Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

1965. március 26. TOLNA MEGTE1 NÉPÜJSAG 3 Húsz év Az indulás esélyei Tj1 elötlik az emberben a kér- Ám egyebek között a protekcióra és parasztgyerekek dós, mi abban a leg- is nagy csapást mért az a ren- oda kerüljenek, ai nagyobb, hogy volt itt nálunk delkezés, amelyik a felvételi 1945, szóval, hogy húsz évvel ez- vizsgáknál megszüntette a szár- előtt megtörtént a felszabadulás, mazási kategóriákat. Sokan úgy A válasz erre persze ezer féle vélték, ennek megszűnése miatt lehet. A változást, a történelmi a munkás és a paraszt szár ma zá- átalaikulást ki-ki saját sorsán sú fiatalok hátrányosabb helyzet­mérheti le legjobban. Egy dolog be kerülnek. Ez nem következett be. Az viszont igen, hogy hazánk­ban az érvényesülésnek, a boldo­gulásnak minden korláta ledőlt a fiatalok előtt. Nem arról van persze, hogy nem kell meg­legjobbjai ahová valók. Napjainkban a falusi iskola az első szűrő, amelyik nyomban fel­fogja a tehetségeket. A falusi is­kolában vigyáznak legjobban az ígéretes tehetségekre és az igazi értékeket nem hagyják elkallódni. azonban bizonyos. Az életbe in­dulás esélyei mindenki számára egyformák. A tehetségek nem kallódhatnak el. még a legeldu­gottabb falvakból is felszínre ke­rülnek és a képességek kibonta- küzdeni és megdolgozni a tudásért kozásának nem állja útját gya- vagy a diplomáért, sokszor még korlatilag semmi. meg is kell nélkülözni azt. De az Az a hátrány, amely esetleg a a gyerek, aki matematikai zseni, családi környezetből adódik be- az a gyerek ma már semmikép- hozható, és az igazi tehetség ezt Pon nem kallódhat el csak azért, a hátrányt a középiskolákban, az mert esetleg Zombán. vagy Mű­egyetemeken be is hozza. Tulaj- csdban él. Attól sem kell tarta- domképpen arról van szó, hogy a ni, hogy társadalmunk szegé- múltban az élet már a bölcsőnél nyebb lesz egy kiváló tudóssal, kész tények elé állította az em­berpalántát. Az ész, a tehetség, a rátermettség nem sokat számí­tott később sem. Aki cselédház­ban született, abból az esetek döntő többségében semmi más nem lehetett, csak cseléd. Nagy szerencse kellett ahhoz, hogy a béres gyereke középiskolát vé­gezzen. Ha mégis ért néhányat ilyen szerencse, akkor bekövet­kezett az egész életre szóló bol­dogtalanság, mert származását mindig szégyellnie, restellnie kel­lett. szülők kizsákmányoiók mert a voltak. Persze a maradiságnak egy egészen sajátos változata helyen­ként még megnehezíti azt, hogy az igazságból valóság legyen, íme csak egyetlen példa, bár ehhez hasonlót többet is sorolni lehetne. Zombán Illés Erzsit ne­velői kiváló matematikai készsé­gű gyermekként tartották szá­mon. A kislány szülei egyéni gazdák. A gyerek továbbtanulásá­ról hallani sem akartak, azt tar­C hogy az életbe indulás esé- lyei milyenek, azt könnyű­szerrel leellenőrizheti bárki. Va­lamikor húsz egynéhány évvél ez­előtt a mezőn dolgozó emberek­től gúnynak számított volna meg­kérdezni, hogy kijáratja gyerme­két középiskolába, egyetemre. Napjainkban nincs az ilyen kér­désben semmi sértő, sőt, kézen­fekvő és természetes, hogy a ka­pával. vagy az ásóval dolgozó parasztasszony fia, vagy leánya diplomás mérnök, jógi doktor, vagy más értelmiségi foglalko­zást űző ember. Igen, mert az indulás esélyei egyformák és a képességek kibontakozásának nem állja útját gyakorlatilag semmi. SZEKUL1TY PÉTER A zombai általános iskola hatodikos tanulóit is kicsalta a tavaszi napsütés a tantermekből. Az iskola kertjében dolgoznak a mező- gazdasági szakórákon. iMPHumiiHfiTHntimi nuimmi nmmi rr» Abban tehát, amit számunkra *?<*<*■ a , Parasztember gyereke a felszabadulás hozott, talán az a legtöbb érő, hogy az életbe in­dulás esélyed egyformák. Fel­szabadult hazánkban nem a va­gyoni helyzet, a vallás, a szár­mazás, vagy a beosztás határoz­za meg, hogy kiből mi lesz, ha­nem a szorgalom, a tehetség és a rátermettség. A banktulajdonos úgy sem lehet más, mint paraszt. Illés Erzsi azonban mint tehetség, még sem kallódott el. Jelenleg Bonyhádon dolgozik, és az egye­temi diploma megszerzésére ké­szül. Nincs kizárva, hogy utána jeles matematikust nyer vele tár­sadalmunk. A felszabadulás előtt az Illés gyermekének valamikor a pályá- Erzsihez hasonló, sokat ígérő te- ja előre adva volt, egy egész élet- hetségek nyom nélkül süllyedtek re szólóan. Születése pillanatá- el a névtelenségbe, az ismeretlen- bán már rendelkezett azzal a ségbe, a nyomorba. Az idős nép­plusszal, amely neki az érvénye- tanítók a megmondhatói, hogy sülést jelentette. Semmiképpen hány és hány kutató, tudós al- nem fordulhatott elő, hogy két- katú parasztgyerek veszett el kézi munkás legyen. Értelmiségi anélkül, hogy a sajnálkozáson kí- körökben pedig szinte tragédiá­nak és mély lecsúszásnak számí­tott a fizikai munka. Ez a felfogás ma már idejét múlta, sőt. ha lassan is, de kezd kialakulni egy olyan egészséges közvélemény, amely rangosabb­nak minősíti a két kézzel vég­zett szakmunkát — rangosabb is — mint az irodai munkának azt a változatát, amely különösebb felkészülést egyáltalán nem igé­nyel, szóval, amelyhez nem kell túl sok ész. Viszont a múlt ma­radványaival hellyel-közzel még ma is találkozunk. Tudunk pél­dául gyógyszerészről, aki valóság­vül a tanító bármit is tehetett volna érdekében. íróink, legjobb­jaink keseregtek ugyan, megpró­bálkoztak a nemzet lelkiismere­tére apellálni, de hiába. Haszta­lan volt minden erőlködés. A fel- szabadulásnak kellett eljönnie ahhoz, hogy a nemzet értékes egyedei, a sokra hivatott munkás A Bezerédj utca aszfaltburkolatot kap Az idei szekszárdi át- és járdaépítések programja Az elmúlt években komoly ősz- zelmúltban tárgyalta és fogadta el szegeket költött a városi tanács a az idei programot. A munkák város utcáinak korszerűsítésére. Elég, ha csak a Mészáros Lázár utcát, a Zrínyi utcát, a Mikes ut­cát, a Kapisztrán utcát említjük. De amíg a korábbi években jó­részt vizes makadámburkolatot, kaptak, tavaly áttértek a kor­szerűbb, itatásos makadám út­pályák építésére. A későbbiekben nem is épül már vizes útburkolat. Hegyi Ferenctől, az építési- közlekedési-vízügyi osztály veze­tőjétől kértünk tájékoztatót arról, hogy az idén milyen útépítésekre, koncentráltabbak lesznek az előző évekhez képest. A legnagyobb szabású lesz a Bezerédj utca átépítése, amely teljes egészében aszfaltburko­latot kap. Ennek költsége 1 017 000 forint lesz. A másik, komolyabb munka a Wesselényi utca felújítása, amely az új