Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

1965. április 18. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO 3 Gyermek- és ifjúságvédelem A főügyészség tapasztalataiból Emberek között Tolna megye területén a nyo­mozó hatóságok 1964-ben sok fiatalkorú ellen indítottak eljárást. Szabálysértési hatóságok, társa­dalmi bíróságok foglalkoztak fia­talok ügyeivel. Többet szabadság- vesztésre ítéltek, bírói, vagy tár­sadalmi megrovásban részesítet­tek. A városok, falvak népe is sokat foglalkozik az ilyen esetek­kel. Mit vétettek ezek a fiatalok ? A fiatalkorúak általában társa­dalmi és polgári tulajdon ellen el­követett bűncselekmények miatt állnak bíróság előtt. De kerültek a vádlottak padjára polgárok meg­támadásáért, szemérem elleni bűn- cselekményért, hogy csak néhá­nyat említsünk az okok közül. A Tolna megyei Főügyészség a közelmúltban megtartott operatív értekezletén vitatta meg, az 1964- es esztendő tapasztalatai alapján, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, a feladatokat. Megállapí­tották, hogy egyes bűntettek el­követését nem egyetlen ok, hanem általában több negatív körülmény összejátszása „segíti” elő. A részt­vevők egyöntetű véleménye volt, hogy a fiatalkorú bűnözés csök­kentése érdekében több gondot kell fordítani a megelőzésre, — az okok és okozatok, a körülmények kutatásával, figyelembevételével. Melyek ezek a negatív hatások? Hiányzik a megfelelő családi nevelés és légkör A fiatalkorúak bűnözésének egyik legnagyobb elősegítője a ren­dezetlen, züllött családi környezet. A szülők nemtörődömsége, a fia­talok ellenőrzésének és nevelésé­nek plhan vakolása. A példák hosszú soréit lehetné említeni ame­lyek arról vallanak, hogy a szülők felelőtlensége juttatta rossz útra a gyerekeket. Ha csak azt nézzük, hogy a múlt évben igazolatlan is­kolai mulasztás miatt 2800 eset­ben érkezett bejelentés, és 272 szülőt kellett szabálysértési el­járás során bírságolni, — ez a szám is nagyon magas. De szomorúbb esetek is szolgál­nak tanulságként: Ifjúság elleni bűntett miatt vonták felelősségre például K. Istvánt. Keresetének javát nem adta haza, az italbolt­ban költötte el. Éjszakának idején, italos állapotban, több esetben ki­zavarta feleségét és gyerekeit a lakásból. A bíróság ítélete 1 év és 2 hónapi szabadságvesztés volt. A múlt év júliusában feltételesen szabadult, — azután, mintha mi sem történt volna, folytatta ott, ahol abbahagyta. Végül egyetlen megoldás maradt: három kiskorú gyermekét állami gondozásba vet­ték. De említhetnénk H. Zsigmond példáját is, aki a múlt év őszén nyitott késsel zavarászta feleségét és gyerekeit. Ilyen, vagy hasonló körülmé­nyek áldozata a szekszárdi lakos, P. F., a nevelés hiánya, illetve helytelensége vezette a bűnözés­hez H. L. és S. J. fiatalkorúakat is. Az alkohol hatása A szekszárdi járásbíróság, mint fiatalkorúak bírósága, számtalan olyan esetet tárgyalt már, ame­lyeknek elindítója az akohol volt. Ittasan sértett meg hivatalos sze­mélyt P. J., J. J. és társa, O. I. is ilyen állapotban surrant be egy idősebb házaspár házába és vitt el különböző dolgokat, s nagyobb mennyiségű szeszes italt. Még mindig gondot okoz, hogy egyes italboltokban fiatalkorúakat is kiszolgálnak, sőt, kérésükre a lerészegedésig adnak italt. Egy-egy bűntény elkövetésében általában ritkán okolhatók a ba­rátok. A fiatalkorúakra sokkal nagyobb hatással vannak az idő­sebbek, a felnőtt korosztály. Cso­portos garázdálkodások a megyé­ben általában nem fordulnak elő. A múlt év tapasztalataiból nincs ilyesmire példa. Mik a teendők ? A bírói ítéletek magukban nem elegendők a fiatalkorú bűnözők megneveléséhez. Az esetek és az elkövetők számának csökkentése érdekében össze kell egész társadalomnak. fognia az Nagyon sokat segítettek ezideig is és segítenek továbbra is a tár- J» sadalmi szervek közül a nőtaná-i1 csők. Az átnevelésben, az utógon-1 dozásban nagy felelősség hárul aj, pártfogókra, akiknek