Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-03 / 52. szám
U. • i. X TOLNA MEGYEI1 AWÄO PROLETÁRJAI, ECYESULJETQt NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T Elveszett három 2.-3. o. A aaki kettesfogat 17] 3. o.-•t A „Szerencse‘ tárgysorsjáték nyereményjegyzéke XV. évfolyam, 52. szám. ÄRA: 60 FILLÉR 5« o. Szerda, 1965. február 3. j IB ■ r f . pl II I „Lipcsei részvételünkkel hozzá akarunk járulni a különböző világtájak népei közötti megértés erősödéséhez" Apró Antal nyilatkozata Egyenlő a sáskajárással Az izményi határban tavaly könnybelábadt a gazdák szeme, amikor látták azt a hihetetlen pusztítást, amit a mezei pocok végbevitt. Még a legöregebb ember sem emlékezett ehhez fogható pusztításra. Ha a letört kukoricát a földeken rakásokba hagyták, két nap múlva nem maradt más a rakás helyén, csak a csutka. A tagok megfigyelték, hogy az egér szinte módszeresén teszi tönkre a napraforgót is. A dombóvári járás némelyik községében, Dal- mand környékén is voltak olyan területek, ahol a beérett gabona 70—80 százaléka lett az egér martaléka. Tavaly az egyik Baranya megyei országgyűlési képviselő ebben az ügyben még a képviselőházban is interpellált. A károkról szólva 10 milliókról beszélt és a földművelésügyi miniszter segítségét kérte. Tolna megye mezőgazdaságát is oly mértékben sújtotta a pocokinvázió, hogy a pusztítás egyes körzetekben megfelel a rettegett sáskajárásnak. Több közös gazdaság, mint az izményi Is, 100 ezer forintokban érzi a kiesést, A védekezés folyt ugyan már tavaly is, de sok eredménnyel nem járt. Ennek egyik leglényegesebb oka az, hogy a védekezés nem volt társadalmi méretű és nem volt mindent átfogó. Éppen ezért indokolt és szükséges 1965-ben az egész megyére, valamennyi mezőgazdasági üzemre és mindegyik község határára kiterjeszteni. Ennek megfelelően a falvakban mindenki számára kötelező a védekezésben való részvétel. A meghatározott napokon ugyanúgy kirendelhető a lakosság, mint ahogyan kirendelhető árvizve- szély esetén. A hatásos védekezést, a mérhetetlen károk megelőzését a közügy rangjára kellett emelni. Másként nem megy. A józanul gondolkodó emberek ezt feltétlenül belátják. Azt is, hogy várakozási idő nincs, az e téren kiadott utasításokat és rendelkezéseket nyomban és maradéktalanul végre kell hajtani. A megyei szervek a szükséges intézkedéseket megtették; gondoskodtak a védekező szerekről, a szakemberek közreműködésével megállapították a fertőzés mértékét, és ennek megfelelően megszabták, hol mit kell tenni. A konkrét munka viszont a falvak lakóira vár. A mezőgazdasági üzemek kivétel nélkül számíthatnak a tömegszervezetek és a társadalmi szervek maradéktalan közreműködésére, segítségére. Vegyék ezt igénybe! a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága már nyilvánosságra is hozta a fiatalokhoz intézett felhívását- Ebben egyebek között arra szólítja fel a KISZ-szervezeteket, hogy alakítsanak ifjúsági brigádokat, szervezzenek társadalmi munkaakciókat a mezei pockok irtására. Hasonló megmozdulásra lehet számítani a többi tömegszervezet, valamint társadalmi szervezet részéről. A KISZ felhívása drámai hangú de nincs benne semmi túlzás. Az őszi vetéseken már károkat okozott a mezei pocok. A védekezés tehát máris időszerű, és az arra illetékes községi szervek habozás nélkül érvényesítsék azokat a kötelező intézkedéseket, amelyeket a védekezés érdekében meg kell tenni. A sokmilliós károk 1965- ben ne ismétlődjenek meg és ennek kizárólag társadalmi védekezéssel lehet elejét venni. Lipcse. Apró Antal az alábbi nyilatkozatot adta Pinczési Pálnak, az MTI Lipcsébe küldött tudósítójának: — Magyarország részvétele a lipcsei vásáron immár hagyományosnak tekinthető. A lipcsei tavaszi és őszi vásár évente lehetőséget ad számunkra, hogy széles nemzetközi közönség előtt bemutathassuk a magyar ipar legújabb termékeit. — Örömmel üdvözöljük azt a lehetőséget, hogy hazánk az eddigi gyakorlattól eltérően az idén már szakcsarnokokban mutathatja be exportra kínált árucikkeit. A szakosított részvétel minden bizonnyal módot ad mind az üzleti vonatkozású tárgyalások egyszerűbbé tételére, mind a különböző országok szakemberei között kibontakozó műszaki tapasztalat- csere megkönnyítésére, valamint az egészséges versenyszellem- továbbfejlesztésére. — Magyarország most Lipcsében 21 szakcsoportban mutatja be áruit. A tavaszi vásár jellegének megfelelően mi is főleg nehézipari, gépipari termékeinkből hoztuk el azokat, amelyekkel vagy Szombaton a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz-nél és a Tolnai Épületkarbantartó Ktsz-nél tartották meg a mérlegzáró közgyűlést, hétfőn a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz tagsága vitatta meg a közgyűlésen az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit, hibáit és az ez évi tennivalókat. A hónap végéig csaknem minden nap ra jut egy közgyűlés, az utolsó március 27-én lesz, a Tamási Építőipari Ktsz-é. — Milyen eredménnyel zárták a megye kisipari szövetkezetei az 1964-es gazdasági évet? — érdeklődünk Hiesz Miklósnál, a. KISZÖV pénzügyi osztályvezetőjénél. — Elmondhatjuk, hogy általában jól gazdálkodtak a megye kisipari szövetkezetei az elmúlt esztendőben. A teljes termelési érték 15,6 százalékkal haladta meg az előző évit és 4,5 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Számos mutató tekintetében kedvező a helyzet, például a méretes tevékenység tervét 32 százalékkal teljesítették túl a ktsz-ek, az előző évhez képest itt 45,7 százalékos az emelkedés. A javítás-szoit már eddig is részt vettünk a nemzetközi kereskedelemben, vagy amelyeket, ezúttal ajánlunk exportra. E termékeinkkel — a vásár lehetőségeivel is élve —, be akarjuk mutatni iparunk, népgazdaságunk fejlődésének irányát. — Részvételünkkel mi is hozzá kívánunk járulni a különböző világtájak népeinek, kereskedőinek 1965. évi tavaszi lipcsei találkozója sikeréhez, a népek közötti megértés erősödéséhez. — A Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország közötti árucsereforgalmat — mint ismeretes — megállapodás szabályozza. A forgalom volumenének növekedésére jellemző, hogy az 1950-ben 30 millió rubel körül volt, az ezt követő öt éven belül viszont háromszorosára nőtt, a mút év végére pedig az 1955-ös forgalom megkétszereződött. Tavaly az év végén aláírtuk azt a jegyzőkönyvet, amely országaink között szabályozza az ez évben érvényes árucsereforgalmat. Az előirányzott forgalom, körülbelül nyolc százalékkal több, mint tavaly volt. — Az NDK hazánk kereskedelmi partnerei között az árucsere volumenét tekintve a harmadik, gáltatás 22,5 százalékkal, a személyes szolgáltatás (fényképész, fodrász) 13,1 százalékkal haladta meg az előző évit. Csak az építőipari tervnél van lemaradás, itt csak 96,5 százalékos a teljesítés. A lakossági építés tervét sikerült teljesíteni, a közületit viszont nem — Hogyan alakult a .nyereség a szövetkezeteknél? — A magasabb termelési érték már önmagában is azt eredményezi, hogy több lesz a nyereség. Azonban az elmúlt évben a nyereség nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés, ez mutatja a gazdálkodás színvonalának javulását. Közel hárommillió forinttal magasabb a nyereség a tavalyinál, azt közel egyötödével haladja meg. Sajnos, van két veszteséges szövetkezetünk a Paksi Járási Építőipari Ktsz és a Szekszárdi Építőipari Ktsz. ez rontja az össz- eredményt. így a huszonnyolc szövetkezetből huszonhatnál fizetnek nyereségrészesedést. Átlagosan három heti fizetésnek felel meg a nyereségrészesedés, a legmagasabb a Bát-szé'ű Vegyesipari Ktsz-nél, ahol minden múlt évMagyarország pedig az NDK külkereskedelmében a negyedik helyen áll. — Az NDK népgazdaságának jellegéből adódik, hogy a baráti német állam Magyarországra irányuló kivitelének legnagyobb volumenű árucsoportját a gépek és gépi felszerelések alkotják. Magyarország kivitelében ugyancsak a gépipari termékek alkotják a leggyorsabban fejlődő árucsoportot. Ezenkívül a magyar kivitel egy része — a két ország gazdasági struktúrájának megfelelően — mezőgazdasági termék és élelmiszer. — Országaink külkereskedelmi szempontjainak egészséges egyezr Tegnap, március 2-án Szek- szárdon a városi tanács épületében értekezleteit tartottak a megye mezőgazdasági