Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

t 8 •FOTWA MEGYEI NEPŰ.TS.ÍC 1965. február 28. A náci háborús bűnösök üldözése Legtöbben Dél-Amerikában rejtőznek Snk mindent megér az ember, különösen, ha olyan idős, minén. Az angyalát láttam én már bőbugyogós lányokat, pru.'.z i.íOJákat, bő- meg szűkszoknyásakat, rövid és hosszú- hajúnkat, sőt még olyan dámákat is a francia udvarban, akik vakarózási szünetet tartottak. Addig felfüggesztettek mindent, amíg egy pálcikával megvakarták frizurájukat, amelyben úgy hemzsegtek az apró állatok, mint az első vonalban har­coló katona ingében. Akkor ez volt a divat. De. akkor én még gondolni sem mertem arra. amit most már bátran kimondok: volt olyan nő, aki nem szeretett hajat mosni és divatba hozta a mosatlan hajat és vele együtt a vakarózási. Ilyen a divat. Egy ember kitalál valamit és a többi meg­gondolatlanul követi. Angliában például néhány kornyikáló fiatalember ki aálta a szembehulló hajat. Erre nemcsak Angliában, sőt nemcsak Londonban, de már Székszárdon is követőkre találtak. Mert kitalálhat az ember akármit, bizto­san követőkre akad. Ha például valaki klumpát kezdene hor­dani, különösen, lia a klumpa szélét prémmel vonná be, biz­tosan néhány nap múlva követőkre találna. Mert eddig nrn 'en divat követőkre talált. Ezt bizonyítja a történelem is. A „Stuart-gallérokat” például III. Fülöp ki­rály felesége hozta divatba, mivelhogy szokatlanul hosszú volt a nyaka, A Stuart-gallér divat lett és nemcsak a hosszú- nyakúak körében, de azok körében is, akiknek olyan rövid volt a nyakuk, hogy a gallérból csak a hajuk látszott ki és éppen ezért az utat is csak bottal tudták kitapogatni. II. Henrik király is nagy bajban volt. Golyvája nőtt és ezért gondolkodásra kényszerítette a szabóit: csináljanak neki olyan ruhát, amely elrejti a golyvát. Nos csináltak neki. Ekkor jött divatba a csipkegallér. Es ezt nemcsak a golyvá- sok hordták, mint manapság a beleglábúak az orthopéd-cipőt hanem mindenki. Mert ez volt a divat és a divat mindig nagy úr volt. ' A parókának is megvan a maga története. Ezt XIV. La­jos rendelte el, mert a homlokán pattanások voltak és ezt csak így tudta elrejteni. És ettől kezdve a pattanásnélküliek is hordták a parókát. Sokáig azt hittem: azért hordanak a nők hosszú hajat, mert ez ietszik nekik is. meg a férfiaknak is. Az angyalát, nem így van. Erre akkor jöttem rá. amikor megtudtam a hosszú haj is a divat szülötte. Egy bizonyos Cleo de Mérődé híres táncosnő hozta divatba a hosszú hajat, mert a szeren­csétlennek hiányzott a bal fülkagylója és ezt a hiányosságot csalc így ívd'a elrejteni. Persze a hosszú hajjal nem maradt egyedül. Azonnal követőkre talált. És nemcsak a félfülüek követték, hanem c-.ok is. akii; csak félfüllel hallottal: arról: a bosszú haj a divat. A rövidujju ruha sem annak köszönheti a megjelenését, hogy az illetékesek elhatározták: ezentúl takarékoskodnak az anyaggal, megspórolják a ruhák ujját. Ez túl egyszerű lett volna. Ez is a női hiúság szülötte. Ausztriai Annának igen szép karja volt. Namármost, ha valakinek valami szép dolga van, azt illő megmutatni az embereknek, mint a mú­zeum kincseit. Ezt pedig csak úgy lehetett megmutatni, hogy rövid ujju ruhát csináltatott. Hogy ő csináltatott az még nem lett volna baj. De ilyet csináltattak azok is, akiknek csúnya volt a Ivarja. Mint ahogy a homlokon viselt ékszert nemcsak az a bi­zonyos La Ferroniere nevű kurtizán hordta, aki azért válasz­totta ezt a megoldást, mert sebhely volt a homlokán és ezt el. kellett valahogy takarni. Hordta azt mindenki, mert a dir>at az divat. Pedig nekik nem volt mit eltakarni. A divat­ban egyébként eddigi tapasztalataim szerint mindig a két fö motívum játszott szerepet: valamit eltakarni, vagy valamit kiteregetni hogy lássák mim van nekem, vagy ne lássák mim vart nekem. XI. Lajos leányai például nem akarták. hogy lássák, milyen vastag lábuk van. Éppen ezért divatba hozták a hosszú, uszplyos ruhát. Az nem volt baj. hogy ők eltakar­ták a lábukat, de ekkor eltakarta mindenki és senki sem tudta a másikról, hogy miiye van neki. Ez csak akkor derült ki. amikor ismét divatba jött a rövid szoknya. A divat nem áll meg. A divat állandóan halad. Hol el­takarnak valamit, hol meg kibontják. Néhány évtizeddel ezelőtt meg utcai ruhában fürödtek a nők. egy évvel ezelőtt meg akadt egy szép felsőtestű lány, aki ledobta magáról még a felsőrészt is. De ez a divat is megbukott, mint a többi. És a nők akartosságán, makacsságán bukott meg. Azon, hogy a pé dán felbuzdulva a nem szép felsőtestű nők is ledobták a felsőrészt és úgy lavangíroztak a tengerparton. És. akkor megint rájött valaki, hogy neki takargatni valója van. Nosza el is takarta, de nem a megszokott anyag­gal. hanem prémmel. És megszületett a prémbikini, ami testvérek között is 250 dollárba kerül és az asszonyok nyag- ga'.ják a férjeiket vegyenek nekik is egy ilyet, mert már az unokatestvérüknek is van. Pedig nekik nincs is mit takar- g tri'ok. De. ha divat, hát akkor ők is takargatni akarnak. Párizsból, a divat központjából írom ezt a levelet. Saj­nos nem tudtam megszerezni a legújabb divathíreket, de amint hallom a divat az idén sem marad el. Készüljenek fel a férfi társak, töltsék meg a bugyellárist. hogy mire elérkezik a divat addigra legyen mit kivenni belőle. Ezt az évet sem ú's'ák mag olcsón. Hiába reménykednek, mert ha takar- gatós ha teregetős lesz a divat a feleségük, a lányuk minden- képps bugysl áriát kívánva: Két csoport lelkes embernek a jelek szerint már csak pár hét ideje van ahhoz, hogy felkutas­sák és bíróság elé állítsák a vilá­gon eddig ismert legkegyetlenebb gonosztevőket — a náci háborús bűnösöket. A délamerikai őser­dőkben, közelkeleti országokban, európai városokban és falvakban még mindig mintegy 70 000 náci háborús bűnös él büntetlenül. A minap egy berlini bíróság a leg­rosszabb eshetőség e is felkészült, vádat emelt Adolf Hitler ellen, hogy ha .• i’á n:é . életben vol­na. a i - ••ni i; , ’k elévültté rviivár.ú'ása után se jelenhessen meg felelősségrevonás nélkül. A két csoport tagjai ugyanis tudják hogy munkájukat május 8-ig he kell fejezni, mert Német­ország, Ausztria és több más eu­rópai ország elismeri a háborús bűntények elévülésére vonatkozó törvényt. E törvény szerint a bűntett elkövetése után húsz év­vel már senki sem vonható fele­lősségre. A második világháború Euró­pában 1945. május 8-án ért véget. Ha tehát a háborús bűnösöknek sikerül május 8-ig elkerülni a felelősségre vonást, szabadon elő­jöhetnek rejtekhelyükről, elhagy- | hatják álnevüket, mert azután 'már törvény védelmezi őket. Még ;ha egy-egy ország nem is ismeri el az elévülési határidőt, háborús bűnösök kiadását május 8. után ‘csak abban az esettén kérheti, .ha előzőleg hivatalos eljárást in­dítottak ellene. Természetesen ez -arra az esetre vonatkozik ha Nyugat-Németország a világköz- vélemén.v tiltakozása és felhábo­rodása ellenére is alkalmazza az elévülési törvényt. A helyzetet megnehezíti, hogy az e törvényt alkalmazó országok csak abban az esetben hajlandók kiszolgál­tatni egy-egy vádlottat, háborús bűnöst, ha konkrét adatok, meg­győző bizonyítékok vannak a vád­lott tartózkodási helyéről és a vádirat szerint elkövetett bűntet­teiről. li:r’tozni akar. Ezzel búcsúzom, mindenkinek tele