Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

e TOLVA MEGYEI VEPŰJSAO 1S83. március 4. Megyénk sportja egyenletesen fejlődik Ülést tartott a megyei testnevelési sportszövetség A Tolna megyei Testnevelési Sportszövetség tegnap délelőtt Szekszárdon a városi tanács nagytermében tartottá ülését. A ta­nácsülésen megjelent Hegyi Gyula, az MTS tagja, a Magyar Lab­darúgó Szövetség elnöke, a megyei tanács tagjai, a társadalmi szövetségek aktívái. A megyei TS ülésén közel száz résztvevő előtt Lépő László, a megyei TS elnöke tartott beszámolót. — Megyénk sportmozgalma szé­pen fejlődött, eredményes volt te­vékenységük. Az elnökséget sok­szor nehéz íeladatok elé állítot­ták a feladatok végrehajtása, de következetes harcot vívtunk min­den téren, így a helytelen szem­léletek megszüntetésében is. Ta­nácstagjaink mintegy 80 száza­léka fejt ki rendszeres tevékeny­séget, de célunk, hogy a jövőben minden tanácstag segítse a TS munkáját, -mert csak így lehet a vállalt kötelezettségeknek eleget tenni. Javult á járási TS-ek te­vékenysége is. Javult a kollek­tív vezetés, az irányítás, sok jó kezdeményezés, ötlet született a járásoknál. — A megyében öt bizottság működik: fegyelmi, panaszügyi, propaganda, tömegsport, valamint a létesítmény és gazdasági bizott­ság. Az elmúlt évben az ellenőrző bizottság 128 ellenőrzést tartott. Ezek az ellenőrzések elősegítet­ték, hogy javult a sportköröknél a bizonylati fegyelem, a költség- vetés szerinti gazdálkodás. Saj­nos nem minden bizottság mű­ködött kifogástalanul, különösen az agitációs és propagandabizott- ság munkája volt kampányszerű. — A megyei TS mellett 16 sportágban működik szakszövet­ség. örvendetes, hogy a szövet­ségek szervezeti és szakmai mun­kája sokat javult. A bajnokságo­kat, versenyeket — szakmai szem­pontból — színvonalasam bonyolítják le. A versenynaptár­ba tervezett 106 verseny közül 93-at rendeztek meg, ami közel 90 százalékos teljesítést jelent. Bár általánosságban a szövet­ségek munkája lényegesen ja­vult, de néhány szövetség — a kerékpár, lövész, úszó — nem áll azon a szinten, ahogy szeretnénk. Ennek főként az az oka, hogy kevés ezekben a sportágakban működő szak­osztályok száma. — A sportegyesületek taglétszá­mát tizenkilencezerről húszezer- kétszázra emeltük, ami megegye­zik a feladattervben kitűzött cél­lal. A szakosztályok száma 75-tel lett kevesebb mint 1963-ban volt. Ennek oka; a tömegsport-határo­zat értelmében nem vettük szak­osztályoknak azokat a sportcso­portokat, melyek csak spartaki- ád, vagy hasonló tömegjellegű versenyeken indulnak, tehát nincs rendszeres foglalkoztatásuk. A csökkenéshez hozzájárult, hogy megszüntettük az „alibi" szakosz­tályokat. Emelkedett a játékveze­tők és a versenybírák száma. Az elmúlt évben különböző sport­ágakban 98 játékvezetőt képez­tünk ki. A sportköri vezetők kép­zését viszont tudtuk teljesíteni. Ennek legfőbb oka, hogy a hall­gatók tanfolyamra való kikérését nem tudunk biztosítani. — Eredményes volt tevékenysé­günk a körzeti versenyek, a spar- takiád- és kupaversenyek, vala­mint a különböző alapfokú verse­nyek rendezésében. A felsorolt versenyeken az 1963. évi 9600-zal szemben az elmúlt évben 18 000- en vettek részt. A Kilián Testnevelési Moz­galomban kezdete óta a 20 504 jelentkezőből 10 560 szerezte meg a Jelvény valamelyik fokozatát. Sokan a Kilián Testnevelési Mozgalom túlzott adminisztráció­jára panaszkodnak. A megyei TS véleménye szerint, ha az admi­nisztrációt a versenyekkel egy- időben végzik, akkor az nem sok. — Annak ellenére, hogy a szak- szövetségek tevékenysége is ered­ményes volt az elmúlt évben, úgy érezzük mégsem használtunk ki minden lehetőséget a számszerű növekedés emelésére, a dolgozók nagyobb bekapcsolására. Még mindig kevés az alapfokú ver­seny például a természetjáróknál, a gyalogtúrákon kívül nem vet­ték programba a kerékpáros-, a motorostúrákat, nem építenek kellően a megyében levő három víziállomásra. Nem léptünk előre a munkahelyi testnevelés beveze­tése terén sem. A napokban meg­tartott munkahelyi testnevelési értekezlet csak kezdeti lépés volt munkánk ilyen irányú fejlesztése érdekében. — Megyénk jellegét tekintve minőségi sportunk nem számot­tevő, de Megkezdődött a műkorcsolyázó- és jégtánc-világbajnokság a sportágak tömegesítése mel­lett a minőségi sport fejlesz­tését is lehetne gyorsítani. Elnökségünk véleménye, hogy két terület van, ami gátolja a néhány sportágban a minőségi fejlődést. Az egyik ilyen: a szakemberhi­ány. Megyénkben levő edzők szá­ma különböző sportágakban 80. A 416 szakosztályban 8850 spor­toló tevékenykedik, tehát egy edzőre több mint 110 sportoló jut. De ha azt nézzük, hogy csak 40 edzőnek van szerződése, akkor egy edzőre több mint 220 spor­toló jut. Ez a számadat is azt bi­zonyítja, hogy előbbrelépni ezen a téren csak akkor tudunk, ha meggyorsítjuk az edzők és okta­tók képzését. Bár jelenleg hú­szán végzik az oktatói tanfolya­mot különböző sportágakban, de ez a szám sem kielégítő. Az idei évben el kell érnünk, hogy az oktatói tanfolyamra lényegesen többen jelentkezzenek. A másik gátló ok, hogy a foglalkoztatott edzők közül néhány szakmai tu­dása is sok kívánnivalót hagy maga után. Az edzőink többsége — ez főleg a labdarúgásra vo­natkozik — nem foglalkozik az utánpótlás nevelésével. Az edzők helyzete sok egyesületnél a fel­nőtt csapat szereplésétől függ. Sportköreink többsége évenként cseréli az edzőt. Szándékunk, hogy az idén ezen a téren is rendet teremtünk. Nem enged­hetjük meg, hogy az edzők több­sége a szakmai munkán túl ne foglalkozzon a rájuk bízott fia­talok általános nevelésével. — Pozitív irányban fejlődtek sportegyesületeink gazdasági te­vékenysége. A tagdíjbevétel 1963-ban 58 százalék volt, míg tavaly már 80,7 százalékra emel­kedett. A megyei testnevelési sportszövetség az elmúlt évben 6 341 700 forintos költségvetéssel dolgozott. Ebből 102 sportkör ka­pott állami támogatást 1 361 500 forint értékben. Az idei év fel­újítási keretét a megyei sport- székház nagytermének átépítésé­re fordítjuk, melynek elkészülté­vel újabb lehetőséget tudunk biz­tosítani a teremsportoknak. — Jóllehet, hogy a beszámoló­ban többet foglalkoztam a hiá­nyosságokkal, mint az eredmé­nyekkel, de célunk, hogy olyan hibákról beszéljünk, amik gá­tolják az előrehaladást, hogy azok megszüntetésével még ered­ményesebben tudjunk dolgozni. Kérjük a sporttársakat, hogy a beszámolót és a feladattervet vi­tassák meg, mondják el vélemé­nyüket, észrevételeiket. (A hozzászólásokról lapunk holnapi számában adunk tájékoz­tatót.) Közepes színvonal — jó rendezés a szekszárdi járás spartakiádján A Szekszárdi járási TS mellett működő spartakiádrendező bizott­ság vasárnap Tolnán rendezte a járási asztalitenisz- és sakk- spartakiád döntőt. A verseny kö­zepes színvonalat hozott. A ren­dezőbizottság jól látta el felada­tát. Eredmények: Asztalitenisz: Női egyéni: 1. Gacsályi Rozália (Tengelic-Szőlőhegy), 2. Málinger Mária (Sióagárd), 3. Páli Katalin (Sióagárd). Női páros: 1. Málinger—Páli (Sióagárd). Férfi egyéni: 1. Link Ferenc (Tolna), 2. Sáth Sándor (Tolna), 3. Katus Mihály (Sióagárd). Férfi páros: 1. Link—Pálinkás (Tolna), 2. Kurdi—Kovács (Sió­agárd), 3. Kiss—Elekes (Bogyiszló). Vegyespáros: 1. Pohál—Pálinkás (Tolna), 2. Páli—Katus (Sióagárd), 3. Málinger—Kurdi (Sióagárd). Férficsapat: 1. Tolna, 2. Alsó- nána, 3. Sióagárd, 4. Bogyiszló. Sakk: Férfi egyéni: Koltai József (Mözs), 2. Hunyadi István (Tenge- lic), 3. Simon József (Bátaszék). A járási úttörő-csapatbajnok­ság végeredménye: 1. Tengelic­Szőlőhegy, 2. Decs, 3. Tolna, 1L sz„ 4. Várdomb. A járási TS a verseny alapján a következő keretből állítja össze a szekszárdi járás úttörő sakk­válogatottját: Lányok: Vódli Ka­talin (Tengelic-Szőlőhegy), Isteller Erzsébet (Medina), Heronyányi Erzsébet (Decs), Széles Julianna (Tengelic-Szőlőhegy), Berkes Ju­dit (Medina), Dérr Julianna (Vár­domb), Tóth Irén (Decs), Málinger Erzsébet (Várdomb). Fiúk: Bölcs­földi Árpád (Tengelic-Szőlőhegy), Schalli Ádám (Tolna, II. sz.), Her- czig Antal (Tolna II. sz.,) Turányi Ottó (Decs), Madarász Ferenc (Decs), Szijjártó László (Tengelic- Szőlőhegy), Romvári Ernő (Alsó- nána), Simon László (Bátaszék), Máté Bemát (Bátaszék), Farkas Pál (Várdomb). Felvétel a járás úttörő lányainak sakk verseny érői. Sakkfeladrányok megfejtése 198. sz. (Kiss) javított állása, me­lyet a szerző közölt: VtL: Kg6, Vf2, Bd4, Bh4, Hál, Fc7, — Sőt.: K14, Ffl, Fh6, Ha4, e4, es, 13, g2, g4, h5 (6 + 10). Matt 2 lépésben. Megfejtése 2 pont, beküldési határidő a 223—224 sz. fel­adványokkal együtt március 12. 200. sz. (Kiss) kuleslépése: 1. Ve5! Az alapállásban lévő 1. Fg5 ellensakk nem hárítható. 201—204. sz. már közölve. 205. sz. (Kiss) Kuleslépése helyesen: 1. Fe3! 206. sz. (Riczu) Mellékmatthoz vezet a 1. Hb3 is (kulcsl.: 1. Hc5!) 207. sz. már közölve. 208. sz. (Riczu) Helyes kulcslépés: 1. Fc4! Mellékmatthoz vezet a 1. Hhí6, i 1; Vhl + és a 1. Vdl +. 222. sz. (Talabér dr.) Megtévesztő játéka 1. Hd3? véd: 1. — FÍ2I Kulcs­lépés: 1. Hg6:! — oOo — Sakkszabálykönyv jelenik meg új kiadásban még ez év első felében. Tartalmazza a verseny- és Játéksza­bályokat, sorsolási táblázatokat, mi­nősítési követelményeket, stb. A könyv beszerzése minden sakkozó részére ajánlatos. Ára 9 Ft. A sport­körök az összegyűjtött igényeket a megyei sakkszövetség címére jutas­sák el 1965. március 10-ig. N. J. A SÍP MŰVÉSZEM PÓSA JÁNOS Colorado Springsben (Egyesült Államok) megkezdődtek az 1985. évi műkorcsolyázó- és jégtánc-vi­lágbajnokság ötnapos küzdelmei. Európa és a tengerentúl legjobb férfi és női versenyzőinek nagy Vetélkedőjéről — magyar idő szerint — szerdán reggel érkez­tek meg az első eredmények. A liüzdelmek a női egyéni verseny kötelező gyakorlataival kezdőd­tek. de az első napon megrendez­ték a jégtáncverseny első részét is. A női mezőny 19 versenyzőből áll, S a magyar színeket az ez évi bajnok. Szent.miklósi Zsuzsa képviseli. A vezetést az amerikai Naigler szerezte meg a kanadai Burka, valamint a moszkvai Eu- rópa-bajnok osztrák Heitzer előtt. Szentmiklósi gyengén kezdett, va­lamennyi versenyzőtársa meg­előzte, tehát a mezőnyben rz utolsó helyen áll. Jobban szerepelt viszont, a jég­táncverseny kezdetén a Korda Györgyi—Vásárhelyi Pál kettős: a rocker fox és a westminster- keringő után a kilencedik helyen állnak. Az európai versenyzők közül csak az a négy pár előzte meg őket, akik mögött Moszkvá­ban az ötödikek lettek. Ebben a számban a többszörös világ- és Európa-bajnok csehszlovák Ro­man testvérek vezetnek az angol Savbridge, Nickinbottom, vala­mint az amerikai Dyer, Carrel kettős a második, illetve harma­dik. Az első versenynap utolsó szá­maként megrendezték a páros műkorcsolyázás hat kötelező fi­gurából álló gyakorlatanyagának bemutatását is. Ebben 14-en vet­tek részt, s mezőnyben — mi­ként abban a szakértők már jó előre „megegyeztek” — a szovjet Protapopov házaspár szerepelt, a legjobban. Befejeződött a városi kosárlabda-bajnokság Vasárnap befejeződött Szekszárdon a városi kosárlabda-bajnokság. Az utolsó forduló eredményei: Szekszár­di Petőfi II.—Szekszárdi Honvéd (fér­fi) 44:42 (18:10), Palánki Felsőfokú Technikum—Szekszárdi Honvéd (fér­fi) 102:58 (43:15), Szekszárdi Honvéd— Bátaszéki VSK (férfi) 101:36 (35:21). A bajnokság végeredménye: Nők: 1. Sz. Petőfi I. 3 3 — 267:91 6 2. Sz. Közg. Techn. 3 2 1 148:150 5 3 Bonyhádi Cipő 3 1 2 128:159 4 4. Sz. Petőfi H. 3 — 3 52:186 3 Férfiak: 1. Sz. Petőfi II. 4 4 ­252:186 8 2. Sz. Petőfi I. 4 3 1 332:175 7 3. Palánk 4 2 2 263:273 8 4. Sz. Honvéd 4 1 3 242:284 5 5. Bátaszék 4 ■ 4 160:338 4 Nyugdíjaztatásom... 1062-t írtunk. Meghívtak a tatai já­tékvezetői edzőtáborba. Itt hozták — több játékvezető kollégámmal egye­temben — tudomásomra, hogy a fe­lettes sportszervek által kiadott ,,já­tékvezetői korhatárrendelet alapján, nem vezethetek több élvonalbeli mér­kőzést’' Amikor játékvezetői sportpályafutá­sának ehhez a valójában fájó részé­hez ér, elérzékenyül. Megható volt látni a nagy futball- csaték tüzében megedződött, kitűnően helytálló, a magyar sportnak és já­tékvezetői karnak oly sok megbecsü­lést és elismerést szerző élvonalbeli nemzetközi játékvezető könnyező, el- érzékenyült tekintetét. Ok: túl van a ,,korhatáron!” De a legfájóbb talán az volt számá­ra, hogy „nyugdíjaztatása” előtt még egy „búcsúmérkőzést” sem vezethe- •tett. — Pedig — mint mondja — még „csak” 53 éves voltam és erőm teljé­ben úgy éreztem, hogy még néhány évig megmaradhattam volna, akár a nemzetközi élvonalban is. így történt, hogy 23 éves becsületes sportmúltam után, egy aranyjelvény- nyel és díszoklevéllel, nehéz szívvel bár „nyugdíjba mentem!”# Az egészben csak az a fájdalmas — mondotta — hogy az embernek tudo­másul kell venni, hogy megöregedett és elszálltak az évek a feje felett. Ez pedig nem könnyű dolog... Pósa János azonban, mint a kerek bőrlabda rajongó szerelmese, továbbra sem tudott elszakadni kedvenc sport­jától és ma is, mint a JT ellenőre — hétről, hétre kijár a mérkőzéseket ellenőrizni és igyekszik gazdag ta­pasztalataival segíteni a fiatal játék­vezető-generációt. Úgy érzem, — mondotta — így is lehet hasznosan szolgálni a magyar labdarúgósportot. Az „aktív” sporto­lást azért nem hagyom abba. Minden csütörtökön rendszeresen továbbra is kijárok a játékvezetők edzéseire, ahol szorgalmasan végigcsinálom az előírt gyakorlatokat és ha néha-néha ked­vem támad, még a kétkapus edzésbe is beszállok. Olyan lelkiismeretesen veszem az edzést, mintha egy komoly mérkőzésemre készülnék... Csakúgy mint azelőtt... Van egy 25 éves fiam, aki mindig a leglelkesebb szurkolóm volt, de mégsem nevelem játékvezetőnek... Hogy miért? Talán önző okból. Nem akarom, hogy esetleges hibái, tévedé­sei miatt a mérkőzésen őt szidják„ akár a legközelebbi hozzátartozóit. Talán engem is... .Somos István

Next

/
Oldalképek
Tartalom