vezetőinek részvételével. A tanácskozáson megjelent Horváth József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Szűcs Lajos, a megyei tanács vb mezőigazdasági osztályvezetője, a járási tanácselnökök, a járási tanácsok mezőgazdasági osztály vezetőd, a járási pártbizottságok képviselői, valamint a tö- megszervezetek a felvásárlással foglalkozó vállalatok képviselői. ben kifizetett forint munkabér után 11,6 fillért kapnak a dolgozók, ez mintegy hatheti fizetésnek felel meg. Hasonlóan jó eredményt ért el a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz, amely főleg exporttermelést végez. Itt a kifizetett évi munkabér tizenegy százalékát kapják nyereségrészesedésként a dolgozók. A „rangsorban” az utolsó a Pincehelyi Vegyesipari Ktsz, ahol másfél napi bérnek felel meg a kifizetésre kerülő összeg, előtte a Si- montornyai Vegyesipari Ktsz áll, ahol ez nyolc-kilenc napi munkabért tesz ki. A többinél — természetesen a veszteséges paksi és szekszárdi szövetkezetét kivéve — legalább kétheti fizetés jut a tizenharmadik havi borítékba. Mint a továbbiakból megtudtuk, a szövetkezetek az idei eredményből 4,3 millió forinttal növelték közös vagyonukat és egymlllió-egyszázezer forintot fordítottak a különleges alapokra. Nyereségrészesedésre ugyancsak 4,3 millió forintot fizetnek ki, hatszázezer forinttal többet, mint egy évvel ezelőtt. tetése, a KGST-n belüli munka- megosztásból adódó lehetőségek megfelelő felmérése módot ad országaink érdekeit szolgáló, még szorosabb gazdasági együttműködésre. Az NDK és Magyarország közötti gazdasági együttműködés egyébként sokoldalúnak mondható. Az NDK rendszeresen részt vesz például a minden év májusában megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásáron is. — Bizonyosak vagyunk benne, hogy a már említett különböző területeken meglévő és mélyülő együttműködés erősíti mindkét nép szocializmust építő munkáját, s ezt támasztja alá ez a mostani lipcsei kiállítás is. Ez a tanácskozás mintegy hivatalos „beindítása” volt a tavaszi mezőgazdasági munkáknak, az idei termelési tervek teljesítésének. Szűcs Lajos elvtárs, ezzel kapcsolatban tartott előadást. Részletesen foglalkozott a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tennivalókkal és főként arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági üzemekben mindenképpen meg kell teremteni az idei tervek teljesítésének előfeltételeit. Foglalkozott azzal, hogy e téren milyen tennivalók várnait a járási irányító szervekre, valamint a megyei szervek dolgozóira. A mezőgazdasági osztály vezetője külön napirendi pontként foglalkozott a mezei pocok kártétel felszámolásával összefüggő növényvédelmi feladatokkal. A tanácskozáson felszólalt Horváth József elvtárs is, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. A beszámolókat vita követte, ennek során valamennyi járás képviselője véleményt nyilvánított. A KGST közlekedési állandó bizottságának ülése A KGST közlekedési állandó bizottsága Varsóban február 24- től 27-ig megtartotta ülésszakát, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Ezenkívül megfigyelőkkel képviseltette magát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kubai Köztársaság. Az ülésszakon intézkedéseket hagytak jóvá a közlekedésfejlesztési tervek koordinálására az 1966-tól 1970-ig terjedő időszaltra, majd megvitattak egyes gazdasági és tudományos műszaki együttműködési kérdéseket. Ezenkívül jóváhagyták az állandó bizottság múlt évi tevékenységéről szóló jelentést, s kidolgozták a folyó évi munka* tervet, Részvétnyilvánitás az osztrák nagykövetségen Dr. Adolf Schärf, az Osztrák Károly az Elnöki Tanács titkára, Köztársaság elnökének elhunyta Péter János külügyminiszter és alkalmából az Elnöki Tanács és a Bíró József külkereskedelmi mi- kormány nevében kedden az oszt- niszter részvétét fejezte ki Dr. rák nagykövetségen Fock Jenő Simon Koller rendkívüli és meg- miniszterelnök-helyettes, Kiss hatalmazott nagykövetnek. Egyhatodával nőtt a termeiés — hárommillió forinttal több nyereség Mérlegzáró közgyűlések a kisipari szövetkezetekben Mezőgazdasági vezetők tanácskozása Szekszárdon
