Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

1965. Április 15.

TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO

3

Közös érdek

„Tekintettel arra, hogy a Kana- csi Állami Gazdaság a komplex brigádok szervezése terén már eddig is jelentős eredményeket ért el, és a krasznodari tanulmányút segítséget ad a komplex brigádok megalakításához, a helyszíni tapasztalatok megszerzéséhez. A tanulmányútra az igazgató elvtárssal történt előzetes megállapodás értelmében Vadai Mihály igazgatót és Fehér Imre kerületvezetőt jelöltük ki” — idézet az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának leveléből.

A levéllel kapcsolatban annyit el kell mondani, hogy a Kanacsi Állami Gazdaság baracsi kerületének dolgozói közül a tavaszi munkák kezdetén 41 ember komplex brigádot alakított. A brigád megalakulásának előiskolája a szocialista brigádmozgalom volt, ahol már jól összekovácsolódtak a munkában. Amikor először szóba került a komplex brigádok alakításának gondolata, egy ember kivételével ezt mindenki helyeselte. Nevét nem említették, mert amikor a húzódozó látta a többiek helyeslését, maga is csatlakozott

Egy hónappal ezelőtt

Március 1-ével alakultak a baracsi komplex brigádok, szám- szerint három. Az elmúlt idő nem sok tapasztalatot hozott, de néhány következtetést már azok is le mernek vonni, akik kezdetben idegenkedtek az újtól. Általában úgy vélekednek, javult a munkamorál, nincs kieső munkaidő, csökkent az improduktív munka. Éveken keresztül kél adminisztrátort foglalkoztatott a sertés- tenyésztő brigád. Amióta a komplex brigád megalakult, egy személy végzi az adminisztrációt.

A brigád megalakulása után Fisi Márton és Hepp József brigádvezetők átvették a baracsi kerület sertéstenyésztési és hizlalás! tervét. A terv szerint a kerületnek, helyesebben most már a komplex brigádnak 1965-ben 4500 választási malacot, 150 tenyész- süldőt (kocautánpótlás céljára), és 340 ezer kiló disznóhúst kell előállítani. A komplex brigád nemcsak a tervet vállalta, hanem ennek 5 százalékos túlteljesítését, s a takarmányköltségnél 5 százalékos megtakarításra tett ígéretet. E két vállalás az év végére 300 ezer forint megtakarítást jelent.

— Az egy hónap tapasztalata nem elégséges ahhoz, hogy mérni lehessen az eredményeket, de annyit máris megállapítottunk, javult a munkaidő-kihasználás, szervezettebb a munka, s egyszerűsödött a vezetés. Amennyiben a brigád továbbra is beváltja a hozzáfűzött reményeket, éves szinten a 300 ezer forint megtakarításon kívül még 1500 munkanapot is megtakarítunk — mondja Fehér Imre, a baracsi kerület vezetője.

fl sertéstenyésztők példájára

A kerület másik komplex brigádját 10 traktoros alakította meg. A brigád, ahogy mondani szokták, naprakészen áll a soron lévő munkákkal; 660 hold kalászos tavaszi ápolását már rég befejezték. Elvégezték 228 holdon a tavaszi istállótrágyázást és 880 hold kukorica alá a talaj vetésre elő van készítve. Rövid idő alatt végzett a tíz ember a munkával, és, hogy mennyire érdekeltek a munkaidő jó megszervezésében, egy példával lehet érzékeltetni. Kevés volt a simító a gazdaságban. Az emberek este, munkavégzés után összejönnek a brigádszálláson, ahol arról tanakodnak, hogyan lehetne időt nyerni, s gyorsítani a munkát. Horváth János, a komplex brigád egyik tagja javasolta, hogy a gazdaság biztosítsa a szükséges faanyagot, s néhány óra alatt elkészítenek egy simítót. A javaslat önállóságra, kezdeményezésre vallott, természetesen a gazdaságvezetés teljesítette a .kérést. Alig múlt el három-négy óra, az újonnan készült simítóval már dolgoztak.

A komplex brigád 10—15 százalékos üzemanyag-megtakarítással dolgozik, és mindenki úgy vigyáz a gépére, mint a szeme világára. Horváth János traktoros már az elmúlt évben is a téli nagyjavítás után évközi javítás nélkül dolgozta le a szezont. Példájára a komplex brigádon belül mozgalom indult a gépek elhasználódásának két évvel való meghosszabbítására. A traktorosok azelőtt is védték, óvták a gépeket, de a komplex brigádba való tömörüléssel nőtt a felelősségérzet. 1964 hasonló időszakában a gépalkatész-felhaszná- lási költség 11 százalékos volt. Az idén 6,5 százalékos a baracsi kerületben.

Az anyagi érdekeltség elve

A komplex brigádok alakulása és versenyvállalása előtt sokoldalúan meghányták, vetették, hogy és mint legyen. A dolgozókat — érthető okokból — a kereset foglalkoztatta. Kezdetben attól féltek, hogy nem találják meg a számításukat és kevesebbet keresnek, mint az előző években. Most már látják, hogy jó munkaszervezéssel, el tudják érni a brigád számára meghatározott terveket, s ezután állapítják meg a díjazást is. Amennyiben a brigád teljesíti tervét, az idei évben az 1964. évi 17 000 forintos átlag- keresettel szemben 22 000 forint átlagkeresettel számolhatnak a sertéstenyésztő komplexbrigád- tagok.

Mit mond a brigádvezető ?

Jantner Ádám, a gépesítési komplex brigád vezetője a brigádtagok összefogásáról, s a közös érdekről beszél.

— Mi tagadás, kezdetben féltünk a vitától, de vitáink leginkább csak akkor vannak, ha arról van szó, hogyan lehetne jobban megszervezni a munkát. A másik, ami miatt aggódtunk, az időjárás viszontagsága. Most már nem aggódunk, mert ezen is túltettük magunkat. Kerestük, de meg is találtuk a megoldást. Egyik területen lehetett szántani, a másikon nem. Ezeket a kieső munkaórákat belső szervezéssel rendeztük. Március elseje, a brigád megalakulása óta, elvállaltuk, 15 vagon homok szállítását és 5 vagon trágya kihordását. A munkaszervezés az alapja, ahogy mondani szoktuk, annak, hogy mindenki egyformán húzzon.

A közös érdek rávezette a brigádtagokat arra is, hogy ahol tudnak, segítsenek egymáson. Újvári Lajosnak közbejött családi problémák miatt szabadnapra volt szüksége. A brigádon belül elintézték, hogy Újvári Lajos nyugodtan elintézhesse dolgát. A brigádtagok elvégezték helyette a munkát.

Hogyan segít a pártszervezet?

— Pártszervezetünk néhány évvel ezelőtt alakult, négy párttaggal — mondja Széles István, a pártszervezet titkára. Azóta 21 párttagunk van. Párttagjaink munkájukhoz szakmailag jól értő és munkájukat szerető emberek. Ezért van tekintélyük a párton* kívüliek előtt. Párttagjaink között szép számban vannak kormánykitüntetettek, miniszteri és főigazgatói elismerésben részesíMegkezdődött az építést * főidény

tettek. Nálunk a gyakorlatban érvényesül a párttagok példamutatása, s ez megkönnyíti a párt- szervezet politikai munkáját' Taggyűléseink élénkek, mozgal- \ masak. Bár gyakran és sokat1 foglalkozunk gazdasági kérdések-' kel, taggyűléseink nem vedlenek' át termelési értekezletté. Ugyanakkor arra is vigyázunk, hogy a termelési értekezleteken ne politikamentesen foglalkozzunk a gazdasági kérdésekkel. Azelőtt is, de különösen most, a komplex brigádok megalakulása óta, párt-! tag gazdasági vezetőink, magam és a pártvezetőség tagjai, sokat! vagyunk együtt a dolgozókkal. Meglátogatjuk őket a munkahe- j lyeken, a brigádszállásokon, s' együtt beszéljük meg dolgainkat. A megbeszélések sok hasznos tapasztalatot adnak a vezetőknek, s a dolgozóknak pedig sok segítséget. A dolgozók útmutatást kapnak a főagronómustól, a kerületvezetőtől, ugyanakkor véleményt is mondanak, s ezzel a fizikai munkát végzők, mint javaslattevők és tervezők is kiveszik részüket a termelésből. — mondotta Széles elvtárs.

*

A Kanacsi Állami Gazdasághoz tartozó kétezer holdas baracsi kerület nyolcvan dolgozót foglalkoztat. A nyolcvan dolgozó közül negyvenegy komplex brigádban dolgozik, s a brigádtagok közül minden második ember párttag. A komplex brigádba tömörült emberek úttörő munkára vállalkoztak, s önállóan gazdálkodnak a megadott tervvel, az anyagi és gépi eszközökkel. Nem várnak bíztatást, ha egy-egy munka elvégzéséről esik szó. Maguk kezdeményeznek, s a közös cél rávezeti a brigádtagokat arra, hogy többet és jobban dolgozzanak, s kölcsönösen segítsék egymást.

Több mint 70 000 dolgozóval, teljes erővel megkezdte a tavaszi—nyári építési főidényt az ÉM. építőipara. Jó alapot ad a további munkához, hogy rekord- eredményt értek el az első negyedéves terv teljesítésében. Évek óta először túlszárnyalták az első negyedéves előirányzatot. Mintegy 110 millió forint értékű munkával többet végeztek el, s így csaknem háromnapos előnyt szereztek.

A kedvező eredményeknek viszont az a szépséghibája, hogy a negyedéves lakásátadási előirányzatot nem teljesítették. A budapesti lakásépítők, valamint a borsodi, a szabolcsi és a szolnoki vállalat dolgozói ugyan több lakóházat adtak át a tervezettnél, de mégsem tudták pótolni azt a hiányt, amit elsősorban a Tolna megyeiek, továbbá a Komárom, Somogj • és Heves megyei vállalatok okoztak. Az ÉM. építőipar | végeredményben 1807 helyett ' 1660 lakást adott át az év első három hónapjában. Az adósság- ! ként visszamaradt 147 lakás befe- ; jező munkáit tehát a második negyedévben kell elvégezni. Ebben a három hónapban természetesen sokkal nagyobb a feladat, mint az első negyedévben, s majdnem háromszor annyi lakást, i vagyis 4 592 új otthont kell majd I átadni. Ezenkívül sok új épít- j mény vár az átadásra az ország > ipartelepein, városaiban és a balatoni üdülőhelyeken. A legjelen- ; tősebbek közül még áprilisban be kell fejezni a Balatonszéplaki Nemzetközi Újságíró Üdülő, a , veszprémi új irodaház és a Miskolci Drót Művek új szociális épületének munkálatait és a Zalaegerszegi Bárány Szálló bővítését Is.

Április 16-án fizetik a MÁV nyereségrészesedését

P. M. I

A MÁV Pécsi Igazgatóságától

kapott tájékoztatás szerint a vasutas dolgozók 1964. évi nyereségrészesedését — vagy mint a vasutasok nevezik, év végi üzemi jutalékát — pénteken, április 16-án kezdik kifizetni. Ez évben a kifizetésre kerülő összeg 14 millió 200 ezer forintot tesz ki, közel 3 millió forinttal többet, mint az előző évben, ily címen az igazgatóság dolgozói kézhez kaptak. Ugyanis 1964. évben az üzemi jutalékalap 12,6 nap, 3,6 nappal magasabb volt a múlt évi alapszorzónál.

A vasutas dolgozók elégedettek az idei üzemi jutalék nagyságával, mert úgy vélik, hogy az összegszerű emelkedés arányban áll azzal a munkatöbblettel, mely szükséges volt a múlt évi magasabb szállítási feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A kifizetésre kerülő részesedés minden egyes vasúti dolgozónál két évenként egy-egy százalékkal .emelkedik, tehát 10 éves szolgálati viszony esetében 5, 20 év esetében 10, stb százalékkal. A különösen jó munkát végzett dolgozók külön 20%-os kiemelésben részesülnek, ez az intézkedés mintegy 900 főt érint az igazgatóság területén.

Az egyes szolgálati helyek jó munkáját külön is „honorálják”, így Tolna megye területén a vezérigazgatói elismeréssel kitüntetett bátaszékt fűtőház, Cece, Fürgéd és Vajta állomások, valamint a Gazdasági Vasút dombóvári forgalmi és szertári főnökségének dolgozói 15 százalékkal megemelve kapjók kézhez nyereségrészesedésüket.

mniwi

................................................................................

M

egkezdik a technológiai szerelést — Újabb gyártmánnyal bővítik a választékot a Szekszárdi Mérőmíí szergyár bán

A második termelési tanácskozást tartották meg az elmúlt napokban a Szekszárdi Mérőműszergyárban. Ez bizony sokban különbözött az elsőtől, hiszen most már volt miről beszámolni Got- tesz Béla üzemvezetőnek, aki megelégedéssel állapította meg, hogy

az első negyedévi tervet minden részletében teljesítette a

fiatal üzem ugyancsak fiatal kollektívája.

Leszállították az előírt mennyiségű kilométeróra-vezetéket, autó- termosztátot, a tervezett mértékben növelték a félkésztermék- állományt. A fő figyelem azonban a következő negyedév feladataira irányult és a vitában kitűnt; A műszergyáriak nem akarnak adó. sak maradni a második negyedévben sem és mór előre látják, hol kell különösen ügyelni a munkára, a szervezésre, milyen akadályok jöhetnek közbe, amelyekkel már előre kell számolni elhárításukhoz.

Mert mégcsak ideiglenesen üzemel a gyár, mégcsak az irodaépületet, a kazánházat, a konyhát és a melléképületet adták át az építők, a hidegüzemi csarnoknál is csak az épület és villany-, víz-, gőzvezetékek, fűtőberendezések átadására került sor, de a termékeket már várják a felhasználók. Dömök Károly művezető arra figyelmeztet, hogy tűrési engedményre az egyes alkatrészeknél a legritkábban kerülhet sor, ezért mindenki ellenőrizze az általa kézbevett félkészterméknél, alkatrésznél a méreteket, mert ha már beledolgozott, nehéz megállapítani, ki a hibás a selejt keletkezésében. Többen az állásidő pontos adminisztrálására hívják fel a figyelmet, hogy az mindenkor megállapítható legyen, kit terhel a felelősség az állásidőért. Spisák János gépbeállító többek közt amiatt aggódik, hogy nem lesz-e túl magas a teljesítményplafon, nem kellene-e — a minőség érdekében — alacsonyabban megszabni a felső határt. Mások a folyamatos anyagellátást kérik.

Mi lesz új a második negyedévben?

Sok minden. Az immár hagyományos gyártmányokhoz, a kilométeróra-vezetékhez és a termosztáthoz egy harmadik „csatlakozik”.

Megkezdik az olajnyomásmérő gyártását. Ebből ezerötszázat kell leszállítani a negyedév végéig.

A negyedév folyamán kell megtenni az előkészületeket a hűtővízhőmérő gyártására. Május ele. jén bevezetik a teljesítménybérezést az esztergálycsoknál, maróknál, a kilométeróra-vezetékek szerelőinél és a termosztátszerelőknél. És ami talán mindezeknél bonyolultabb feladat: Hozzálátnak a hidegüzem technológiai szereléséhez.

— Magunk lépünk elő kivitelezőkké — mondja Magyari László elvtárs, a gyár igazgatója. — Az eredeti program szerint a technológiai szerelést a Gyár- és Gépszerelő Vállalat végezte volna el. Rájöttünk azonban, hogy jobb, ha magunk csináljuk. Külön gond lett volna a gyárszerelőknek iroda helyiségeket, elszállásolást biztosítani, de különben is jobb, ha a gyár szakemberei végzik ezt a munkát. A régiók, az újak és a leendő szakmunkások. így aztán nem kell idegen vállalattal vitázni a határidőkről, rajtunk múlik, hogy mikor kezdheti meg — most már véglegesen — a termelést a hidegüzem.

A szerelésbe besegítenek a gyár ipari tanulói is. A harmadévesek közül többen azonban már részt vesznek a gyártásban is, sőt itt, a „nagy” gyárban készíthetik el vizsgaremekeiket is.

Selmeczy Sándor elvtárssal, a gyár főmérnökével nézünk körül az üzemben. Itt-ott már a végleges helyükön állnak a gépek, sőt a szerelőszalagok is. Még csak éppen odarakták őket, a tulajdonképpeni szerelést még nem lehetett elkezdeni, pénzügyi okok miatt. Azonban mire az adminisztráció is „szentesíti” ezt a munkát, már bizonyos előnyre tesznek szert.

A KISZ-szervezet tagja! vállalták, hogy még társadalmi munkában is segítik, hogy mielőbb üzemkész legyen a gyárnak ez a része. Egyik-másik üzemrészben már kialakulóban van a végleges kép. Persze, ez — mint Selmeczy elvtárs mondja — sohasem lesz végleges. Ebben a korszerű gyárban minden vezeték, sőt maga a fűtő- berendezés is, a mennyezeten van. A gépek többsége rugalmas alátéten áll. Tehát, ha a technológiai folyamat gép-átcsoportosítást követel meg, egyszerűen odébbviszik a gépeket és az új helyen csatlakoztatják a kábeleket a mennyezeten futó vezetékhez.