Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

19Í5. február 12. TOfctfÄ HEGYET SEPOJSAC \ , ;.. - ' ? ■ Tőlünk mar csak jobbat vár mindenki J A pénztár a^>!.a^ía e^tt egy Méteres sárban mentettük a tér- a munkában, több mint ötvenen bán nem lehet visszaadni a beszá­——------———idős asszonyul; tést. S az sem vette el kedvünket 500 munkaegységen felül teljesí- mólónak minden ízét. Nem lehet A lolyoso sötét, talán kissé ri- a munkától, amikor az átvevő- tettek. Jó volt a szövetkezet hitel- hangsúlyozni azokat a jelenték- is. _Az ajtókon kis táblával szervek bürokratikus intézkedő- gazdálkodása is, s összesítve: a telennek tűnő, fontos epizódokat, adjak hírül: Itt a párttitkár, itt a seivel találkoztunk. S jól alapoz- megalapozott gazdálkodás tette amelyek a munkát jellemezték. könyvelés, a pénztár, amott meg tűk meg az 1965-öt is; az elnöki szoba :. Az elnöki szo­bából hangos szó szűrődik a fo­lyosóra. Kopogok, belépek a kes­keny irodába. Egyszerű bútorok. Egy íróasztal, öt szék, meg egy háromlábú fogas.: s Az íróaszta­lon egy zsebóra, iratok, az író­asztalnál egy pirospozsgás, nagy, erős ember ül. Kemény, határo­zott hangon kérdi: — Kit keres, tessék, üljön le. Az állattenyésztés most is jól vizsgázott, bár országos hírű le­gelőinket, rétjeinket árvíz ön­tötte el. A gunarasi és kelői rét hónapokig víz alatt volt. Minden istállóban, minden karikánál jó­szág állott. Az értékesítési tervet lehetővé a nyugodt évkezdést, — Elnök elvtárs, milyen érzés csakúgy bizakodva tekintenek az ilyen beszámolót a tagság elé ter- 1965. évre. Pedig az idén az év jeszteni? kezdése is nehezebb volt. Keve­sebb marhát tudnak értékesíteni. A szaporulat ismert okok miatt nem volt kielégítő. De van lehető­ség, hogy a nehézségek okozta ki­— Gazdaember vagyok, úgy ér­zem, ismerem a szakmát. Munka­társaim, a szövetkezet tagjai, a dombóvári szorgalmas szövetkeze­ti parasztok mellettem álltak, biz­teljesítettük. Veszteséges volt t°lják. Például: több ko- tak bennem, én bíztam bennük azonban a juhászat, de itt is nem .................................... e lsősorban szövetkezetünk tagsá­súlyú marhákat fognak hizlalásra és a szövetkezet elnökétől a tago­Megmondom, ki vagyok, miért kiS> mindenkinek a legfontosabb jöttem. tak átádn“ barany°kat nem tud' telndője az lesz az idén, hogy a — Ráér az elvtárs? — kérdi " leggazdaságosabb üzemelést foly­Gregorics Jakab, az Alkotmány Az Alkotmány Termelőszövet- tassák minden területen. Éppen Mezőgazdasági Szövetkezet elnö- kezetben 1964-ben nyolc százaié- ezért a cukorrépa, a kender és a ke —, akkor üljön le. kos volt a termelésemelkedés. Az burgonya lépett elő 1965-re fő Mutatja a széket, melyiket te- értékesítés is egy százalékkal „pénzhozó” terménnyé. És ter­gyem vele szembe. Rákönyökö- meghaladta a bázisidőszak tényét, mészetesen a hízott sertést is ma­lünk az íróasztalra. Gregorics Ja- Lehetőség nyílott, éppen az ered- gasabb átlagsúllyal adják majd név szerint nem mondhatom,.hogy kab viss?3lapozza az elnöki be- ményes gazdálkodás révén, hogy át, hogy így is növelhessék a be- ez> vagy amaz többet adott, job Szárnolót Óráj árd 5 lcCF^ii * lölAn+Aenw fÄKKzvf +t 1 /l An!>■ a »vx+znIt' ^ hfln plßpA q ii Amit elhatároztunk, azt megva­lósítottuk. Közös munkánk ered­ménye az átszervezés óta megtett út. — Kiket tud kiemelni a mun­katársai közül? Kik azok, akik a legtöbbet adták, tudásból, mun­kából, hogy a közös gazdagabb legyen? — Nem emelhetek ki senkit, jelentősen többet tudnak adni a — Kezdhetem? termelőszövetkezeti szociális— S elkezdi fennhangon mondani, kulturális alapra, a termelősZövet- — ki tudja, már hányadszor ol- kezet nyugdíjasainak jutalmat v "s • —, az elnöki beszámolót, adhatnak és a biztonsági tartalék mintha előtte a szövetkezet vala- is olyan, hogy az 1965-ös év nehéz : uiyi tagja ülne. Hangsúlyozza, kezdése után várható kisebb bo­: p tagoltan mondja a beszámo- nyodalmakat is könnyebben át 1 oz eredményeket és hibákat is tudják vészelni. A tagság jöve- tudom. A beszámoló, amely- delme a múlt évben 7 millió 784 vételt. bán segítette előre a közös ügyét. A tagsag. akik. eljártak dolgozni. A szövetkezetben különösen az szorgalmasan tevékenykedtek, asszonyok érdemelnek dicséretet minden dicséretet megérdemel. az 1964-ben végzett munkáért Sok esetben a szövetkezet nem tudott részükre megfelelő mun­kakörülményt biztosítani, az asz- szonyok mégis helytálltak. — S nem volt gond munkaerőt teremteni a nagy szezonok ide­jén? — Soha nincs ilyen gondunk. . .... , . . „ Ha az emberek elégedettek, ha Az idei ev nehez lesz, a gazdal- valahol megtaláliák számításukat ... főpróbáját most hallom, elém ezer forint volt, szemben az 1963. kodás és a jövedelmezés ezt az oda mennek ott mí^m dolgoz- varázsolja az Alkotmány tagjai- évi 7 millió 490 ezer forintal. Egy elért szintjét tartani kell, mert ez nak Nem v^lt oiyan hideg v^gy nak, vezetőinek lelkes, sokszor ál- tag részesedése, jövedelme 21 276 már kötelesség, tőlünk már csak olyan forró kánikula s olyan zi dozatot is követelő egy évi mun- forint volt, 13 százalékkal több, jobbat vár mindenki, káját..; mint 1963-ban. Az egy munka­egységre jutó 1963. évi 57 forint I Valahogyezekkel a szavak­I _A harmadik beszámolót 50 fillérről 60 forint kifizetése vá- --------------— kai fejeződik be I_________________ tartom az lik az idén lehetővé. A tagok Gregorics elvtárs beszámolója. A lkotmányban az átszervezés óta. többsége rendszeresen részt vesz Természetesen egy rövid, riport­Kijelentem, szövetkezetünk tag­sága, vezetősége nem dolgozott rosszul 1964-ben. Megtettük azt, amit tőlünk vártak, a község, a megye színe előtt nem szégyen- kezünk. Négy évvel ezelőtt még mély­ponton volt a szövetkezet. Beszéd tárgya volt minden értekezleten az elmozdulás szükségessége a mélypontról. A kölcsönös meg­becsülés, az együttműködés ered­ményezte, hogy ma már nincs kenyéréhes, nélkülöző tagunk, pe­dig négy évvel ezelőtt még volt. Ma jómódúak tagjaink, takarék- betétkönyvük, a háztartások gé­pesítése, a személygépkocsik nagy száma igazolja, hogy a dombóvári szövetkezeti parasztok jó módban élnek, nincs anyagi gondjuk. Pedig az 1964. év az átlagosnál nehezebb volt. Pocok, poloska, ví­rus, gomba, vihar, mind ellenünk szegült, terméskiesés, állatjár­vány nehezítette munkánkat, de küzdve és bízva a munka ered­ményében, jól zártuk az évet. Ezt megelőzte, mint minden jó gazdánál szokás, az 1963-as évi jó felkészülés. Enélkül nincs ered­mény, enélkül nincs elégedett termelőszövetkezeti paraszt. Az 1964. év mostoha volt. Különböző elemi csapások folytán a pillan­gósokból például két kaszálás ma­radt ki. A gabonafélék 20 száza­lékát kézzel kellett learatni, az állatok átvétele ismert okok miatt áthúzódik erre az évre, s minden gazda tudja, hogy ez már mek­kora kárral jár. Hősi munkát vé­geztek tagjaink a múlt év őszén. Nem az anyag hiányával, hanem az elosztással van a baj A lakosság legjelentősebb épí­tője a községben az építőipari szövetkezet. A jó szakemberekből álló, eredményesen tevékenykedő szövetkezet — az elmúlt évi mun­ka után is fizetnek osztalékot tag­jaiknak — idén is nagy feladatok megoldására vállalkozott. Tizen­két milliós tervet kell megvalósí­tani a szövetkezet iparosainak. S ebből több mint hétmillió forin­tot tesz ki a lakossági munka. — Szeretnénk idén is jól dol­gozni. Intézkedési tervünk, előre megalapozott vállalásaink mind azt szolgálják, hogy a lakosság­nak a legtöbbet tudjuk nyújtani — mondja Gertler József elnök — amit építőipari szövetkezet a mos­tani körülmények között nyújtani képes. Sajnos a szövetkezet is anyag­hiánnyal küzd. Pedig az idei fel­adatok megoldása megkívánná a szervezettebb anyagellátást. És legtöbbször nem a nagyértékű építési anyag hiánya okoz lema­radást az egyes munkahelyeken, hanem filléres dolgok. Pillanat­nyilag például ring-por hiány­zik. Ez a téglagyári szemét kitű­nően használható a társasházak födémtöltéséhez. Sehol nem kap­nak ilyen anyagot, pedig köbmé­terenként alig tíz forint az ára. A szénsalak nem jó erre, mert ha friss, akkor gázos, ha pedig már kihűlt akkor vizes. És vizesen be­építeni ilyen anyagot nem szabad. Meggyorsult volna a munka, most ezekben a kedvező téli na­pokban a társasházaknál, de csempe és parketta hiányzik. Pe­dig a szövetkezet nem kevesebb mint huszonöt családi ház építé­sére és fél tucat társasház kivite­lezésére vállalkozott. Lesz-e terv­ből valóság? A szövetkezet tagsága a múlt évben bizonyította, helytáll nehéz körülmények között is. Bizonyára idén is találnak megoldásokat a nehézségek áthidalására. Sok példa bizonyítja, hogy a szövetkezet vezetői képesek az anyaghiányt enyhíteni. Például a múlt évben mindössze 300 BH- elemre kaptak kiutalást, mégis be tudtak építeni több mint há­romezer darabot... Nyilván, hogy a fűrészárunál, és más építő-sze­relő anyagnál is hasonló a hely­zet. De miért kell fondorlatokhoz nyúlni, amikor a szövetkezet ve­zetői bizonyítják, hogy van épí­tőanyag. Csak az elosztás, a terí­tés rossz... Ezen kell változtatni, hogv telies értékű munkát tud­janak végezni a szövetkezet ipa­rosai. vatar, hogy a termelőszövetkezeti parasztok ne jöttek volna, ha hív­tuk őket dolgozni, vagy menteni a vagyont. Persze azért van vita is, hisz a harc hevében — mert a termelőszövetkezeti mozgalom előbbrevivése kemény harc — előfordul koccanás, nézeteltérés, ie a munka érdekében, a közös ügyért történik. Ezek sem hosszú életűek, a munka elsimítja, pon­tosabban megoldja a nézeteltéré­seket. Az eredményesség pedig azt bizonyítja, hogy érdemes har­colni, érdemes vitatkozni, kell az újat, a jobbat keresni. Ezért va­gyok a szövetkezet elnöke, s ezért dolgoznak mellettem, s úgy ér­zem, lelkiismeretesen, a dombó­vári szövetkezeti parasztok. A szövetkezeti dolgosók Ebben a több mint tizenhat­ezer lakosú nagyközségben az ember lépten nyomon találkozik a szövetkezeti gondolattal, a szövetkezés valamely formájá­val. Itt Dombóvárait, ahol a megyében elsőként alakult meg a földművesszövetkezet, és ahol napjainkban a legjobb mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kö­zött tartják számon az Alkot­mányt. az iparosság is a szövet­kezés híve, gyakorló munkása. Hozzávetőleges számítások sze­rint a község minden második lakosa valamiféle formában kap­csolatban van valamilyen szö­vetkezettel. A kisipari termelő- szövetkezetek csaknem ezer dol­gozója, a földszöv. háromezernél több tagja, a mezőgazdasági szö­vetkezet több mint ezres tag­sága bizonyítja nap mint nap, alkotó tevékenységgel: jelentős szerepet tölt be a község életé­ben. Gazdasági és politikai té­nyező, mégpedig jelentős ténye­ző a szövetkezeti mozgalom a községben. A ttasipari ktsz például, ahol nemcsak árut exportálnak, és nemcsak az egyik legjobban fel­szerelt javító- és szervízhálóza­tot tart üzemben, hanem terme­lőberendezések gyártását is exportálja. A vegyesipari szö­vetkezet, amelynek ma már or­szágos híre van, a neonreklám- szerelés révén-, vagy az építőr ipari szövetkezet, amelynek tag­sága ma már ahhoz készülődik, hogy sorozatban építse a dom­bóvári társasházakat, mind po­litikai, mind gazdasági ponten- ciáinak számít. És szóljunk még a földművesszövetkezet kitűnő kereskedőiről is, hisz Dél-Dunán- túlnak nemcsak legnagyobb vas­úti gócpontja a község, hanem a kereskedelemi is hasonló he­lyet foglal el, immár évszáza­dok óta. Végül beszéljünk néhány szót az Alkotmány szövetkezetről. A járás, a község vezetői, nem egy alkalommal fordultak a szövet­kezetek dolgozóihoz fontos po­litikai. gazdasági kérdésben, se­gítségért, tanácsért. S a hasznos együttműködés mind a szövet­kezetek és a község vezetői, mind pedig a szövetkezetek és a szövetkezetek között, eredménye, hogy a község egyre gyarapszik, szépül, gazdagodik, új létesítmé­nyek megimlósításához foghat­nak. A szövetkezeti dolgokkal való kapcsolat Dombóvárott bizonyos megtiszteltetés számba is megy. Hisz olyan társuláshoz tartozni, amely nap, mint nap erejével, tevékenységével tesz hitet a szo­cializmus építése mellett, az jo­gosít egy kis büszkeségre is. Pálkovács Jenő Kis szövetkezet a nagyon belül Több mint tíz szakmában nyújtanak szolgáltatást a község la­kóinak a vegyesipari ktsz szakembered. A szolgáltatások színvo­nala kielégítő, s a sok szakma közül az elmúlt években kiemelke­dett egy, amely lényegében már önálló szövetkezetként is működ­hetne. Több mint harminc tagja van neonszerelő-üzemnek. Az iparo­sok négy megyében gondozzák a reklámbetűket, figurákat. A szö­vetkezet nyolcmilliós tervéből négyet a neonosok teljesítenek. Meg­kezdték már a nagy munkát, az iparosok több mint egy tucat munkahelyen dolgoznak. Jelenleg a Balatoni Intéző Bizottsággal folytatnak tárgyalásokat, hogy szerződést kötve hosszabb időre biz­tosítsák a magyar tenger körül maguknak a munkát. A szövetke­zet neonos üzemében már készítik a Balaton-parti ABC-áruhá­zak vendéglátói egységek reklámbetűit, figuráit. A dombóvári ipa­rosok munkájával találkozhatunk a nyáron, a Balaton partján, de Pécs, Székesfehérvár, Veszprém, Nagykanizsa és a Tolna megyei neom-reklámak is hirdetik a szövetkezeti neonosok hűét. nevét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom