Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

1965. február 1. TOLVA MEGYEI NEPtJSÁG 9 A Fáraó gyöngyétől a mexikói ekevasig Amulettek és talizmánok — „Isten” kardja — Sándor cár fegyvere — Kezdetleges szerszámok meteorvasból A legtöbb tudós álláspontja szerint a vaskorszak előtti idők emberének vas eszközeihez a vi­lágűrből idekerült kozmikus vas­darabok — meteoritok — szolgál­tatták az alapanyagot. Á vas- meteoritokat — tudományos ne­vükön szideriteket — már a csi­szolt kőkorszak primitív eszkö­zeivel is megmunkálhatták, re­szelhették, kovácsolhatták, ­HONNAN SZÁRMAZOTT ATTILA KARDJA? Régészeti leletek bizonyítják, hogy Egyiptomban még a dinasz­tiák előtti idők (i. e. IV. évezred) uralkodói vasgyöngyöket viseltek. A gerzeh-i ásatásoknál kilenc gyöngyöt találtak, erősen oxidált állapotban, 7,5 százalék nikkel- tartalommal, ami csaknem azonos a vasmeteoritok ismert nikkeltar­talmával. (A vasolvasztás tudo­mányát csak az i. sz. első évezred derekán ismerték meg Közel­Az 1. e. 2050 körüli időkből származik a második legrégibb lelet, amely biztosan meteorvas­ból készült: a XI. dinasztia korá­ból származó amulett. A neolitkorszak embere az „ég­ből”, gyakran a szemeláttára le­hulló, izzó, füstölgő meteoritot mágikus, természet feletti tulaj­donságokkal ruházta fel, amely bűvös fegyverek, amulettek, csoda­tévő szerszámok készítésére alkal­mas. E korai időkben a vas be­csesebb volt, mint az arany, amely­nek birtoklásáért később embe­rek milliói pusztultak el. Ebben az időben a vas lehetett az igazi i,királyi” fém, mint ezt a híres Tutankhamon fáraó sírjának vas­pengéjű tőre is bizonyítja^ Az ó-egyiptomi nyelv a vasat bia en pet-nek nevezte, ami égi ércet je­lent! Az „égből” hullott vas míto­szának nyomait más népek törté­netében is megtaláljuk. Honnan származott Attila kardja, amelyet isteh kardjának is neveztek? A monda szerint az „égből” hullott alá, csak éppen nem kard alakban, hanem alaktalan meteorvas for­májában, s ezt találta meg a hí­res legenda pásztorfiúja. Hasonló eredetű volt Tameríán (Timur Lenk) tőre is. A meteorvas mágikus erejében való hitet az újkor is átvette. Fel­jegyezték, hogy az indiai Jaland- har mellett. 1621-ben lehullott vasmeteoritból szablyákat, tőrt és lándzsahegyeket készítettek, s ezeket Jahangir nagymogulnak ajándékozták. Az „égi” vasból kovácsolt fegyvereket legyőzhe- tetlennek hitték; INDIÁN EKEVASAK, ESZKIMÓ KESEK A kultúra és a civilizáció tér­hódítása folytán a „csodatévő” amulettekben való hit — a babo­nás emberek egyik jellegzetes gyermekbetegsége — áttolódott az elmaradott társadalmak terüle­tére. Feljegyezték, hogy egy 1793-ban lehullott meteorvasból a dél­afrikai parasztok mezőgazdasági szerszámokat készítettek, s egyi­kük, James Sowetby farmer egy 60 centiméter hosszú pengéjű kar­dot kovácsolt belőle L Sándor orosz cár számára. Történelmi dokumentumok sze­rint a spanyol—portugál hódító­kat rendkívül meglepte, amikor megpillantották az indiánok vas­ÉEQQQlDgSnH amulettjeit éS-nyílhegyeit. Ezeket csak meteorvasból készíthették, mert az indiánok sem ismerték a vasérc olvasztását. Az európai kultúrnépek által gyakran lebecsült primitív népek nem egyszer nagy gyakorlati ér­zékről tettek tanúságot. A mexi­kói Xiquipilco mellett még a kö­zépkorban hullott vasmeteoritból nem amuletteket és nem fegyve reket kovácsoltak, hanem a kör­nyékbeli indián patkoló kovácsok évszázadokon keresztül „dézsmál­ták” a hatalmas vasdarabot és patkót, meg ekevasat készítettek belőle. Hans Egede német utazó 1721 ben az egykori normán kultúra nyomait kutatva, Grönlandban észrevette, hogy az eszkimók vas késeket használtak. Csak nem a! normanok tanították őket erre? És ha igen, honnan a vas? A rejtélyt csak 1894-ben oldotta meg Robert Peary, az Északi-sark későbbi felfedezője, aki a grönlandi York- foknál megtalálta az eddig földre hullott vasmeteoritok egyik leg­nagyobb! át. Megállapította, hogy az eszkimó kések anyaga ebből a 33 tonnás szideritdarabból szár­mazik: A modern kor embere már többé-kevésbé kilábalt az égből hulló vas mítoszából és nincs szükségünk arra, hogy- fegyvere­ket, használati tárgyakat ková­csoljunk belőle. A meteoritok mégis igen fontosak a tudomány számára: hírt hoznak távoli vilá­gokból, s tahulmáriyozásúk nagy- mértékbéh elősegíti a világegye­tem megismerését Gauser Károly, a Planetárium vezetője Feltárul a napsugár titka? Az utóbbi időben rengeteg áj adatot kapott a tudomány a Nap működéséről. Felhasználásuk során az elméleti, majd a gyakor­lati fizika számos új lehetőséget kapott. Különösen jelentősek azok a megfigyelések, melyeket az űrben keringő megfigyelő ál­lomások jelentenek. A képünkön bemutatott féltonna súlyú be­rendezés műszerei 43 millió észlelést közölnek a földi megfigyelő állomással. A tudósok a kapott adatok alapján a napsugárzás számos eddig meg nem oldott kérdésére várnak választ. Fellép a nőhiány ? Chicagóban az Evanston kórház kutatóintézetének egyik igazgató­ja, dr. Berger szerint az orvos- tudomány fejlődésével eljutha­tunk idáig, hogy fellép az általá­nos — nőhiány! Ha ugyanis a gyermekhalandó­ságot tovább csökkentik és ez ki­terjed a magzathalandóság csök­kentésére is, az eredmény ilyen furcsa következményekkel járhat. A különös megállapítás magya­rázata, hogy a férfinem ma még általában kevésbé életképes, mint a női. Mert igaz ugyan, hogy ál-' tálában 106 fiúgyermek születik] 100 leánygyermekre számítva, de 30 éves korban az arány már ki­egyenlítődik és 30 éves kor után a nők javára billen, hiszen a nők általában hosszabb életűek. A fogamzás pillanatában az arány még a férfiaknak kedvez: minden száz nőnemű magzatra valószínűleg 120 vagy 150 hím­nemű jut. Ez a szám azonban dr. Berger megállapítása szerint már a születésikor jelentékenyen esik és 100 leánygyermekre számítva mindössze 106 fiú születik meg, mert a hímnemű magzat kevés­bé életiképes a nőneműnél. Ha azonban az orvostudomány­nak sikerül tovább csökkenteni a magzat-elhalálozást, előfordulhat, hogy 50 százalékkal több fiú szü­letik, mint amennyi lány és a ne­mek egyensúlya a férfiak javára 1 felborul. Hogyan védekezzünk az influenza ellen ? Kaptuk az alábbi sorokat: »Állí­tólag a szomszédos államokban inf­luenza-járvány van. Hogyan véde­kezzünk? Egy hálás olvasójuk.” Kedves Olvasónk! Az influenza be­tegséggel rovatunkban sokat foglal­koztunk. Ezért válaszunk, csak a lé­nyegre kitérően, rövid lesz. Az inf­luenza rövid lefolyású, igen ragályos fertőző betegség. Okozója: filtrálható vírus. A vírusnak többféle típusa van, ez az oka a betegség sokféle megje­lenési formájának. A betegség hirte­len, 39—40 fok körüli lázzal kezdődik. Általános tünetek: levertség, deréktáji és háttáji fájdalmak, kinzó fejfájás, a szemgolyók fájdalmassága, hasi nyomásérzékenység, émelygés, há­nyás, hasmenés... stb. Terjedése rend­kívül gyors, cseppfertőzés útján tör­ténik, a belélegzett levegővel vagy a beszáradt és felkavart porral. A fer­tőzés ellen azzal védekezhetünk, ha a zsúfolt, zárt helyiségekét, járvá­nyos időben nem látogatjuk. A kis­gyermek különösen érzékeny a fertő­zés iránt. Járványos időben ne vi­gyük gyerekeinket olyan helyre, ahol fokozott a fertőzés veszélye. A fer­tőzés terjedésének megakadályozása érdekében vigyázzunk embertársaink egészségére is! Köhögés és tüsszentés alkalmával zsebkendőnket tartsuk szájunk és orrunk élé! A meghűlés­től óvakodjunk, iíiért ä meghűlés a szervezetet legyöngíti és kaput nyit a fertőző kórokozók ^^megtelepedésére.. Alkalmazkodjunk az időjáráshoz. Hű­vös, esős időben öltözködjünk mele­gen. Átázott ruhánkat, minél gyor­sabban, cséréljük szárazra» Meleg he­lyiségből ne menjünk hirtelen hideg és főleg szeles, huzatos helyre. Igen fontos a megfelelő étrend biztosítása. A „C”-vitamin, kisgyermekeknél a kel­lő „D”-vÍtamin a szervezet ellenálló­képességét fokozza. A téli hónapok­ban minél több savanyú paprikát, sa­vanyú káposztát és paradicsomot fo­gyasszunk! Ügyeljünk a kielégítő fe­hérje (tej, tejtermékek, húsféleségek)* ellátására is! A szeszes italok sem a betegség megelőzésében, sem annak gyógyulá­sában nem segítenek! Gyakori szel­lőztetéssel gondoskodjunk lakásunk, munkahelyünk jó levegőjéről. Sokat tartózkodjunk szabad levegőn. Mér­tékletes életmóddal, testedzéssel fo­kozzuk szerkezetünk ellenálióképes- ségét. Ne látogassunk influenzás be­tegeket! Köhögés, tüsszentés esetén használjunk zsebkendőt, azt sűrűn cseréljük. Gyakran mossunk kezet. Megbetegedés esetén azonnal fordul­junk orvoshoz. Övsömör „Tisztelt Négyszemközt! Legyen szíves megírni, hogy az övsömör milyen betegség? Mi okozza? Ra­gályos-e? Családunkban már hár­man szeiivedríek e betegségben! A választ nagyon köszönjük.” Az övsömört egy filtrábilis (szűrhe­tő) vírus okozza. Létrejöttében az idegrendszernek, nagy szerepe van. Azokban az esetekben, amikor arsen, bismut vagy más gyógyszerek alkal­mazása után, mérgezések, más beteg­ségek (influenza, malária stb) vagy más traumák (gerinccsapolás) kapcsán fejlődik ki. Az utóbbiak csupán al­kalmi okot „szolgáltatnak a vírus sze­replésére, Az övsömör bőrelváltozásai az esetek túlnyomó többségében egy, vagy több szomszédos idegnek vég­elágazási területén jelentkeznek, a test féloldalán. Csak igen kivétele­sen keletkeznek egymástól távol eső területeken .yagy kétoldalt. Rendsze­rint zsábaszeríT fájdalom kíséri,, sok-r szór meg is előzi, őkét, amely külö­nösen öreg embéreknél igen kínzó le­het. Fiataloknál többnyire kisfokú. A fájdalom helyett kivételesen viszke-i tés jelentkezhet. A bőrelváltozások kendermagnyi, gombostűfejnyi tiszta,i savóval sűrűn egymás mellé szorult hólyagocskák, amelyek kisebb na­gyobb csoportokat alkotnak. Belsejük néhány nap alatt zavarossá vagy gennyessé válik, majd varrá szárad be, amelynek leválása után a folya­mat súlyossága szerint majd csupán festékezettség, majd csoportos apiró hegecskék maradnak utánuk. Gyakori eset, hogy egyes hólyagocskák vérrel teltek. Enyhébb esetekben csupán gyulladásos pír, és savós duzzanat mutatkozik' a gócokon és a hólyag­képződés elmaradhat. A hólyagoes- kák csoportjai majd kisebb, majd nagyobb számban jelennek meg egy­szerre, vagy két-három nap leforgása alatt. Néha csupán egy csoport mu­tatkozik. Ritkán olyan nagy szám­mal jelentkeznek a hólyagocskák hogy különálló csoportok helyett összefüggő sáv alakjában nyomulnak egymás mellé, amely a törzsön fél­körben, a végtagokon azok hosszá­ban fut. A kiütéssel szomszédos mi­rigyek érzékenyek. Az esetek egy részében láz is jelentkezik. Kedves Olvasónk! Sürgősen jelentkezzenek,! a Bőr- és Nemigondozó Intézetben,* ahol a korszerű kezeléssel kellemet­len betegségüktől megszabadulnak. A lakásfütés egészségtana Egy olvasónk leveléből idézünk: „Kedves Négyszemközt! A sok és' nágyon érdekes válaszuk, bátorít fel arra, hogy megkérjem a Négy- szemköztöt írja meg, van-e a lakás- fűtésnek egészségtana? Szíves vála­szukat váróm. ^ A fűtés célja olyan hőmérséklet biztosítása, amely mellett a szerve­zet a hőszabályozás megerőltetése nél­kül megőrizheti normális hőmérsék­letét. A helyiségek levegőjének olyan melegnek kell lennie, hogy a szer­vezet hővezetés és hőszállítás követ-, keztében minél kevesebb meleget ve-' szítsen, a falak, bútorok hőmérsék-' lete pedig a szervezet hősugárzását csökkentse. A szükséges hőmérséklet a helyiségek rendeltetésétől függ. A konyhában tartózkodás mozgással, hő­termeléssel jár, itt a 15—16 fokos hő­mérséklet is elegendő. Lakószobák megkívánt hőmérséklete 18—19 fok. (Nálunk a 22 fokot szeretik.) A für­dőszobáké, ahol a meztelen, nedves test sok meleget veszíthet 23^-25 fo­kos hőmérséklet kívánatos. A fal hő­mérséklete közelítse meg a levegő hőmérsékletét, a fal és a szoba le-L vegője között a különbség legfeljebb« 6 fok legyen. Az egyoldalú lehülék! megakadályozásához szükséges, hogy! a szoba egyes pontjai között legfel-} jebb 1—2 fokos különbség legyen a! levegő hőmérsékletében és napi in­gadozás se legyen nagyfokú, még akkor sem, ha a külső hőmérséklet nagymértékben változik. A fűtéssel kapcsolatban fontos egészségügyi kö­vetelmény, hogy porral, füsttel, ko-* rommal, bűzös vagy mérgező gázok­kal ne szennyezze a levegőt. A kalóriákról A fűtés során a meleget különböző tüzelőanyagok elégetésével nyerik. A tüzelőanyagok szilárdak, cseppfolyó: sak, vagy gázneműek. A tüzelőanya­gok elégetésekor felszabaduló hő mennyiségét kalóriákban mérjük. A tüzelőanyagok fűtőértékét az egy- kilogramm tüzelőanyag elégetése so­rán keletkezett kalóriák számával jel­lemezhetjük. (Száz kalória az a me­legmennyiség, amely szükséges, hogy' egy liter vizet 0 fokról 100 fokra (Cel­sius) felmelegítsünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom