Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

2 TOLNA MEGYEI NfiPÜJSA© 1963. áprlffe ü Termelési tanácskozás a Népbolt Vállalatnál Pénteken este összevont terme­lési tanácskozást tartott Szekszár- don a Toína megyei Népbolt Vál­lalat. A termelési tanácskozáson, melyen részt vett Szabópál Antal elvtárs, a megyei tanács vb-el- nöke is, az elmúlt évi munkát, gazdálkodást értékelték és az ez évi tennivalókat határozták meg. Tóth Károly, a vállalat igazga­tója tartott beszámolót, melyben először a decemberi párthatároza. tot, a belkereskedelem fejlődé­sét és feladatait ismertette, majd részletesen értékelte a vállalat elmúlt évi tevékenységét. El­mondta, hogy a vállalat kollek­tívája jól oldotta meg feladatait. A második ötéves terv első négy évében 20,8 százalékkal nőtt az áruforgalom, amelynek több, mint kétharmadát a termelé­kenység növelésével érte el a vállalat. Túlteljesítette múlt évi tervét is és jelentős megtakarí­tást ért el a költségeknél. Ennek eredményeképpen kerülhetett sor az elmúlt napokban átlagosan 16,2 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés kiosztására. Az idén — mint mondotta — to­vább kell javítani a gazdálkodást, jobban kell gazdálkodni a kész­letekkel, emelni a kereskedelem kulturáltságát. A tavalyihoz ké­pest négy százalékkal magasabb forgalmat változatlan létszámmal kell lebonyolítani. A beszámolót vita követte, melyben felszólalt Szabópál An­tal elvtárs is. A megyei tanács vb- elnökének felszólalása Szabópál elvtárs bevezetőben a párt Politikai Bizottságának 1964. júniusi, a belkereskedelem helyzetével foglalkozó határoza­tára és a Belkereskedelmi Mi­nisztérium kollégiumának Szek- szárdon tartott ülésére utalt. „Mindkét fórumon megállapítot­ták — és ez a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács vélemé­nye is —, hogy a kereskedelmi dolgozók zöme a nehézségek el­lenére becsületesen helytáll' a munkában, jól végzi feladatát. Ma már az üzletek döntő több­ségében megfelelően bánnak a vevőkkel, udvariasan szolgálják ki őket. Az üzletekben nagy a zsúfoltság, nagy a forgalom és igen sokszor szinte határtalan tü­relemre van szükség a kereske­delmi dolgozóknál. Bár az igaz­gató elvtárs itt néhány olyan esetet említett meg. amikor egy- egy bolti dolgozó nasznált nem megfelelő hangot a vevővel szem. ben, gyakoribb az, amikor a vá­sárló türelmetlen, indokolatla­nul.” — mondotta. — Elismerésre méltó — hang­súlyozta a megyei tanács vb-el- nöke — hogy a nehézségek ellenére, az ott­honi. a második műszak elle­nére, sokan vállalják a tanu­lást is. A vállalat dolgozói közül negy­venkettőn járnak technikumba, gimnáziumba, mérlegképes köny­velői tanfolyamra és a 312 dolgo­zóból 296-nak van meg a beosz­tásához szükséges képesítése. Az elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy dicsérendő az az őszinte hang, ami jellemezte a vitát. A vezetők számára tanulság: Többet kell járniuk a dolgozók között, fog­lalkozniuk problémáikkal. A jö­vőben a feladatok nőnek, az igé­nyek egyre magasabbak, ezeket ki kell elégíteni. Bár nem rövid idő alatt, de megszűnik a zsúfolt­ság. komoly anyagi erőket fordí­tunk a város és a megye keres­kedelmi hálózatának fejlesztésére. A kereskedelmi dolgozók kí­sérjék figyelemmel az igé­nyek alakulását és törekedje­nek arra. hogy a megyében jelentkező vásárlóerőt itt le­hessen lekötni. ne legyenek kénytelenek az itte­niek elmenni más megyébe, ha be akarnak vásárolni. Sok a ja­vítanivaló Szekszárd áruellátásán, mivel a tapasztalat szerint Ba­ján, Dombóváron, vagy Duna- földváron jobbak a vásárlási le­hetőségek, nagyobb a választék. Pedig ugyanaz az ipar gyártja ide is, oda is az árukat. Ezután a boltok tisztaságával, a kirakatok rendbentartásával foglalkozott Szabópál elvtárs, majd a nyitvatartási idő megvál­toztatásáról beszélt. „Elismerjük — mondotta —, hogy az új nyit­vatartási idő bizonyos tekintetben hátrányt jelent a kereskedelmi dolgozók egy részének. Azonban itt tekintetbe kell venni, hogy sok ezer dolgozó számára ez előny és nem lehet mást tenni, mint a vásárlók tömegeinek lehetőségei­hez alkalmazkodni.” Ezután került sor a „Szocialista brigád” a „Kiváló bolt”, a „Ki­váló dolgozó” címek odaítélésére. Két bolti kollektíva nyerte el a „Szocialista brigád” címet, tizenhét egység pedig a „Ki­váló bolt” címet kapta meg. Két dolgozót „Kiváló dolgo­zó” jelvénnyel, harminchatot pedig oklevéllel jutalmaztak. Összesen hatvannégyezer forint jutalmat osztottak szét a dolgo­zók között. <J) Áz ENSZ emberi jogok bizottságának állásfoglalása a háborús bűnök elévülésével szemben Az ENSZ emberi jogok bizott­sága egyhangúlag elfogadott ha­tározatban követelte a háborús bűnösök és az emberiség elleni bűnök elkövetőinek megbünteté­sét. A határozat hangoztatja, hogy minden háborús bűnöst a vád­lottak padjára kell ültetni, bár­hol követte is el a bűnt és bár­hol tartózkodik is jelenleg. A bűnösök leleplezése és meg­büntetése hozzájárul az emberi szabadságjogok megvédéséhez, a népek közti bizalom helyreállí­tásához, a nemzetközi béke és A megyei tanács jelenti Jobban halad a tavaszi munka mint tavaly biztonság megszilárdításához. A határozat csapás nyugatné­met kormányköröknek arra a kí­sérletére, hogy a fasiszta hóhé­rokat az elévülés ürügyén futni hagyják. Szerdán temetik Kossá Istvánt Pénteken, súlyos betegség következtében, rövid szenvedés után 61 éves korában elhunyt Kossá István, a párt- és a munkás- mozgalom régi kipróbált harcosa, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszter, or­szággyűlési képviselő. Kossá Istvánt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium saját halottjának tekinti. Kossá Istvánt a Kerepesi temetőben a magyar munkásmoz­galom nagy halottainak emlékét megörökítő panteonban ravata­lozzák Irt. Búcsúztatása és temetése április 14-én, szerdán 16 órakor lesz. Az elhunyt barátai, elvtársai és harcostársai 14 órától róhatják le kegyeletüket ravatalánál.____________________ Levelező mezőgazdászok „sárgulása Tolna megye első kihelyezett mezőgazdaságii technikumi osz­tálya hallgatóinak kétnapos ké­pesítővizsgája fejeződött be szombaton Tengeticen A hallga­tók kezdettől fogva tizeninyolcan tanultak, több mint négy éven át áUamdóain a Szekszárd-palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum levelező hallgatóiként a névadó egykori kastélyában, a tangelici Petői Tsz mai épületé­ben. Számosán termelőszövetke­zeti tagok, köztük van Simon Vendel, a fácánkerti tsz elnöke is, többen tanulmányaik ideje alatt magasabb beosztást nyer­tek szövetkezetükben. Az osztály négy nőhallgatója közül ketten férjhezmentek időíközben, s egy házaspár: Neidert Henrik és fe­lesége is vizsgázott a napokban. A hallgatók pénteiken elméleti ismeretekből vizsgáztak, szomba­ton pedig gyakorlati tudásukból a tengelici Petőfi Tsz állat­Tengelicen tenyésztő telepén a magtárban és a gépműhelyben. A vizsgák sike­res befejezését követően megtar­tották „sárgulásukat”, a mező­gazdászok hagyományos ballagá­sát. Ezután a mezőgazdasági tech­nikus oklevelek kiosztására ke­rült sor. A vizsgazáró ünnepsé­gen részt vett Bessenyei Zoltánj a Földművelésügyi Minisztérium, Gaál Géza. a Művelődésügyi Mi­nisztérium és Kiss László a pa- lántó technikum képviseletében.' Amint Gaál Géza elmondotta, a tanárak és felnőtt diákok derék munkáról adtak számot, kevés ilyen jól felkészült levelező ta- zattal találkozott országszerte. Az ünnepségen megemlékeztek az anyadntézet névadójáról: Csa­pó Dánielről, az első magyar mintagazdáról és mezőgazdasági ismeretterjesztőről. Az új mező­gazdász technikusokat a tengeli- ci úttörők műsorcsokorral kö­szöntötték. A Népköztársaság Elnöki Ta- szövetkezeti Tanács tagjait A nácsa a közelmúltban törvény- négy évre kinevezett 56 tanács­erejű rendeletet hozott az Or- tag mindegyike termelőszövetke- száigos Termelőszövetkezeti Ta- zeti vezető; elnök, főagronómus, nács feladatának és szervezetének főkönyvelő illetve brigádvezető, megállapításáról. A törvényerejű Rajtuk kívül a megyei termelő^ rendelet alapján a forradalmi szövetkezeti tanácsok elnökei munkás-paraszt kormány most ugyancsak tagjai az országos ta- kinevezte az Országos Termelő- nácsnak. Öt megye amatőr film-fesztivál ja Szekszárdon Szombaton délután Baranya, díjnyertes filmeket ma délelőtt Bács-Kiskun, Fejér, Somogy és 10 órai kezdettel a közönségnek Tolna megye amatőrfilmeseinek is díjtalanul levetítik a művelő­vetélkedője kezdődött meg a dési házban, ezenkívül újra be- szekszárdi Soós Sándor városi mutatják az Aliscától Szekszár- művelődési házban. 14 amatőr- dig című dokumentumfilmet, s filmet 8-tól 16 milliméteresig több országos versenyen díjnyer- — mutattak be a zsűri előtt. A tes kisfilmet vetítenek le. Egy tucat a jövőből A miniszternek meg merné mondani ? Szombaton délelőtt ülést. tar­tott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság. Megállapítot­ta, hogy szinte valamennyi me­zőgazdasági munkában jobban áll a megye, mint tavaly: a ha­sonló időszakban. Ez elsősorban a vetésekre vonatkozik.^ A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának hét végi jelentése szerint a borsóvetés lényegében befejeződött, és a tavaszi árpa vetése is közvetlenül a befejezés előtt áll. A gabonák fej trágyázá­sa a paksi és a szekszárdi járás­ban befejeződött. A cukorrépa- vetés 75,8 százalékig jutott, a lu­cerna 43,1, a vöröshere vetése pe­dig 77.6 százalék a tervezetthez képest. Rendkívül nagy szerep jut a vegyszeres gyomirtásnak. Felmé­rés szerint a megye közös gaz­daságaiban a kenyérgabonavetés nagyobb része közepes és gyen­ge. másrészt pedig igen sok gyom mutatkozik, ezért legtöbbet a vegyszeres gyomirtással tehet­nek a tsz-ek a jobb termés ér­dekében. A Dikonirtozás a bony­hádi járás és Szekszárd város kivételével szórványosan min­denütt megkezdődött az eső előtt. A munka egyetlen nehezítője, hogy a gépjavítás továbbra is lassan halad. A szövetkezetek­ben még 214 erőgéo nincs ki­javítva. a gépállomásokon pedig. 155, köztük jónéhány olyan trak­tor is, amit át kellene adni ter­melőszövetkezeteknek. Az operatív bizottság ülésén Nagy János, az Állami Gazda­ságok megyei Igazgatóságának vezetője elmondotta', hogy a gaz­daságok befejezték a fej trágyá­zást, az árpavetést, a zabvetést és a lucernatelepítésben meg a cu korrépavetésben egyaránt 30 százalékig jutottak. Néhány he­lyen már a kukoricavetés is megkezdődött. Viszont továbbra is gyenge a rét- és legelőápolás. Ez sajnos sok szövetkezetre is vonatkozik; például megtörténik, hogy ha adnak is műtrágyát a rétnek, csak olyant, amit valahol úgy söpörtek össze, tehát gyen­gébb hatású. Nagy örömhírt közölt az állami gazdaságok megyei igazgatója: ismét, immár nyolcadszor nyer­te el az élüzem címet az Alsó­tengelic! Kísérleti Gazdaság. Fenyvesi Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának munkatársa személyes tapasztalatok alapján szóvá tette, hogy több tsz-ben még mindig látni nyitott őszi szántást, nem munkálták el. Ez olyan súlyos hiba. hogy az illető gazdaságok­ban igen rossz fényt vet a szak­emberekre. Végeredményben az operatív bizottság a jelentés alap­ján megállapította, hogy minden lehetőség megvan a vetés, ter­mészetesen a kukoricavetés be­fejezésére is április végéig. Szóval megbolydult a légkör. Volt, aki az előbbi folytatásban említett közbeszóló szereplő hely­zetére próbált utalni. Azt szerette volna megtudni, ki az az ember a munkában, az életben, s egy­általán: hogy lehet úgy látni va­lamit, ahogyan ő nézi. A brigád- tagok ugyanis fejtegették, hogy a szocializmusban lehet egy dol­gozónak kétféle rangja: egyrészt becsülettel dolgozó munkás, más­részt az ország gazdája. Viszont vannak emberek, akik csupán hi­szik magukról, hogy dolgozók, s meglepődnek amikor rájönnek: őket bizony nem nagyon ismeri el senki hazatulajdoncsnak. — Mire gondolnak? — Miért is vagyok én több traktorosnak ma, mint húsz évvel ezelőtt lettem volna? — kérdezeti vissza nagykomolyan a brigád legidősebb tagja, Zimbauer elv- társ. Valaki közbeszúrta: — Akkor csak zabmotort ve­••(■i hettél volna. Tiltakozott. — Beszéljünk erről komolyan, s tételezzük fel, hogy traktoros lettem volna. Beleszólhattam vol­na valaha is a gazdálkodás me­netébe, volt nekem közöm ahhoz, mit hogyan termeljünk? — Mi a helyzet most? Egymásra néztek. Látszott az arcukon, hogy igen pontos meg­fogalmazást keresnek, meg azt, aki elmondja. Megpróbáltunk közreműködni. Handli János felé fordultunk. — Nézze, Handli elvtárs. Téte­lezzük föl, kijön ide a gazdaság igazgatója, vagy a kerületvezetö. Megmondják: ezt. és ezt kell csinálni. Van ez ellen apelláta? Szerintünk nincs, utasítás, végre kell hajtani. Bólintott. — Igaz. Az is igaz azonban, hogy ha nekem eszembe jut egy jobb megoldás, akkorfazt nyugod­tan közlöm. Esetleg vitatkozom. — És megkapja a munkaköny­vét, nem? Mindannyian tiltakoztak. — Szó sincs róla — erősíti a tiltakozást Mátrai Gyula. — Szóval úgy gondolják, a gya­kori beleszólásnak nem égi' eset­leges elbocsátás a következménye? — Nem. — Előfordult már. hogy bele­szóltak dolgokba? — Vigyázzunk, mi nem bele­szólunk, hanem kiegészítjük saját ötleteinkkel a terveket, elképze­léseket. Ha az ötlet jó, akkor nem elbocsátást, dicséretet ka­punk. Az is előfordul persze, hogy nem mindig jó, amit mon­dunk. Ilyenkor rendszerint vitat­kozunk, aztán vagy meggyőznek vagy nem. Ez a bátorság és vitatkozó­készség meg az. hogy latolgatnak magukban dolgokat, feltétlenül gazda-vonás. Olyan ember csi­nálja ezt, aki tudja, hogy amit tesz, azt a társadalomért, de ma­gáért is teszi. Ebben a vonatko­zásban nyugodtan mondhatjuk: ez a tizenkét tagú munkaszervezet nemcsak gazdasági, hanem igen erős politikai mag is. Olyan ame­lyiknek kisugárzó hatása bizonyá­ra jelentkezik majd hamarosan: Esetenként az elvégzett munkán túl ezeknek az embereknek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom