Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

1565. május 22. TOLNA MEGYEI NEPtJSAG 9 Á szekszárdi utcán Megkezdődött a fagylaltszezon. Ez a maszatos képű srác ott áll a cukrászda előtt és figyeli, kit le­hetne egy, másfél forinttal meg­vágni. Latolgat, szemlélődik. Vé­gigmér engem is, majd megszólít. — Bácsi, legyen szíves szólni annak az autós embernek, hogy adjon nekem egy forintot! AZ autós ember a barátom. Az imént együtt jöttünk ki veié a cukrászdából, ő előre sietett, ki­zárni az ajtókat. A srác tolako­dóén bíztat: — Szóljon neki, bácsi! Igazság szerint bosszankodnom kellene magamban, mégis ezt gondolom kajánul: Ennek a fiú­nak egyrészt van humorérzéke, másrészt a szociális helyzet meg­ítélésében egészen kiválóak a meglátásai. Hétköznap nem, de vasárnap délelőtt a Sörkert néhány aszta­lát Szekszárdon parasztemberek ülik körül és megbeszélik egy­mással az őket foglalkoztató té­mákat. Hallgatom, hogy miről társalognak. Az asztalfőn jó öt­venes, stuccolt bajuszú férfi ül, ő viszi a szót. Társai, a többiek, kalapjukat kissé feljebb tolják a homlokukra és derűsen hallgat­ják. A stuccoltbajszú arról tart élvezetes és érdekfeszítő előadást, hogy a szövetkezetben egyesek miként akarnak furfanggal, vala­mint ravaszsággal túljárni az eszén. Ám, ahogyan a mesében is lenni szokott, a jó mindig le­győzi a rosszat, s ahogyan a köz­mondás is tartja, a hazug embert hamarább utólérik, mint a sánta kutyát, így a stuccolt bajszú em­ber eszén sem lehet túljárni. Ez­zel, és ennek következtében a sörözgető asztaltársak szemmel láthatóan elégedettek. S talán, hogy a társalgás semmiképpen ne látszódjék öncélúnak, az egyik de­rék szekszárdi polgár a csattanós történetet ezekkel á szavakkal szegi be: — Látjátok, ha nem vigyáz­nánk, akkor némelyik ember erre, arra, széthordaná a nemzet va­gyonát. Jó ilyet hallani. Cingár férfiú délelőttönként, atyai minőségben gyermekeit sé­táltatja. Úgy lépked, mintha to­jáson járna és mintha ő lenne a szigorúság, a szűzi erény megtes­tesítője. Rideg és mosolytalan képpel méri az utcát, lépked a verőfényben és tüntető nagyképű­séggel valósággal lepöcköli magá­ról a vasárnapi utca derűjét. Megbotránkozva, lesújtó pillantá­sokkal méregeti a harsány, han­gos fiatalokat, dühös oldalpillan­tásokkal nézegeti az egymásba bújó párokat. Egyszer megállt az autóbusz- megállónál, a hírlappavilon előtt. Úgy tett, mintha vásárolni akarna. — Újságot parancsol? — nézett ki a parányi ablakon a hírlap­árus. — Nem! — válaszolta kemé­nyen és hencegve a cingár, aztán gyermekeivel feltartott fejjel, to­vábbvonult. Ezek után — be­vallom —, kárörvendően utána vi­gyorogtam, amikor a múlt va­sárnap szigorúan, fegyelmezetten és megvetően elfordította a fejét. mert nem vette észre, hogy az a szép fekete lány nem rá nevet, hanem a mögötte jövő fiatal­emberre. A kehes külsejű azt hitte, hogy vele akarnak kikezdeni a nők. * Azt hiszem, B/2 a jele annak a szekszárdi bérháznak, amelyiknek magas tűzfalához minden vasár­nap odatámaszkodik a nénike. Kelet felé fordul, sütteti arcát a nappal, és álldogál mozdulatlanul, akár órákat is. Parasztasszony a nénike. Feltehetően nagy gonddal veheti magára a fekete ünneplőt és úgy áll ki a ház elé, mint aho­gyan otthon megszokta. Nézelő­dik, várja az ismerősöket, de hiá­ba, nem jönnek. Nincs egyetlen szomszédasszony, akivel meg le­hetne beszélni a magkakas álla­potát, a malacok étvágyát, vagy azt, hogy nem kotlának a tyú­kok. Ez, Itt a magas fal tövében nem téma. A nénike tehát áll, álldogál és nekem az az érzésem, hogy reménykedik. Abban re­ménykedik, hogy egyszer majd­csak megfordul erre az egyik régi szomszédasszony és akkor aztán jól kibeszélgetik magukat. — ir — sis oQ Jól gazdálkodnak a községfejlesztási alappal a nagydorogiak Nagydorogoh most már két év óta működik a gimnázium. Idén kezdődött a második osztály és jö­vőre pedig ismét egy osztállyal bővül az iskola. A községben nagy problémát jelent a pedagógus­hiány. A tanács vezetőinek jó elő­re gondoskodni kell a jövő évi „pedagógusszükségletől” is. Elha­tározták, hogy a községfejlesztési alap egy részét, 80 ezer forintot, pedagóguslakás építésére hasz­nálják fel,. így valószínű megoldó­dik a nehézség. Két lakás építését tervezik és ha sikerül, akkor ké{ tanárcsaládot, tehát összesen négy pedagógust nyerhetnek a fiatal gimnázium számára. A községben az elmúlt évben törpevízmű építését szavazta meg a tanácsülés, amelynek tervezési munkálatait már tavaly ősszel be­fejezték. A községfejlesztési alap­ból ebben az évben is 100 ezer forintot fizetnek ki a vízmű épí­tésére, amely idén el is kezdődik. A szükséges anyagokat már be­szerezték, most már csak a kivi­telezőn múlik, hogy a törpevízmű idejében elkészüljön. A nagydorogiak ezenkívül 100 ezer. forint összeggel 1200 négyzet- méter betonjárdát is építenek azokon az útszakaszokon, ahol a legszükségesebb. A pedagógusiad kásokat és a járdaépítést saját erőből, a tanács építőrészlegével hajtják végre. „LILIPUTORSZAG // Hogyan lesz az óriásból törpe? — Egy szatyor boroshordó — Iszom a bort; rúgom a port — Kezdjük, dolgozhat. Léber József ügyes mozdula­tokkal vésni kezdi a mintát. A satupad alatt bújkáló, meg­lett férfi ismét megszólal: — Egy csöppet legyen szíves balra fordulni. Úgy... Most folytassa a munkát! Ütemesen kopog a kalapács a véső nyelén, s bélevegyül a filmfelvevőgép halk pergése. — Köszönöm, ezzel meg­vagyunk. Az operatőr most előmászik a satupad alól, leteszi a gépet, kimegy a szabadba, hogy né­hány percre megpihentesse szemét. Léber József közben meséli mesterségének történetét. Leg­először a nagyhordók készítését tanulta meg, felszabadult, mint kádársegéd, aztán mester lett. A nagy rönkök alakítása, fara­gása, a nagyméretű hordók ké­szítése azonban nem tették durvává kezét: a hordóóriásókat is igyekezett olyan aprólékos­sággal kimunkálni, mint a népművész a miniatűr darabo­kat. Végül, már gyakorlott, sok éves tapasztalattal rendelkező mester létére feltette magának a kérdést: „Mi lenne, ha meg­próbálkoznék miniatűr hordók készítésével?”. Megpróbálkozott. És sikerült. Csakhogy ez a siker más jellegű volt, mint amikor egy szőlősgázda megren­delése elkészül. A miniatűr hordók a kuríózumkedvelők kö­rében arattak sikert, és ösztö­kélték a mestert újabbak készí­tésére, Ma már alig győzi a munkát, s persze már jóformán nem is jut ideje nagyhordók készítésére, Az előszobái asztalon kész kishordók tömkelegé. Az ember legszívesebben venne belőlül; egyet: olyan helyesek, érdeke­sek, hogy aki nem szenvedélyes kuriózumgyűjtő, az is kedvet kap a vásárlásra. Dehát nem lehet. — Ez Páger Antal részére ké­szült, ez Mészáros Áginak, ez Fábri Zoltánnak, ez... Folytatódnak a nevek, címék. A nagy idegenforgalmú vendég­látóhelyek, hivatalok, magán- személyek a megrendelői, de még ezek igényeit is alig tudja kielégíteni állandó munkával, hogyan jutna hát a „spontán” vevőnek? Pedig nem is egyedül dolgozik, hanem segéddel. Híre tehát már messze túl jutott a falu, sőt a megye ha­tárain. A kishordók megfordul­tak már az ipari vásáron, és a zsűri kitüntetésre találta őket méltónak, most pedig film­szalagra kerülnek, hogy rajtuk keresztül az egész országban láthassák e paksi kuriózumo­kat. Megfelelő miniatűr csak, áll­vány van minden kis hordóhoz, s még bort is lehet beléjük töl­teni. Egy litert, a nagyobbakba kettőt... Talán éppen ezért nyerték meg sokak tetszését, mert alkalomadtán így invitál­hatják a vendégeket: „Gyertek, van egy hordó borom”. A be- rúgás viszont kizárva... , Pontosan ugyanolyan szerszá­mokkal, módszerekkel készül­nek, mint a nagyhordók, csak éppen kisebb méretűekkel. A sarokban egy présház sze­rénykedik, hogy aztán egy óvat­lan pillanatban annál nagyobb érdeklődést váltson ki. Fából faragta a mester. Fából készült hozzá sok száz zsindely is. He­tekig dolgozott rajta. Felnyílik a teteje. A mester elkészítette az élethű berende­zést is: kisebb-nagyobb hordók, kádak, prés, présházi asztal, szé­kek sorakoznak. Káprázatos lát­vány. Az operatőr kap is az alkal­mon. — Ezt is megörökítjük. A présház kikerül az ud­varra, olyan helyre, ahol a hát­tér az égboltozat. Az első film­kockák feltétlenül azt a hatást keltik, hogy egy igazi préshá­zat lát a néző. Az „óriási” azon­ban a következő kockán lili­puti aprósággá zsugorodik öez- sze, mert megjelenik a képen a mester termetes alakja, tehát pontosan érzékelhető a valósá­gos méret. A présház egész be­rendezése elfér egy szatyorban. Az aprócska hordók anyaga is ugyanaz, mint a nagyoké. Az udvaron ott hemperegnek a fél, háromnegyed méter átmé­rőjű rönkök, száradnak, hogy aztán apró kis szeletecskéket hasogassanak belőlük. A hordók abroncsa is ugyanolyan vas, mint a nagyoké. De itt már el­térés is mutatkozik: — A külföldi megrendelők szívesebben választják a réz- abroncsú hordókat. Igaz, ez el­tér a valóságostól, de a megren­delő igénye a szent. Ezért vés egyikre-másikra ilyen feliratot is: „Iszom a bort, rúgom a port”, s különféle áb­rákat. Boda Ferenc ,, •* ;; lásnak legszorgalmasabb terjesztői a Gyógyítható-e az ekcéma? lesyek. A betegséget létrehozó kór­■ • / okozókat (bacilu sokat)- lábukkal, tes­Kérdezi egy elkeseredett olvasónk, tűkkel és váladékukkal- közvetítik, Azt írja többek közt, hogy évek mert válogatás nélkül rászállnak min­óta ekcémás. Sok mindent megpró- denre: székletre, köpetre, utána éte- bált , eredmény nélkül. Kezei na- leinkre is. A légy igen szaporá rovar, gypn csúnyák. Félnek tőle, mert Legjobb és legkedveltebb, .jtenyész- azt hiszik, hogy vérbajos. Választ helye a trágya és a konyha-szemét, kér* . . .. . Egy kisebb sertésólban j például egy Az ekcéma gyógyítható, légypártól egy hét alatt ötven-száz­sőt sok esetben igen könnyen is, ha ezer utód származhat. Ha: rengeteg a kiváltó okot, sikerül megállapítani, légy tojás és sok fiatal légy nem Sok esetben igen nagy türelmet kíván pusztulna el, úgy májustól nyár Vé- orvostól,. betegtől egyaránt. Kedves géig egy légypár húszmillió utó- Olvasópk! Az ekcémával sokat foglal- dót hagyna hátra. Ennyi legyet ösz- koztunk, azért most csak röviden vá- széf űzve a Földet az Egyenlítőnél öt- jlaszoluhk. Kiválthatják belső és külső hatszor körül lehetne , csavarni. A lökök, Létrejöttében fontos szerepet légy a legszemtelenebb' állat:Az em- játszik az egyéni túlérzékenység. Gyo- bért nem hagyja nyugodni, aludni, mór-, bélbetegségek, cukorbaj, geny- Azért kell az ablakokra szunyoghá- nyes fogak és mandulák, különféle lót tenni. Az istállóban lévő /állatik vegyszerekkel váló foglalkozás is ki- pihenését is .igen nagy fokban za- válthatják. Sokszor gombás fertőző- varja. Ebből következik, , hogy a le­sek okozzák. Keressen fel egy szakor- gyekkel telt istállóban lakó tehén őst. y Utasításait: pontosan tartsa be kevesebb tejet ad. ! s meglátja az eredmény nem fog Védekezés: A légyek elleni harc elmaradni. egyik legfontosabb fegyvere a tiszta­• ' ság! Szaporodások meggátlására első­Az éjszakai sorban tenyészhelyeiket kell meg­, , j ,, szüntetni.. A trágyát zárt helyen tá­agybavizelesrol roljuk és gyakran hordjuk ki. (Leg­Kaptuk az alábbi levelet: „Ked- kedvencebb szaporodóhelye a sertés- ves Négyszemközti Van egy öt- trágya.) A szemetet és a konyha­éves fiam. Minden éjjel az ágyba hulladékot lehetőleg azonnal égés­vizel, és ezzel igen nagy bánatot s^k el, vagy zárt hulladéktártóban okoz- nekem. Sok mindent meg- tároljuk a megsemmisítésig. Az ár- próbállam már, de eredménytelenül, nyékszék ülőkéjét tartsuk lefedve. Az Nagyon kérem, a Négyszemközt árnyékszék résmentes legyen, hogy-a tanácsát, mit tegyek? A választ léffyek tartalmát .'szét ne hordhassák, „egy bánatos anya” jeligére kérem. Az árnyékszéket gyakran fertötlenit- „Egy bánatos, anya" jeligére vála- sülc írif;sen oltott mésszel vagy ko­szoljuk: Az éjszakai ágybavizelés z0* keverékkel. Az ámyékszék falait (enuresis nocturna), a vizeletnek ön- Syskran meszeljük, a, konyha- és kénytelen kiengedése. Kór ok: Ideges kamraablakra is szereljünk fcunyog- alapon fennálló, betegségek, degene- hálót (légyhálót). A kenyeret, és az ráltság, ' belső elválasztási ■ mirigyek élelmiszereket tartsuk lefedve, bura, zavarj, iíójyággyulládás, túl ftiély •».^«»«»ateth.-ííyttmetes és «Mdségfé- vás. ”v Ritkábban epilepszia á nemi fogyasztás : előtt mossunk meg szervek fejlődési rendellenessége, hü- áramló vízben, (erős sugár). Ttendsze- velygyjilladás, hólyaghurut;*- gafát- »reseawpermelfczzük az istálló, az A, mandula-túltengés, giliszták, kicsiny az árnyékszék és a konyha belső fa- hólyagkapacitás. Nemcsak a vize- Iait és a mennyezetet DDT tartalmú letet, hanem'a gyermeket Is alaposan (Hungária matador, gesarol stb) ro- át kell Vizsgálni. Az első két évben varö>ő 3zerrel- egész községre nem betegség 3z alvás közben tör- kiterjedő, jól megszervezett légyir- ténő akaraton kívüli ágybavizelés. De tas egyldeig teljes légymehtességet annak tekinthető már a 3. évtől, ha biztosit- azelőtt' egészséges és jólnevelt gyer- mekekről van. szó. Az ágybavizelés akár -minden éjjel .. bekövetkezhet, vagy csak néha, Npm csepeg, hanem nagy -mennyiségben ürül. Súlyos ese­tekben nappal is akaratlanul vízéi a gyermek. (enuresis dijima), külö­nösen izgalom esetén, játék, nevetés félelem, stb. szóval pszichikus hatás­ra. Van egy alakja az ágybavizelés- nek, (enuresis spuria, magyarul ál- ágybavizelés) amely a cukorbetegség­nek, Zsugorvesének, a központi ideg- rendszer és a hugyutak betegségei­A légnyomásról és levegőfrontról Kaptuk a következő levelett „Igen tisztelt orvos úr! Nagyon kérem rovatukban ismertessék a légnyo­más mibenlétét, valamint hatását az emberi szervezetre. Létezik az, hogy a levegőváltozás különféle be­tegségeket okozhat? Szívességüket köszönöm. A választ „kíváncsi” jeligére kérem. „Kíváncsi” jeligére válaszoljuk: A nek korai tünete lehet. Gyógykeze- légnyomás a felettünk levő levegő lés: az okát kell megszüntetni. Az oszlopsúlya, a tengerszint magassá- Uyen gyermekek délután 4 órától ne gában, a 760 milliméteres higanyosz- kapjanak folyadékot. Az étrend lehe- lop súlyának felel meg. Nagyobb ma- tőleg kevés sót tartalmazzon. Elalvás gasságokban kettőezer méteren fe- előtt egy órával és éjfélkor felkölt- lül, a légnyomás rohamosan csök- jük és megvizeltetjük őket. A hó- ken. A ritkább levegőben kevesebb lyagzáró izmát ;olymódon gyakorol- az oxigén és kisebb a nyomás is. tassuk, hogy minél tovább igyekezz©- F.miatt tehát nehezebben hatol át -a nek a vizeletet visszatartani. Idege- tüdő légzőfelületén. Három-négy- seknél, szuggésztív úton például ke- ezer méter magasságban a külső le­serű gyógyszerekkel lehet eredményt vegő nyomása nem ellensúly ózza a elérni. Villanyozást is alkalmaznak, vérnyomást s ennek következtében a Tanácsunk: a gyermeket sürgősen hajszálerek falai megrepednek. A vigye szakorvoshoz (ideggyógyász) nagyfokú oxigénhiány légszomjat, aki a gyógyulás módját megtalálja. Szédülést, bódulatot okoz. A hegyi­betegség és repülő-beteg§ég- tünetei rneg előzhetők, edzéssel és oxigén- belélegeztetéssel. A Szokottnál maga­sabb légnyomás hatásának vannak kitéve a búvárok, a bányászok és a víz alatt dolgozó keszonmunkások. Kérdezi levelében egy falusi ol- A levegőfrontok: A légtömegek vasónk.. Felvilágosult ember mód- áramlása közben, érintkezési felüle- jára szeretné házatáját berendezni, teik és változtatják helyüket. Ez a A betegségektől mentesíteni szeret- „frontátyonulás”. Erre egyes egyé­né családját. Igaz, hogy az olyan nek élénken reagálnak. A reumások istállóban tartózkodó tehén, ahol ízületeiket fájlalják, a begyógyult se- nincs légy, több tejet ad? bek hegei érzékennyé válnak, megr­Kedves Olvasónk? Hasonló témával szaporodik az agyvérzések, a szív* már részletesen foglalkoztunk la- izom-elhalás, a koszorúér-eldugulások púnkban. Mivel a kérdés erősen (szíverek), a glaukoma (zöldhályog) időszerű, a probléma lényegét meg- rohamok száma stb. A írontátvonulá- válaszoljuk: A fertőző bélbetegségek- sok hatásának oka ma még pem nek, nevezetesen a, hastífusznak, a tisztázott. Ezzel kapcsolatban egye- vérhasnak, a fertőző májgyulladás- sek a levegő elektromosságának tu- nak, sőt a járványos gyermekbénu- lajdonítanak szerepet. Milyen betegséget terjeszt a légy? Hogyan pusztítsuk?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom