Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-30 / 75. szám
1965. március 30. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAQ 5 A hét végén történt Kettős jubileum a bonyhádi Perczel Mór technikumban Ifjúsági kulturális nap Sxekssíárdon Vetélkedő négy helyen — Több mint kétszáz vidéki fiatal A felszabadulással eigyidős Bonyhádi Perczel Mór Közgazda- sági Technikumban kettős jubileumi ünnepséget tartottak szombaton és vasárnap. Vasárnap mozgalmas volt a város. Már a kora délelőtti órákban lehetett látni csoportosan sétáló, beszélgető fiatalokat. Az autóbusz- megálló és a vasútállomás felől is egyre többen igyekeztek a városi művelődési ház felé. Ezen a napon rendezték meg Szekszárdom a felszabadulási kulturális szemle keretében a Helikoni ünnepségek megyei döntőjét. Dombóvárról, Dunaföldvárról, Paksról, Tolnáról jöttek el a fiatalok összesen 540-en, hogy a különböző művészeti ágakban összemérjék tudásukat. A művelődési ház nagyterme már jóval fél tíz eiőtt zsúfolásig megtelt, szereplőkkel, érdeklődőkkel. Tóth József, a KISZ megyei vb első titkára néhány perccel fél tíz után megnyitotta a Helikon ünnepségek megyei döntőjét. Beszélt arról, hogy két év után miért most rendezik meg újból a Helikoni ünnepségeket. Részint a fel- szabadulás 20. évfordulójának tiszteletére, részint az ez évi világifjúsági találkozó üdvözlésére. Az ünnepélyes megnyitó után megindult a vándorlás. A versenyeket ugyanis négy különböző helyen tartották, és mindenki oda igyekezett, ahol szerepelt, vagy amelyik művészeti ág legjobban érdekelte. A művelődési házban a kórusok és a népitánc-csoportok mérték össze tudásukat. Először a bátaszéki gimnázium énekkara lépett fel. Az aranyfokozatért és a továbbjutásért a bátaszéki gimnázium, a szekszárdi gimnázium, a szekszárdi közgazda- sági technikum és a Dombóvári Apáczai Csere János Gimnázium kórusai vetélkedtek. A KISZÖV székházában a vers- és prózamondók mérték össze tudásukat. Sok olyan fiatallal találkoztunk, akik a „Ki mit tud?” megyei döntőjén is szerepeltek. Szekszárdról, Dunaföldvárról, Paksról, Tolnáról összesen 37 vers- és prózamondó jött össze, akik színvonalas vetélkedőn küzdöttek a továbbjutásért. A Fegyveres Erők Klubjában az irodalmi színpadok versenye zajlott. A vetélkedőn részt vett a szekszárdi 505-ös Iparitanuló Intézet irodalmi színpada is, akik az idén először szerepeltek a Helikoni versenyben. A dunaföldvári gimnázium irodalmi színpada Radnóti költészetét dolgozta fel, rengeteg ötlettel, színvonalas, ügyes versmondással. A szekszárdi Garay János Gimnázium irodalmi színpada a XX. század költészetét mutatta be, megragadó erővel. A témaválasztás, a megoldás egyaránt jó volt, méltán aratott nagy sikert. A dombóváriak a „Kérdőjelek között” című irodalmi műsorral szerepeltek. A zeneiskolában megrendezett ének- és hangszerszóló vetélkedőnek volt a legkisebb közönsége. Ennek azonban nem a színvonal volt az oka, sokkal inkább az, hogy itt csak kilenc szereplő volt érdekelve. A témaválasztás újszerűségét nem lehet kiemelni, de az előadások, énekszámok színvonala magasabb volt az eddigieknél. A bíráló bizottságnak — tagjai megyei szakreferensek, a művelődési osztály és a KISZ-bizottság munkatársai — nehéz dolga volt. Az 540 fiatal közül csak kevés juthatott tovább a Keszthelyi Helikoni Ünnepségre, ezért a mércét nagyon magasra kellett emelni, így a kiosztott ezüst- és bronz fokozatok is nagyértékűek, mivel komoly küzdelemben kellett megszerezni. Az elért eredmények szerint Kaczián János, a KISZ megyei vb kulturális felelőse osztotta ki a? arany-, ezüst- és bronzfokozatokat. Az irodalmi színpadok versenyében a szekszárdi és a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium előadását értékelte a bizottság olyannak, hogy aranyfokozattal jutalmazták. A dunaföldváriak ezüstérmet kaptak. Az énekkarok között is a szekszárdi gimnázium kórusa bizonyult a legjobbnak. A bátaszéki lánykórus, a szekszárdi közgazda- sági technikum és a Dombóvári Apáczai Csere János Gimnázium énekkara ezüstfokozatot kapott. A népitánc-csoportok vetélkedőjén a paksi és a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium ért el jó eredményt, ők jutottak tovább a Helikonra. A vers- és prózamondók közül heten érték el az aranyfokozat kívánta színvonalat: Nyúl Margit, Kollár Ilona, Antal Franciska, Bujdosó Lajos, Heitzmann Júlia, Tóth Piroska, Patyi Erzsébet. Az énekesek és hangszerszólistáik közül Majoros Gábor cselló-, Szabó Mária, Pirgi Ágnes, Lányi Péter zongorajátékát és Budai Ágnes, Elter Gábor énekszólóját jutalmazta aranyfokozattal a bíráló bizottság. Az aranyfokozatot kapott versenyzők és csoportok Keszthelyen május 27—30 között Helikonünnepségek versenyein vesznek részt. (Kónya) Szombaton délután szellemi vetélkedőt rendeztek „Az iskola legjobb közgazdásza” címért, majd ünnepi KISZ-taggyűlésen méltatták az ifjúsági munkát. Vanya Gyöngy KISZ-titkár beszámolt az eltelt évek eredményeiről. Ezután dr. Kende Ferenc, a technikum igazgatója kiosztotta a felszabadulás évfordulójának tiszteletére kiírt pályázatok díjnyerteseinek jutalmát. Ezenkívül öt diákot, kiemelkedő közösségi munkájáért nagyobb pénzjutalomban részesített, s minden osztályból egy tanulót megajándékozott a jubileumi év előkészítésében végzett kiváló segítségéért. Megjutalmazták az iskola kiváló női tornászcsapatát, köztük a negyedik osztályos Szűcs Erika tornászbajnokot. Este az iskola tanulói fáklyákkal «felvonultak névadójuk: Perczel Mór szülőházához, s megkoszorúzták emléktábláját. Vasárnap, kora délelőtt Juhász József, a járási tanács vb-elnüke megnyitotta a technikumnak a hazánk kulturális forradalma húszéves eredményeit és az iskola életét, munkáját szemléltető felszabadulási emlékkiállítását. Ezen bemutatják többek közt szakmai gyakorlati munkáikat, saját készítésű taneszközeiket, matematikai példatárukat, az iskola kiadványait, évkönyveit, kéSzáz sorköteles fiatal vizsgázott vasárnap gépkocsivezetésből Az MHS egyik fő feladata, hogy előképzést nyújtson a sorköteles fiataloknak a bevonulás előtt. Ebben az előképzésben a gépkocsivezető-képzés érinti a legtöbb fiatalt. Vasárnap délelőtt százan vizsgáztak tehergépkocsi-vezetésből, hivatalos vizsgabizottság előtt. A hivatalos vizsgát a kiképzés ideje alatt három házivizsga előzte meg, majd az elmúlt héten négy, egésznapos összefoglaló. A vizsgázók elé igen szigorú követelményeket állítottak. A kiképzés eredményességét igazolja, hogy a fiatalok nagy többsége megfelelt a szigorú k^'^telmé- nyeknek. Közlekedésrendészetből csupán hatnak, gyakorlati vezetésből kettőnek, műszaki ismeretekből háromnak a vizsgáját nem fogadta el a bizottság. pet nyújtanak a tanulók szabad- ideji foglalkozásairól, s láthatók Perczel Mór összegyűjtött emléktárgyai is. Délelőtt az iskola sportéletét tükröző tornabemutatót tartottak sokszáz főnyi közönség jelenlétében, majd az osztályok közt stafétaversenyt rendeztek, s a győztesek megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, a névadó sírját, s koszorút vittek az iskola első, alanító igazgatójának: Rózsa Sándornak a sírjára is. 11 órakor, a Vörösmarty Mihály Járási Művelődési Házban dr Kende Ferenc igazgató nyitotta meg a díszünnepséget, amelyen Kaszás Imre országgyűlési képviselő, a szekszárdi gimnázium tanára mondott az ország új életét méltató beszédet. A diákok nevében Jemei Gabriella II b. osztályos tanuló az iskola ifjú költőjének és karmesterének: Solymár Imre harmadik osztályos tanulónak Köszöntő című versével üdvözölte az Alma Matert. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek az is, amikor Gébért Imire zománcgyári tisztviselő, a technikum első — ma már ősz hajú — diákja köszöntötte a megjelent több száz öregdiák nevében a húszéves iskolát. János Jeromos a járási pártbizottság és KISZ-bizottság, Solymár Imre a szülői munkaközösség képviseletében mondott üdvöz'-*"* dr. Vadas Ferenc megyei középiskolai főelőadó pedig a megyei tanács művelődési osztályának képviseletében szólt az ünneplőkhöz és jutalmakat adott át a tanároknak. Az iskola KISZ-Sizervezete által megrendezett gazdag kulturális programban a mai magyar irodalomból összeállított élőképeket és 'történelmi jeleneteket mutattak be, s Húsz év a humor tükrében címmel, vidám műsorral kedveskedtek a találkozó résztvevőinek. Délután — a társasebédet követően — a mai és az öregdiákok tréfás kosárlabda-mérkőzésére került sor, nagy érdeklődés közepette. Este az iskolában baráti összejövetellel és ismerkedési táncmulatsággal folytatták az ünnepséget. Tánccsoportok, szavalok, szólóhangszeresek, énekesek vetélkedője Őcsényben rendezték meg a szekszárdi járás úttörőinek kulturális seregszemléjét Vasárnap, a délelőtti órákban tartották meg őcsényben a szekszárdi járás úttörőinek 1965. évi, felszabadulási kulturális seregszemléjét. A seregszemlén, amely része, egyik rendezvénye az Üt- törő Expedíciónak, a szekszárdi járás 12 községének 300—350 kispajtása, úttörője vett részt. Ezt a járási döntőt megelőzték az őrsökben, rajokban és az úttörőcsapatoknál, községekben lezajlott elődöntők. így az őcsényben fellépők a selejtezőkön, elődöntőkön részt vevő, közel 1300 általános iskolás tanulóból kerültek ki. Ez az alapos válogatás megmutatkozott az egymás után következő műsorszámok színvonalában. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek — Bodony Gyula, gimnáziumi igazgatónak, Dér Istvánná, Koncsag Sándorné és Szilágyi Eszter nevelőnek —, amikor végighallgatva a műsor 46 számé/, eredményt kellett hirdetnie. Számszerint itt is, mint általában hasonló rendezvényeken, a szavalok vezettek. Tizennyolc általános iskolás tanuló szavalta el, adta elő magyar klasszikusok és ma élő, fiatal költők műveit. Egyes zeneszámol előadói, a szólóhangszereken bemutatkozó kis művészek olyan zenei átélésről tettek fcinrtbizonyságot, amelyek az alacsonyabb technikai felkészültséget is feledtetni engedték. A szólóénekesek, a duettek és triók, a fellépő három kamarakórus tiszta, harmonikus előadását tapsolta méltán a közönség. A legnagyobb sikert azonban kétségtelenül a népi tánccsoportok aratták; A szemle valamennyi résztvevője emlékplakettet, oklevelet kapott. A legjobb csoportokat arany-, ezüst- és bronzoklevéllel tüntették ki, a színvonalasabb egyéni szereplőket pedig arany-, ezüst- és bronzjelvénnyel jutalmazták. Aranyoklevelet a medinai, a bátai és a sárpilisi tánccsoportok kaptak. Ezüstoklevéllel a bátaszéki I-es számú iskola kamarakórusát, a bogyiszlói tánccsoportot és a bátaszéki Il-es számú iskola kamarakórusát tüntették ki. Bronzoklevelet az őcsényi kis énekkar, a tolnai harmonikatrió és az alsónánai énektrió kapott. Aranyfokozatú jelvényt Dér István (Várdomb), Schell Ferenc és Schütz ! Klára (Tolna), Tóth Klára (Báta- szék), Vass József (Tolna), Vin- csákovics Erzsébet (Alsónána) szereztek. Ezenkívül tíz-tíz számot ezüst- és bronzfokozatú jelvénnyel jutalmaztak. Méry -7 I Dunaföldvári vasárnap a kifosztott, a kirabolt és az éhező fővárt rosnak ez a község küldte húsz évvel ezelőtt az első élelmiszer-szállítmányt. A hajórakomány ennivalót ki tudná ma már, hányán adták össze, összeadták és elküldték. A múló évek során ez a tény tulajdonképpen feledésbe merült volna, és a Tükör című képes magazin érdeme, hogy megtudtuk, és most már el sem fogjuk felejteni. Nagy dolog volt ez abban az időben, hiszen a kenyér, a zsír, a szalonna jelentette az értékálló valutát. Aki ezzel rendelkezett, az mindent megkapott. A munkások lisztben, olajban, margarinban igényelték a fizetést, a színművészek esti fellépését pedig tyúktojással honorálták. Dunaföldvár érdeme tehát elvitathatatlan. De azoké sem kisebb, akik a szállítmányt Budapestre juttatták. Nemcsak történelmi kuriózumként, hanem a helytállás szép példájaként is érdekes. hogy Györkös György volt a szállítmány egyik kísérője és Simon József hajókormányos. Ma is Dunaföldváron élnek mindketten. A községben tegnapelőtt, március utolsó vasárnapján tartották az ünnepi tanácsülést, amelyen felszabadulásunk 20. évfordulójára emlékeztek. A szép tavaszi reggel szinte igazodni akart az ünnep hangulatához: A napfényes utcákon sokan kiskabátban igyekeztek a tanácsház felé. A tér egyik sarkán kirakta portékáját a játékárus és egy idős asszony ibolyacsokrokat kínált a járókelőknek. Traktorosok, szövetkezeti gazdák, üzemi munkások, ktsz-dolgozók, értelmiségiek foglalták el helyüket a tanácsteremben. A szovjet vendég a tolmács közreműködésével magyarul tanult. Egyetlen mondatot szeretett volna megtanulni; azt, hogy éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Sikerült neki, mert üdvözlő szavait később ezzel és így, magyarul fejezte be. A tanácstagok között elfoglalta helyét a katolikus pap is. Bíró József, a községi tanács vb-elnöke szép beszédben méltatta az évforduló jelentőségét. Szavaival gondolatokat ébresztett, nemcsak az őszhajú idősebbekben. hanem az őt hallgató fiatal tanácstagokban is. Méltatta név szerint azoknak az érdemeit, akik húsz évvel ezelőtt elsők között kezdték az újjáépítést, végrehajtották a. földosztást, majd később mindig részt vállaltak a legnehezebb, és sokszor hálátlannak látszó feladatokból is. A községi tanács elnöke számokkal, adatokkal bizonyította, hogy húsz év alatt mennyit fejlődött Dunaföldvár. Sokat. Amiről Bíró József emlékező szavai szóltak, azt mintegy alátámasztotta a takarékszövetkezet évi rendes közgyűlése, amelyet szintén ezen a napon tartottak, egy házzal odébb és két órával később. A maga módján ez a takarékszövetkezet szintén „egyedi eset”, mert az országban elsőnek alakult meg, és falusi bankként, azóta is kiválóan működik. Pintér György, a takarékszövetkezet ügyvezetője a mérlegjóváhagyó közgyűlésen elmondotta, hogy tavaly 51 millió volt a forgalmuk. A betétállomány összege pedig kevés híján 10 millió forint, pontosan 9 millió 715 ezer forint. Ehhez valóban nem kell túl sok kommentár... Élénk és igen mozgalmas volt ebben a Duna- menti nagyközségben március utolsó vasárnapja, amely kicsit bevezetője a felszabadulási ünnepségsorozatnak. 1945-ben az első élelmiszer-szállítmányt innét küldték az éhező Budapestnek. 1965. tavaszán a község dolgozói saját életükön mérik le ezekben a napokban, hogy két évtized leforgása alatt nagyot és jó irányban változott náluk a világ. Jó egészséget és hosszú életet azoknak, akik ennek az új világnak az építését megkezdték és folytatják.