Az említett két csoporthoz tar­toznak a háborús bűnösök fel­kutatására alakult nyugatnémet központi iroda alkalmazottai, de- j tektívei is. Jelenleg 310 nyugat­német detektív igyekszik a még hátra maradt időszakban legalább néhány háborús bűnöst kézre ke­ríteni. Ezek az emberek szeretnék meggyőzni a világot, hogy a né­metek, elsősorban a fiatalabb nemzedék felelősségre akarják vonni a náci gonosztevőket. Detektívek, mint üzletemberek Több detektív üzletemberként j látogatja a nyugatnémet válla- I latok közelkeleti és délamerikai kirendeltségeit. E kirendeltsé­gekben ugyanis sok alkalmazott rokonszenvez a nácikkal munka- lehetőséget és védelmet nyújt a körözött gonosztevőknek. Az egyik detektív, Franz Winschel például nyomára buk­kant Karl Brunner volt SS-tiszt- nek, aki magyarországi tömeg- gyilkosságokért felelős. A nyugat­német hatóságok gondoskodtak arról, hogy Winschel egy híres | iparvállalat megbízottjaként kör­utat tehessen Latin-Amerikában. Winschel Argentínában egy nyu­gatnémet vállalatnál felismerte Brunnert. Érintkezésbe lépett a helyi rendőrséggel és csakhamar megállapította, hogy Brunner ha­mis útlevéllel dán emigránsként telepedett le A nyugatnémet bíróság ezután kérte Brunner kiadatását. Tizen­két évi börtönre ítélték. Bogotában, Kolumbia fővárosá­ban egy német klubban Winschel egy beszélgetés során néhány szót hallott egv Hidferding nevű ke­gyetlen náci orvosról. A detektív tovább nyomozott. míe vámé rá- |talált a már ho-s-ü i•’■».'•> kereset! [orvosra, és fegyverrel a kezében kísérte Bogotába. A kolumbiai hatóságolt később kiadták az. or­vost. j A detektívek e csoportját dr. Erwin Schule irányítja Stuttgart­ból. A csoport eddig több mint ezer háborús bűnöst állított nyu­gatnémet és osztrák bíróságok elé. „ Bradfisch hiába tagadott A nyugodt természetű dr. Schule is ügyes nyomozó a hábo­rús bűnösök kézre kerítésében. Elég érdekes körülmények közt bukkant Otto Bradfisch SS-tisZt nyomára, aki részt vett. sok ezer szovjetunióbeli zsidó elpusztítá­sának megszervezésében. A háború idején egy este a szabadságos Bradfisch ittasan tért haza feleségéhez Ekkor feleségé­nek egy fényképet mutatott, amelyen ő pózolt, egy halom le­gyilkolt áldozaton állva. A háború után felbomlott a házasságuk, Bradfisch volt fele­sége ismét férjhez ment. Mivel tudott a tömeggyilkosságokról, ál­landóan attól tartott, hogy első férje meggyilkolja. Ezért végül is följelentette. A volt SS-tisztet beidézték kihallgatásra, de mivel mindent tagadott, szabadon en­gedték. Később dr Schule is kikérdezte Bradfisch volt feleségét, de nem tudott visszaemlékezni első férje SS-tagsági számára. Csak tábori postaszámára emlékezett: Dr. Schule ebből az adatból kiindul­va csakhamar megállapította, hogy Bradfisch melyik SS-zászló- aljhoz tartozott. Ezután Gelsen- kirchenbe, a zászlóalj egykori ál­lomáshelyére ment, s ott a volt helyi SS-irodában (jelenleg rend­őrlaktanya) egy fűtőtest mögött poros iratcsomóra bukkant. Az iratcsomóban jellegzetes német »pontossággal fel volt tüntetve minden gyilkosság, kivégzés, amit Bradfisch hajtott, végre. Több iraton aláírása is szerepelt. Dr. Schule három évvel ezelőtt kinyomozta, hogy Bradfisch Ba­jorországban él álnéven egy biz­tosító társaság ügynökeként dol­gozik. Münchenben tizennégy évi börtönre ítélték. A másik csoport kevésbé hiva­talos. de szintén a náci gonoszte­vők után kutat. Ennek tagjai zsi­dók. Együttműködnek a Bécsben székelő zsidó dokumentációs köz­ponttal. A központ okiratokat is gyűjt, de tagjainak elsődleges feladata minél több háborús bű­nöst kézre keríteni. Többségük csak szabad idejében foglalkozik e tevékenységgel, természetesen díjtalanul. Munkájukat dr. Si­mon Wiesenthal, a központ igaz­gatója irányítja. Dr. Wiesenthal túlélte tizenhárom gyüjtőtábor szörnyűségeit. Felesége „csak” ti­zenkét gyűjtc;áb:rt járt meg. Dr. Wiesenthal r levanhét rokona esett áldozatul a náci hisztériá- nr!:. Legfőbb feladat Mengele kézre kerítése A bécsi központ munkatársai­nak egy része Európában tevé­kenykedik. Többségük náci áldo­zat volt. Vannak köztük fiatalok is, akik a háborúban a náci gyűjtőtáborokhan vesztették el szüleiket. Igen sikeresen dolgozik egy csi­nos 25 éves lány. Szüleit ő is a gyűjtőtáborokban hagyta. Nyári szabadságát azzal tölti, hogy szo­balányként munkát vállal olyan náciknál, akik a háború után is­mét „tisztességes” polgári életet kezdtek. Három esetben kompro­mittáló bizonyítékokat talált há­zigazdái lakásán — vagy egy régi fényképet, vagy levelet. Mindhá­rom esetben följelentése után a házigazdát felelősségre vonták és elítélték. Wiesenthal emberei eddig mint­egy négyezer háborús bűnöst ku­tattak fel és állítottak bíróság elé. A hátralevő rövid idő alatt nagy erőfeszítést tesznek dr. Josef Mengelének, a hírhedt auschwitzi haláltábor kísérletező orvosának kézre kerítésére Sok ezer tábor­lakó haláláért terheli felelősség; A táborlakók az ördög orvosának nevezték. Gyakran olyan injek­ciókat adott a pácienseknek, amelyek következtében nagy kí­nok között haltak meg. ő pedig nyugodtan figyelte haláltusáju­kat. Wiesenthal munkatársai éveken át nyomoztak utána Dél-Ameri­kában. A háború után megállapí­tották, hogy Argentínában tar­tózkodik Később pedig Brazílián és Perun át Paraguayba ment; Asunción főváros közelében egy ízben tizenhárom detektív körül­vette a német tulajdonban levő Tirol szállodát. Hatan közülük hangfogós fegyverrel Mengele szobájába hatoltak. Mengelének azonban pizsamában egyik barát­ja gépkocsiján sikerült egérutat nyernie. Üldözői tudjál?, hogy más háborús bűnösök védelme­zik. A közelmúltban egy tűzharc­ban Wieserithal egy embere éle­tét vesztette. Wiesenthai emberei azt is tud­ják, hogy több ország — köztük Lengyelország, Csehszlovákia és Izrael — nem ismeri el a húsz­éves elévülési határidőt. (Magyar Szó) Hogyan kell karriert csinálni? A nagyon jóképű és nagyon tő- . rekvő fiatalember nagyon szeré-! nyen kezdte pályafutását a rádió­ban. Alacsony kezdő fizetést ka­pott és önként jelentkezett éjsza­kai műszakra. Tizenkét hónapi igen szorgal­mas munka után látszott, hogy a derék fiatalember elnyeri méltó jutalmát. A rádiótársaság vezér- igazgatójának dolgozószobájába hívták. Miután belépett. a főnök föl­kelt, odalépett hozzá és megvere­gette a vállát. „Egy esztendei szorgalmas mun­ka, igen kis fizetéssel, egy esz­tendő, mely alatt minden köte- j lességét sok jóindulattal teljesí- \ tette — elismerést érdemel.” | A vezérigazgató egy pillanatra elhal’gátolt.- majd így folytatta: — Mindig büszke voltam, ha , tehetséges fiatalembereken segít­hettem, különösen, ha megérde* melték ... Ebben az országbaUj a mi szép hazánkban nem szégyen lentről kezdeni... Fiatalkorom­ban én is kifutó voltam és bé­lyeget ragasztottam a borítékok­ra .. A tehetséges emberek azon­ban élőbb-utóbb kiugrónak! Kü­lönösen, ha megvan bennük az akaraterő is! A vezérigazgató cigarettára gyújtott és elgondolkozva nézett ki az ablakon. Majd ismét meg­szólalt: „Jutalmat annak, aíki megér­demli! Íme az új szerződés — kine­vezem helyettesemmé! .Tizennyolc- ezer dollár évi fizetéssel. . I A tehetséges és szerény fiatal­ember örömében elmosolyodott. Azután csak ennyit mondott: „Köszönöm papa . . .” (Ford.: PÉTER ZSUZSA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom