Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-04 / 53. szám
1965. március 4, TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Tavaszkezdés: Brigádvezetők között VAR ALJ AN A kereskedjem ez\a for* ■ mát árukapcsolásnak nevezi. Egy időben az élelmes hírlapárus kizárólag annak adott Nők Lapját, vagy Ludas Matyit, aki hajlandó volt más sajtóterméket is megvásárolni. Váralján az árukapcsolásnak egy egészen eredeti módjával találkoztam: tűzifa-részesedés csak azt a tagot illeti meg, aki elvállal egy részt a kapálásból. Az állattenyésztőkre, az állandó elfoglaltsággal bírókra ez nem vonatkozik. Űk ugyanis eleve le vannak kötve az év minden napján a közös munkával. A többi embert pedig úgy látszik valamivel „fogni” kell. Illetőleg inkább az tételezhető fel, hogy árukapcsolással könnyebb és egyszerűbb a kimért területek mindegyikére gazdát találni, a terület elművelését munkaerővel „lefedezni”. Jó ez a módszer? Nem a legszabályosabb és nem a legszerencsésebb. gépies, kicsit lélektelen, és úgyszólván semmi lehetőséget nem ad közvetlen hangú, meggyőző eszmecserére. Az egyik irodahelyiségben az íróasztalon ott a két doboz, ezekből húzzák a tagok a sorszámmal ellátott cédulát. A területkiosztás formai lebonyolításának ezen a módján persze nincs értelme meditálni, mert a törekvés és a szándék, mindennél előbbre való. A törekvés és a szándék kétségkívül az, hogy a tagok — akikre a növénytermesztés vár — idejében megtudják, hol mennyi munka vár rájuk. A vezetőség pedig így már márciusban tisztában lesz azzal, hogy a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a krumpli elművelé- se mennyire biztosítható kézi erővel. vagy mennyire nem. S ha Ilyen tekintetben Váralján a tisztánlátást, éppen az árukapcsolás segíti elő, akkor szépséghiba ide, szépséghiba oda, legyen árukapcsolás. A tervek teljesítésének meg keli teremteni az előfeltételeit és a közös gazdaságok számára minden módszer megengedhető. Ha a tagok érdekeit szolgálja még az árukapcsolás is. De persze a tervet ismerni kell és éppen ezért afféle rögtönzött, kérdezz — felelek formában erről beszélgettem a két brigádvezetővel. A tárgyból közepesre vizsgáztak. — Mennyi volt tavaly az egy tagra jutó átlagjövedelem? I Szálai lánits vezető erre a kérdésre így válaszolt : ______________________ — Én csak brigádvezető vagyok. — Az idén hány literben szabták meg a tejtermelés átlagát tehenenként? — Kétezer-háromszáz liter lesz. — És miért ennyi? — Kijöttek a tejipartód, és azt mondták, az idén többet kell tervezni, meg leszerződni. — Magának volt beleszólása abba, hogy 2300 liter legyen? — Nagyon nem kérdeztek meg: az agrotiómus ennyit írt be. — A jószággondozók keveslik, vagy sokallják a 2300 litert? A válasz kitérő: — Nekik is az az érdekük, hogy minél több legyen, nem ellenzik — állítja a brigádvezető, és nyomban hozzáteszi, hogy a jó-, szággondozók. a tehenészek úgy vannak premizálva, hogy érdekük legyen növelni a zsírszázalékot is, a litereket is. Ezenkívül nem lehet figyelmen kívül hagy- j ni, hogy a tehenészetben tapasz-1 talt, lelkiismeretes emberek dől- f goznak. Petróczki János például,' aki családjával együtt 34 tehenet gondoz, régi fejőgulyás, több kitüntetés tulajdonosa, aki a tervtől függetlenül, mindig a többre törekszik. — A hízóeladás tervszámát mi- . ként állapították meg, Szalai elv-' társ? — Az agronómus megkérdezte, Szalai bácsii, mennyi hízót tudnánk leszerződni? Én azt mondtam neki. ha minden jól megy, a tavalyi tervet túlteljesítjük megint. Tavaly 200 helyett 220 hízót adtunk el a vállalatnak, az idén egyesültünk a mázasakkal és 270-et gondolunk. i — Alapanyag, takarmány, férőhely. szóval ami a terv teljesítéséhez kell, az megvan? — Igen. — A tagok, a jószággondozók szerint is? __ 1 hí. Y>tm isim tési brigádvezető, új ember. Tavaly még traktorosként dolgozott, a határt, az embereket ismeri akár a tenyerét. A beszélgetés elején azt hangoztatta, ezekben a hegyekben nehéz a növény- termesztés, vannak például oly meredek földterületek, hogy azokat szinte lehetetlen géppel megközelíteni, a kézierő viszont kevés. A kapásterületek kisorsolását is azért kezdték meg már most, hogy legyen idejük számba venni, hány hold kukoricán kell ( majd a kapálást vegyszeres gyomirtássál helyettesíteni. A földek minősége változó. Éppen ezért sorszámhúzással döntik el, hogy kinek hol mérjék ki a területet. Ez látszik legigazságosabbnak. — Milyen termésátlagokat terveztek? — Kukoricából májusi morzsolt ba számolva holdanként 17 mázsát. Cukorrépából termett már 300 mázsa is. Most 190 mázsát terveztünk holdanként. — A tagok szerint ez sok, vagy kevés? — A tagok azt szeretnék, ha minél alacsonyabb lenne a terv. — Miért? — A premizálás. — A premizálás tulajdonképpen ösztönző, nem? — Igen, de ha alacsony a terv, akkor jóval könnyebb túlteljesíteni, és a túlteljesítés nagyobb mennyiségű természetbeni juttatást jelent a tagaknak. Szóval az éremnek itt is van harmadik oldala, és itt kezdődnek azok az ellentmondások, amelyek nem kibékíthetetlenek ugyan de elgondolkodtatók és a megnyugtató megoldáshoz igénylik a tudat megváltoztatására irányuló „töményebb” politikai munkát. Ez a momentum is bizonyítja, hogy a politikai és a gazdasági munka egymástól elválaszthatatlan. A politikai munka egyebek között azt is jelenti, hogy a tervek a tagok közreműködésével készüljenek, ami viszont a gyakorlatban a jelek szerint még nem nyert polgárjogot. „Én csak bri- dágvezető vagyok” — jelentette ki az 54 éves Szalai János. Legtöbb tsz-tag így vélekedik: „Én csak sima tag vagyok”. 1A tavaszkeziSés Befej eződtf k a termelőszövetkezeti zárszámadások Nőtt a közös vagyon, bővültek a termelési alapok Március elejére az egész országban elkészültek a termelőszövetkezeti zárszámadások, s néhány kivételtől eltekintve mindenütt megtartották a zárszámadó közgyűlést. Összesen 3412 termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban értékelték az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit és 1 100 000 szövet- i kezeti családnak a közös gazdái- | kodásból származó jövedelmét állapították meg. A zárszámadási adatok orszá- I gos összesítését csak most kezdik i meg s ezért a pontos számszerű eredmények még nem ismeretesek. Az azonban máris bizonyos, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben nőtt a termelőszövetkezetek közös vagyona s ezen belül főként a beruházott eszközök értéke. A saját erőből történt számottevő felhalmozás eredményeként gyarapodott a tiszta vagyon és ennek részeként a fel nem osztható szövetkezeti alap. A zárszámadások során a termelőszövetkezetek döntő többsége eleget tehetett az alapszabály szerinti tartalékolási kötelezettségének is. így bővültek a terme- i lést alapok és a közös gazdaságok a tavalyinál kedvezőbb kö-1 rülmények között tudják megkezdeni az idei gazdasági évet. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek magasabb színvonalon gazdálkodtak — ami a bruttó termelési érték növekedésében is kifejeződik — s ennek következtében az üzemi felhalmozás növekedése mellett a szövetkezetek túlnyomó többségében a tagok személyes jövedelme is nagyobb volt, mint a megelőző esztendőben. A Földművelésügyi Minisztériumban most veszik át a megyei zárszámadási adatokat, s rövidesen megkezdik ezek gépi feldolgozását. Az adatokat az elmúlt évinél jóval több, összesen 12 féle csoportosításban összesítik és értékelik, s ezzel jó alapot adnak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának továbbfejlesztését segitő közgazdasági elemző munkához. Valamennyi termelőszövetkezet adatainak birtokában most első ízben vizsgálják majd a termelési adottságok és a termelési eredmények közötti összefüggést. A zárszámadások országos értékelése sörön termelőszövetkezetenként 270, tehát összesen csaknem egymillió adatot dolgoznak fel. NAPIRENDEN: Miért egyoldalú a brigádverseny a fűtőházban nomabb megoldásra váró gondja, hogy indulásikor a szövetkezeti gazdák, a brigádvezetőket is beleértve, nincsenek úgy felkészülve, ahogy kellene, mert a tervszámokat hézagosán, rosszall ismerik. Esetenként erősen befolyásolja a munkakedvet, hogy bajos közös nevezőre jutni akkor, amikor a vezetők reálisán szeretnének tervezni, de a tagok szerint az lenne a jó. ha alacsonyan terveznének. A biztonságos termelés egyik talán legsürgetőbb tennivalója, hogy ezekben a kérdésekben Váralján ugyanúgy mint a többi közös gazdaságban, politikai munkával értsünk szót a tagokkal. SZEKUL1TY PÉTER A figyelmeztetés időben hangzott el. A szakszervezeti gyűlésen amikor a szocialista brigádmozgalom eredményeiről adtak számai a munkások, többen han~ goztattálc: Nincs az jól, hogy a brigádok vállalásaikból jórészt csak a mennyiségi részt teljesítik. A termelés mennyisége, és ami ezzel jár, kiváló eredményeket mutat a dombóvári fűtőházban. A huszonnyolc brigád, amely a múlt évben a szocialista címért versenyzett, mindegyikénél tapasztalható volt, hogy a vállalások. pontosabban a mozgalom két fontos tényezője: a szocialista módon élni és tanulni részt kevésbé teljesítették. Mindössze az 1964. évi munka és vállalás teljesítés eredményeként öt brigád kapta meg a termelési tanácskozásoktól a jogot a szocialista cím viselésére. Az ígéret nem melegít Helyzeikép a kistápéi iskoláról Először a bikácsi vb-titkár említette a kistápéi iskola ügyét. Panaszkodott, hogy az idén sem kapják meg azt a 150 ezer forintot, ami az iskola felújításához, rendbehozatalához szükséges. Évek óta ígérgetik már a pénzt, de eddig még semmi sem lett belőle. Pedig az iskola nagyon rossz állapotban van. Hézagosak az ajtók, ablakok, nem lehet fűteni. Ott pedig különösen fontos a fűtés, mert pusztai iskola a kistápéi, 7—8 kilométerről is járnak oda gyerekek. Maga az épület kívülről nem árulja el korát. Még látszik rajta, hogy néhány évvel ezelőtt rendbehozták a küllemét. A kistápéiak szerint nagyon régi ház. Úgy mondják, még az ő öregapjuk is odajárt iskolába, előtte pedig uradalmi épület volt. Két osztályterem van benne, tágasak, modern iskolapadokkal, bútorral. Ahogy belép az ember, érezni az átható dohszagot. Hamar megvan a magyarázata is. Körbe-körbe maliik a vakolat, nedves foltok tarkítják a fehér falat. — Hiába sározzuk, meszeljük, rövid idő múlva leválik újból — mondja az idős takarítónő, aki éppen az osztályt söprögeti. — Jól alá kellene szigetelni, csak az érne valamit. Talán el sem hiszi, de sokszor szedtem már ki csírákat is a fal tövéből. Aztán mutatja az ablakokat. Kicsik, sötétek, de a legnagyobb baj mégis az, hogy nem zárnak rendesen. Jókora réseken húz be a levegő az ajtó mellett is. A padló úgy néz ki, mintha valami ügyetlen mesterember boros hangulatban készítette volna. Pedig jól megcsinálhatták ezt azelőtt. Csakhogy eljárt már az idő. A nagyobb réseket betonnal öntötték le, nehogy valmelyik gyerek a lábát ficamítsa. — Fűteni sem lehet rendesen. Az idei tél még istenes, de tavaly sokat szenvedtünk — mondja a takarítónő. A két osztálytermen kívül még egy helyiség Van az épületben, Fáskamrának is lehetne nevezni, de ugyanolyan joggal szertárnak is. Mert itt van az iskola tüzelője, ebben tartják a térképeket, tornaszereket, mindent. Ha esik az eső, mentőexpedícióvá alakul a gyereksereg. A „szertárban” ugyanis olyan szépen folydogál a víz, mint akármelyik útmenti árokban. Az pedig nem használ sem a térképnek, sem az új tornaszereknek. — Évek óta ígérgetik mór, hogy megcsinálják az épületet — mondja Bartos István, az iskola igazgatója. — Nyugodtan merem állítani, hogy a paksi járásban nincs még egy ilyen rossz állapotban lévő iskola, ötvenhat gyerek jár ide Győri-majorból, Felső- és Alsó-pusztáról. Egyikük-mósi- kuk hat-hét kilométert is gyalogol. Téli időben sokszor sírnak a gyerekek, annyira összefáznak. Ilyenkor kénytelen vagyok a kályha mellett melengetni őket, mert az osztályterem is hideg. Nem tudom, mi lesz, ha még egy telet ki kell húznunk ilyen viszonyok között! — Ha így megy tovább, elrothadnak a térképeink. Vizes a szertár, vizes az osztályterem is. Arról nem is beszélek, hogy egész nap villanyfény mellett kell tanítani. Megpróbáltunk már sok mindent. Besároztattam, kimeszel- tettem a termet. Három hét sem kellett és ugyanúgy nézett ki, mint azelőtt. A vizes fal nem bírja a vakolatot. — Tavaly kezdtük szépíteni, csinosítani az iskola környékét. Fákat ültettünk a gyerekekkel, virágoskertet csináltunk az udvarban. Nekünk nem nagy örömünk telt benne, annál inkább a libáknak és a disznóknak. Kerítés nincs, szépen lerágták a facsemeték kérgét, lelegelték a virágokat. — Természetesen a szülők is tudnak arról, milyen áldatlan viszonyok között tanulnak a gyerekek. Hallottam már olyat is, hogy míg ilyen lesz a helyzet, télen nem engedik iskolába őket. őszintén megmondva, igazat kell adnom nekik. Decsen kollégium épült a tanyasi iskolásoknak. De nem ez az egyetlen példa, lépten-nyomon megmutatkozik a pusztai gyerekekkel való törődés. A jó szándék bizonyára ebben az esetben is megvolt, hiszen ígéretet kaptak arra, hogy rendbehozzák a kistápéi iskolát. Csakhogy ez nem elég, mert az ígéret nem melegíti fel a pusztai gyerekeket. Kónya József A termelési tanácskozás döntése ellen nem lehet fellépni. A munkások legfelső fóruma a tanácskozás. Amit itt határoznak, azt ufgre kell hajtani. S az is természetes, hogy a műhely munkásai tudják leginkább, megilleti-e a szocialista cím a brigádot vagy sem? Ez a figyelmeztetés, a brigád- verseny alapos elemzését vonja maga után ezekben a napokban a dombóvári fűtőházban. Vizsgálják, mi az oka, hogy a munkások szívesebben dolgoznak, utaznak havonta három-négyszáz órát is, hogy teljesíteni tudják a termelési vállalásokat■ Ugyanakkor ez a túlságos egyoldalú tevékenység akadályozza a versenymozgalom kibontakozását, szélesedését. Nyilván a napirendre került brigádverseny, a jövőben többet lesz a tömegszervezeti és gazdasági vezetők „keze ügyében’’, többet foglalkoznak a brigádok gondjaival. a munkások eredményeivel, akkor az egyoldalú verseny megszűnik, és a szocialista brigádverseny-mozgalom jelszava a: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni teljes egészében uralkodó válik a fűtöházi brigádok körében. (A brigádversenyre lapunk egy későbbi számában még visszatérünk.) __________ Kiv áló katonák építik az állami zászló talapzatát A közelmúltban megjelent kormányhatározat értelmében a jövőben április 4-én, május 1-én, augusztus 20-án, és november 7- én állami zászlófelvonási ünnepséget tartanak a Parlament előtt; Az árbocépítés munkálatait a néphadsereg alakulatainak legkiválóbb, a kiképzésben és magatartásban egyaránt példamutató katonái már el is kezdték. A munkában részt vesznek a legkiválóbb határőrök is. Az első ünnepélyes zászlófelvonásra — katonai tiszteletadás közepette —• április 3-án este kerül sor, a fel- szabadulás 20. évfordulóján als tiszteletére. A felvont állami zászlónál a fegyveres erők tagjai állnak dísző'-séíet. s óoriiis 4^én i délben zenés őrségváltás lesz,