mentőállomás mellett új nyomvonalon épül meg a Bence Ferenc utcai árokig, és az új lakó­telep felé erről az oldalról is le­hetővé teszi a közlekedést. Ez az Az Idén tovább folyik az 58-as út korszerűsítése. A hármas- hidig elkészül a Rákóczi utca pályája és megkezdik az elő­készítést a Széchenyi utcában. Újabb utcák kapnak az idén új járdát, illetve több helyen kor­szerűsítik a régit. Jelenleg a Má­tyás király utca aszfaltjárdáját újítják fel, majd a vasúti fasort, a Toldi utcát, amely az eddigi járdalap helyett aszfaltot kap. Ugyancsak felújítják a Csokonai utca aszfaltjárdáját, a Mérey ut­cában a Zalka hídtól a Babits ut­cáig, és ugyancsak aszfaltjárdát illetve korszerűsítésekre kerül sor, úttest itatásos burkolattal készül, építenek a Hirling Ádám utca , , . , /■, 1 • / 1 ' 7 ft R finn fAV»í KI +/-1.0 IrAvl j-o/árf rrzil TT rr •-* 'y y, rc-ri b A A . T ' _______L é s mely utcákban építenek járdá- kelt) — A végrehajtó bizottság a kö­Elkészült Bonyhádon a takarmánykeverő üzem hogy a baromfitápot granuáltan készíti 783 000 forintos költséggel. Ez -az út tulajdonképpen két ütemben készül. Az elsőben maga az út­pálya, a másodikban — jövőre — a csapadékvíz-csatorna készül el. — Az idén teljesen elkészül a Munkácsy és a Bezerédj utcákat összekötő útpálya, és a Klapka ut­cai OTP-lakásokhoz vezető út. Bár nem tartozik szorosan az útépítéshez, de az egész egyik oldalán. Az Arany János ut­cában a keleti oldalon a régi, rossz téglajárdát cserélik ki asz­faltra. Hidegaszfaltból épül járda a Balassa utca két oldalán, a Pollack utca nyugati oldalán, a KISZ-lakótelepen és az Esze Tamás utcában. Ezeken az utcákon kívül tizen­A Bonyhádi Takarmánykeverő lönbözlk, ... , , . ... uaui evoeyszereszroi ami vaiosae- Üzemet április 1-én adják át szemcsézetten, granualtan készíti, útépítéshez de az egész also- hat utca kap betonlapos járdát, gal SSkWdtó ' rendeltetésének, Illetve akkor már Az üzemben felállítanak egy gra- varost érinti hogy az idén tovább Aszfaltjárda az idén 3185 négy- f tényt h^gyeSe i4 ai megkezdik benne a termelést is. nuáló gépet. A Bonyhádi Takar- épül a baktai övcsatorna. Két zetméter készül, hidegaszfaltból - - 5 1 * -----«—számára igen mánykeverő Üzem k özépiskolai tanulmányokat sem,A mezőgazdaság számára igen mánykeverő üzem munkája azt ilyen övcsatorna vezeti le Csatár vonÄLSe^iT TÄ SHW jelentőségű beruházásra egy- jelenti, hogy a mesében ezer va­gédia lenne ez? millió-hétszázezer forintot költőt-' gonnal több takarmánytápot ál- az alsóvárost, és a következő évek- ........ . , Itek A kanaritása napi hét vason i lítanak elő az idén a Gabonafel- ben kialakuló uj települést. A Ka­Nem. Végeredményben csupán táp'takarmány előállítása lesz. j vásárló és -Feldolgozó Vállalat darka utcát is úgy építették ki, Tolna megye többi takarmány- üzemei, mint az elmúlt esztendő­keverő üzemétől főként abban kü-1 ben. arról van szó, hogy a gyermek nem alkalmas arra, amire az ér­telmiségi szülők gondolnak. Kár lenne tehát képességeit meghala­dó feladatok elvégzésére kénysze­ríteni csak azért, mert nem le­het „kevesebb”, mint a szülő. Ha jó szakmunkás lesz belőle, akkor még mindig több, mintha gyenge adminisztratív munkaerőt nevel­tek volna belőle. De ebben az esetben e példa azért érdekes vé­gül is, mert bizonyítja, hogy egy­re inkább a készség és a tudás számít. Más semmi. A szóban forgó gyógyszerész apai törekvé­se tiszteletre méltó ... De erőlkö­dése maradi, hisz figyelmen kí­vül hagyja a tényeket, a realitá­sokat. Azt, hogy az életbe in­dulás esélyei egyformák, akár or­vosprofesszor, akár sertésgondozó a papa. Nagy ez a vívmány. S jó, hogv ez így van. T étezik sajnos még ma is ugyan a protekció, de az is igaz, hogy a tehenésznek nem rit­kán jobbak az összeköttetései, mint a vállalati főmérnöknek. hogy esetenként is elvezeti. a csapadékvizet 1869 négyzetméter, betonlapból pedig 10 300 négyzetméter. A nagymérvű járdaépítés fel­tétele, hogy a lakosság társadalmi munkában segítse, ugyanúgy, mint az elmúlt évben, és az előző években. Szekszárdon is bemutatják a haditechnikai parkot Budapesten rövid idő alatt nép­szerűvé vált — különösen a ta­nulóifjúság között — a Hadtör­ténelmi Múzeum mellett beren­dezett haditechnikai park, amely a Néphadsereg felszerelését, fegy­vereit mutatja be. A haditechnikai parkot most Szekszárdon is bemutatják ápri­lis 13 és 3Ö között. A parkban repülőgépet, harckocsit mutatnak be, azonkívül különböző típusú és űrméretű lövegeket, gépfegy­vereket. gyalogsági kézi fegyve­reket, híradó- és optikai eszkö­zöket, műszaki, vegyvédelmi be­rendezéseket, azonkívül a hadse­reg életét, technikáját bemutató tablókat és kisfilmeket. A kiállítást, előadásokat vezető­vel érkező iskoláscsoportok láto­gathatják, és a rendelkezésre ál­ló időnek megfelelően üzemi cso­portok is. A kiállított harckocsi­ba, repülőgépbe a látogatók be­ülhetnek, a lövegeket és egyéb eszközöket kezelhetik. A haditechnikai parkot a mű­velődési ház udvarán rendezik be. A kisfilmvetítéseket, előadá­sokat a művelődési házban tart­ják. A nyitva tartás ideje: vasár­nap és hétfő kivételével minden nap, délelőtt 9—13 óra, délután 14—17 óra között. Zászló- és szoboravató ünnepség Simontornyán A simontomyai általános isko­la és gimnázium a napokban tartotta meg zászló- és szobor­avató ünnepségét. Ebből az al­kalomból a simontomyai műve­lődési házban megnyitották a két iskola által a Magyar Tanács­köztársaság tiszteletére közösen rendezett emlékkiállítást. A kétnapos ünnepségsorozat első rendezvénye a Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalat által aján­dékozott zászlóátadás volt. Sán­dor Józsefről, a mártírhalált halt forradalmárról elnevezett zászlót Horváth Sándor, a gimnázium tanára vette át. A zászlóavatás után nagyszabású kultúrműsor következett. Másnap délelőtt a község kép- I viselői a veteránok és a tanuló ifjúság megkoszorúzta Sándor József elvtárs sírját. Baranyai Ferenc, az általános iskola igaz­gatója a koszorúzás alkalmával mondott beszédében megemléke­zett a mártír életéről, érdemei­ről. A délutáni órákban tárogató hangjai mellett adta át az iskola munkaközössége az általános is­kola névadójának, Vak Bottyán­nak a szobrát. Az iskola igazga­tójának üdvözlő szavai és a szo­bor leleplezése után Gáncsov Ká­roly tanár mondott ünnepi beszé­det. A kétnapos ünnepségsorozat a Rákóczi-induló dallamával ért 1 véget. N, R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom