Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
1965. március 18. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kétsoros megbízástól, a beruházási kódexig A FÁK IS TAYASZT VÄRN A tervezői munka hatékonysága — Hat év alatt elévül A sok példa közül ragadjunk ki néhányat. Megbízást akart adni az Iregszemcsei Kutató Intézet a Szekszárdon működő tanácsi tervezőirodának, laboratórium tervezésére. A megbízás, alig több mint három gépelt sorból állott. Körülbelül így: Tervezzen az intézetünknek egy laboratóriumot, amelyben izotóppal is dolgozunk. Egy másik példa: Kérjük a tamási művelődési ház terveinek elkészítését, Egy harmadik: Kérjük az iroda véleményét, hogy a hat évvel ezelőtti megbízásunkra készített tervről mondjon véleményt, alkalmas-e most kivitelezésre... Meggondolatlan rendelés — Pénzpocsékolás Nem szükséges tovább folytatni. Aki egy kicsit is jártas beruházási és kivitelezési dolgokban rögtön látja, a hiba okát: jelesen abban, hogy a beruházási kódexet sok embernek még kötelező olvasmányul kellene előírni — mindennapi munkája végzéséhez. Mert az első példánk esetében mit is tehetett volna a tervező iroda, mint visszautasítja. Mert milyen laboratóriumot tervezzeMint minden munkának van technológiája, úgy a tervezőinek is. Sajnos talán túlságosan is merev keretek közé zárják a rendeletek az alkotói fantáziát, de pillanatnyilag sok ok ezt a szigorúságot indokolttá teszi. Ismeretesek ezek az okok: az új építési anyagok hiánya, az ipar termékeinek gyakori változása, stb. Az 1965. évre már megbízatással tervezett szinten állnak. Most, nem úgy mint a múlt években, már az éves program nagy része az év elején rendelkezésükre áll. S így válhat azután a munka egyenletessé, kellően átgondolttá. S ha valami nem megy a beruházó elképzelése szerint, legegyszerűbb akkor a tervezőt okolni. A tervezői munka alapvető követelménye, hogy a beruházás indulása előtt legalább egy évvel elkezdjék a terveket készíteni. A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy még decemberben is adtak a tervezőknek megbízást, a folyó évi kivitelezésre. Most körülbelül egy éves „fórban” vannak. Ez feltétlenül a tervezők gondosabb munkáját eredményezi majd. A néhány kivétel, mint a tanácsház bővítése Szekszárdon, a második évtizedet tapossák, sok hasznos tervük valósult már meg. Művelődési otthonok, iskolák, napközik, utak, egészségügyi létesítmények, bérházak jelzik a tervezők útját. A haladás a cél felé, hogy mindig olcsóbb és jobb terveket adjanak, nemcsak rajtuk múlik. A mostani ötéves terv utolsó évében, remélhetőleg létszám- belileg is megerősödve, felnőve a hatalmas Tolna megyei feladatokhoz, jól felkészülnek a harmadik ötéves terv nagy munkáira. A tervezők, rajzolók, gépészek, építészek idén jobban akarnak dolgozni, mint a múlt évben. Amikor elkészítették a tervezők kollektívájának felszabadulási évfordulónk tiszteletére szervezett munkaverseny-vállalásokat, éppen a legfontosabb dolgokat tűzték maguk elé: növelni a tervezői munka hatékonyságát. És megszüntetni a beruházók kapkodását. Pálkovács Jenő Foto: Túri nek? Olyant, amilyen Pesten van, vagy pedig olyant, amelyik Dubnában. Mindegyikben használnak izotópot kísérletezésre. Használni fognak az iregiben is... A másik példában szereplő megbízás is visszautasításban részesült. Mert ez enyhén szólva is nem „megbízás”, tervezői munka elkészítésére, mégkevésbé megrendelés... A harmadik példára nem is kell sok időt vesztegetnünk, hisz azonnal megállapítható a beruházó hat év előtti meggondolatlan megrendelése, pénzpocsékol ása — mert arról van szó, minden esetben. Napjainkban elég gyakran szó esik ármunka hatékonyságáról. Sokat 'beszélünk arról is, hogy a gazdálkodás mértéke, színvonala emelkedjék. Vajon követik-e a tervezőasztaloknál ezeket az elveket? Sok a jogtalan bírálat Egyik sarkalatos pontja éppen ez a tervezői munkának. S ezt nem csökkenti még az sem, hogy gyakorta hallunk rosszul kivitelezett épületekről. Mert mint Szabiár Béla, az iroda igazgatója elmondotta, sok jogtalan bírálat éri őket. — Országos viszonylatban is megállják tervezőink helyüket — mondja az iroda vezetője — kitűnő szakembereink vannak. Gazdagon dolgozik fantáziájuk, s egy cseppet sem térnek el a számunkra kötelező utasításoktól, rendeletektől. az állami építők irodaházának tér- ! vezése — ez esetben valósággal a tervező asztaláról viszik a munkahelyre a tervet. — De hasonló volt a helyzet a dombóvári kesztyűgyárral is. „Két malom között őrlődünk.” — Ez a szólás járja a tervezők i körében. S joggal. Mert a beruházó és a I kivitelező, ahol éri ott csepüli munkájukat, ahelyett, hogy a legtöbb esetben betartanák a beruházási kódex szigorú előírásait, amely kiküszöbölne sok felesleges tervezői munkát, sok rossz tervet, sok rossz megrendelést. Az idei év a tervezőknél a szervezettség éve lesz. Most szigorúan ragaszkodnak a rendeletekben megállapított határidőkhöz. Ilyen fontosabb dátumok: május 30-ig kell leadni az idei megbízásokat, tizenöt napon belül vissza kell a szerződést aláírva küldeni a tervezőkhöz. (A múlt évben 149 esetben késve küldték vissza a beruházók a szerződést, és legtöbb alkalommal olyan tervnél, amelyre sürgősséget jelentettek be.) Ne is beszéljünk azután olyan esetekről, hogy a tervezői díjat illik kifizetni. (Pillanatnyilag kilenc ügyféltől perlik a tervezői munkadíjat.) A cél: mindig jobb terveket Számában kicsiny kollektíva a >lna megyei tervezőké. Immár részeiket azok, akik az egész lakást nem akarják egyedül lakni. Ügy tűnik azonban, hogy az említett rendelkezésnek eddig még nem volt különösebb foganatja. Mintha általános megnyugvás lenne ebben a kérdésben. Pedig igen gyakran a kisfizetésűeket sújtja az albérleti uzsora. Azokat, akik vidékről járnak be dolgozni az üzemekbe, építkezésekhez, esetleg hivatalokba. Azt is mondhat- nók: az ő családjuk asztaláról veszik el a nagyobb darab kenyeret ezek a mai uzsorásak. A dolog tehát módfelett komoly, s nem árt rajta alaposan elgondolkozni, s a helyzet megváltoztatása érdekében tenni is valamit. Tény, hogy a lakásproblémák enyhülése csak fokozatosan következik be. Az állami — szövetkezeti — és magánépítkezés egyelőre képtelen az igényekhez felzárkózni. Az is valóság, hogy a városokba történő áramlás csökkent, de nem állt meg. Az ipar vonzó hatása kecsegtető a fiatalság számára. Meg aztán az is igaz, hogy a kisvárosokba, vagy a falvakba kerülő fiatal szakemberek, pedagógusok sem rendelkeznek megérkezésük másnapján önálló lakással. A lehetőség tehát az albérleti uzsorára továbbra is fennáll. Jó érzésre apellálni ebben a kérdésben felesleges. Az, aki ma háromszáz forintot kér egy ágybérletért, holnap sem csökkenti a maga jószántából a bérleti díjat. Viszont törvényes lehetőséget a korlátozásra feltétlenül keresni kell. Az ilyen, vagy olyan személyi tulajdon ugyanis senkit sem jogosít fel arra, hogy valakit, különösképpen szorult helyzetben lévő embert, lakbéruzsorával sújtson. Védelemre szorulnak az! albérlők, az ágy raj árók. Kényszer- | helyzetükben gyakran olyan ösz- szegeket fizetnek, amelyekből maguknak és családjuknak teremthetnének jobb életkörülményeket. S a kérdés megítélésénél, vagy valamilyen törvény alkotásánál és alkalmazásánál az ő szempontjaikat kell elsősorban figyelembe venni. Sz. L 1 A Földművelésügyi Minisztérium válasza A% értényi Búsa haláss Tss-neh biztosították a hitelnyitás feltételeit Lapunk január 21-i számában „Büntetés a kezdeményezőknek” címmel cikk jelent meg az értényi Búzakalász Termelőszövetkezetről. A cikkben felvetett témával kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztálya az alábbiakat válaszolta: „A január 21-i számban megjelent cikkre válaszolva közöljük, hogy főosztályunk többszöri beavatkozására az értényi Búzakalász Termelőszövetkezet részére az őszibarackos telepítéssel kapcsolatos hitelnyitás feltételei biztosítottak. A történeti hűség kedvéért azonban az alábbiakat közlöm: Az értényi Búzakalász Mező- gazdasági Tsz-ben a tereprendezési munkákat — annak idején — minden előzetes bejelentés nélkül és alapokmány hiányában kezdték meg. Az első probléma akkor jelentkezett, amikor a termelőszövetkezet az alapokmány felvételét kérte. A rendelkezések értelmében telepítési alapokmányt csak ott lehet felvenni, illetve jóváhagyni, ahol a továbbfejlesztés lehetőségei megvannak, illetve biztosítottak, ahol kialakítás után az üzem gyümölcsösterüleie eléri, vagy meghaladja a 100 katasztrális holdat, beleértve az esetleg meglévő termőkorú gyümölcsösöket is. (bogyósok esetében 10—20 kh.) Ennél kisetib területű gyümölcsösökben a járulékos beruházásokat kihasználni nem tudják, a szakvezetéshez szükséges speciális szakemberek alkalmazása nem gazdaságos és nehezen biztosítható, alacsony termelési volumene miatt a gyümölcsös egész üzemen belüli súlya nem kielégítő, ami végső soron az ültetvény elhanyagolását, pusztulását eredményezi. Az értényi Búzakalász Tsz telepítési alapokmány felvételi kérelme a tereprendezett 22 lcatasztrális holdra vonatkozóan jelentkezett azzal a megjegyzéssel, hogy a továbbfejlesztés lehetősége — munkaerőhelyzetre való tekintettel — nincsen meg. Miután a tsz-ben a tereprendezés ekkor már megvolt, főosztályunk az alapokmány felvételét kivételesen engedélyezte, és erre az ÜTV-i utasította. 1964. június 2-án az értényi Búzakalász Tsz-ben — az ültetvény megvalósítása tárgyában — tartott megbeszélésen, — ahol az érdekelt szervek, a megyei tanács képviselőjének kivételével, jelen voltak — a telepítésre vonatkozó technológia elkészítését a Mezőgazda- sági Gépkíscrleti Kutató Intézet szakértőjének feladatává tették éppen a tereprendezés következtében' előállított speciális helyzetre való tekintettel. Ez a döntés módot nyújt a telepítés eredeti elgondolás szerinti végrehajtására, — ugyanis a telepítés módjától függ a terület jövőbeni gépesítési lehetősége — és ezenkívül lehetőséget ad a további elgondolások megvalósítására is. Ezzel magyarázható, hogy az Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat á telepítési alapokmányban telepítési technológiát nem adott. Főosztályunk 1965. január elején értesült arról, hogy az MNB megyei igazgatósága telepítési technológia hiányában a hitelt nem nyitja meg. Intézkedésünk nyomán 1965. január 13-án a Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutató Intézet szakértője a telepítési technológiát írásban megadta. A telepítési technológia kiadásával az MGKI tehát nem „rizikót” vállalt, hanem az 1964. június 2-án vállalt kötelezettségének tett eleget — eléggé megkésve. Később értesültünk arról, hogy a hitelnyitás további akadálya az, hogy „kísérleti” ültetvény létesítéséről van szó, tehát a szokásos feltételek biztosításán túlmenően az MNB felé külön rendezni kell a hitelnyitást, Az MNB Mezőgazda- sági Főosztályát január 29-i levelünkben tájékoztattuk az értényi Búzakalász Tsz problémájáról és kértük a hitel mielőbbi megnyitását. Ezt követően hívta fel figyelmüket az MNB Mezőgazdasági Főosztálya, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kiadott telepítési engedélyben 6x4 méteres sor- és tőtávolság van előírva (a szokásos ültetvények esetében a rendelkezések ezt írják elő.) Miután a telepítés 1964. év őszén már megvalósult és a telepítést csak a terepadta lehetőségeknek megfelelően végezhették, eltér az engedélyezettől. Ezután hívtuk fel a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, ahol Farkas elvtárs betegsége miatt a telepítési engedély módosítására vonatkozóan csak közvetve tudtunk intézkedni. A megyei tanács 1965. II. W-én kelt 42 089 számú levelében arról értesítette főosztályunkat, hogy a „hitelfolyósításnak akadálya nincs.” Ezt. az állítást cáfolták meg a tsz képviselői a mai napon (március 12.) akik személyesen közölték főosztályunkkal, hogy a■ megyei tanács mezőgazdasági osztálya a korábban kiadott telepítési engedély — sor- és tőtávolságra vonatkozó — bejegyzését ez- ideig még nem változtatta meg. Ezért a hitelt a mai napig sem nyitották meg. A tsz képviselőinek kérésére az Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat a mai napon írásbeli nyilatkozatot adott arra vonatkozóan, hogy szakmai szempontból a 6x4 méteres sor- ás tőtávolságtól való eltérés és a telepítés terepadta lehetőségeknek megfelelően történt végrehajtása helyes és indokolt. Fenti nyilatkozatot Főosztályunk is záradékolta. Reméljük a hitelnyitásnak ezután valóban nem lesz további akadálya. Dr. FEJES SÁNDOR főosztályvezető A szerkesztő bizottság megjegyzése: A Kertészeti Főosztály válaszát több okból teljes terjedelemben közöljük. Az egyik igen lényeges ok az, hogy a közös gazdaságok jobban tájékozódást nyerhetnek, e levélből is arról, hogy mik a teendők, az előfeltételek akkor, amikor a gyümölcs- termesztés. illetőleg a -telepítés szóba kerül. A másik ok pedig a következő: ez a válasz is mutatja, hogy mennyire 'bonyolult egyes esetekben a termelőszövetkezetek vezetőinek eligazodniok.
