Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
1 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1965. április 11. A gyógyvizek városa Máris nagy a forgalom az Erzséhet-híd budai hídfeljárójánál megnyílt új, korszerű ivócsarnokban. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele.) Fürdővárosnak nevezik Budapestet, de joggal megilletné a fürdővilágváros elnevezés is, hiszen gyógyvizekben talán a leggazdagabb város a földkerekségen. Langyos és melegvíz forrásai naponta 14 helyen 70 millió liter vizet adnak a fürdőknek, uszodáknak és ivókutaknak. A több mint 100 hévforrásból és 400 keserűvízforrásból fakadó nagymennyiségű vízhozam gyógyító hatása világhírűvé tette fővárosunkat. Budapest fürdőkultúrája — feljegyzések szerint — már a rómaiak korában kezdődött, amikor a hódító császári csapatok a kedvező dunai átkelés, és az itt alapított Aquincum város védelmére védőtábort létesítettek. A fennmaradt romok tanúsítják, hogy a fürdőzést kedvelő rómaiak katonai és polgári fürdőket építettek a kellemes és gyógyhatású források tövében. Több mint kétezer éves fürdőkultúránkat a rómaiak után letelepedő honfoglaló őseink, majd a legelső magyar királyok fejlesztették tovább. A fürdőélet' azonban a török hódoltság idején érte el virágkorát. A több évszázada épült törökkupolás műemlékeket ma is féltve őrzik az idő pusztításától. Ezek a gyógyfürdők és a későbbiek a leglátogatottabbak, de az utánuk épült újabb, korszerű medencéket is rendszeresen keresik fel a gyógyulni, felfrissülni vágyó budapestiek, vidékiek, valamint külföldi országokból minden évszakban érkező vendégek. Lágymányostól Pünkösdfürdőig terjed tíz kilométer hosszúságban, két nagyobb csoportban a gyógyfürdő övezet. A gellérthegyi csoport: a rádiumos Gellért-. Rudas-, Imre-fürdő, a Rózsadomb-József- hegyi csoport: az artézi kutas Lukács-, Császár-, margitszigeti, Szabadság, és a kénhidrogén-tar- talmú termálvizes városligeti Széchenyi. Első állomásunk a Szabadságiad budai hídfőjénél épült Gellért-fürdő, amelynek vize és iszapja évszázadok óta gyógyítja a mozgásszervi betegségeket. Középkori feljegyzések szerint Sárosfürdőnek nevezték a forrást, amelynek vízével és iszapjával a gellérthegyi sziklabarlangban élt remete gyógyította a betegek fájó tagjait. A mai modern fürdő, és szálloda 1918-ban nyílt meg. A háborús károktól sokat szenvedett szállórész már teljesen újjáépült. A hatalmas márvány, mozaikos fürdőcsarnokból nvílnak a női és férfigőzfürdő osztályok nagy medencéikkel. a termálfürdők, az iszapkezelő osztályok, a télen is működő pezsgőfürdő, a fedett úszócsarnok. Itt a baleseti, vagy mozgásszervi betegségek utókezeléseként megfelelő mozgásgyakorlatokat is végezhetnek a betegek. Nyáron hullámstrand, termálvizes meleg medence; napozóteraszok, és pázsitos park várja a pihenni, szórakozni vágyókat. A budai Duna-parton felfelé folytatva utunkat az újjáépült Er- zsébet-híd lábához érünk. A XVI. században épült Rudas-fürdő az egyik legrégebbi, — török-korabeli — fürdőnk. Kupoláját nyolc oszlop tartja. 16 rádiumtartalmú forrás táplálja a fürdő medencéjét, a Juventus kádfürdőket. Vizük a korai elöregedést előzi meg a testi-szellemi kifáradást szünteti, de mozgásszervi betegségek, vérkeringési zavarok gyógyítására is kiválóan alkalmas. A termálvizes ivócsamok gyógyvizét is hasonló panaszok ellen fogyasztják. A Margit-híd mellett a világhírű Lukács-fürdő, közvetlen szomszédságában pedig a Császárfürdő helyezkedik el. A nyáron lombos park most kihalt, de a Lukács-fürdő belül változatlanul forgalmas. A részben török korabeli épület biedermeier hangulatot áraszt, de berendezése korszerű. Termálgőz és kádfürdői mellett különlegessége a fürdőnek saját forrású természetes iszaptava, amelyben a mozgásszervi betegségekre találnak gyógyulást az orvosi ellenőrzés mellett beutaltak. A Császárfürdő ásványi kincsekben gazdag forrása a gyógymedencéket, az uszodákat, langyos fürdőket táplálja, sőt, gépeket Is hajt. Ez a hely már a XVI. század elején csodálatos keleti paradicsoma volt Musztafa basának. Malmokat hajtó tavának maradványai még ma is láthatók a kőfal mögött. A szemközti Margitsziget festői környezetben elhelyezkedő Palatínus-strandja 80 ezer négyzetméter területével a legnagyobb fővárosi strandfürdők közé sorolható. Vízellátását a szigeti hévforrások és hidegvízkutak biztosítják. Hatalmas úszómedencéje, hullámmedencéje, termálvizes meleg gyógymedencéje, gyepes és teraszos napozóival, sétányaival, játszóhelyeivel nyáron kedvelt pihenőhelye a főváros lakosságának. A pesti Duna-parton az Arpád- híd tövében terül el a Dagály utcai Szabadság-strand, amelynek meszes ásványvize ízületi betegségeket gyógyít. A budapesti dolgozóknak e kedvelt strandját egy- egy szép nyári vasárnap 25—30 ezer ember is felkeresi. Meleg medencéinek egy részében télen is fürödhetnek. A modern reneszánsz stílusú Széchenyi-fürdő Pesten, a Városligetben 1913-ban épült, strandja pedig 1927-ben. Gőz-, kád- és iszaposztályai a Gellért-fürdőhöz hasonlóak. Két gyógyvizes me- ■eg medencéje közül az egyik a " ’ "féké, másik a gyermekeké. Varga Aranka 30. Clark nem félt semmiféle ellenőrzéstől, hiszen a kötvénye valódi volt. Valamennyi írásával együtt John Fine-tól kapta, aki viszont Moszkvából szerezte egyik titkos ügynökétől. Ez az ügynök titokban felvásárolta a kölcsön- kötvényeket, és a nyerőszámokat eladta gazdájának, az amerikai kémszervezetneik. Ezután senkinek nem okozhat gondot, honnan van „Belograj leszerelt törzsőrmesternek” annyi pénze. Mindenki tudja, hogy nagy összeget nyert. Huszonötezret Ennek a nyereségnek a leple alatt akár százezret is elkölthet. Miért ne? Clarknak sok pénzre van szüksége. Ezrek kellenek csak ahhoz, hogy megvendégelje azokat. akikkel meg akar barátkozni, akiket be akar szervezni. Sok ezer kell azoknak a részére is, akik majd szükség esetén a levegőbe röpítik az alagutakat és a hidakat A gépkocsi Clarknak nem sétaautózáshoz, hanem titkos célokra kellett. A Kárpátokban minden irányban gyönyörű utak vezetnek. Három-négy óra alatt eljuthat Kárpátalja legtávolabbi vidékeire is. Kirándulás ü ríj gyén elmehet a hegyekbe, valamelyik tisztáson felállíthatja leadóállomását, és továbbíthatja gazdáihoz a legfontosabb adatokat. * A szénraktár melletti mellékvágányon, a fűtőház egyik sarkában állt az a mozdony, amelynek egy óra múlva külföldre kellett vontatnia egy lánctalpas traktorokkal megrakott szerelvényt. A mozdonyt nemrégen javították, minden réz- és nikkelalkatrész ragyogott rajta. A mozdonyt virágzó orgonaágak díszítették, a vezető fülkéjében is nagy csokor orgona illatozott. Ezekben a napokban Jávor városát elborította a virágzó orgona. A buján virágzó ágak áthajoltak a kerítéseken, édes illatukkal elhódították a járókelőket. Akármerre ment az ember, mindenütt találkozott az orgona fehér, sötét- lila és halványlila virágaival. Orgona ékesítette a fiúk gomblyukát, a lányok haját, a sofőr szélvédőjét, a kerékpáros kormányát. Orgonacsokrok illatoztak a fodrászüzletek kirakatában, a professzorok Íróasztalán és a lakatosok munkapadjain. Magától értetődik, hogy ilyenkor egy orgonavirággal díszített mozdony senkinek sem tűnik fel. Clark új, de már olajfoltos kezes-lábasban, szája szögletében cigarettával, hetykén tarkójára tolt sapkával, csillogó szemmel, jókedvűen közeledett a mozdonyhoz. Alumínium cigarettatárcájával megkopogtatta a lépcső korlátját. A mozdonyvezető-fülkében megjelent Vaszilij Gojda mozdony- vezető göndör haja. napbarnított arca. — Ah, a leszerelt gárdista! Gyere be. Clark felmászott a mozdony meredek lépcsőjén, kezet nyújtott a vezetőnek. — Szóval te előzetes bejelentés nélkül is fogadod az egyszerű lakatosokat. Látszik, hogy nem vagy bürokrata. Jó egészséget. Petro! — Nem vagyok ugyan Petro — felelt a mozdonyvezető —. de azért egészséges vagyok. Eddig Vaszilijnak hívtak. Elfelejtetted? Clark persze szándékosan nevezte Vaszilij Gojdát Petrónak, általában semmit sem tett meggondolatlanul. nála minden előre ki volt számítva. Clark néhán'v órával ezelőtt váratlanul megtudta. hogv az a fiatalember. akivel a vasúti étteremben mef,isrr''°r-'''oH~oi híres ember Jávorban. Vasaim Gojda még egészein fiatal fiú volt. amikor beállt a partizánok közé. Főképpen az nyugtalanította Clarkot, hogy Vaszilij Gojda abban a csapatban harcolt a Kárpátokért, amelyben Belograj is szolgált. A kárpáti harcokban természetesen Vaszilij Gojda könnyein találkozhatott Iván Belograj jal. De ha ez meg is történt, az akkori zavaros időkben aligha volt alkalmuk emlékezetükbe vésni egymás arcát így tehát — gondolta Clark — fölösleges elbújni Gojda elől, ellenkezőleg, bátran kell fellépni vele szemben, s ez annál is könnyebb, mert Gojda alig múlt el húsz esztendős. — Gojda elvtárs, hiszen mi régi ismerősök vagyunk — mondta Clark mosolygó szemmel. — Emlékszel rá, hol találkoztunk? — Azonnal megismertelek, az ember nem felejthet el egy ilyen harcos gárdistát. Az étteremben találkoztunk, még ittunk is egymás egészségére. — Nem, mi sokkal régebben is találkoztunk. — Hol, mikor? — Elfelejtetted volna? Pedig azt hittem, hogy arra egész életedben emlékezni fogsz. Én téged rögtön megismertelek. Nagyon megváltoztál, megnőttél, megférfi- asodtál. És én? ... Nézz meg jobban és emlékezz, Gojda elvtárs. Clark kétszer megfordult maga körül, s minden oldalról 'megmutatta magát. — Emlékszel már? — kérdezte, és erősen megszorította Gojda karját. — A Jablonkal hágó... a jaszini erődítmények... Az Árpád-vonal megrohamozása ... Rózsakoszorú ... Iván Belograj őrmester ... Ugye? A szemedről látom, hogy kezdesz emlékezni. Látod, banátom? Az az Iván Belograj áll most előtted, aki veled együtt indult rohamra a jaszini betonerődítmények ellen. Igen, igen. Ezt még ott a pályaudvaron el akartam neked mondani, de te megpucoltál. — Iván? ... Belograj? .., „— Harcoltam én vele, vagy nem? — tette fel magának a kérdést Vaszilij Gojda, és gyorsan el is döntötte, — Nem, nem harcoltam.” Clark kivett a zsebéből egy iratcsomót és gondosan kisimította. — Ismered ezeket az aláírásokat? A hadtest parancsnoka Gasz- tilovics tábornok, a hadtest vezérkarának főnöke, Suba ezredes! Az ezredparancsnok, a Szovjetunió hőse. Ugrjumov! Vaszilij Gojda Clark előtt komoly, nehezen leküzdhető akadályt jelentett. De Clark nem hátrált meg. Terve, hogy Vaszilij Gojdát céljaira felhasználja, nagyon kockázatos, de semmivel sem kockázatosabb, mint minden egyéb, amit Clark megtett. Ha a Gojda elleni támadás sikerrel jár, az jelentősen lerövidíti a célhoz vezető utat. Lehet, hogy Gojda végül is megérti, kivel barátkozott össze, milyen szolgálatot tett az ellenségnek, de akkor már késő lesz, Clarknak akkor már hűlt helye lesz, Vaszilij Gojda huszonkét esztendeje ellenére nagyon jó emberismerő volt. Ha valakiben megbízott, akkor abban egy cseppet sem kételkedett, de nem könnyen és nem mindenkiben bízott. Lelkes, forrószívű fiatalember volt, de mindig tudta, hogy kit, miért szeret, mi fűzi őt ehhez vagy ahhoz a barátjához. A kárpátaljai partizánok nem adtak volna neki fontos megbízatásokat, ha nem bizonyította volna be számtalanszor, hogy bátor, óvatos és okos legény. Életét kockáztatva teljesítette a partizán- csapat fontos megbízatásait. Hol hegyipásztor, hol szünidőre utazó diák, hol pedig vándorcigány képében jutott he Mukacsevóba, Uzsgorodba, Jávorba. Mindig ép bőrrel és kimerítő adatokkal tért vissza a partizán-vezérkarhoz, elmondotta, hol és milyen SS-ezre- deket helyeztek el; hány szerelvény katonaságot szállítottak a keleti frontra, a németeket szolgáló polgármesterek milyen új rendeletekkel sújtották Kárpátalja lakóit; milyen javakat gyűjtöttek össze a jávori raktárakban Németország számára. Fiatal kora és gyermekes mosolya segítette Gojdát az adatszerzésben. Vaszilij Gojda csaknem három esztendőn keresztül teljesített felderítő szolgálatot az ellenség területén, és mindig beváltotta parancsnokságának hozzá fűzött reményeit. Ha nem lett volna jó emberismerő, ha nem érezte volna ösztönösen, kiben bízhat és kiben nem, ha nem tudta volna felismerni a hazugság apró jeleit, akkor nem végezhetett volna olyan hosszú ideig illegális munkát. Szerencsére, Clarknak sejtelme sem volt Gojda életének erről a szakaszáról. Iván Belograj bratyizó hangja és tolakodása nem tetszett Vaszilij Gojdának. A dicsérő okleveleket lobogtatva, mindenáron front- barátnak akarja magát kiadni.. ? Mi kell ennek az embernek? Bizonyára ugyanígy kötött barátságot azzal a törzsőrmesterrel is, akivel együtt ivott a vasúti étteremben. Gojda jól emlékezett annak a beszélgetésnek minden részletére, amelyet a szomszéd asztalnál ülve. akaratlanul is végighallgatott. Most különös értelmet nyert előtte a törzsőrmester megjegyzése: „Mindössze egy érája ismerlek, Iván, mégis úgy kedvellek, mintha egész életünkben barátok lettünk volna.” — Belograj!... Eszembe jutott! ..; — kiáltott Gojda — te megsebesültél Jaszinban, amikor az erődöt rohamoztuk. Igaz? — Úgy látszik, elfelejtetted! — mosolyodéit leereszkedően Clark —. nem Jaszinban, hanem Rahov- nál sebesültem meg. Jaszinban még annyi rágyújtanivalót adtam a németeknek, amennyit csak bírtam. — Úgy van. Most már emlékszem. Egy tankon kórházba akartak küldeni, te pedig ellenkeztél; „Az én sebem semmiség, hagyjanak engem a fronton.” Ugye. így történt? Clark sóikkal ravaszabb volt annál, semhogy belekapaszkodott volna abba a „mentőövbe”, melyet Gojda dobott neki. — Nem tudom, mit kiabáltam, azt sem tudom, hogyan szállítottak Rahovba. A kórházban tértem magamhoz. — Clark még egyszer tetőtől talpig végignézett Gojdán. — De te hogy megnőttél! Mint a jegenye! De most már valld be, hogy én is nagyon megváltoztam, igaz? — Nem tudom, alig emlékszem arra. milyen voltál akkor. — Olyan voltam Petro, hogy a lányok nem tudták rólam levenni a szemüket. — Gyújts rá! — Gojda egy csomag finom cigarettát nyújtott Clark felé. — Nem szeretem én az ilyen finom cigarettákat, mahorkát szívok — mondta Clark, és rágyújtott egy vastag cigarettára. — Na, milyen a masina? — kérdezte kisvártatva, és gyöngéden megsimogatta a kazán forró burkolatát. ■ A fiatal mozdonyvezető szeme — amint erre Clark számított — felcsillant. — Nagyszerű, kitűnően megjavították. — Annyit vontathatod, Petro, a vonatokat- Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a Kárpátokba. hogy még meg is unod. — Mondtam már neked, nem Petro vagyok, hanem Vaszilij — mondta türelmesen, minden sértődöttség nélkül Gojda. (Folytatjuk)
