Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

3965. májas 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 jr/* Ok sem számkivetettek „Kibérelt44 hely a szamárpadban — Kényelmes ellátás a diákotthonban A hosszú deszkapad felső ré- szén fekete csík húzódott. Az egykori pedagógiai módszerek eme „ékességének” az volt a ren­deltetése, hogy a tanító vele meg­szégyenítse a leggyengébbeket, vagyis az iskola szamarait mert a tanítók így nevezték el a leg­gyengébbeket. Ennek nyomán persze elterjedt ez a korántsem hízelgő titulus, a padra pedig rá­ragadt, hogy szamárpad. A szamárpad a terem legutolsó padja volt — ezt talán mondanom sem kall. így illett a rangsorban: az első padban ült a jegyző, meg a postamester gyereke, vagyis itt foglalt helyet a falusi gyermek­előkelőség. A második sortól kezd­ve ültek a parasztgyerekek, ter­mészetesen ők sem spontán ösz- szevisszaságban, ahogyan éppen érkeztek az első tanítási napon, mert az elöljárók, meg nagyobb gazdák gyerekei mindig előrébb ültek, mint azok, akiknek a szü­lei csak néhány holdat tudhattak magukénak. A szegényebb réteg mindig hátra került, és ezek mö­gött már csak a szamárpad volt. De ebben is ültek állandóan, az első tanítási naptól kezdve. Még­hozzá, ahogyan visszaemlékszem, mindig ugyanazok. A szamárpad bérlői rendszerint nem is falusiak voltak, hanem a környék tanyái­ról, pusztáiról jött gyerekek. Ókét már az első tanítási napon oda­ültette tisztes nevelőnk, mond­ván, hogy azok úgysem képesek többre, tehát nem is érdemelnek egyebet, mint feketecsíkos sza­rná rpadot. Négy hely volt hivatalosan egy- egy ilyen deszkapadban, — a sza­márpadban is. Ide azonban hatot- hetet is ültettek az első napon, mégpedig abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezek év közben úgysem igen járnak iskolába, leg­feljebb kettő-három jön felváltva, így elférnek majd. A szamárpad oda volt ugyan illesztve a többihez, de mégis el­különített világot jelentett. A régi pedagógia eme „kiválóságának” ugyanis az lett az eredménye, hogy a szamárpad szerencsétlen bérleteseivel nem állt szóba senki, még a falu szegényebb rétegéből való gyermekek is rátartibbak voltak annál, ók nem állhatták be a többi közé játszadozni, ők nem vegyültek a többi közé, ha sorakozót vezényeltek, mert nekik ott is hátul volt a helyük, velük nem osztotta meg senki a tízórai­ját, a tanító velük nem gyakorol­tatott, őket nem kérdezte, legfel­jebb, ha a többit mulattatni akarta a pusztaiak tudatlanságán., A pusztai gyerekek a szegények közt is a légmegalázottabbak vol­tak az iskolában, nem is vitték sokra, jó, ha tizenhárom éves ko­rukra le tudták írni a nevüket, néhány helyesírási hibával. ♦ A gyönki régi diákotthon most olyan, mint a csatatér: földhá­nyás, gödör, megbontott falak. Korszerűsítik, átépítik ezt a régi intézetet, új célokra. — A korszerűsített épületben kap majd helyet az általános is­kolai diákotthon, mivel a közép­iskola részére a volt járási taná­csi épületben biztosítottak helyet — tájékoztattak az intézet jövőjét illetően. Általános iskolai diákotthon. Űj fogalom. Valahonnan az Alföldről érkezett először egy olyan hír, hogy általános iskolai diákotthont létesítenek a kültelken élő, isko­lás korú gyermekek részére, hogy azok is korszerű körülmények közt tanulhassanak. A kezdemé­nyezés Tolnában is kezd meghono­sodni. Már régen túljutottak azon Gyönk környékén, hogy a tanyai, pusztai gyermekek is rendszere­sen járjanak iskolába. Megszer­vezték az oktatást ott is, ahol az­előtt nem volt iskola, nem egy esetben állami gazdasági, Vagy szövetkezeti kocsival hordták a gyermekeket iskolába, a kültelki ifjúság már régen nem úgy nő fel, hogy legfeljebb a nevét tudja leírni, hanem eljutnak a közép- és felsőfokú intézetekbe is. De éppen a fejlődés hozta magával a még nagyobb igényt, történetesen azt, hogy még árnyalati eltéréssé legyen a kültelkekről és a na­gyobb helységekből származó gyermekek tanulása között; A helyzet ugyanis az, hogy a köz­ségi iskolák nagy része ma már rendelkezik a korszerű tanulás­hoz a megfelelő szakpedagógus­gárdával és technikai felszerelés­sel. Mindezt'nem lehet biztosítani, legfeljebb részben a tanyai isko­lákban, sőt, ha az oktatási intéze­tek perspektíváját nézzük, ez nem is cél, hiszen a kültelkeken erő­teljes sorvadási folyamat észlel­hető. De társadalmunk abból in­dul ki, hogy a jelenlegi kültelki gyermekek se legyenek hátrány­ban, ezért ahol nem megoldható a naponkénti bejárás a faluba, ilyen diákotthont szerveznek. A gyönki, amelyre 200 000 fo­rintnál is többet fordíta­nak, egészséges, korszerű lesz, sokkal korszerűbb, mint a közép­iskolai diákotthon volt annak idején. Szabaton-pusztáról, mega környék többi hasonló településé­ről népesítik be, felsőtagozatos ál­talános iskolásokkal. Gyönkön az általános iskolai oktatás már ma­gas szintű — talán mondanom sem kell, ismeretlen a szamárpad- rendszer is —, ami azt jelenti, hogy a felsőbb tanintézetekbe való felvételnél, szereplésnél is legfeljebb a kimutatásokból tud­ják majd megállapítani, hogy ki származik faluból, ki pusztáról. Ugorjunk a megye másik sar­kába. Decsen néhányan szemtanúi le­hettünk, hogy a tanács milyen nagy erőfeszítéseket tett egy ta­nyai iskola megépítéséért. A helyi összefogás eredményeként meg is épült az iskola, néhány évvel ez­előtt, s azóta a környék ifjúsága ott tanul. Következő lépésként — Tolna megyében elsőnek —, itt szerveztek általános iskolai diák­otthont is a kültelki felsőtagoza­tosok részére; Manapság senki sem nyugodna bele, ha a kültelki gyerekek akár egy hajszállal is lemaradnának a többitőli Boda Ferenc Sok az önként jelentkező A kényszerelvonó-kúra szekszárdi tapasztalataiból Ki ne emlékezne a sásdi gyer­mekgyilkos házaspárra, akik pén­züket az alkoholra költötték, s akik kegyetlenül hagytak meg­halni egy ártatlan gyereket? Ki nem találkozik a falujában egy olyan családdal, ahol a gyereke­ket az utca neveli, s a jó szom­szédok táplálják? Ki nem hallott még az éjszakát ketté hasító si­kolyt, amikor a részeg férj ker­geti szét a családot, vagy üti a félelemtől remegő, riadt tekinte­tű, minden neszre megrezzenő gyerekeket? Vagy egyszerűen: ki ne látott volna tántorgó — leg­jobb esetben békés — botrányt okozó részegeket? A túlzott alkoholfogyasztás, ré­szegeskedés és általában az iszá­kos életmód ártalmas az egész­ségre, káros a társadalomra, és nem egyeztethető össze a szocia­lista erkölccsel. Ezért született meg a törvényerejű rendelet 1962-ben amely többek között ki­mondja: „El kell érni, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket lehe­tőség szerint társadalmi ráhatás­ként hajtsák végre és csak ennek eredménytelensége esetén kerül­jön sor az állami szervek beavat­kozására”. S ezért vezették be a kényszerelvonó-kezelést. Az alkoholista :— Ki nevezhető egyáltalán al­koholistának? — Alkoholista az, aki gyakran' és mértéktelenül fogyaszt szeszes italt, s ez a szokása mintegy szenvedélyévé válik. Az alkoholis­tára az érzelmi és indulati élet ingadozása jellemző. Cselekedetei kicsúsznak ítélőképességének el­lenőrzése alól. Veszélyezteti csa­ládja, kiskorú gyermekei erköl­csi és szellemi fejlődését, vagy nyilvános helyen okoz botrányo­kat. Dr. Fodor József a szekszárdi kényszerelvonó-kezelést vélemé­nyező orvosi bizottságnak a veze­tője, hangsúlyozza, hogy az alko­holfogyasztás mennyiségével nem lehet megállapítani, hogy ki az alkoholista. Elvonókúrát kezdeményezhet maga az alkoholista, annak csa­ládja, házastársa, államigazgatási és társadalmi szervek, s végső esetben a rendőrség is. írásban kell ezt a javaslatot benyújtani a járási, vagy a megyei tanácsok egészségügyi osztályaira. A kezelés Miért van szükség orvosi vizs­gálatra a kezelés megkezdése előtt? — A kényszerelvonó-kezelés je­lentősen igénybe veszi a szerve­zetet. Ezért dönt arról orvosi vizsgálat, hogy ki vetheti magát a kezelés alá. — Mennyi ideig tart egy ilyen kúra? — Általában két hétig. Kétféle­képpen történhet. Van ambuláns kezelés, araikor az érdekelt £éti dolgozni is jár, s meghatározott időközönként, egy héten három alkalommal jár be, a Balassa Já­nos kórházba kezelésre. A gyó­gyítás másik formája, amikor a beteg az ideg- és elmeosztály la­kója, erre az időszakra. — Melyik kezelési módot al­kalmazzák gyakrabban? — Itt, a megyében a közleíke-' dési adottságok gátat szabnak a bejárásos kezelésnek. Csak szek­szárdi, esetleg a közvetlen közel­ben lévő községek lakosad vehe­tik igénybe ezt a gyógymódot. Az eredmények — Kinek a feladata elsősorban az alkoholizmus csökkentése, visszaszorítása, — Ehhez kevesen lennénk mi orvosok. Az alkoholizmus meg­szüntetéséhez kizárólag csak a társadalom összefogása vezethet. — Milyen eredménnyel jár az elvonókúra? — Az elvonókúrára érkezettek száma az utóbbi években emel­kedő tendenciát mutat. Ezt ok­vetlenül pozitív eredménynek kell értékelnünk. Különösen azért, mert a kezeltek zömét az önként jelentkezők adják. Egyre többen rádöbbennek arra, hogy mind maguknak, mind pedig család-1 juknak nagy kárt okoznak szen­vedélyükkel. Autóujdonságok a Budapesti Nemzetközi Vásáron A csehszlovák autóipar legújabb terméke a Skoda MB 1000-es far­motoros személykocsi. Naponta háromszáz darab kerül le az új gyár futószalagjáról. A hazai gépkocsiipar autóbuszok at, dömpereket és speciális te­herszállító járműveket mutat be. A Csepel Autógyár D706—101-es cemeutszállítóya. Óriások a francia ipar bemutatójából. A Berilet-család három tagja, a harminc, a tizenkettő és a tizenkilenc tonnás, billenőpla­tós tehergépkocsi. A Moszkvics 408-as nemcsak külsőre mutatósabb elődjénél, hanem gyorsabb, kényelmesebb is. Motorja 60,5 lóerős, végsebessége órán­ként 120 kilométer. Talán nemsokára már országútjainkon is ta­lálkozhatunk vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom