Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-18 / 115. szám

1865. május 18. ' TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 NAPISTEN FÖLDJÉN LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ÚTINÁPLÓJA V, Város a deltában Az alexandriai autóúton Mo­hammed, a huszonegynéhány éves gépkocsivezető jóvoltából 80 mérfoldes tempóban hagytuk magunk mögött Kairó szélső há­zait Zöld-sárga színben pompázó narancsligetek között vezetett az út a Földközi-tenger irányába, a Nílusr-deitához. A sivatagi uta­kon megtett sokszáz kilométer után mintha idegen viliágba csöp­pentünk volna. A Nílust száz és száz kilométeren át övező, való- színűtlenül keskeny zöld sáv, — melynek szélétől kezdődnek a végtelen; porzó homoktengerek — a Nílus-deltában, a Kairó—Ale­xandria—Port Said háromszög­ben kiszélesedik. Ez a háromszög talán egész Afrika legszebb ré­szei Dúsan termő, haragos zöld mezők, búzái-, kukorica-, gyapot- és rizsföldek, datolya-, narancs-, citrom-, banán- és pálmaligetek, ameddig a szem éllát. Az autóúton személy- és teher­gépkocsik, szállítójárművek szá­zai vágtáznak — szédületes, ta­lán csak Afrikában létező tem­póban — céljuk feléi Az út szé­lén, — csakúgy, mint ezer éve, — teherhordó tevék, szamáron bak­tató felláhok, utánuk talpig feke­tében, hosszú fátylukat fogaik Kubrát, utunk egyik állomását jelezte. Az egyszerű emberi, vagy állati erővel hajtott vÍ2kiemélő masinák, a keskeny öntözőcsator­nákban álló, földecsikéjüket locso­ló felláhok már nem kötötték le figyelmemet Egyre az járt az eszemben, amit Mohammed, a sofőr mondott: „mi sem kullog­hatunk”. Beértünk a városba. Óriási be­kerített telep előtt haladtunk el. Vasúti szerelvényről a tevék tu­catjainak hátáról rakták le sza­kadatlanul a gyapotbálákat. Az egyiptomi textilipar fővárosába érkeztünk, a kontinens legnagyobb textilgyárába. Barátságosan, s meglepetésre, németül köszöntött bennünket a gyár egyik főmérnöke. S nyom­ban magyarázattal is szolgált. — Sokat segített és segít ne­künk a Német Demokratikus Köztársaság. Én is kétesztendős tanulmányúton voltam náluk. Berlinben, Drezdában, Leipzig- ben s másutt. Nagy szükség van most nálunk a jó szakemberre, elsősorban itt, hiszen hazánkban a textilipar és az élelmiszeripar adja az ország ipari termelésé­Szállítmány a Német Demokratikus Köztársaságnak. között összefogó, ringó járású asszonyok, egy-két-három feleség. — A múlt, — int fejével a csa­ládfő után gyalog baktató asz- szonyokra Mohammed, a kairói sofőr. — Kellett a fellahnak ré­gen a munkáskéz, hogy talpalat­nyi földjén megéljen, s az uraság birtokán is helytálljon. Allah — a Korán szerint legalábbis — megengedte a többnejűséget. De én azt hiszem, nem a Korán mi­att, a betevő falat előteremtésére kellettek a fellahnak az igényte­len, szorgos asszonyok, s a gye­reksereg. Szerencsére, a forrada­lom győzelme óta alaposan vál­tozóban van. Változnak a körül­mények, az emberek, a szoká­sok. A törvény is segít megolda­ni ..; Az élet az egész világon megiramodott... mi sem kul­loghatunk, a mi helyünk is az előrelépők között van. — Magvar hűtőkocsik! — sza­kítottam félbe gyorsan Moham- medet, — a mi Csepeljeink, — mutattam büszkén az ízlésesre festett, jóformájú, modem autók­ra. — Sokat látni már belőlük, va­lóban szépek, s úgy hallom, jók is — nézett a sorban haladó te­herautókra Mohammed. Letértünk az alexandriai út­ról, a jelzőtábla már Mehalla el nek háromnegyed részét. S nem­zetünk most olyan úton indult el, melyet sokan nem néznek jó szemmel, nem is segítenek. Pedig volna miből, s volna mit törlesz­teni, például az angoloknak. De mi bízunk magunkban, s bará­tainkban. -Mert sok barátunk van. Nézze, — invitált, — lássa a saját szemével, mire jutottunk eddig.,. Egész napon át jártuk a gyár- város utcáit, épületeit, tereit, iz­galmas, érdekes világ tárult a szemünk elé. A kombinát üzem­részeivel és szociális intézményei­vel — 500 holdnyi területen épült fel. Több mint harmincezer ton­na gyapotot dolgoz fel évente, az egyiptomi gyapottermés egyne­gyedét. 120—150 millió méter gyapjúáru kerül ki évente az itt dolgozó 22 ezer munkás keze alól. Mehalla el Kubra gyártmányai, gyapjú és kamgámszövetei, mo­dern és ősi hieroglifiás, Nefretete meülalakjával, szfinxekkel díszí­tett ruhaanyagai, az egész világon jól ismertek, kelendők. Jártunkban-kel tünkben betér­tünk egy hatalmas áruházba, ahol a gyár termékeit a munká­sok és családtagjaik kedvezmé­nyesen vásárolhatják. Ember ember hátán tolongott az üzlet­ben. Úgy találtuk, nem is volt mind vásárló. Egy középkorú fér­fi népes családja körében, egész vég anyagokat ide-oda rakva ma­gyarázta, — ez is az ő gépén ké­szült. Büszkén tekintett körbe, a család pedig meghatottan nézett fel ná, arra az emberre, akinek parancsát már nemcsak a teve és a szamár, de a gép is teljesíti. Délután — amikor már jártunk a gyár óriás 10 ezer férőhelyes sportstadionjában, tornatermeiben, óvodájában, uszodájában, szín­háztermében, munkásklubjában és ipari középiskolájában is. — a 6 ezer fős önkiszolgáló étte­remben, ahol 2 piaszterbe kerül egy üzemi ebéd, Musztafa Habib- bal beszélgettünk, ö mondotta számunkra az egvik legérdekeseb­bet: egy textilipari óriásüzem 22 ezer dolgozójából mindössze 500 a nő! A többi mind férfi. Csodálkozásomat látva, Musz tafa ugyanúgy válaszolt, mint délelőtt, az alexi úton Moham­med: — A múlt öröksége. "De higgye el, nem tart már so-ká. De a megoldás nem egyszerű. Hiszen ezeket az asszonyokat, - lányokat is szinte a háremekből hoztuk a gyárba. De ők már felemelt fej­jel járnak, s bizonyítják: a nő a férfi teljes értékű társa. És ez nagyon jelentős az arab világban. Mehalla el Kubra magyarul „nagy helyet” jelent. Valóban nagy hely, hiszen az EAK. „textil- fóvárosában” százezer ember él a gyapot feldolgozásából, a kom­binátból. 500 kilométernyi textília hagyja el naponta az óriási gyár kapuját. S ebben a fellegvárban egy hatalmas hadsereg kovácso- lódik, a munka hadserege, amely képes hihetetlennek vélt magas­ságokba emelni egy népet, nem­zetet. Kiléptünk az utcára. A gépek zaja még messzi kísért. Még egy­szer megnéztük a Mehalla el Kubra-i üzem égretörő óriástor­nyát. A munkásklubból zeneszó hangzott. A zenekar az esti kon­certre készült. (Folytatjuk) ífylíjtiüitk Lwelet! Minden mennyiségben érté­kesíthető a földmű vés szövet­kezeteknél, vagy az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat gyűjtő­helyein. (140) Biztos jövedelmet jelent a vemhesüsző-nevelési és az uszobeailitasi szerződéses akció! Jó minőségű tenyészüsző kedvezményes áron kapható. Bővebb felvilágosítást adnak az ÁLLATFORGALMI VÁL­LALAT helyi felvásárlói. (150) Ha felmegy a vásárra, ne felejtse magával vinni hibás óráját, amelyet a vásár ideje alatt soron kívül, eredeti alkatrészekkel megjavít az órások szövetkezete Keleti pályaudvarnál: VIII. Rákóczi út 59. Nyugati pályaudvarnál: VI. Lenin krt. 99. (Béke-szálló mellett). Déli pályaudvarnál, XII. Magyar Jakobinusok tere 7. (18) Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalat Üzletigazgató­sága felvesz: építésztechnikust, és gyors- és gépírót Fizetés a törvényes rendelet­nek megfelelően. Hat hónap után áramdíjkedvezmény. Jelentkezés: Szekszárd, Be- zerédj u. 9, (122) RÁDIÓ, TV, LEMEZJÁT­SZÓ, MAGNETOFON, AUTÓRÁDIÓ szakszerű JAVÍTÁSÁT végzi a TOL­NAI FÉMIPARI ÉS SZE­RELŐ KTSZ. Telefonhívásra HELYSZÍNI JAVÍTÁST is vállalunk! Cím: Tolna, Ságvári E. u. 1. Telefon: 251. Továbbá: Paks, Dózsa Gy. u. 34. Dunaföldvár: Kossuth L. u. 3. Tel.: 127. (98) Bármilyen méretű használt hullámpalás, vagy egyéb te- tőzetű, fém-, vagy betonvá­zas, féltetős tárolószint vásárolunk Pécsi Faipari Ktsz. Pécs, te­lefon: 12—27. (113) Apróhirdetések Az apróhirdetés dija szavanként hétköznap 1 Ft. vasárnap és ün­nepnap 2 Ft. Az első, és min­den további vastagon szedett szó két szónak számit. Epiiletfaanyag eladó, Bonyhád. Bar­tók B. út. 16. (143) 2 szoba munkásszállás céljára kiadó. Szekszárd, Liszt F. u. (Búzás) (149)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom