Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-10 / 58. szám
T3G5. március 10. TOLNA MEGYEI NRPÜJSAO s „Dínomdánom” Szentgálon A szentgál-pusztai Jóbarátság Tsz kezdettől fogva a megye jobb közös gazdaságaihoz tartozott, és most, az 1964-es esztendőben olyan eredményt ért el, hogy az egyik brigádvezető azt mondja: „Nálunk mindenki elégedett”. Hozzátette még: „Hogyne lennének elégedettek az emberek, mikor hetenként háromszor dínomdánom van a szövetkezetben”. A kifejezés tulajdonképpen túlzás, mert nem hét országra szóló lakomákat tartanak Szentgál- pusztán, a közös vagyon terhére, hanem rendszeres borkiosztásról van szó, amivel persze együtt jár néha egy kis mulatás is. Hogy a témánál maradjunk, tudni kell: a pusztának szőlője is van, meg vincellérje, akit megbíztak ennek a kedves szertartásnak az intézésével. Hintősi János 63 éves tsz-tag a vincellér, közgyűlés szavazta meg a funkcióját, mert ért a szőlőhöz és a borhoz. Természetesen nem egyedül műveli a szőlőt, viszont a borkiosztás joga az övé. Ezt is a közgyűlés akarta így. Ha kiosztanák egyben a borjárandóságot, sokkal hamarabb elfogyna, így viszont kitart újig, ráadásul hetenként háromszor lehetőség kínálkozik a „dínomdánomra”. Hozzátették a szövetkezeti emberek: „Mindig csak munka után történik az italosztás, kizárólag munka befejezése után”. Ilyenkor már üresek voltak a sőrék Pedig mentegetőzésre nincs szükségük a szentgáli tsz-tagok- nak, szorgalom tekintetében. Egész évi jövedelmük, a munka és a gazdálkodás eredménye azt mutatja. hogy a Jóbarátság Tsz-ben tottuk a jószágnak a takarmányt”. Az eredményeket három számadattal lehet legjobban kifejezni. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos évi kereset 26 333 forint, az egy családra jutó évi kereset átlagosan 33 197 forint, és Fülöp János sertésgondozó havi keresete 2620 forint volt az elmúlt esztendőben. Lehet ugyan, hogy Fülöp János nem a legnagyobb jövedelmű tsz- tag Szentgálon, csak példaként említem a nevét. Természetesen van még egy számadat, ami feltétlenül hozzátartozik a szövetkezet gazdálkodásának jellemzéséhez: 3836 forint az egy szántóegységre jutó bruttó termelési érték. Akik ismerik megyénk szövetkezeteinek zárszámadási eredményeit, tudják, hogy ez milyen nagy szám. II szénagyüjtésnél az irodaiak ott voltak A főkönyvelőtől, Fülöp Istvántól és Varga János bérelszámolótól próbáltam megtudni a jó eredmény okait. Megemlítették, hogy jó a puszta földje, és a szentgáli határt legtöbbször elkerüli a jég (lepotyog a szekszárdi szőlők fölött), aztán végül eljutottunk a beszélgetésben odáig, hogy á pusztán összetartóak az emberek. Azelőtt is itt éltek, a régi világban, kivéve persze azokat, akik a felszabadulás utón születtek. Az összefogásra a szénagyűjtést hozták fel példának. Szénagyűjtéskor mindenki kimegy, sőt kiszalad a rétre, hogy mentse a takarmányt az esőtől. Az irodában dolgozó emberek is mennek gyűjteni. Végül teljesen kibontakozik a kép a gazdálkodásról. Valóban gazdálkodtak a Jóbarátság Tszval, vagy zöld lucernával. A másik lényeges oka a jó eredmények elérésének, hogy tökéletesítették a premizálást. Olyan feltételeket jelöltek meg, amelyek valóban ösztönözték a tagságot a minőségi munkára is, nemcsak a munka elvégzésére. Legjobb példa talán a tehenészek esete. Egy év alatt 1525 hektoliterről 160tT hektoliterre növekedett a közös tehenészet tejhozama, és egy tehén tejtermelése átlagosan 2933 literről 3088 literre. A jobb takarmányozás is hozzájárult természetesen a tej hozam növekedéséhez, de legalább ennyire az, hogy 1964-ben már külön fejt minden tehenész, nem öntötték egybe a tejet. Tehát külön premizáltak minden állatgondozót, és a tehenészek kifejték az „utolsó cseppet” is. Érdemes megemlíteni, mennyit javult az állattenyésztésben az önköltségcsökkentés. A tej előállítási költsége 1963-ban 3,14 forint volt, 1964-ben pedig 2,73 forint. A marhahús előállítási költsége 18,04 forintról 16,49 forintra csökkent, a sertéshúsé pedig egészen nagyszerű eredménynyel 15,68-ról 10,26 forintra. A tervtárgyalás még nem történt meg, de tudják Szentgál- pusztán, mit akarnak másképpen, mint 1964-ben. Még mindig lehet javítani a premizálást, ezért olyan módszert dolgoztak ki, amely megszünteti a terményből való részesedés aránytalanságait. Mivel jó volt a kukoricatermés, megtörtént, hogy a növénytermesztésmindent megtesznek a közös érdekében. Mielőtt néhány adattal elemeznénk Szentgál-puszta 1964- es esztendejét, idézzük Németh István állattenyésztési brigádvezető véleményét: „Ez a legjobb évem, mert volt elég takarmányunk. Nem kaptam annyi prémiumot, mint 1963-ban, mégis jobb ez az esztendő. Végre úgy gazdálkodtunk az állattenyésztésben, ahogyan kell. Máskor már üresek voltak ilyenkor a górék, átfújt rajtuk a szél, de tavaly és most biztosiben. Úgy számolták, hpgy az időjárás mostohaságá ne okozzon csalódást senkinek. Mivel a kenyérgabona terméshozama, kevesebb lett a tervezettnél, százzal több sertést hizlaltak meg, mint amennyit eredetileg szándékoztak. Az állattenyésztési brigádvezető jól emlékszik rá, hogy még aratás előtt megkapta az utasítást, a vezetőség határozata alapján: 100 süldőt hízóba kell fogni. Süldő volt, a takarmányt meg kiegészítették lucernadaróMunkcmgyi kérdésekre válaszolunk A Szekszárdi Nyomda, a Tolnai Selyemfonógyár, és. a MÁV dombóvári állomás egy-egy dolgozója fordult kérdéssel hozzánk. A három kérdés azonos: az új rendszabályok módosították-e a jubileumi jutalomra való jogosultságot. A kérdésre két példával válaszolunk. Jubileumi jutalomra való jogosultság 1. A dolgozó az Mt V. 30/c paragrafusának szabályai alapján kérheti munkaviszonyának beszámítását. Ez a beszámítás nemcsak a fizetett szabadság tekintetében jár előnyökkel, hanem a jubileumi jutalom tekintetében történő hatása is jelentkezik. Például: egy dolgozó első ízben 1940. január 10. napján lépett munkaviszonyba. Ez a munka- viszony 1946. május 18-án megszűnt. Május 19-én a dolgozó belépett jelenlegi munkahelyére. A dolgozó kéri a folyamatos munka- viszonya Mt. V. 30/c paragrafusa alapján történő beszámítását, a 25 éves jubileumi jutalomra a beszámítással együtt eltöltött idő alapján 1965. január 10. napjával jogosult. Ez a dolgozó a korábbi Mt. V. 93. paragrafusa szabályai szerint 1965. május 18-án még csak 19 év folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. A beszámítás alapján pedig már ez év január 8-án rendelkezik 25 éves folyamatos munkaviszony- nyal, amely alapja a jubileumi jutalom kifizetésének. 2. Az Mt. V. korábbá, 93 paragrafusának szabályai szerint az 1965. január 1. napján beszámított folyamatos munkaviszony a jubileumi jutalom tekintetében továbbra is folyamatos marad. Ha ez a folyamatosság megszakad, akkor ezt a dolgozó csak újabb két. illetve háromévi folyamatos munkaviszonnyal nyerheti vissza. Például: egy dolgozó 1940. április elsején lépett először munkaviszonyba. A vállalat e munkaviszonyt átszervezés címén 1954. április 15-re felmondta. A dolgozó május 1-re új munkahelyén belépett, ahonnan 1955. december 15-tel áthelyezik egy új munkahelyre. Ez a dolgozó 1965. április 15-én jogosultságot nyer jubileumi jutalomra, mivel munkaviszonya folyamatossága mindvégig megmaradt. A munkaviszony kezdő időpontja azért tolódott el, mert a dolgozó 1954. évben 15 napot nem töltött munkaviszonyban. Ha ez a dolgozó munkaviszonyát megszüntetné, és munkakönyvébe a „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzés kerül, akkor elveszíti a jubileumi jogosultságát. Természetesen az előbb említett munkaviszony megszüntetés akkor érintené az illető dolgozót, ha munkaviszonyát 1965. április 15-e előtt, például február 20-án szüntetné meg. ben dolgozó tag csaknem, tizenöt mázsával több kukoricát kapott, mint a más 'munkában dolgozó tagok. Veszekedés nem- , volt emiatt, de azt szeretnék a Jóbarátság Tsz-ben, ha valóban mindenki jó barátságban élne mindenkivel. Már most számolnak azzal, hogy a kalászosok nem adják meg a kívánt mennyiséget, mivel jelenleg igen gyengék, ezért ismét a sertéshizlalás növelésével akarják biztosítani, hogy ne legyen jövedelemkiesés. Tavaly 400 hízott sertést adtak el, ebben az évben •pedig 440-et akarnak értékesíteni. Természetesen nagy gondot fordítottak a szentgáli tsz-tagok a búzavetés erősítésére is, időben fejtrágyázták és nem kézzel, mint 1964-ben, hanem géppel. A lucernát nagyrészt kiirtották a mezei pockok, ezért gondoskodik a szövetkezet az értékes takarmánynövény pótlásáról. Sokat várnak a teljes gépesítéstől is. Úgy számítják, csaknem százezer forinttal kevesebbet kell fizetni a gépállomásnak, mint az előző évben. Traktorosuk van elég, annyi, hogy kettős műszakban tudják üzemeltetni a traktorokat. Például Hegedűs József kocsis volt, de végzett traktoros, és most gépre üj. Az egyik kovácsmester, F. Szabó József szintén traktoros. Ennek a kis szövetkezetnek (579 hold a közös szántó), gépszerelője is van már, Widemann György, ö is szentgáli, és mindenképpen meg fogja találni a számítását. (Sz. J.) Sikeresek az iljúsáyi hangversenysorozat előadásai Szekszárdon A Filharmónia, a zeneiskola és a városi művelődési ház rendezésében ifjúsági hangverseny- sorozatot tartanak a művelődési házban. Az előadásokra havonta egy-egy alkalommal kerül sor, mindig nagy érdeklődés nyilvánul meg a fiatalok részéről. A legutóbbi alkalommal a Budapesti Fúvósötös vendégszerepeit Szekszárdon. Két előadást tartottak, egyet délelőtt, másikat délután. A Budapesti Fúvósötös hangversenyét több mint 500 fiatal hallgatta meg. „Mostoha” gépek Ezeket a gépeket a határban örökítettük meg. Az „árván3’ maradt mezőgazdasági gépek gazdáikat keresik... Ezt a felvételt Sárpilis közelében készítettük. Az úttól két. három* száz méterre a szántóföldön felejtették. A képen látható félig földbefagyott ekével Kurd közelében „találkoztunk”. Talán arra gondoltak gazdái, hogy tavasszal újból szükség lesz rá2 Ez a silókombájn a decsi határban húzta ki a telet. „Bakancsos-bál“ lesz Tolnán A Tolnai Textil Sportkör természetjáró szakosztálya március 13-án. szombaton este 19 órai kezdettel a tolnai ifjúsági házban tartja hagyományos, tánc- mulatsággal egybekötött évi ösz- szejövetelét. A tolnai turisták „bakancsos-bálján” értesülésünk szerint a természetjárás szépségeit bemutató kisfilmeket is vetítenek. Egy-egy ilyen alkalommal nemcsak a helybeliek, hanem más helységek, üzemek turistaspor- tolói is találkoznak; a mostani társasösszejövetelre szintén meghívják a megye többi természet- járóit is. A „bakancsos-bál” eddig minden évben jól sikerült, s az idei ugyancsak hangulatosnak ígérkezik. Az előzetes jelentkezés szerint Szekszárdró] harmincnál többen vesznek részt a tolnai turi'staösszejövetelen.
