Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

2 Tolna megyei népújság 1985. március 20. Díszünnepség a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken díszünnep­séget rendezett a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 46. év­fordulója alkalmából, a Pamut­fonóipari Vállalat gyömrői műve­lődési termében. Az ünnepségen részt vett Bisz- ku Béla, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Rónai Sán­dor, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, Erdei Fe­Meghalt Gheorghiu-Dej Bukarest (MTI). A bukaresti rádió pénteken délután, magyar idő szerint 17,10 órakor adását megszakítva bejelentette, hogy el­hunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke. Gheorghe Ghe­orghiu-Dej 64 éves volt. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nács feladatának és szervezeté­nek megállapításáról, valamint a megyei termelőszövetkezeti taná­csok szervezéséről szóló törvény- erejű rendeletet. Az Elnöki Tanács elhatározta a Magyar Népköztársaság csatla­kozását a Hágában aláírt, a pol­gári eljárásra vonatkozó nemzet­közi egyezményhez. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. • A Termelőszövetkezeti Tanács azzal a céllal alakult, hogy se­gítse a mezőgazdaság szocialista átszerveziését, támogassa a terme­lőszövetkezetek működését, gaz­dálkodásuk fejlesztését. Az elmúlt években kiadott jog­szabályok rendezték ä * Téítnelő- szövetkezetek működésével kap­csolatos kérdéseket és tisztázták a termelőszövetkezetek állami irányításának feladatait, eszkö­zeit és módszereit. így az állami szervek és a Termelőszövetkezeti Tanács titkársága, valamint me­gyei megbízottainak munkájában párhuzamosságok keletkeztek. Szükségessé vált tehát a Ter­melőszövetkezeti Tanács feladat­körének és szervezetének módo-1 sítása. A Termelőszövetkezeti Tanács ezentúl Országos Termelőszövet­kezeti Tanács néven folytatja munkáját Legfőbb feladata, hogy a kormány tanácsadó ja­vaslattevő szerveként működjék a termelőszövetkezeti mozgalom egészét érintő ügyekben. Meg­tárgyalja a termelőszövetkezetek állami támogatásának irányát és rendszerét, a zárszámadások ta­pasztalatait, a tervek teljesítését, a szociális és kulturális felada­tokat, továbbá a termelőszövet­kezeti demokrácia érvényesülése, a munkadíjazás, a jövedelemel­osztás, a jogvédelem és a ver­senymozgalom időszerű kérdéseit Az Országos Termelőszövetke­zeti Tanács elnöke a földműve­lésügyi miniszter. Tagjait a kor­mány nevezi ki a termelőszö­vetkezetek kiváló vezetői és tag­jai, valamint más szakemberek közül. A /negye terrrtelőszövetkezetei szervezeti életének és gazdálko­dásának elősegítésére minden megyében megyei termelőszövet­kezeti tanács alakul. Elnöke a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese, tag­jait pedig a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága nevezi ki. A Termelőszövetkezeti Tanács titkársága és megyei megbízotti hálózata megszűnik. Tennivalói­kat a jövőben a Földművelésügyi Minisztérium, illetőleg a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai látják el. (MTI) renc, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kor­mánynak és az Elnöki Tanácsnak több tagja. Ott voltak a Budapesti Pártbizottság, a társadalmi és tö­megszervezetek, a fővárosi ta­nács képviselői, a XVTII. ! 1"' vezetői. Részt vett az ünnepségen a kerület számos kiváló dolgozója, a munkásmozgalom sok vete­ránja. A Himnusz elhangzása után Uj- falusi Sándor, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Hevesi Gyula, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnöke mondott ünnepi beszédet. Ismertette a Tanácsköztársaság kikiáltásának előzményeit, a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakításának körülményeit, majd részletesen szólt a Tanács- köztársaság születéséről és ered­ményeiről. Rámutatott, hogy már a Tanács- köztársaság 133 napos fennállása alatt felcsillantak az új szocia­lista munkaerkölcs első nagyszerű jelei. Az ünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Ezután szünet következett, majd az ünnepség második részében neves fővárosi művészek adtak műsort (MTI). Oz MSZMP KB távirata A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Moszkva Nagy örömmel és az ember nagysága iránt érzett felemelő büszkeséggel értesültünk a szovjet nép új világraszóló sikeréről, a Voszhod—2. űrhajó felbocsátásáról Pavel Beljajev ezredes és Alekszej Leonov alezredes nagyszerű hőstettéről és sikeres föl- detéréséről. Újból bebizonyosodott, a Szovjetunió tudományos és techni­kai fölénye és az, hogy tudósainak, mérnökeinek, munkásainak kimagasló eredményeit a világmindenség megismerése, az emberi haladás szolgálatába állítja, példát mutatva a tudomány legfej­lettebb eszközeinek békés célokra való felhasználásában. Az egész, szocializmust építő magyar nép lelkesedéssel fogad­ta a kozmosz meghódítását szolgáló szovjet kísérletsorozat leg­újabb eredményét és szívből jövő jókívánságait küldi a testvéri szovjet népnek, bátor űrhajós fiainak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága továb­bi nagy sikereket kíván a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Szovjetunió a Földön és a világűrben egyaránt a béke politikáját folytatja Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnök­sége és a szovjet kormány fel­hívással fordult a Szovjetunió Kommunista Pártjához, az egész szovjet néphez, a világ minden népéhez és kormányához. Az ember kilépése a világűrbe új korszakot nyit a világűr meg­hódításában — hangzik a felhí­Űjabb amerikai légitámadás a YDK ellen A TASZSZ-iroda jelenti: ame­rikai repülőgépek pénteken — az elmúlt öt nap alatt másodízben —, ismét támadást intéztek a Viet­nami Demokratikus Köztársaság­ban Nge An tartomány ellen. Március 19-e, az amerikai im­perialista agresszió elleni harc or­szágos napja alkalmából Hanoi­ban az ifjúsági, a diák- és nő­szervezetek nyilatkozatokban bé­lyegezték meg a hazai és a kül­földi közvélemény előtt az ame­rikai imperialisták és lakájaik há­borús cselekedeteit és a háború kiterjesztésére irányuló újabb terveit — jelenti a Vietnami Tá­jékoztató Iroda. A japán külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette a külföldi sajtó képviselői előtt, hogy amennyiben más országok felszólítanák erre, Japán hajlandó lenne együttműködni egy kollek­tív közvetítési kísérletben, a viet­nami háborúban. vás. — Létrejönnek a reális fel­tételek a legbonyolultabb felada­tok megoldásához, köztük a Hold­ra és a naprendszer más bolygói­ra való repüléshez és e bolygókra való leszálláshoz, A Voszhod—2 repülése, az elő­zőekhez hasonlóan, a béke és a haladás ügyét szolgálta —, mutat rá a felhívás. — A szovjet kor­mány már többször kijelentette és most újból ünnepélyesen kije­lenti, hogy a Szovjetunió a Föl­dön és a világűrben egyaránt a béke politikáját folytatja és ez­után is tántoríthatatlanul e poli­tikát szándékozik folytatni, A szovjet emberek határozottan elítélik az Egyesült Államok dél­vietnami agresszív cselekményeit, valamint a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen végrehaj­tott provokációs támadásait — mondja a felhívás, majd befeje­zésül hangsúlyozza: — Az impe­rialista provokációk láttára a szocialista országok népeinek és mindazoknak, akik szívükön vi­selik a béke ügyét, még szorosab­ban tömöríteniük kell soraikat és még aktívabban kell védeniük a világ békéjéh Föld hörüli pályán keringő űrrepülőtér Magyar és szovjet jogászok baráti találkozója Szekszárdon Pénteken került sor Szekszár­don a magyar—szovjet jogászok baráti találkozójára a szekszárdi igazságügyi pártszervezet szerve­zésében. A szekszárdi és az ideig­lenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg kötelékében mű­ködő jogászok közt immár hagyo­mányos baráti kapcsolatok állnak fenn, s ennek jegyében látogatott el a megyeszékhelyre egy három­tagú katonai jogászküldöttség Ta- raszov alezredes vezetésével. A vendégeket az ügyészségen dr. Szilcz Ákos megyei főügyész, a bíróságon dr. Sziily László, a me­gyei bíróság elnöke fogadta, majd közös eszmecserére került sor. Ezen dr. Peiger Vincének, a jo­gász-pártszervezet titkárának üd­vözlése után dr. Bertha József, a megyei főügyész helyettese tá­jékoztatta a vendégeket a megye bűnüldözési tapasztalatairól. Ta- raszov alezredes a szovjet igaz­ságszolgáltatás egyes kérdéseit elemezte. A baráti eszmecsere ke­retében Vlagyimir Dimitrievics, a katonai bíróság vezetője, s Pável Ivanovics katonai nyomozó is sóit gyakorlati kérdésre adott választ. A találkozó során egyebek közt sok szó esett a szovjet igazság­szolgáltatás fokozott demokrati­zálásáról. A szovjet vendégek el­mondották, hogy országszerte mű­ködik a társadalmi bíróságok szé­les hálózata. Az igazságszolgálta­tásnak ez a szerve igen nagy jogkörrel rendelkezik, pénzbünte­tést szabhat ki, esetenként pedig joga van valakit akár kilakoltat­ni lakásából, akár kitiltani egy városból. A szovjet bűnüldöző hatóságok mind jobban a megelőzésre teszik a hangsúlyt. Éppen ezért minden esetben behatóan kutatják a bűncselekményeket előidéző oko­kat, hogy annak alapján megte­hessék a szükséges megelőző in­tézkedéseket. Jellemző, hogy a bűnözések okaival a közelmúltban maga a minisztertanács is fog­lalkozott. A szekszárdi jogászok gratulál­tak a szovjet vendégeknek abból az alkalomból, hogy a szovjet űr­kutatók újabb világraszóló sikert értek el a világűr meghódításában. A szovjet vendégek pedig meg­emlékeztek a Magyar Tanácsköz­társaság dicső hagyományairól, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából. Elgondolkoztunk, valahányszor a TASZSZ közleményeinek ilyen tartalmú sorait olvastuk: „A tö­kéletesített hordozórakéta utolsó fokozata föld körüli pályára jut­tatott egy nagy súlyú szputnyi- kot, amelynek fedélzetéről az­után űrrakétát lőttek ki a Mars bolygó irányában...” A Mars és a Vénusz felé haladó szovjet automatikus bolygóközi állomá­sok nem a Föld felszínéről, ha­nem a Föld körül keringő űr­állomásokról startoltak. Hogyan értékeljük ezt az ered­ményt? Mivel járul hozzá az űr­hajózás tudományához? Termé­szetes, hogy az ilyen kétfokozatú kilövés sokkal bonyolultabb, mint közvetlenül a Földről való indí­tás. Ugyanakkor azonban számos előnye van. Ami a bonyolultsá­got illeti, ez abból adódik, hogy a közbeiktatott szputnyik pályá­ját pontosan „be kell tartani”, és teleszkópok, valamint rádió­lokációs eszközök segítségével tanulmányozni kell. Ha nem felel meg a megadott követelmények­nek, helyre kell igazítani: meg kell változtatni a pálya sugarát, excentricitását, a pálya síkjának az Egyenlítővel bezárt hajlásszö­gét. Amikor ez az előkészítő sza­kasz véget ért, a Földről meg­felelő rádiójelzés formájában pa­rancsot adnak ki, amely műkö­désbe hozza a bolygóközi állomás hajtóművét. így történik a má­sodik start. A bolygóközi állomásnak a vi­lágegyetem előre meghatározott helyére juttatása jóval pontosabb lehet, ha a rakétát közvetlenül a Földről bocsátjuk fel. Elsősor­ban az teszi ezt lehetővé, hogy a föld körüli pályáról történő fel­bocsátás esetén kisebb sebesség­többletet kell közölni a bolygó­közi állomással. Már Ciolkovszkij bebizonyítot­ta, hogy jóval gazdaságosabb, ha a Marsra, a Vénuszra, vagy a Naprendszer más bolygójára irá­nyuló utazást nem a Föld fel­színéről, hanem a körülötte ke­ringő mellékbolygóról való indí­tással valósítjuk meg. Néhány számadat. A rakétá­nak, hogy elhagyhassa bolygónkat és kijuthasson a Föld vonzásá­nak övezetéből, el kell érnie a második kozmikus sebességet, vagyis másodpercenként 11,2 ki­lométert. Ha pedig a Föld felszí­néhez viszonylag közeli pályáról történik a felbocsátás, elegendő, ha a sebességnövelés mindösz- sze 3,3 kilométer másodpercen­ként. Különben egyenlő feltételek mellett ehhez 11,5-szer kevesebb energiára van szükség. * Nyilvánvaló a következő össze­függés is. Ha csökkentjük a ra­kétával közölt sebességet, csök­ken az elkövethető hibák lehető­sége is mind a sebesség mérté­kében, mind a mozgás irányában. Ez az összefüggés annál inkább hat, és sugarának hossza jelen­tős mértékben meghaladja a Föld sugaráét, a föld körüli pá­lyán való mozgás sebessége a pálya sugarának négyzetgyöké­vel fordított arányban változik, így például, ha a pályának a Föld felszínétől számított magas­sága ezer kilométer, a pályán való mozgás sebessége másodper­cenként nem 7,9, hanem 7,3 kilo­méter lesz. Tízezer kilométeres magasságban ez a sebesség 4,9 kilométerre, százezer kilométeres magasságban pedig másodper­cenként 1,8 kilométerre csökken. Ez már viszonylag kis sebesség, mindössze 5,3-szer nagyobb a hang sebességénél. Tekintve, hogy csökken a ke­ringési sebesség, csökken az a sebességtöbblet is, amely ahhoz szükséges, hogy a rakéta a föld körüli pályáról a Föld vonzási körén túljusson. Az előbb emlí­tett három esetben (ezer, tíz­ezer, illetve százezer kilométer­nyire a Föld felszínétől) ez a sebességnövekedés 3, 2, illetve 0,73 km/sec. Az űrhajóval köz­lendő energia pedig 85, 39, il­letve 5 százaléka a Földről való startolás esetén szükséges ener­giamennyiségnek. A világűrben létesítendő űrre­pülőterek egyetemes rendelteté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom