Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-04 / 103. szám

4

Tot na mfc.yfi irarmsAG

19C5. május 4.

... NVILAShJAK. AU.CAZ.VA , BORSA^S/VET 0/Z70S fZFJf**Aeiy«£ vitte. A áA'rű« *a&t/zaái aaojt •A H!D ABíÉ AABATT..

LEFFLEfZ. SZŐ VUPBSE/V AZ. eL.UEAjA'l.t.ÓcSOFOÄ^ I

/'Oöí.VíA

...» , 1

■ ■*-— - • »

,

ÖT PC

IRTA: UößST^CZCRNY

klAUSSCHCCf

VAKJZA FUTTATOTT HVZAt-T VISSZA KEL SzeiZEt-iut A szexr^

náw&£. nos, fiúi

tat VAXUACJA fi

5.

Henry Morgenthaut csendes, barátságos úrnak ismerték. Birtoka határos volt az amerikai elnökével. Szomszédi kapcsolataik igen jók és szívélyesek, voltak. Amikor Roosevelt 1933-ban az Egyesült Államok élére került, Morgenthau Amerika pénzügy- minisztere lett.

Ebben a minőségben 1944 augusztusának közepén Londonba repült. Öt is foglalkoztatta a kérdés, hogy mi történjék a háború után Németországgal. Tudta, hogy egy dolog nagyon veszélyes lehet: a német hadigépezet és a német gazdasági élet. mint konkurrencia a világpiacon. A Washington és London közötti hosszú repülőúton papírra vetette gondolatait. Készen állt a Mor- genthau-terv.

A következőt irányozta elő: Németország iparát leszerelik, a termelést beszüntetik; a bányákból eltávolítják a teljes gépi berendezést. A Saar-vidéket és a vele határos területeket a Mosel és a Rajna között Franciaország kapja. A leszerelt Ruhr-vidék, valamint Bréma és Schleswig- Holstein a „nemzetközi zóna” státuszát kapja. Ami ezetk után még Németországból megmarad, két független államra oszlik, a délnémet és az északnámet államra. A jövőben az egész német lakosság földműveléssel és állat- tenyésztéssel foglalkozik. Morgenthau korábban az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere volt.

Dél-Angliában Eisenhower tábornok fogadta. Azonnal áldását adta a tervre. Még hozzáfűzte: „a németeknek jót fog tenni, ha megfőnek a saját levőkben!”

Az angol politikusoknál ezzel ezemben Morgenthau nem talált teljes lelkesedésre. Eden külügyminiszter tartózkodónak mutatkozott. A szigetország nem akart csatlakozni a tervhez.

Más volt a reakció Washingtonban. a Fehér Házban. Roosevelt elnök jónak tartotta a pénzügyminiszterének elképzeléseit a háború utáni Németország sorsáról. így lett a Morgenthau-terv — jóllehet egyelőre még titkos okmányként — a hivatalos amerikai Németország-politika legfontosabb alkotórészévé.

1944. szeptember 11-én reggel Winston Churchill angol miniszterelnök a kanadai Quebec-ben tükörtojást evet1- sonkával, s hozzá egy üveg fehér bort ivott. Ezen a reggelen azonban nem ízle't az étek végül el is tolta magától a terítéket: evés közben ugyanis a Morgenthau-terv legutolsó megfogalmazását olvasta. Az okmány felháborította, szinte magánkívül volt.

Azért érkezett Quebecbe, hogy Roosevelttel találkozzék. Délután, az első ülés alatt majd szétrobbant a haragtól és olyan dühbe gurult, hogy megfeledkezett minden diplomáciai udvariasságról. Kíméletlenül lehordta Morgenthaut, tervét pedig gentlemantől szokatlan kifejezésekkel illette.

Nem ok nélkül tette. Churchill felsorolta indokait: Anglia szegény ország lett, s ezért rá van utalva a német jóvátételre. Az iparilag szétrombolt Németország azonban képtelen lenne fizetni, s akár egyetlen gépet is szállítani. Churchill még valpmit szeretett volna megtudni Morgen- thautól: vajon elképzelhető-e,

hogy az elszegénvedett német parasztok és pásztorok biztos védőbástyát képezzenek a kommunizmus ellen...

Az amerikai küldöttség találva és kínosan érezte magát. A Mor- genthau-terven kívül semmit sem tudott javasolni a jövőbeni Né- metország-politikára vonatkozóan. Az angolok sem tartogattak még ! semmit sem a tarsolyukban.

1 Két nappal később megegyezlek . Churchill hozzájárult egy enyhített kiadású Morgenthau- tervhez azzal a feltétellel, hogy az amerikai kormány a háború utón 6,5 milliárd dollár hitelt nyújt az angoloknak és Anglia megkapja a német vas- és acélpiac nagy jászét. Roosevelt megígérte cnurchill kívánságainak teljesítését.

Ä szovjet kormányt nem tájékoztatták a québeci megbeszélések és megegyezések valódi tartalmáról.

Mielőtt Amerikában valakiből miniszter lesz, legkevesebb egy mammut-trösztnél kell felfelé szolgálatot teljesítenie. Forrestal, Dulles, McCloy, Acheson, Morgenthau. csupán néhány példa erre.

Az amerikai kormány Német- ország-bizottságában is helyet foglalnak a jelentős monopóliumok menedzserei, mégpedig olyanok, akik érdekeltek a terhes német konkurrencia kikapcsolásában. Most nap mint nap együtt ülnek. Miközben honfitársaik; az amerikai katonák véres harcokban vesznek részt, ők felosztják egymás között a kalácsot.

1944. szeptember 24-én mintha bomba robbanna. A titkos okmány, a Morgenthau-terv, tudatos indiszkréció révén ismertté lesz az egész világon. A New York Timesben teljes részletességgel közük és kommentálják.

totális háború malmára hajtotta a vizet. Semmi sem látszott alkalmasabbnak a kitartásra buzdító jelszavak felfrissítésére, mint éppen ez. A „Berliner Morgenpost” 1944. szeptember 25-i száma már vastagbetűs címekkel jelent meg: „Az angol-amerikaiaknak és a bolsevistáknak ugyanaz a céljuk: a német munkás legyen szovjet rabszolga!” A „Völkischer Beo- bachter”-ben pedig a következők álltak: „A gaz Morgenthau kifejtette tervét.. 5 40 millió német túl sok..

Az amerikai monopóliumok, amelyelmek érdekük volt az együttműködés a német gyárosokkal, a hadügyminisztériumban helyezték el embereiket és általában oda, ahol a gyakorlatban döntés történik Németország megszállásáról. A hadügyminisztériumnak ennek következtében más elképzelései voltak a németországi politikáról, mint a kormánynak. Itt Morgan-emberek ültek: Lucius D. Clay, Draper tábornok, Graeme H. Howard ezredes. Nekik nem szabad és nem is fogják megengedni, hogy a német monopóliumok termelési potenciálja csökkenjen, akár leszerelés, akár kisajátítás, vagy államosítás révén.

Howard ezredes kifejtette, hogy az, miért nem megy: „A német iparban túl sok amerikai pénz fekszik” és még többet kell beruházni. Howard maga az Opel- művek gyors üzembe állításában érdekelt. Ö és a mögötte állók egy halom Opel-részvénnyel rendelkeztek, amelyre természetesen ebben az időben nem fizettek osztalékot.

Ezek az urak nem elégedtek meg. a deklamációkkal, hanem mindenekelőtt cselekedni kezdtek: Aachent és Mainz-et amerikai csapatok szállták meg. A leg- megátalkodottabb és leghangosabb nácikat eltávolították, mert „igazságnak kell lennie”, de a fasiszta közigazgatási apparátus teljes egészében megmaradt. A nyugati demokrácia nem mondhat le a „szakemberekről” és az amerikaiak most velük kezdtek dolgozni. Az antifasisztákat mindenfajta felelős beosztástól távoltartották. A megszálló tisztek azt mondták, hogy: „ezek amúgy is csak kommunisták!”;

És elérkezett 1945. február 4.

A Livadia-palota nagytermében együtt ült Sztálin, Roosevelt és Churchill a tanácsadóival. Az éppen megkezdődött krimi konferenciára néhány sötét árnyék nehezedett, de a háború még nem fejeződött be és a Hitler-ellenes koalíciót nem szabad veszélyez- * tetni. E pillanatban ez volt a

A nácik hangosan tapsoltak szovjet küldöttség legfőbb gondja; Berlinben. A Gobbels körüli banda számára a Morgenthau-terv a (Folytatjuk)

A hír tartós megrázkódtatást okoz. Mindenekelőtt magában az Egyesült Államokban. Ott éppen elég konszern akad, amelyek menedzserjeinek egészen más érdekeik vannak, mint kollegáiknak. a kormány Németország- bizottságában. Fontos nekik az érintetlen német gazdaság, mért a háború után jó üzleteket akarnak kötni a német monopóliumokkal; be kell fektetni a pénzüket. Németország újjáépítésén sokat lehet majd keresni. Főleg a Mor- gan-csoport emberei vallják ezt, akik már tudnak is egy számukra alkalmas embert az „old Ger- many”-ben. Konrad Adenauer- nek hívják.

Az angol alsóházban, a Morgenthau-terv, s az a tény, hogy Churchill hozzájárult, 1944. november 24-én heves vitát idézett elő. Lawson munkáspárti képviselő felemelte szavát Németország tervezett feldarabolása ellen, mert az — ahogyan mondotta — csak a tőkés osztályérdekeket szolgálná. Hangsúlyozta, hogy milyen sok német szakszervezeti funkcionáriust, kommunistát és szociáldemokratát kínoznak a koncentrációs táborokban. Mások is a Morgenthau-terv ellen fordultak.

Közlemény

Értesítjük az utazóközönséget, hogy folyó évi május 10-tól pályafelújítási munkák miatt a hét első öt munkanapján — vagyis hétfőtől péntekig — Kaposvár—Somogy szob között a Kaposvárról 7.45-kor induló 4022 sz. és a 10.10-kor induló 4034 sz., ellenirányban Kaposvárra 9.50-kor érkező 4037 sz. és a 13.14-kor érkező 4025 sz. valamint Kaposvár—Kaposmérő között a Kaposvárról 7.36-kor induló 5742/5735 sz. és ellenirányban a Kaposvárra 9.19-kor érkező 5732 5747 sz. és a 13.02- kor érkező 5734/5745 sz. személyvonat közlekedését beszüntetjük.

A beszüntetett vonatok helyett Kaposvárról kiindulva Jákó, Beleg és Somogyszob célállomással és viszont Nagybajom községen át vonatpótló autóbuszjáratokat állítunk be. Megfelelő bekötőút hiányában ötvöskónyi községet az autóbuszjáratok nem érintik.

A vonatpótló autóbuszjáratokon az utasok a MÁV személydíjszabási kilométermutató kilométertávolságai szerint személyvonati vasúti díjszabással utazhatnak. A járatokra felszállók részére menetjegyeket az állomásokon a jegypénztárosok, a községekben pedig pótdíj nélkül a jegyvizsgálók szolgáltatnak ki. Útipoggyász és expresszárú fuvarozását az autóbuszokon nem vállaljuk. A vonatpótló autóbuszjáratok menetrendjét az állomásokon és a közvetlenül érdekelt községekben kifüggesztettük.

Azokon a napokon, amikor a vasútipályán nem dolgoznak — vagyis szombaton és munkaszünetes napokon — a fent felsorolt vonatok korlátozás nélkül, az eredeti menetrendjükben közlekednek. Részletes felvilágosítást a vasútállomások adnak.

MÁV Pécsi Igazgatósága