Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
1965. május 19. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 A falu apraja-nagyja a sátrak körül tolong. A sok ajándék mellé Misi még egy sípot kér ráadásnak. A nagylány a színes gyöngysort választja, ez illik pártához. legjobban a Rokonok és jóbarátok találkozója, vendégeskedés, ajándékosztogatás és az ajándékvárás napja a sióagárdi búcsú. Olyan, mint egy népünnepély. Minden háznak van legalább két, három, vagy ennél több vendége, s reggeltől kezdve másnap hajnalig tart a mulatozás. A felállított mézeslcalácsos-, bazáros- sátrak környékén a hinta, a körhinta és céllövölde körül tolong a rengeteg nép. Csak a déli órákban szűnik meg egy-két órahosszára a hullámzás. Az utcák elnéptelenednek, a vendégeket lukulluszi lakomának beillő, több fogásból álló ebéddel traktálják. A sióagárdi bú- csúi-ebéd jellegzetessége a pörkölt, a halászlé, a cigánypecsenye, a rántott disznó- és csirkehús, a torta, az édessütemény. A földművesszövetkezet cukrászdájában 8 ezer krémes és 4 ezer aprósütemény elkészítésére kaptak megrendelést, nem beszélve az otthon készült torták, sütemények tömegéről. Május harmadik vasárnapja az ajándékozás napja Sióagár- don. Hagyományos a délutáni komalátogatás, ami olyan, mint egy szertartás. A komaasszony elviszi az ajándékot a kereszt- fiúnak, vagy a lánynak. Mézeskalácsból készült báb, vagy lovaskatona, gyertya vastagságú rúdcukor, csokoládé, dobozba csomagolt égetett cukor, s még más édesség van a csomagban, s nagyon vigyáznak arra, hogy egy-egy csomag értéke legalább 80—100 forint értékű legyen. A búcsú az új ruhák bemutatásának napja is, rengeteg a nylon, a bársony és a terlisz- terből készült új ruha. A varrónők a húsvéti szezon befejezése után a búcsúra készültek, s rengeteg új ruhát varrtak. A modem vonalú ruhák mellett sok a népviseleti ruhába öltözött asszony, lány. Sióagárd azok közé a községek közé tartozik, ahol még a modern öltözködés nem tudta teljesen kiszorítani a hagyományos, színes népviseletet. A lányok, fiatal asszonyok közül sokan hordanak rózsás kasmírszoknyát, gazdag hímzéssel díszített ing- vállait, s fölötte pruszlikot. Szépek, mutatósak, az agárdi menyecskék, lányok a cifra öltözékben. A sióagárdi búcsú a jókedv, a vidámság napja. Olyan, mint egy népünnepély és a másnap reggelig tartó bállal, pincemulatsággal, és egyéb szórakozással fejeződik be... Foto: Túri Mária „ Szöveg: Pozsonyi Ignácné Csak egynapos lemaradást okozott az esős idő a Szekszárd-palánki Téglagyárban Az elmúlt hetek időjárása nem volt kedvező a téglagyártásra, az eső miatt gyakran kellett félbeszakítani a munkát. A szekszárd- palánki gyárban, áprilisban 31 órát tett ki az eső miatti állásidő. A gyár a rossz idő miatt nem tudta teljesíteni eddig esedékes nyersgyártási tervét, jelenleg mintegy hatvan-hetvenezer nyerstégla — egy napi termelésnek megfelelő mennyiség — a lemaradás. Ezt azonban, annak ellenére, hogy az idei terv eléggé feszített* pótolni tudják a negyedév végéig. Ha pedig az idény kezdetétől számítják, akkor minimális előnyre tettek szert az esedékes tervvel szemben, mivel az első negyedévi előirányzatot sikerült 122 ezerrel túlteljesíteni. Most már, remélhetőleg tartós javulás következik be az időjárás alakulásában, így csak az egynapos kiesést kell pótolni. Helyes tőszámkialakítás Megyénkben a tanácsi és szövetkezeti mezőgazdasági szakemberek évenként tőszámlálást végeznek a kapásnövényekben, annak megállapítása céljából, milyen hatással van a területegységenként meghagyott tőszám a terméseredmények alakulására. Például 1964-ben a kukoricában 56 termelőszövetkezetnél összesen 18 144 holdon végeztek tőszámlálást, ami az összes vetésterület 21 százaléka volt. A kapott adatokat a termésátlagokkal összevetve az alábbi eredményt nyerték: Tizenhatezernél kevesebb tőszám esetén holdanként 15,7 mázsa lett a termésátlag, 16— 18 ezerig holdanként 17,5 mázsa, 18—20 ezer közötti tőszámnál 21,5 mázsa és 20 ezernél nagyobb tőszám esetében 22 mázsa. Érdemes ezeket az adatokat az 1962. évi mérési eredményekkel összehasonlítani. Akkor 15 000-nél kevesebb tőszám esetében az elért termésátlag kukoricából holdanként 17,5 mázsa volt a vizsgált területen, 15—18 ezer tőszám között 18,6 mázsa, 18—20 ezer tőszám között 20,2 mázsa és 20 ezer fölött 20,7 mázsa. emelkedő terméshozamok A fentiek bizonyítják, hogy a termőtalaj tápereje és a meghagyott tőszámmennyiség normális összehangolása a terméseredmények fokozatos, helyenként ugrásszerű emelkedését eredményezi. Természetesen a tőszám nem növelhető végtelenségig, amit bizonyít az, hogy az 1962. évi méréseknél 20 és 23 ezer közötti tőszámnál 20,9 mázsa volt holdanként a kukoricatermés, de a 23 ezernél nagyobb tőszámú táblák átlagtermése csak 19,6 mázsa lett. Jónéhány termelőszövetkezetben már rendszeresen elvégzik a tőszámlálást. Kívánatos, hogy valamennyi szövetkezetben határozzák meg kapálás előtt a kukoricában és egyéb kapásokban meghagyandó holdankénti tőszámot, a tábla talajerejének, fekvésének megfelelően. A már tavaly, sőt az előző években kiadott egyszerű módszerek alkalmazását ismertessék a tagokkal, hogyan kell ideálisan meghagyni a növény- állományt. Szakái László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának növénytermesztési felügyelője Panaszok nyomában 1 Sérelmével hozzánk fordult Ozoráról özvegy Kovács Jánosné. A szomszédjában lévő épületet Barát József örökölte. A ház mögött lévő fészer tetőzetét lebon- | tóttá. így a fészer az esőzések következtében összedőlt. A hátsó fala Kovácsné udvarára omlott. De a ház csatornájának lefolyó- I csöve is Kovácsné udvarára vezeti a vizet. Szomszédját hiába kéri, nem rendezi a házát. Mit tegyen? A válasz: Panaszával a tamási járási tanács építési és közlekedési csoportját kerestük fel. Kivizsgálásuk alapján Barát Józsefet május 31-ig bezárólag kötelezték háza rendbetételére, azaz a csatorna meghosszabbítására és az omladék föld elhordására, t Nagy János, dunakömlődi lakos azt panaszolja, hogy apósáéknál lakik, mint családtag, és nem mint háztulajdonos. Mikor családonként kivétették a törpevízműhöz való hozzájárulást, őket is külön kötelezték 400 forint hozzájárulásra. Jogos volt-e az összeg kivetése? A választ a dunakömlődi községi tanács vb-elnökétől, Sipos Istvántól kaptuk: A fennálló rendelkezések értelmében a vízmű- nozzájárulási díjat köteles fizetni minden különálló család, tekintet nélkül arra, hogy mint tulajdonos, bérlő, vagy mint családtag lakik a község területén. Nevezett személynek felesége, gyermeke van, s bár egy házban laknak apósával, nem tekinthetőek közös háztartásban élőknek. Egyéb juttatások, vagy kötelezettségek elbírálásánál sem szerepelnek egy háztartásban. fi spandaui börtön lakói Berlin angol megszállási övezetének peremén négy és fél méter magas fallal körülvett masszív téglaépület piroslik — a XVI, században emelt és azóta többször újjáépített spandaui börtön, amely a maga nemében alighanem egyedülálló a világon. Rácsai mögött Hitler idejében antifasiszta harcosok sínylődtek. Kereken 600 cellája a világháború után a Nürnbergben elítélt náci háborús bűnösökkel telt meg. Ma, húsz évvel a háború befejezése után, a spandaui börtönben 597 cella üres. Csak a többiben lakik három elítélt, a világ legköltségesebb rabjai: Rudolf Hess, Hitler volt helyettese, Baldur von Schirach, a Hitlerjugend szervezet volt parancsnoka, Bécs volt gauleitere és Albert Speer, Hitler hadiipari minisztere. Ebben a fegyházban ugyanis kizárólag háborús bűnösöket lehet fogva tartani. A három elítéltre börtönigazgatói minőségben négyen vigyáznak: egy szovjet, egy amerikai, egy angol és egy francia igazgató, akik együtt vezetik a spandaui börtönt. Az össz-személy- zet nem kevesebb, mint 250 fő. Az őrök éjjel-nappal megszakítás nélkül figyelik az épület különböző szárnyaiban bűnhődő három nácit, akiknek az utóbbi időben megengedték, hogy a fegyház kertjében dolgozzanak, sőt újságot is kaphatnak. Szombat délutánonként a protestáns lelkész istentiszteletet tart számukra, ezen azonban csak ketten vesznek részt. Az -életfogytiglanra ítélt Hess kijelentette, hogy semmiben sem hisz. Schopenhauert és Voltairet olvassa, nem fogad látogatókat és egyáltalán továbbra is bolondnak tetteti magát. A szakorvosok viszont tudják, hogy szimulál. 1966. október 2-án Schirach és Speer büntetése letelik. Hess egyedül marad. Valószínűleg arra számít, hogy csak az ő részére nem fogják fenntartani a spandaui börtönt, és „idegbajára” való tekintettel őt is szabadon engedik ... Húsz évvel a háború után, amelyet a náci fenevadak azért robbantottak, ki, hogy börtönné változtassák az egész világot, a spandaui fegyház három cellája a fasiszta rendszer emberiség elleni bűneire emlékeztet. 0, G Y.
