Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

1965. április 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1 AHOVA A 00—5 CSENGET Tornaóra a laktanyában Amikor a tűzoltók nem oltanak Százezer fej melegágy! saláta exportra Nem valami kényelmes viselet az oxigénes légzőkészülék, de hiába ezt is gyakorolni kell. Az elmúlt hónapban megindult a megyéből a primőr saláta szál­lítása. Először a kurdi Uj Élet Termelőszövetkezetből, aztán be­kapcsolódott a szállításba a dom­bóvári, dunaföldvári és a tamá­si termelőszövetkezet is. A zsenge melegágyi salátát el­sősorban exportra szállítják, de kerül belőle a megye ellátására is. Amint a MÉK-től megtudtuk, eddig 50 ezer fej saláta került külföldi piacra, javarészt Auszt­riáiba. A tervek szerint a meleg­ágyi salátából ebben az évben összesen 100 ezer fejet exportál­nak, ami a tavalyi mennyiség kétszerese. A hét végén megindul a sza­badföldi saláta exportálása is, attól kezdve folyamatos lesz a szállítás. Az igényeket figyelem­be véve úgy számítják, hogy eb­ből a tavaszi zöldségféléből 1 millió fejet értékesítenek külföl­dön. Jelentős volt az igény spenót­ból. sajnos az esős időjárás miatt nem tudták a kellő mennyiséget szállítani. Megyénkből négyszáz mázsára számítottak, ebből mind­össze száz mázsát tudtak küldeni Csehszlovákiába. Hasonló téte­lekben szállítanak zöldségféléket belföldi fogyasztásra is, a megye termelőszövetkezeted. Az elmúlt időszakban Budapestre és az or­szág különböző városaiba össze­sen 200 mázsa spenótot szállítot­tak. Ezenkívül természetesen a megyét is ellátják, bár az a mennyiség amit Tolna megye spenótból igényel, jelentéktelen: mindössze 3 mázsa. Ezen a héten sóskából és spe­nótból is nagyobb tétel kerül ki a megyéből: 500—500 mázsa, mindkét növényből. A zöldhagy­ma fejlődése lassú, nagyobb tétel csak a hét végén várható belőle. Minden intézményben, üzlethe­lyiségben ott a kifüggesztett táb­la, első helyen a tűzoltóság tele­fonszámával. Csak tárcsázni kell a 00—5-öt és rövid idő múlva már megérkezik a szekszárdi tűz­oltóságról a szirénázó autó. Körülbelül ennyi az amit egy ember tud a tűzoltókról. Azt már kevesebben, milyen katonás fe­gyelemre, rendre van szükség ahhoz, hogy a lehető leggyorsab­sport. Itt sem azt csinál minden­ki amit akar. A gyakorlatok fej­lesztik az egyensúlyérzéket, fo­kozzák a mozgás gyorsaságát. Szóval csupa olyan gyakorlat, amelynek feltétlenül hasznát ve­szik munkájukban. A fontosabb intézményeknél helyismereti gyakorlatokat végez­nek, hogy tűz esetén mindegyikük tisztában legyen az épület elren­dezésével, a mentési körűimé-. megközelíteni. Ezt is meg kell tanulni. Szerkesztettek egy olyan térképet, ahol minden helység fel van tüntetve. Az oktató kér­désére azonnal meg kell tudni mutatni melyik a kérdéses hely. Ha jól felelt az illető, kis lámpa gyullad ki, igazolja tudását. A felsoroltakon kívül még na­gyon sok mindent kell megtanul­nak. Mert a tűzoltók nemcsak tűzoltással foglalkoznak. Őket hívják, ha víz önti el a házat, kidöléssel fenyeget a fal, de sok­szor kell a baleseteknél is se­gédkezni. A tananyaghoz tarto­zik a pánikba esettek megnyug­tatása, az életmentés. Fogásokat gyakorolnak be, hogy kell a hisz­térikus embert ártalmatlanná tenni, ha a többi érdeke megkí­vánja. Sokrétű, érdekes munka. Per­sze ezt a menetrendszerű pon­tosságot a nap bármelyik percé­ben megszakíthatja, a riasztó- csengő ‘berregése. Ilyenkor abba­marad minden egy pillanatra, csak a lábak dobogása hallatszik, aztán felzúg a gépkocsi motorja. A kapuügyeletes kitárja az ajtó- szárnyakat és mire kigördül az autó, már a forgalmat is leállí­totta. Előfordul, hogy kellemetlen időpontban szólal meg a csen­gő. Egyiküket például borotvál­kozás közben érte a hívás. Vál­tásra készült, ott pedig gondosan megborotválva kell jelentkezni. Azon a napon csak félig került Kovács József százados, őrségparmcsnok maketten mutatja be a le arcáról a szőrzet. Arra is alig falmegtámasztás fortélyait. jutott idő, hogy a habot letöröl­ban felkészülten a helyszínre ér- nyekkel. A szekszárdi tüdőszana- Je " kezzenek tóriumot például még át sem ad- Ez a szigorú gépezet egy perc­Precíz szabályaik vannak. Nap- ták, de a tűzoltók már minden re sem állhat meg. Minden csa- pal a riasztócsengő megszólalásé- részét pontosan ismerik, varjának erősen kell tartani, mert Megkezdődik a nyúltenyésztési akció Egyre több a kitűnő minőségű, olcsón előállítható nyúlhús, me­lyet a földművesszovetkezetek kor­látlanul átvesznek, ha a kellő súlyt elérte. Érdekes a földmű- vesszövetkezetek statisztikája, mely szerint 1959-ben még csak 30 ezer, 1964-ben pedig már 600 ezer vágónyulat értékesítettek. Ebben az évben a tervek szerint egymillió nyúl «átvételére és ér­tékesítésére számítanak. A vágónyulak többségét expor­tálják, amely nagy hasznot je­lent a népgazdaságnak. Éppen ezért a tenyésztőknek is érdeke, hogy minél rövidebb idő alatt hizlalják fel a vágónyulakat. Ezt a célt szolgálja a törzskönyvezés is. A tenyésztők által bejelentett és a megfelelő küllemi elbírálás alapján kiválogatott nyulakkal kell bebizonyítani, hogy jó te­nyészanyag. Csak három eüés próbája alapján kerülhet a törzs­könyvbe és állandó ellenőrzés alatt marad. A vágónyulak az országos törzskönyvbe csak ma­gasabb követelmények elérése esetéin kerülhetnek, A nyulak értékelése úgy tör­ténik, hogy az elérhető 100 pont­ból, mindig az egyes hiányossá­gokra megállapított mínusz pon­tokat vonják le. Például, ha az állat a normál súlyt nem éri el, akkor 25 dekánként egy ponttal rövidítik meg. A fő cél, olyan biztos örökösítésű, jól nevelhető ás tiszta fajta kitenyésztése, amelynél az ivadékok négy hó­napos korukra elérik a 2,60 kg-ot. A tenyésztési akció a közeljövő­ben kezdődik, de a megalakult kölesdi csoport máris szép ered­ményekkel indul. Dunaszentgyörgyi színjátszók Kónya József Foto: Túri Mária tóí számított negyven másodper- ök azok az emberek, akik ka- múlnak ^Ez^tSdiff6^^sak "" üven cen belül a tuzoltokocsi hátsó ke- meg tudják határozni a m unkával lehetséges 7 rekének ‘el kell hagyni a szertár megye bármelyik községének he- ° kapuját. Éjjel egy perc idejük az^ melyiket milyen út­van az indulásig. Kívülálló em- vona}on lehet legkönnyebben berek számára elképzelhetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt nyolc ember fel tud készülni. Ez csak fegyelem, rend mellett lehetsé- ges. A tűzoltók 24 órás szolgálatban vannak. A készültségben lévők­nek a nap minden perce ponto­san be van osztva, őrségváltás után elhelyezik a felszerelést a kocsiban. Előbb azonban mindent gondosan megvizsgálnak, a ruhák­tól kezdve a gépkocsiig, nehogy bármilyen hiba csúszhasson köz- be. Naponta négy óra kötött fog­lalkozást tartanak. Ők a kötött­séget inkább a közös foglalkozá­sokra értik, mert tulajdonképpen minden órájuk kötött. A reggeli, a takarítás, a tantermi foglalko­zás, a sport, még a pihenő is szi­gorú időrendi sorrendben törté­nik. A huszonnégy órából kettőt el­méleti foglalkozással __ töltenek. Természetesen ez is előre megha­tározott tematika szerint megy Szó kerül itt politikai, műszaki kérdésekről, de az általános mű­veltséghez tartozó témákból i~. van előadás. Délután egy óra — Jelentem, a csapat váltásra felsorakozott: A megye számos községében működnek színjátszó csoportok, de a dunaszentgyörgyiek színját­szó gárdája talán a legnépesebb. Mostanában gyakran beszélnek arról, hogy az öntevékeny szín­játszás alkonya felé közeledünk. Ennek ellenére egy-egy község­ben, olyan nagyszerű dolgokat művelnek a fiatalok, amellyel megcáfolják ezt a szóbeszédet. A fiatalok lelkesek, türelme­sek és főleg szeretik a színját­szást. A dunaszentgyörgyiek is nagy fáha vágták a fejszéjüket Csiky Gergely: Buborékok című három felvonásos vígjátékának betanulásával. Kiss Ferenc, az Építők Szakszervezetének megyei titkára irányításával működik a nagy létszámú csoport. A nép­szerű Feri bácsit nagyon szere­tik a fiatalok. Szeretik, mert az ő nyelvükön beszél, mindig meg tudja magát értetni velük. Kiss Ferenc nem ismer fáradságot egy- egy darab betanításánál. Nem sajnálja a délutánokat és nem egy esetben az éjszakákat sem. Hegyei úttörő kulturális bemutató Szekszárdon Vasárnap délelőtt a városi művelődési házban az úttörők adnak műsort. A Felszabadulási Kulturális Szemle keretében me­gyei bemutatót tartanak. A két és fél órás műsorban azoknak a tanulóknak és csoportoknak egy része szerepel, akik a járási ve­télkedőkön arany fokozatot kap­tak. A különböző ifjúsági vetélke­dők iránt mindenütt nagy érdek­lődés mutatkozik, várható, hogy a megyei bemutató is szép szá­mú közönség előtt fog lezajlani. Mindezt nem pénzért, hanem társadalmi munkában, csupán a színjátszás szeretete miatt teszi. ő a sportkör elnöke is és a dunaszentgyörgyiek a Buborékok című vígjátékot a KISZ és a sportkör közös rendezvényeként mutatják be. A csoport tevékeny­sége minden elismerést megér­demel. Kiss Ferenc áldozatkész rendezői munkája pedig egyben biztosíték is a dunaszengyörtgyi fiatalok további sikereihez. Hozott anyagból a legmodernebb divat szerint férfi-, női ruhákat készít, javítást, alakítást, méretre igazítást vállalja rövid határidőre kiváló minőségben a Paksi Háziipari Szövetkezet férfi és női méretes részlege. KÖZÜLETEK RÉSZÉRE IS! Cím: Paks, Dózsa Gy. u. 24. Telefon: 261. (145)

Next

/
Oldalképek
Tartalom