munkáján (i még sokat kellene javítani. Prob-^ lémát okoz a 18. életévüket be­töltött fiatalok további nevelése, mely munkában a szakszerveze- tekre és a KISZ-re hárul a feladat. A KlSZ-szervezetek is egyre jobban átérzik a nevelő munka komolyságát és fontosságát Külön gonddal kellene ügyelniük a mun­kásszállásokon lakó, szüleiktől tá­vol élő fiatalokra, életkörülmé­nyeikre, időtöltéseikre. Nagyobb figyelemmel kell kísérni az ifjú­sági klubok életét. S fiatalokból^ kellene összeállítaná járási székhelyeken és nagyobb közsé- j, gekben, olyan önkéntes rendőrig csoportokat, melyeknek feladata az ifjúságvédelem lenne. Bár általánosságban — a fel­szabadulás előtti állapotokhoz ké-j[ pest — országszerte csökkent a fiatalkorú bűnözők és az általuk elkövetett bűncselekmények szá­ma, azonban az ifjúságvédelmi nevelőmunka állandó jellegű fel­adat. Végzéséhez pedig a társada-ji lom összefogása, segítése szüksé ges. M. É. Miért nincs víz? Telefoninterjú a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával A közelmúltban több panasz érkezett a város különböző ré­szeiről. Napok óta megszűnt a vízszolgáltatás, nem tudnak a há­ziasszonyok főzni, reggel a mun­kába indulók nem mosakodhatnak és az üzemeknél, intézmények­nél is nehézségekbe ütközik az ebéd elkészítése. Tegnap dél­előtt telefonon kerestük fel Ko­vács Lajos elvtársat, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját és tájékoztatást kértünk a szek­szárdi vízellátás nehézségeit ille­tően. — A tavaszi hónapok és ezek műsort állítottak össze, amelynek betanulása komoly feladatok elé állította őket. Nem volt akadály, mert lelkesedésük nem engedte felülkerekedni a nehézségeket. Nagy izgalommal készültek, kí­váncsian várták, mi lesz a köz­ség és a vezetők véleménye az új kezdeményezésről és főleg a saját maguk szerkesztette műsor­ról? — A közönség véleménye még jobban felvillanyozott bennünket, — újságolja Faragó Ágnes, aki még szekszárdi munkahelyére is bevitte a szerepet és ha ideje engedte, ott is azt tanulgatta. In­kább az ebédet is otthagyta, a műsor sikeréért. — Már azon törjük a fejünket, mi legyen a következő összeállításunk. Té­mánk rengeteg akad és kettővel már teljesen készen vagyunk. Csak azt nem tudjuk, melyiket „szeressük” először. Az újonc csoport ilyen „prob­lémákkal” küszködik. Helyiség a művelődési házban bőven akad számukra, anyagiak nem érdek­lik őket, csak a mű kedvelésnek és ezen belül is az irodalomnak élnek. A beszélgetés közben azon­ban mégis érezni lehet, hogy va­lami hintja őket, csak nem akar­nak róla beszélni. A búcsúzás előtt mégis csak kipöttyentették. Szomorúan mondták, pedig talán könnyen segíteni lehetne rajta. A lelkes kis kollektíva megala­kulása után elment a járás ve­zetőségéhez, hogy szeretne a dísz- ünnepség után műsort adni. Mi­vel minden járásban kultúrmű­sort szerveztek az évforduló tisz­teletére, a bonyhádiak se ma­radjanak le a többi járástól Sa­ját pénzen meghívót nyomattak és komoly munka árán kerültek az ünnep előestéjén a művelődé­si ház színpadára. Lámpalázzal és izgalommal várták, vajon ho­gyan fogadják a járás vezetői bemutatkozásukat? Sajnos a ve­zetőknek más „elfoglaltsága” akadt a műsor megkezdése előtt, nem tudták megnézni az Irodal­mi Színpad premierjét! Munkaidő után a szabad ide­jüket feláldozzák fáradságot nem kímélve dolgoznak, joggal vár­ják, hogy a vezetők legalább je­lenlétükkel mondjanak köszöne­tét fáradságukért. Fertői Miklós közül is az április a legnehezebb , időszak vállalatunknál. Télen a ( föld teljesen megfagy és a hirte- len olvadás alaposan igénybe veszi a földbe fektetett vízveze-’ tékeket. Ebben a hátlapban tel­jesen felengedett a fagy. „kién-' gedett” a talaj, és a legtöbb cső-’ törés most fordul elő. A tavasszal1 30—40 százalékkal több a cső-? törés, mint az év többi idöszakai-r bán. f — Egy-egy hiba alkalmávalr több szakaszt le kell zárnunkJ Ilyenkor az áramlás irányválto-f zása következtében megváltozik t a nyomás is és elég nagy terüle-1 ten megszűnik a vízszolgáltatásJ Mi igyekszünk a hibákat a leg-f rövidebb időn belül elhárítani,f hogy a lakosság ne szenvedjen ? hiányt. Nekünk is gondot okoz-í nak a tavaszi csőtörések, merít túlóra címén több ezer forintot f kell kifizetnünk. f A vízhiányon kívül panaszok ? gondolkodik, vajon igyon-e belő-* le? 1 — Sajnos a víz színe nagyon csúnya és ez már körülbelül 30— 35 éve ilyen. A csőtörések idő­szakában a felkavart víz még gusztustalanabb, de megnyug­tatjuk a lakosságot, hogy több millió forintos beruházással most készül az új vastalanító berende-i zés. Októberre elkészül és akkor mindennemű panasz megszűnik majd. Kérjük addig is mindenki türelmét, még csak néhány hó­napot. kell kibírni valahoay, — mondotta Kovács Lajos elvtárs. A telefonbeszélgetés végén megemlítette, hogy a város víz- szükséglete elegendő és a csúcs­időben. a nyári hónapokban a vízellátásban nem lesznek nehéz­ségek. F. M. A szigorú (Fotó: TÚRI) Mondtam, hogy beszélni akarok vele. — Miért? — kérdezte kissé meghökkenve. — Beszélgetni. Mélyen a szemembe nézett, aztán engedett. — Jó. Menjünk hátra! Furcsa volt, hogy végigmegyünk az udvaron, majd a ló­istállón és még mindig nem állunk meg. Kitől fél ez az ember, hogy el akar bújni? Egy traktor mellett megállt. — Ez az enyém. Más gép nem volt a hátsó udvaron, csak egy fogat nyargalászott körbe, nagy zajjal. Csikókat próbált betör­ni valamelyik kocsis. Megint jól a szemembe nézett Be réti István. De eny­hébben, mint az irodában, ahonnan kijöttünk. — Maga itt a legjobb traktoros, az agronómus azt mondja. Engem ez érdékel. Miért a legjobb? Hogyan kell dolgozni, hogy valakit így tartsanak számon. Rostellkedve elmosolyodik. Töpreng. — Figyelte ott bent a beszélgetést? Senki nem akar rámenni a meredek oldalra szántani. Félnek, hogy le­bukik a gép. Én megyek oda. — Ez mindig így van? — Mindig. — Maga nem fél hogy megbillen a traktor? — Nem. Úgy kell vezetni, hogy megálljon. Pontosan beállítva és lassan. — Ha lassan megy, keveset teljesít és keveset keres. Nem? — Máshol lehet pótolni. Mindig dolgozhat az ember annyit, amennyi elég. Ha akar. Én ak'kor szoktam abba­hagyni, amikor már érzem, hogy álmos leszek. Estefelé. Nappalos vagyok és estére egvszercsak elfog az álmosság — Nem fáradtság ez inkább? — Nem annak érzem. — Hány éves? — Harminckilenc. — Mennyi idős volt. amikor elkezdett dolgozni? — Tizenegy. Sommásnak mentem tizenegy éves ko­romban. — Annak nem maradt nyoma? — De maradt, később. Sérv. Megoperáltak. Dolgoz­tam én már mindenütt. Tizennégy évig önállóan gazdál­kodtam. aztán a szövetkezetben is voltam már növény­termesztő, másfél évig tehenész, de megválasztottak bri- gádvezetőnek, sőt elnökhelyettesnek is. Nem volt jó. — Miért nem? I — Azt mondták, túl szigorú vagvok. Keménv. Nem tudtam elnézni semmiféle lazsálást. Szóltam annak, aki csak úgv töltötte a naoot t>ecsületes munka nélkül. Meg­kérdeztem: maga most mit adna ezért sajátmagának? Gyűlölöm ha valaki nem dolgozik rendesen. — Szóval a diósberónyi Rákóczi Tsz-ben nincs szük­ség olyan állhatatos „szigorú” vezetőkre, amilyen maga volt? — Az elnök lehetne határozottabb is. — Nem gondolja, ho-gv mégis csak meg kellett volna maradnia elnökhelyettesnek? — Nem. Iffy nem Ha középiskolám lenne, ha tanul­tam vo'na. akkor inkább. Naey nekem ez a gazdaság. — Tanulni kellene. Minden képessége megvan hozzá és az akarata is elég lenne, biztosra veszem. — Csak hat osztályt iártam. A munka nem engedi már, hogy nekifogjak. Majd a kislányom. Olyan... nem nem azért mondom, más is mondja, olyan mint a tűzláng. A zenéhez is tebe‘sése van A fiunk tizenhét éves, a kis­uny meg hét. Tíz évvel később született. Mondom olyan ez a gvc-ek... — keresi a szavakat, mosolyogva meg­ingatja a fejét. Arcán felenged a szigorúság. (gemenci)-+-+-*-*^Z*^***-*-**------------------------------------------­-

Next

/
Oldalképek
Tartalom