, a fizikai—matematikai tudományok kandidátu sa. A Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolat felvétele a legutóbbi időkig technikailag meg- valósí ihatatlannak tűnt, és a fan tasztikum szférájába tartozott. Most a rádiófizika, a rádiócsillagászat & a kibernetika meghökkentő sikerei folytán megjelentek az ezárányú elméleti kutatások és kísérletek reális előfeltételei. A kapcsolat lehetőségei a civilizációkat elválasztó távolságuktól függnek, ezt pedig a világ- egyetem mérete és benne a civilizációk száma határozza meg. A korszerű csillagászati eszközökkel körülbelül tízmilliárd fényévnyi sugarú tér hozzáférhető számunkra. A világegyetemnek ebben a részében 1#» GALAKTIKA, AVAGY KÖRÜLBELÜL fO21 CSILLAG VAN. Rendkívül meglepő lenne, ha e gigantikus számú csillag közül egyedül a mi Napunk, e teljesen szokványos csillag közelében keletkezett volna élet és fejlődött volna ki az értelem. A kutatók többsége úgy véli, hogy a galaktikában a bolygórendszerek igen elterjedtek, s hogy számuk százmilliárdra tehető. Persze nem minden bolygó alkalmas arra, hogy élet keletkezzék rajta. A galaktikában az élet kialakulására alkalmas bolygók száma százezer és tízmilliárd között mozog. Hátra van még az egyik legfontosabb és legnehezebb kérdés: vajon hány olyan bolygó van közöttük, ahol az élet olyan fejlettségi fokot ér el, amelyen értelmes, gondolkodó lények jelenhettek meg? Feltételezhető, hogy a világegyetemben az értelmes élet keletkezése az anyag fejlődésének törvényszerű folyamata. Ám ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az élő anyag evolúciójának minden bolygón múlhatatlanul el kell vezetnie az értelem kialakulásáig. A más civilizációkkal való kapcsolat problémája szempontjából nem tarthat érdeklődésre számot minden civilizáció, amely galaktikánkban valaha is létezett, hanem csupán azok a civilizációk, amelyek a mienkkel egyidejűleg léteznek. Elvileg a civilizációk között - a kapcsolatok következő típusai lehetségesek: a) közvetlen kontaktusok, vagy kölcsönös látogatások; b) hírközlő csatornákon tartott kapcsolatok; c) vegyes típusú kapcsolatok, vagyis olyan automatikus berendezések küldése a vizsgálandó bolygórendszer térségébe, amelyek e rendszert megadott program szerint tanulmányozzák. Szem előtt kell tartani, hogy az emberiség szempontjából a csillagközi repülések problémáját csupán igen távoli perspektívában vizsgálhatjuk. Ugyanekkor a korszerű rádiótechnikai eszközök lehetővé teszik, hogy már most regisztráljuk a csillagközi térségekből küldött jelzéseket. Éppen ezért a jelenlegi szakaszban a pádiókapcsolatnak van a legnagyobb jelentősége. A csillagközi kapcsolat szempontjából az adó teljesítőképessége a legfontosabb paraméter. Ettől függ a kapcsolat maximális távolsága, a továbbítandó információ mennyisége, a jelzések jel lege, s következéskénpen a jelzések észlelésének módszere is. Milyen adóteljesítményre lehet számítani a más civilizációkkal való rádiókapcsolat megteremtésekor? Nyilvánvaló, hogy ez az adott I civilizáció energetikai potenciáljától függ. Mivel RENGETEG CIVILIZÁCIÓ LÉTÉVEL SZÁMOLUNK és feltételezzük, hogy mindegyikük megteszi a fejlődés bizonyos szakaszát, ezért arra a következtetésre kell jutnunk, hogy különböző szintet elért civilizációk vannak, köztük olyanok is, amelyek jóval túlszárnyalják a miénket. Nyikolaj Kardasev szovjet csillagász azt javasolta, hogy a civilizációkat az energiafogyasztás alapján három csoportba soroljuk. Kardasev az első típusba azon. civilizációkat sorolja, amelyek a fejlettség technikai színvonalát tekintve hasonlóak a mi földi civilizációnkhoz (másodpercenkénti 1019—102í erg energiafelhasználási értékek között). A második típusba a másodpercenkénti 1033 erg nagyságrendű energiafogyasztással rendelkező civilizációk tartoznak. Ezek olyan civilizációk, amelyek teljesen bir tokukba vették csillaguk energia, ját (feltételezhető például, hogy mesterséges bioszférákat hoztak létre csillagaik körül.) Végül a harmadik típusú civilizációk közé tartoznak a másodpercenként 1014—1045 erg energiát fogyasztó civilizációk. Ezek már az egész galaktika méreteiben birtokukba vették az energetikai forrásokat. Az első típusú civilizáció által folyamatosan küldhető jelzés ere. je nyilvánvalóan nem haladja meg a másodpercenkénti 1019 erg nagyságot, vagyis a körülbelül egymilliárd kilowattot. Kozmikus méretekben ez igen kicsi érték. Körülbelül ugyanilyen kapacitású a nyugodt Nap rádiókisugárzása a deciméteres hullámtartományban. Ilyen teljesítményű természetes rádiókisugárzási forrást a mai rádiótechnikai eszközökkel még a hozzánk legközelebb eső csillagok távolságából sem lehet észlelni. Ám eltérően a természetes energiaforrásoktól, amelyek minden irányban és széles spektrumban sugároznak energiát, a mesterséges jelzéseknek két sajátosságuk vant IRÁNYÍTÓT TSÄGUK ÉS MONOKROMATIKUS VOLTÜK. Ez lehetővé teszi, hogy viszonylag szerény kisugárzási kapacitás mellett óriási távolságból észleljük őket. így például a tíz kilo- herces frekvencián működő 10 kilowatt energiájú, körülbelül száz méter átmérőjű antennával rendelkező adó korszerű eszközökkel a legközelebbi csillagoknak megfelelő távolságból már észlelhető. A civilizációk közti távolságok ennél bizonyára jóval nagyobbak: legalábbis néhány száz, de talán az ezer fényévet is elérik. Az ilyen távolság áthidalására 1—1000 millió kilowatt teljesítményű adó szükséges. Az ilyen adó létrehozása grandiózus vállalkozás. Mégis, ez a feladat műszakilag nem megoldhatatlan. A Földön kívüli civilizációktól eredő; jelzések észlelésére az amerikai „Osma” tervezet volt az első kísérlet. A Green Bank obszervatórium rádióteleszkópját több hónapon át a „gyanús” csillagokra irányították. Ám semmiféle jelzéseket nem észleltek. A végrehajtott számítások alapján Vlagyimir Kotyelnyi- kov szovjet akadémikus arra a következtetésre jutott, hogy a hozzánk hasonló szinten álló civilizációk jelzéseinek észlelése teljesen reális, ha minden 10° csillagra jut egy-egy ilyen civilizáció. Ha azonban már 107 csillagra jut egy hozzánk hasonló civilizáció, akkor ezt észlelnünk jóval nehezebb, de bizonyos körülmények között még mindig lehetséges. Ám, ha minden 10® csillagra jut egy civilizáció, akkor ezt a mai eszközökkel már rendkívül nehéz észlelni. Milyen gyakoriak lehetnek az első típusú civilizációk? Az az idő, amelynek folyamán a civilizáció ezen a szinten marad, feltehetőleg 103 esztendő (ennek elteltével ugyanis a civilizációnak annyira kell fejlődnie, hogy már legalábbis a második típusba kell sorolnunk). Ezt figyelembe véve nem nehéz kiszámítani, hogy a legkedvezőbb esetben MINDEN 10® CSILLAGRA JUT EGY ELSŐ TlPUSÜ CIVILIZÁCIÓ Egészen más távlatok nyílnak meg a második és harmadik típusú civilizációval való kapcsolatra. Erre elsőnek Nyikolaj Kardasev hívta fel a Ügyeméit. Először is feltételezhető, hogy az ilyen civilizációk sokkal gyakoribbak, mivel az az idő, amelynek folyamán a fejlődés adott szintjén vannak, sokkal hosszabb lehet, mint az első típusú civilizációnál; Ám, nem ez a legfontosabb; Az ilyen szupercivilizáció másodpercenként 1033 erg és ennél nagyobb kapacitással rendelkezve megengedheti magának azt a fényűzést, hogy minden irányba terjedő (izotrop) jelzéseket sugározzon, széles tartományban, emellett biztosítsa az adás tízmillió fényévtől tízmilliárd fényévig terjedő kolosszális távolságát. Ez azt jelenti, hogy ha galaktikánkban valahol, vagy akár más galaktikákban is (tízmillió fényévnyi távolságon belül) akár egyetlen második típusú civilizáció is létezik, akkor mi már most, a technika jelenlegi szintjén észlelni tudjuk az általa küldött jelzéseket. Ami a harmadik típusú civilizációkat illeti, e civilizációk jelzései a világegyetem általunk megfigyelhető térségének határai között mindenütt észlelhetők! Hány év telik el a jelzések küldéséneik pillanatától a jelzések felfogásának pillanatáig? Előfordulhat, hogy az a civilizáció, amely a jelzéseket küldte, már megszűnt létezni. Ám, az általa felhalmozott tapasztalatok és ismeretek nem vesznek el, hanem a többi civilizáció közkincsévé válnak. Segítségükre lesz sok nehézség leküzdésében, sok hiba elkerülésében és elősegíti gyorsabb fejlődésüket. Hamarosan ez utóbbi civilizációk is jelzéseket küldenek a térbe, átadván a valaha más civilizációktól kapott és saját tapasztalatukkal gazdagított ismereteiket; Hogyan lehetne észlelni az ilyen szupencivilizációk jelzéseit? A 109 hertz frekvenciájú mesterséges jelzés igen emlékeztet a természetes rádiókisugárzásokra. Ezért meg kell határozni, hogy miben is különbözik a mesterséges jelzés a természetes kisugárzástól. Hiszen mielőtt megkísérelnénk a kapott jelzések megfejtése útján információt szerezni, előbb meg kell győződnünk arról, hogy mesterséges kisugárzási forrással van dolgunk, s e forrást meg kell tudni különböztetni a természetes sugárzási források sokaságától. A mesterséges rádiósugárzásoknak több megkülönböztető ismérvük van. A tudósok most ezen ismérvek pontosabb meghatározásán munkálkodnak és új, szigorúbb kritériumokat dolgoznak ki; így tehát a legközelebbi csillagok kutatásán kívül még egy út kínálkozik a Földön kívüli civilizációkról származó jelzések keresésére; a kozmikus rádiósugárzási források részletes tanulmányozása abból a célból, hogy kiválasszuk közülük az esetleges mesterséges eredetűeket. Ez az út szorosan összefügg a rádiócsillagászat időszerű feladataival, A mai tudomány és technika színvonala lehetővé teszi, hogy aktív kutatásokat végezzünk mindkét irányban.
