Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-14 / 88. szám

1965. április 14. TOLNA MEGTEI NÉPÚJSÁG ÉLETE ÁRÁN •LABORATÓRIUMBAN A pletykások T áskálódok 1nagyon meg tudják keseríteni embertársaik életét. A gonosz szándékú, rossz­indulatú emberek e típusa alat- tomban, rágalmazó hírekkel igyekszik aláásni mások tekinté­lyét, s embertársaik becsületébe gázolnak. Másfél hónappal ez­előtt lapunkban cikk jelent meg egy nagyon elszomorító esetről, s e cikkünk folytatása a február 28-i számban megjelent Áskáló­dó című cikkünknek. Zombán, ebben a látszólag nyu­galmas, völgységi községben az áskálódok, pletykások rosszindu­latú híresztelése majdnem ember­áldozatot követelt. A pletykások elmentek a végső határig, telje­sen felbolygatták a község köz­véleményét, hangulatát. Kishíja, hogy P. L. körzeti védőnő, aki egy ideig erősnek látszott, s állta a sarat, már annyira elkeseredett, hogy a körülötte gyűrűző pletyka­hadjárat elől a halálba akart me­nekülni. Szerencsére kísérletét észrevették. Gyorsan kórházi ke­zelésben részesítették és az or­vostudomány megmentette életét. Életét az orvostudomány adta vissza, viszont életkedvét, mun­kakedvét annak a községnek, kö­zösségnek kellett visszaadnia, ahol élt, dolgozott. — Nem tudom mi történt ve­tem, idegeim teljesen felmondták a szolgálatot. Keserűségemben és talán egy kicsit meggondolatlan­ságomban is, nem gondoltam ar­ra, milyen bánatot okozok szü­leimnek, hozzátartozóimnak —- vall tettéről, amit maga is mély­ségesen megbánt. — Belátom, gyáva voltam. Aki még nem volt hasonló helyzetben annak a számára érthetetlen, ho­gyan keseredhet el ennyire az ember. Legjobban azért kesered­tem el, mert úgy éreztem, hiába­való volt eddigi munkám, ha azok. akiket legjobb barátaim­nak hittem, feltételezik rólam a n cskolódást, és csak ennyire ér­ié' dnek. — mesélte Illés Gáspár­ig, k, a községi tanács titkárának sírástól megcsukló hangon, ami­kor a kórházi kezelés után, fel­gyógyulva visszament Zombára, és munkára jelentkezett. — Most már nem lehet meg nem történtté tenni a dolgot — vigasztalta a tanácstitkár. — Ar­ra kérjük, végezze munkáját úgy, wiint eddig végezte: ügyszeretet­tel, becsülettel. Mást nem mond­hatok, mint annyit, hogy az eset megtörténte előtt sem hittünk a rágalmazóknak, akkor is, most is hiszünk magának, mint ahogy bí­zik magában a község lakosságá­nak többsége, jobbik fele. Pró­bálja elfelejteni a történteket, a csalódást, amit vélt barátai és rosszakarói okoztak. Nemrég ta­nácsülést tartottunk. Tanácstag­jaink egyhangúlag ítélték el a becsületébe gázoló pletykásokat, és maga mellé álltak. A kollektí­va erejére, bizalmára minden­kor számíthat. Segítünk abban, hogy a lelki válságon mielőbb túltegye magát, s élete ismét jó mederbe terelődjék. Azóta sok jó szót, bí* bízta­tást kapott P. L. a tanácstagoktól, új barátaitól, azoktól, akik bajában mellé álltak. A régebbi farizeus- kodó, szemforgató barátokkal *— akik csak színlelték a barátságot — megszakította a kapcsolatot. A védőnő elsősorban, a minden rosszat feledtető munkához me­nekült. A munka, a családlátoga­tás új helyzetében sem esik ne­hezére. Segítette a közösség ab­ban, hogy valóban magára talál­jon. A mamák kedvesek, figyel­mesek vele szemben, akár mun­kája végzése közben, akár az ut­cán találkoznak össze. Mintha csak ők is szövetségre léptek vol­na a tanáccsal abban, hogy védő­nőjük ismét úgy érezze magát a községben, mint tíz egynéhány évvel ezelőtt, amikor P. L. elő­ször ment végig a falu főutcáján, s az első csecsemőlátogatási kör­útját végezte. A világért sem bántanák meg kérdezősködéseik- kel, célzásaikkal. Amit a plety­kások, áskálódok, felelőtlen, rossz­indulatú híresztelésekkel elron­tottak, helyre teszi, rendbehozza a közösségi ember humanitása. Ha lassan is, tafáltmpgárLa és levonta a tanulságot. A zombai találgatok, pletykások is tanultak a szomorú esetből. Most már bé­kén hagyják P. L.-t. akit az ideg­összeroppanásig hajszoltak, s aki az élete árán akart bizonyítani. P. M. Az idei tervfeladatok nagy munkát rónak a Tolna megyei Építőipari Vállalatra Az átszervezés nehézségei las­sanként megoldódnak a Tolna megyei Építőipari Vállalatnál. Az átköltözést még nem teljes mértékben végezték el. de az irá­nyítás, a munka és az ellenőrzés már a rendes kerékvágásban ha­lad. Nem könnyű egy ilyen nagy vállalat átszervezése és ezzel egyidejűleg átköltözése, de a ve­zetőség aránylag könnyen meg­oldotta a felmerülő nehézségeket. Az akadályok ellenére a válla­latnak ebben az évben 190 mil­lió forint értékű építési és szere­lési, valamint 14 millió forintos ipari termelést kell elvégezni. Ezekhez a termelési feladatok­hoz a szükséges kivitelező léte­sítmények és a megfelelő mun­káslétszám már rendelkezésre áll és az anyagellátásban, a szüksé Hogyan térítik meg az árviz­es viharkárokat ? A tavaszi árvízkárok, viharos szelek sok kárt okozhatnak. Idő­szerű tehát, hogy az Állami Biz­tosítótól tájékoztatást kérjünk, milyen árvíz- és viharkárokat té­rít meg. A termelőszövetkezetek össze­vont vagyonbiztosítása alapján a biztosító az élővizek, — tehát folyók, patakok, tavak — kiára­dása folytán a közös gazdaságok vagyontárgyaiban, állatállomá­nyában, termésében keletkezett károk fele összegét téríti meg. A feltételek megállapításánál az Ál­lami Biztosítót az a cél vezette, hogy a termelőszövetkezetek is érdekeltek maradjanak az árvíz- védelmi intézkedések végrehaj­tásában. A kártérítés hozzájárul az elpusztult értékek pótlásához, szükség esetén az újravetéshez. Tavaly például országosan 22 millió. Tolna megyében 1,5 mil­lió forintot fizetett ki az Állami Biztosító, több szövetkezet egy­millió forinton felüli összeget kapott árvízkárai megtérítésére. A népgazdasági érdek, és egy­ben a termelőszövetkezeteké is —, hogy a belvízelvezető csator­nákat megépítsék, jó karban tartsák, s így a belvizek pusztí­tásainak elejét vegyék. Ezért a biztosító az ilyen károk megtéríté­sét nem vállalja. Ha a belvíz és ái-víz megkülönböztetése nehéz­ségbe ütközik, az illetékes Víz­ügyi Igazgatóság szakvéleménye a döntő. Magánszemélyek tulaj­donában lévő épületek, háztáji gazdaság árvízkáraira a biztosítás jelenleg még nem terjed ki, A termelőszövetkezetek vagyonbiz­tosítása és a lakosság biztosítása alapján azokat a viharkárokat té­rítik meg, amelyeket másodper­cenként 15 méter és ennél sebe­sebb szél okoz. A szél sebességét az Országos Meteorológiai Inté­zet állapítja meg. A biztosítás a lakó- és egyéb épületekben, berendezési és fel- szerelési tárgyakban, készletek­ben keletkezett viharkárok meg­térítésére terjed ki. Ezekre az Állami Biztosító a múlt évben 14 millió forintot fordított. Megté­ríti a biztosító a villámcsapások okozta tűzkárokat és a vihar ál­tal ledöntött tv-antennák kárát is, továbbá a háztartási biztosítás alapján az ajtó- és ablaküvege­ket. Villámcsapás folytán keletke­zett tűzkárokért a biztosító ta­valy országosan 4.5 milliót, üveg­károkért 9,5 millió forintot fize­tett ló. ges gépekben sem mutatkozik különösebb hiány. Mindez együt­tesen azt jelenti, hogy a vállalat éves termelési terve teljesíthető. Az elmúlt évben az egy főre eső termelési érték 130 ezer fo­rint volt, most azonban az idei terv 14 ezer forinttal magasabb. Ezt a megnövekedett feladatot csak úgy tudják végrehajtani, ha az előző évinél sokkal szervezet­tebb, odaadóbb és lelkiismerete­sebb munkát végeznek. Azonban nemcsak a termelékenységi terv- számok teljesítéséről kell beszél­ni, hanem a lakásátadási tervek időbeni elvégzéséről is. Ebben az évben 627 lakást kell átadnia az Építőipari Vállalatnak, amelyek különböző munkahelyeken, Szek- szárdon. Dombóváron, Pécsett, Komlón és Mohácson épülnek. A tervekben mindent részlete­sen feltüntettek. A munkálatok gyors befejezése érdekében tervbe vették, hogy nagyobb mértékben használják majd a gépi vakolást. Az összes munkálatok 45 száza­lékát végzik majd ilyen módszer­rel, de géppel végzik a földmun­kák 28,3, a parkettcsiszolás 93,3 és a meszelés 64,2 százalékát is. Ez év mennyiségi feladatait te­kintve a tervet csak úgy teljesít­hetik, ha a munkájukat koncent­ráltan, a munkaidő és a munka­erő maximális kihasználásával végzik. Nagy erőfeszítést jelent az épí­tők tervfeladatából a kormány által kiemelt 7,8 millió forint értékű és az MSZMP KB. által kiemelt 11,2 millió forintos érté­kű munka. A vállalatnak ebben az évben át kell adnia a Szek­szárdi Mechanikai Mérőműszer­gyárat. a Mohácsi Farostlemez- 1 gyár hármas üzemét, a 40 ezer férőhelyes bólyi tojóházat, a komlói gimnáziumot és kórházat. El kell kezdeni a bátai 40 ezer férőhelyes tojóház, a szekszárdi gimnázium, a dombóvári kórház és a mohácsi filmszínház építé- ' sét. Mindezen munkálatok elvégző- . séhez szervezettség, jó munka és j nagy munkafegyelem szükséges. Reméljük sem az idő, sem a terv 1 nem jelent majd akadályt. ( £ M. j J ^ ’ ‘ át—.. . .ái-j , . . _ __, A Tolna megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás I-es bakte­riológiáján Németh Lászlóné laborasszisztens bangaglutinációt, dr. Varga Józsefné vezető asszisztens pedig leoltásokat végez. Orbán Jánosné és Kocsis Sándom munkája a táptalaj-előkészítés; A kémiai laboratóriumban Farka Judit asszisztensnő gondos fi­gyelemmel végzi a víz kémiai vizsgálatát. ♦r^ttcj Mária íelvét^stí

Next

/
Oldalképek
Tartalom