Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

1965. március 26. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Egyenletes, tervszerű munka a szekszárdi üzemekben Az MSZMP Szekszárd Városi — a szocialista munkaverseny, irányítani, szervezni a munkát. Végrehajtó Bizottsága megvitatta mind az egyéni, mind a brigád- Nagyon fontos volna a tanácsi a megyeszekhely üzemeinek 1964. verseny fejlődött. 134 brigád iparban és a ktsz-eknél nagyobb ?nÍ.;^^níiaj.íj’",s mfShatározta az mintegy másfél ezer tagja vett lépést tenni a lakosság szolgál­1965-ös teendőket is. A mérleg- beszámolókból levont következ­tetések, a személyes tapasztala­tok alapján, alapos vita alakult ki, hisz a megyeszékhely üzemei­nek munkáját a múlt évben is részt a város üzemeiben szocia- tatási igényeinek kielégítése ér- lista brigádversenyben. Több ez- dekében. Arra kellene törekedni, ren egyénileg versenyeztek a termelési mutatók javításáért. — Idén két üzemben már a szocia­lista munka műhelye verseny is számos érdekes, tanulságos dolog elkezdődött. — A minisztériumi jellemezte. A város ipari üzemei- a helyi ipari vállalatoknál a sző­nek irányítása, ellenőrzése és se- eialista munkaverseny jól segí- gítése hatásos volt, ezt nemcsak tette a termelést. Úgy tapasztal­a terv teljesítése bizonyítja, ha- juk, hogy a szövetkezeti ipar- „ ..........„ Fe Fí FF*mutatókkal nem mér- bán nem fordítanak kellő gondot, intézkedéseket készítenek hető fejlődés is. Ilyen többek kö- különösen a szocialista zött, hogy a munkamorál jobb az verseny-mozgalomra. A brigád­pártbi­hogy a szolgáltatás gyors és jó minőségű legyen. Az exportra termelő üzemeknél, mint a Bőr­díszmű, Tejipari Vállalat, növel­ni kell a külföldre kerülő ter­mék mennyiségét, javítani mi­nőségét. A város gyorsabb előre­haladása érdekében az üzemek­ben műszaki fejlesztési terveket, Ezek párt- Ezek végrehajtását elsősorban a szervezetek ellenőrizzék. üzemekben, az inányítás hatáso- zottság legutóbb erre felhívta a következetes megvalósítása szük- sabb és a partalapszervezetek na- szövetkezeti vezetők figyelmét, gyobb gondot fordítanak a ter­a melőmunkára. A város ipari helyzetével kap­csolatos kérdésekkel felkerestük Frei László elvtársat, a pártbi­zottság ipari előadóját, aki vála­szolt kérdéseinkre: — Mi jellemezte a szekszárdi üzemek múlt évi munkáját? — Elsősorban talán arról kell szólnom, hogy a Központi Bizott­ság 1963. december 5-i határozata közrejátszottak, ezért lemara­dás volt tapasztalható. Jó dolog­nak tartjuk, hogy a pártszerve­alapján 1964. március 19-én meg­szabtuk a legfontosabb feladato­kat. Hangsúlyoztuk a vb-határo- zatban, hogy az exporttervek maradéktalan teljesítése, a ter­melékenység növelése, a gazdasá­gosság és a minőségi munka jel­lemezze az üzemek 1964. évi munkáját. Úgy értékeljük, hogy a határozatot megvalósították az üzemekben, néhány kisebb jelen­tőségű elmaradás azonban ta­pasztalható, de ez nem nyomja séges ahhoz, hogy városunk még jobban iparosodjék. A termelés folyamatos és tervszerű végre­hajtása biztosított a megyeszék­helyen. Az első két hónap ered­ményei is ezt bizonyítják: — Széles körű felszabadulási verseny folyik az üzemekben. Mi erről a pártbizottság véle­ménye? — A megyeszékhely üzemei­ben a felszabadulási verseny kö­zel 8 ezer dolgozót érint. Az év zetek keresik, kutatják a hibá- elején tartott termelési tanácsko- ból kivezető utat, meghatároz- zásokon határozták el a versenyt, — Hogyan segítették a párt- szervezetek az üzemek gazdál­kodását? — Mint mondottam, a párt- határozatot nem valósítottuk meg teljes egészében. Bár az alapszervezetek vezetőségei min­den segítséget megadtak a gaz­daságvezetésnek, objektív ténye­zők miatt, néhol szervezési hibák •• Otszáxnegyven diák a helikoni megyei döntőn Vasárnap, március 28-án, me­gyei ifjúsági, kulturális nap ke­retében rendezik meg Szekszár- don a Helikoni Ünnepségek me­gyei döntőjét. A vetélkedőn 10 is­kola 540 tanulója mutatja be több művészeti ágban érdekesnek ígér­kező produkcióját. Első ízben vesz részt a bemutatón az 505. számú iparitanuló-intézet KlSZ-szerveze- te, mivel eddig csak a gimnáziu­mi és technikumi tanulók indul­hattak a diáktalálkozón. Az egész napos műsort ünnepé­lyes megnyitó előzi meg a KISZÖV székházában, amelyen Tóth József, a KISZ megyei bizottságának első titkára méltatja a fiatalok elő­készületi munkáját, a Helikoni Ünnepségek jelentőségét. 10 órá­tól a versmondók lépnek szín­padra, ugyancsak a KISZÖV szek­szárdi székházának klubtermé­ben. Az irodalmi színpadok vetél­kedőjét a Fegyveres Testületek Klubjának színháztermében ren­dezik, az énekesek és hangszer­szólisták pedig a zeneiskolában mutatják be műsorukat. A városi művelődési házban az énekkarok és a népi tánccsoportok találkoz­nak. Délután 3 órakor ünnepélyes eredményhirdetésre kerül sor a szekszárdi zeneiskolában. A részt­vevők itt tudják meg, kik kapnak jogot arra, hogy Keszthelyre utaz­zanak és az idei Helikoni Ünnep­ségeken mérjék össze tudásukat a dunántúli középiskolák kulturo- saival. A megyei döntőn sikerrel szereplő legjobb csoportok és szó­listák arany-, ezüst-, bronzjel­vényt, oklevelet, a Felszabadulási Kulturális Szemle emlékplakett­jét és érmét kapják. Parkolóutcák Szekszárdon zák a feladatokat. Ilyen tevé­kenység volt például a Tanácsi Építőipari Vállalatnál, ahol a fluktuáció csökkentése érdeké­ben javasolt intézkedést a párt- szervezet. A Vasipari Vállalat esztergályos üzemében a párt- szervezet ahhoz nyújtott segít­_____séget, hogy 50—60 százalékos r á bélyegét a múlt évi terme- tervtel jesí lésről elmozduljanak, lésre, amelyet az is bizonyít, _ Milyen feladatok állnak hogy a bázisévhez viszonyított a múlt évi tapasztalatok termelésnövekedés 17,2 százaié- alapján az ipari üzemek előtt? kos. A város területén levő ipari _ a párt- és kormányhatáro- vállalatok éves termelési tervü- zatban bírált mennyiségi szem- ket nem teljesítették, _ s ennek a lélet felszámolásában eddig in­mutatónak az alakulását erősen kább elméleti értékű eredménye­befolyásolta, hogy a Tolna me- két értünk el. Tovább kell lép- pillanatnyi siker érdekében „ki gyei Mezőgazdasági Gépjavító nünk, a gyakorlatban is produ- rabolják” az üzemeket, alapos, Vállalat 29 millió forinttal maradt kálni valami kézzel foghatót, egyenletes munkát kérünk a ve- adós tervével; anyaghiány és más minden területen. Javítani kell zetőktől, dolgozóktól, s azt, hogy objektív okok miatt. A többi üze- a munkaszervezést. Ismeretes, jól készüljenek fel a jövő évi meket az egyenletes, tervszerű hogy a létszámgazdálkodást tervre, s teljesítsék az 1965. évi munka jellemezte. Szólni kell megszigorították. De a jóváha- előinányzatokat. olyan dolgokról is, mint a Bőr- gyott létszámmal megoldhatók az díszmű Vállalatnál tapasztalható idei feladatok, csak helyesen kell Pálkovács Jenő szerelékanyag-hiány. Például 16 ezer darab műbőr aktatáska zár hiányában nem készülhetett el. A város szövetkezeti iparának termelése 62 százalékkal haladta meg a múlt évit és 4 százalékkal a tervezett szintet. A nagyarányú növekedést néhány szövetkezeti amely egész éves. Negyedéven­ként záródik egy-egy verseny­szakasz és az értékelés is ekkor lesz. A januári, februári, de a márciusi előzetes adatok is azt bizonyítják, hogy a felszabadu­lási verseny segíti 1965. évi fel­adataink megoldását. El kell ér­ni azonban, hogy az üzemekben a versenyt rendszeresen értékel­jék. Az idei munka jellemzője lesz, hogy az üzemekben felkészülnek a harmadik ötéves tervünkre. A felszabadulási verseny egyik ré­sze: felkészülni az új ötéves tervre. Nem akarjuk, hogy a A jó idő beköszöntővel megnőtt a városban a gépkocsiforgalom, és a nyáron még inkább növe­kedni fog. A forgalommal együtt jelentkeznek a parkolási gondok is. Ezért a közlekedésrendészet, és a városi tanács kijelölte a parkí­rozásra alkalmas helyeket, utcá­kat. Parkírozásra jelölték ki az Arany János utcát, főleg az iroda­házhoz érkező gépkocsik részére, a megyei tanács és a pártbizottság közti téren a pártbizottság felöli oldalt — amelyet már eddig is használtak erre a célra. Ugyan­csak parkírozóhely lesz a Csoko­nai utca a gimnázium és a me­gyei tanács mögött, és a szálloda- építkezés befejezése után a Ga- ray tér szálloda felöli oldala. A most kialakított parkírozó­helyek mellé a városközpont ren­dezési tervének megfelelően újab­bakat jelölnek ki később az igé­nyeknek megfelelően. A parkolóhelyekkel kapcsolat­ban szólni kell a város közleke­déséről is. Átmeneti ideig nehe­zíti majd a forgalmat a Rákóczi utcában folyó útépítés, főleg a borkombinát és az újvárosi temp­lom között, ahol nem lehet mel- lékútra terelni a forgalmat. Ezen a szakaszon félszélességben kell lebonyolítani. A többi szakaszon már el lehet terelni, egyfelől a Kossuth Lajos utcába, a másik oldalon a tavaly kiépített Mészá­ros Lázár, Zrínyi, Kapisztrán ut­cákba. Az átmeneti közlekedési nehéz­ség fokozott figyelmet követel majd a gépjárművezetőktől, á sza­bályok még szigorúbb betartását, hogy elkerülhessék a balesetet. ipar „megyésítése” eredményez­te. A város ipara, exporttervét 12,9 százalékkal túlteljesítette. Ehhez azt hiszem különösebb kommentár nem is szükséges. — Milyen volt az üzemek anyagellátása? — Elsősorban az építő vállala­toknál volt tapasztalható tégla-, betonacél-, pala- és más szere­lékhiány. Másutt nem tapasztal­tunk ilyet, legsúlyosabb talán a Gépjavítónál volt, hisz itt az anyagkészlet mintegy 20 száza­lékkal a tervezett alá csökkent. — Hogyan alakult a terme­lés költsége? — A vállalatok nagy része a tervezett költségeken belül állí­totta elő termékeit. A Tejipari Vállalatnál az ismert nehézsé­gek ellenére, fél százalékos csök­kentést értek el. Ezt nagyon fon­tos hangsúlyozni. Az eredményes munkát bizonyítja az is, hogy a vállalatok nyereségrészesedést fi­zethetnek. — Tudna Frei elvtárs nyere­ségrészesedést fizető vállalato­kat felsorolni? — A minisztériumi iparból említsük meg a DÉDÁSZ-t, ahol nyolc napot fizetnek. A tanácsi iparon belül a nyomda 18, a sü­tőipar nyolc, a Faipari Vállalat három napot fizet. Jelentős a ktsz-ek osztaléka is, hisz 12-től 19 napi bérnek megfelelő osztalé­kot adnak a dolgozóknak. — A szocialista munkaver­seny hogyan segítette a válla­latok termeléséi? Az asszony példát mutat A háziasszonyt nagy munkában találtuk, éppen mosott. Az asztalon kerek házikenyér, s egy megkezdett sonka. Nemrégen még falatoz- gattak belőle. Kockáné nagy restellkedve tüntet­te el a késői reggeli maradványát. — Nemrég ment el a férjem — mondta men­tegetőzve. Csak éppen hazaszaladt enni, s máris rohant vissza. Megkezdődött a tsz-ben a vetés. Úgy mondta, a férjem, s ez bizony kicsit szo­katlanul hangzott egy falusi asszony szájából. A falusi asszonyok, ha a családfőről esik szó ál­talában az urukat és nem a férjüket emlegetik. „Nincs itthon az uram... majd megmondom az uramnak”, — halljuk gyakorta mert az asszo­nyok ezzel is azt hangsúlyozzák ki, hogy a csa­ládfő, a férfi, a ház ura. Kocka Jánosné a felszabadulás óta egyen­rangú élettársa férjének. — Nálunk a családban bármiről is legyen szó, férjemmel közösen határozzuk el. hogy mint legyen. A pártba való belépésünk is egyszerre történt 1945. augusztusában. Kockáné alig volt 16 éves, amikor 20 évvel ezelőtt Bátán tagja lett a pártnak. — Senki sem agitált bennünket. Magunktól mentünk az akkori párttitkárhoz Csankó József­hez, s kértük, hogy vegyenek fel tagnak ben­nünket. Emlékszem a párttitkár mekkorát nézett, amikor egy családból négyen jelentkeztünk: apám, bátyám, férjem és jómagam. Kocka Jánosáénak sokat kellett magára vál­lalni a megélhetésért és az otthoni gondokból azért, hogy férje tanulhasson és idejének na­gyobb részét a mozgalomnak adhassa. Emiatt a családban soha nem érte a férjet szemrehányás. Kockáné maga nem képezhette magát azon túl, hogy egy-egy szemináriumon részt vett. A 20 év alatt öt gyereket nevelt fel, s emiatt nem mehe­tett, pedig szeretett volna. Erről így beszéli Űj darabbal érkezik a megyébe a Déryné Színház Az Állami Déryné Színház sok a falvak közönsége, a színház ba- jelentős sikert könyvelt el már rátai igaz érdekIődéssel várják a az évek során Tolna megyében tórsulat egy-egy újabb produkció­ját. Érdekesnek és figyelemre méltónak ígérkezik a színház leg­újabb, műsorra tűzött darabja, Sz. Aljosin: Döntő pillanatok cí­mű 3 felvonásos színműve. A szerző így fogalmazott: Van­nak az életben döntő pillanatok, amikor egy csapásra megváltozik körülöttünk a világ! Vannak, akik mellénk állnak, vannak, akik el­hagynak. Ezekről a döntő pillana­tokról szól a darab. Természete­sen nem hiányzik belőle az ér­zelmi konfliktus, s ezt a feleség­től megcsalt tanár példázza. Az író viszont életveszélyes műtét előtt áll. Szerelmét igyekszik el­riasztani magától. S miközben el­ső házasságából származó fiának diktálja gazdag élettapasztalatait, végig az a kérdés: kibír-e egy életveszélyes műtétet az a szere­lem, amelyik a már-már elriasz­tott kedveshez fűzi. Életek, sor­sok, jellemek, döntő pillanatok kavarodnak a mai életet ábrá­zoló modem színpadi alkotásban. A színház ma kezdi turnéját Bonyhádon, a járási művelődési ház színháztermében. Ezt köve­tően 27-én Nak, 28-án Gyönk, 29- én és 30-án pedig a szekszárdi közönség találkozik az író alkot­ta típusokat életre keltő színé­szekkel, többek között Bodó Györggyel, Fenyvesi Balázs Já- szai-díjassal, Sallay Kornélia Já- szai-cüjassal, s másokkal. — Ha már magam nem mehettem, a gyere­kek miatt, gondoltam, menjen a férjem, s dol­gozzék helyettem is. Kocka János nevével nem először találko­zunk. Ismerik Bátaszéken, Dombóvárott és Mu- csiban. A Kocka házaspárnak a 20 év alatt több otthona volt. Amikor megalakult Bátaszéken az első tsz, a pártszervezet titkára volt. Utána Dombóvárra kerültek, ahol Kocka elvtárs né­hány évig a dombóvári tsz-nek volt elnöke. Két éven keresztül Mucsiban elnökösködött, s két évvel ezelőtt visszaköltözött Bátára, oda ahon­nét elindultak. — A 20 év alatt többször vállalt a férjem népszerűtlen feladatot. A mostani beosztása a tsz-ben gépesítési brigádvezető, nem könnyű munka. Kezdetben féltettem, hogy kellemetlen­sége lesz, ahogy volt is néhányszor az elmúlt évek alatt, de ő megmagyarázta; ki vállalja a munka nehezét, ha nem mi a párttagok, s ma­gyarázatát elfogadtam. Eddig még nincs baj, remélem a jövőben sem lesz. A Kocka-család munkavállalás szempontjá­ból az „erős” családok közé tartozik a bátai No­vember 7 Tsz-ben. A legidősebb fiú. János tsz- tag. Nemrég megnősült, azóta magának dolgo­zik. István a következő Kocka. Most ugyan a katonaidejét tölti, de míg be nem vonult, trak­toron dolgozott. Sándor a fiatalabb fiú, a nö­vénytermesztésben dolgozik, és a munka mellett a kihelyezett mezőgazdasági technikum első éves tanulója. A két kicsi általános iskolás. De a családi gondok mellett az asszony, Kocka Já­nosné is dolgozik a tsz-ben. Bátán az idén csa­ládi művelésre osztották ki a területet. A szor­galmas Kockáné megtette a maga vállalását. Há­rom hold kukorica mellé 1100 öl kendert, 1100 ön napraforgót, 900 öl cukorrépát és 500 öl bur­gonya terület megművelésére vállalkozott. Mint párttag ebben is példát mutat. P, M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom