Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

1355. április 4. TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 3 r Kiosztották az Állami és Kossuth-díiakat Két Tolna megyei a Szombaton ünnepélyes keretek | között adták át a Parlamentben az Állami és a Kossuth-díjakat. A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány a szocialista tár­sadalmi rend építéséért'folyó te­vékenység során elért nagyjelen­tőségű tudományos termelési, gyógyítási, pedagógiai eredmé­nyek elismeréséért hat személyt az Állami díj első fokozatával, 12 személyt az Állami díj második fokozatával tüntetett ki. Huszon­ötén az Állami díj harmadik fo­kozatát kapták, közöttük Czapá- ry László mezőgazdasági mérnök, az Állattenyésztési Kutató Intézet Tengelici Kísérleti Gazdasága ve­zetője és Békés Ferenc, a bony­hádi járás tanulmányi felügyelő­je. Az Állami- díj harmadik foko­zatát kapta a Martfűi Tisza Ci­pőgyár Petőfi Sándor szocialista brigádja is. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány a szocialista tár­sadalmi rend építéséért folyó te­kitüntetettek között vékenység során elért kiemelkedő kulturális és művészeti eredmé­nyek, valamint a művészetekkel összefüggő tudományos-szervező tevékenység elismeréséül hét sze­mélyt a Kossuth-díj első fokoza­tával, három személyt a Kossuth- díj második fokozatával, hét sze­mélyt a Kossuth-díj harmadik fokozatával tüntetett ki. A szo­cialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemek el- l ismeréséül hatan kapták meg a | Magyar Népköztársaság kiváló művésze, tizennégyen pedig a Magyar Népköztársaság érdemes művésze kitüntetés címet. Ugyancsak szombaton adták át az 1965. évi Ybl Miklós díjakat. A kiemelkedő tervezői, műemlék- védelmi és városrendezési mun­káért 9 építész kapta meg a ki­tüntetést. Kitüntetések hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a megyei tanács szombaton délután fogadást adott a megyei tanács ki termében. A fogadáson Soczó József, a megyei pártbi­zottság első titkára és Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke kormánykitüntetést adott át azok­nak a pártmunkásoknak, párt­titkároknak, tsz-elnököknek, a politikai és gazdasági élet azon dolgozóinak, akik 1945 óta a párt tagjaiként kiváló munkát végez­tek. A Munkaérdemrend aranyfoko­zata kormánykitüntetésben ré­szesült Virág István, az MSZMP ToLna megyei Bizottságának tit­kára, Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára. Munkaérdenirend ezüstfokozata kormánykitüntetést kapott Kere­kes Miklós, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának PTO-veze- tője, Nagy Lajos párttitkár Sió- ag.árd, Szolnoki István, a gyönki gépjavító állomás pártszervezeté­nek titkára, Bolvári Józsefné, a Tolnai Selyemfonógyár párttitká­ra. Munkaérdemrend bronzfokozata kormánykitüntetésben részesült Pálf| Vilmos, szekszárdi nyug­díjas és Halász Józsefné a Bony­hádi Bőripari Ktsz párttitkára. A kitüntetéseket Soczó József, a megyei pártbizottság első tit­kára adta át. * A mezőgazdaság átszervezésé­ben és a termelőszövetkezetek megszilárdításában végzett jó munka elismeréseképpen a Mun­kaérdemrend aranyfokozata kor­mánykitüntetésben részesült Szűcs Lajos, a megyei tanács vb, mezőgazdasági osztályának veze­tője, Uhrln Vendel, a dunaköm- lődi Szabadság Tsz elnöke és Pfundtner Sándor, a tolnai Aranykalász Tsz elnöke. A Munkaérdemrend ezüstfoko­zata kormánykitüntetést Horváth József, az alsónyéki Dózsa Tsz elnöke, Ulbert Mihály, a bikócsi Béke Tsz elnöke, Biczó Ernő, az ACROKER vezetője és Tóth Bé­ta, a megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség dolgozója kapott. A Munkaérdemrend bronzfoko­zata kormánykitüntetésben Vörös Jánosnét, a mőcsényi Mező Imre Tsz tagját részesítették. * Az államigazgatás területén végzett jó munkáért Munkaér­demrend ezüstfokozata kormány­kitüntetést kapott Kovács Józsii megyei tanácstag (Bonyhád), Vass János járási tanács vb-elnök- helyettes (Paks), Kovács Lajos vállalati igazgató (Szekszárd) és Ulrik Ferenc megyei tanácsi pénzügyi főelőadó. A Munkaérdemrend bronfoko­zatával tüntették ki Zsiga Ferenc járási tanácstagot (Tamási), Ret­kes István vb-títkárt (Nagykónyi), Rúzsa Jánosné megyei tanács előadóját és Bors Istvánt, a szek­szárdi járási tanács ipari főelő­adóját. Kormánykitüntetést ka­pott még dr. Thész László, a megyei kórház osztályvezető fő­orvosa és Hídvégi János vendég­látóipari dolgozó. A kormánykitüntetést Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke nyújtotta át. • A Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója kitüntetést 5 megyei, illetve járási tanácsi dolgozó, a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitünte­tést 61 termelőszövetkezeti tag, Miniszteri oklevelet pedig 147 tsz-tag kapott, az április 4~e al­kalmából megrendezett helyi ün­nepségeken. A falusi földművesszövetkeze­tek szervezése terén végzett jó munka elismeréseképpen a Munkaérdemrend bronzfokozata kormánykitüntetésben részesült Fuksz György, a dombóvári fmsz elnökhelyettese, A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést Or­bán János, a MÉSZÖV mezőgaz­dasági osztályának vezetője, a Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitün­tetést Nagy Károly, a gyönki fmsz főkönyvelője kapta meg. Négy földművesszövetkezeti dol­gozó kiváló fmsz-dolgozó jelvény kitüntetésben részesült. *. Az MSZBT Országos Elnöksége a magyar—szovjet barátság ápo­lása terén végzet kiváló munká­ért Aranykoszorús jelvény ki­tüntetést adományozott N. I. Be- lov szovjet ezredesnek és N. Nyl- Uityin őrnagynak. (Folytatás a 15. oldalon.) Húsz éve úf történelem kezdődött Díszünnepség a szekszárdi Hazánk felszabadulásának huszadik évfordu­lója alkalmából szombaton Szekszárdon a város párt- és tömegszervezeteinek, üzemeinek és intéz­ményeinek képviselői megkoszorúzták a szovjet hősi emlékműveket, majd a városi művelő­dési házban az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága, a Hazafias Népfront megyei elnöksé­ge, Szekszárd járás és város párt és állami szer­vei, díszünnepséget rendeztek. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Fjodorov Szergej Jakovlevics repülöaltábornagy, a felszabadulási ünnepségekre megyénkbe érkezett szovjet kül­döttség vezetője, Soczó József, a megyei párt- bizottság első titkára, Virág István, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál Antal, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei ta­városi művelődési házban nács elnöke, dr. Solymosi Mihály alezredes, a megyei párt vb tagja, a megyei rendőr főkapi­tányság vezetője, az ideiglenesen megyénkben állomásozó szovjet egységek képviselői, Hornok István, a Szekszárdi Járási Pártbizottság első titkára, Kürti István, a városi pártbizottság tit­kára, Búzás Jánosné, a Garay Termelőszövetke­zet tagja. Bénák Julianna, a Faipari Vállalat dolgozója, László Ferencné, a Szekszárdi Nyomda dolgozója, s többen a megye és város közéleti vezetői és dolgozói közül. Az ünnepséget Szabópál Antal nyitotta meg. Beszédében méltatta a felszabadulás jelentősé­gét, majd átadta a szót Soczó József elvtársrw.k, a díszünnepség szónokának. Soczó elvtárs ünnepi beszéde Soczó elvtárs beszéde elején megállapította: a szovjet hadse­reg harcainak nyomán húsz év­vel ezelőtt azon az áprilisi haj­nalon egy sokat szenvedett nép új történelme kezdődött el, a háború viharától feldúlt ország­ban. Olyan történelmi fejlődés kezdődött, amilyenről a magyar nép legjobbjai évszázadokon át csak álmodoztak. Húsz év. Egy ember életében nagy idő. Uj nemzedék nőtt fel. Ennek elle­nére azonban a történelemben mindössze egy rövid pillanat. Mégis ez alatt az idő alatt a magyar nemzet egy új történelmi korszakot élt át, egy új társadal­mi rendszert alkotott, épített fel. — Amikor hazánk felszabadu­lásának huszadik évfordulójára emlékezünk — állapította meg a szónok — nem lehet megindult- ság nélkül gondolni vissza arra az útra, amelyet megtettünk. Emlékezetünkben még él a há­ború zaja és rettegése, s az is, hogyan váltotta fel a félelmet a reménykedés, a bizalom, annak láttán, amikor a szovjet katona kenyeret adott az útjába kerülő kisgyermeknek. Az első találko­zások már elplántálták a reményt sokakba még akkor is, ha keve­sen voltak annak tudatában, hogy ez a hadsereg új életet hoz az eltiport, kirabolt, sokat szen­vedett ország számára. Nagy tisz­telettel, hálával és szívünk min­den melegével gondolunk azokra a szovjet harcosokra, akik vérük és életük feláldozásával vívták ki a magyar nép szabadságát. Ígérhetjük, hogy a magyar dol­gozó nép a szovjet népnek ezt az áldozatát soha sem felejti el, ba­rátságunkat, egymáshoz tartozá­sunkat, közös eszméinken túl, a legnehezebb idők harcai, a sza­badságért hullatott drága vér pe­csételte meg. Kegyelettel hajtjuk meg zászlónkat a hazánk sza­badságáért meghalt szovjet em­berek emléke előtt. A munkásosztály vállalta a nagy feladatot — 1945-ben az ország kifoszt­va, kirabolva, romokban hevert, s négyszázezer halottat sirattak a hozzátartozók. A Duna és a Tisza összes hidjai elpusztultak. A főváros lakóépületeinek egy­negyedét pusztította el a hábo­rú. Üzemeinkben álltak még a megmaradt gépek is, szűkös élel­mezési viszonyok és rengeteg kétség között várta az ország azt, hogy mi következik. A kommu­nisták és a melléjük állók vol­tak azok, akik elsőkként fogtak hozzá az ország újjáépítéséhez, az új társadalom felépítésének megszervezéséhez. Történelmi hi­vatása tudatában a magyar mun­kásosztály vállalta a nagy fel­adatot. Reményt öntött a népbe, s a néppel együtt új életet, új hazát teremtett a nemzet számá­ra, a párt vezetésével. A továbbiakban emlékezett azokra az eseményekre, amelyek az ország építésének első lépé­seit fémjelezték. Méltatta a föld­osztást, az államosítást, az inflá­ció leküzdésének jelentőségét, majd így folytatta: — Hálával és tisztelettel adó­zunk minden elvtársunknak, ba­rátunknak, mindazoknak, akik a nép, a haza iránti szere telükkel és bizalmukkal rengeteg áldoza­tot hozva, sokszor egészségüket sem kímélve dolgoztak az élet megindításáért. Sok nehézség kö­zepette gyakran az ellenséggel vívott harc közben, rosszindulat­tal, értetlenséggel hadakozva, de hittel és meggyőződéssel álltak a párt mellett, megteremtették a magyar nép újjászületésének fel­tételeit. — Uj út volt számunkra, ame­lyen elindultunk. Sok nehézség és gond között a saját magunk által elkövetett hibákat is gyó- gyítgatni kellett. De visszatekint­ve megtett utunkra, elmondhat­juk, hogy harcunk nem volt hiá­bavaló. A küzdelmet kezdő nem­zedéknek, amelyik a munkásosz­tály és a párt vezetésével meg­tette ezt az utat, a jövő nemze­dék és a történelem előtt nincs miért szégyenkeznie. Uj, gazdag ország, boldogabb nép, értelme­sebb élet és sok, múltat feledtető győzelem született. — Az eltelt húsz év alatt meg­változott a magyar népgazdaság, a magyar társadalom szerkezeté. Nincsenek már kizsákmányoló osztályok és eltűntek az elnyo­mott, munkanélküliségtől rettegő proletárok is. Nem szabdalják szét a falu társadalmát, vagyon- különbségek, amelyek sok ember életét mérgezték, keserítették meg. Az a változás, amely hazánk társadalmi és gazdasági életében bekövetkezett, ékesen bizonyítja a munkásosztály, a párt politi­kájának helyességét, dolgozó né­pünk alkotó nagyságát. A következőkben részletesen ismertette Soczó elvtárs azokat az eredményeket, amelyeket me­gyénk ipari és mezőgazdasága az eltelt húsz év alatt elért, majd hangsúlyozta, hogv a párt és a munkásosztály politikája, a szo­cializmus építésének elvei öltöt­tek testet a gazdasági élet, a ter­melés szocialista szerkezete ki­alakításának gyakorlatában. Új tartalmat, új értelmet kapott a munka a dolgozó ember, aki tevékenysé­gével új életet teremt, alkotja és szilárdítja a nép jó és egyre jobb életének alapjait, feltételeit. Az alkotó, a termelőmunkában elért eredmények tették lehetővé, hogy a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére ma 70 száza­lékkal magasabb, mint 1949-,ben volt. De az is ennek az eredmé­nye, hogy jelentősen megválto­zott a parasztság jövedelme, élet- körülménye. Az országban ma egv műveltebb, egészségesebb néo él, s bizakodással tekint a jövőbe. A szociális gondoskodásról szólva elmondotta, hogy hazánkban gya­korlatilag minden lakos ingyenes társadalombiztosításban részesül. Kiterjesztettük a nyugdíjat a munkásokra, alkalmazottakra és a termelőszövetkezeti parasztok­ra. Társadalmi, gazdasági fejlő­désünknek ezek olyan tényei, amelyeknek a barátok velünk együtt örülnek és amelyeket az ellenségeink is kénytelenek el­ismerni. Vannak életünkben olyanok, akik csak a problémákat, a hi­bákat és a nehézségeket hajlan­dók látni. Gyakran meg is kér­dezik. Mit tettetek, mit akartok? Azt tettük, hogy egy elmaradott országból fejlett, gazdag hazát teremtettünk. Sarkából fordítot­tunk ki mindent, ami az úri nagybirtokok, bárók országát je­lentette, leraktuk a szocializmus alapjait. Ezen az alapon épül és alakul ki a magyar nép igazi nemzeti egysége. Az emberi haladás élenjárói között A Kommunista Kiáltvány meg­jelenése után száz esztendővel a magyar proletariátus hazánkban is eleget tett történelmi hivatásá­nak, egykori kisajátítóit kisajátí­totta. Felszabadította önmagát és a többi elnyomott tömegeket is. A magyar munkásosztály a párt vezetésével, a történelemben elő­ször igazi népi, nemzeti poli­tikát valósított és valósít meg. Soha vezető osztálynak érdekei és tettei nem azonosultak úgy a nép és nemzet érdekeivel, ahogy a munkásosztályé. A párt és a munkásosztály vezetésével Ma­gyarország ma végérvényesen az emberi haladás élenjáró erői kö­zött van. A szocialista forradalom ha­zánkban nem fejeződött be. Pár­tunk VIII. kongresszusa azt ál­lapította meg, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, s folytatni kell a szocializmus, a kommu­nizmus felépítését. Napjaink for­radalmi feladatai kevésbé látvá­nyosak, mint a korábbi idők egyik-másik szakaszában. De a szocializmus építésének jelenlegi időszaka semmivel sem kisebb jelentőségű. Ma az a forradalmi feladat, hogy gyorsabban fejlesz- szük a népgazdaságot, szervezet­tebben és pontosabban oldjuk meg napi feladatainkat. A harc nem volt hiábavaló Befejezésül a következőket mondotta: — Itt ülnek közöttünk a húsz évvel ezelőtti hősi harcok kép­viselői is, akik részt vettek ha­zánk felszabadításában. A me­gye dolgozói nevében, akiknek drága népünk szabadsága, szív­ügyük a szocializmus építése, ba- x'áti szívvel köszöntőm őket. Kö­szönjük azt az áldozatot, amelyet hazánk felszabadításáért hoztak, azt az önzetlen baráti segítséget, amelyet szabad hazánk. a szocia­lizmus építéséhez nyújtottak és nyújtanak. Adják' át üdvözletün­ket a szovjet népnek, s mondják el, hogy az áldozat, a harc, a segítség, nem volt hiábavaló. Népünk tud élni szabadságával, eredményesen építi szabad, szo­cialista hazáját és országunk hű tagja a szocialista államok kö­zösségének. Az ünnepség második részében szekszárdi öntevékeny kulturosok köszöntötték műsorral hazánk felszabadulásának huszadik év­fordulóját,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom