Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-26 / 48. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1965. február 26. 1 Az NSZK bejelentette az EAK-nak nyújtandó gazdasági segély megszüntetését Kairó (MTI) Polgár Dénes az MTI tudósítója jelenti:, Kairóban semmiféle meglepeti sem keltett, hogy a nyugatnémet kormány — úgyszólván percekkel Walter Ulbricht megérkezése után — bejelentette az EAK-nak nyújtandó gazdasági „segély” felfüggesztését. Ezzel kapcsolatban illetékes helyről a következőket mondották az MTI tudósítójának: i 1. Bonn eddig sem folyósított segélyt hanem hitelt és kölcsönöket bocsátott rendelkezésre és azokat kamatostól vissza kell fizetni. A két ország közötti kereskedelmi mérleg az utóbbi években Bonn javára zárult: 1963- b?n húszmillió egyiptomi fonttal, 1964-ben 30 millióval. Ennélfogva az úgynevezett gazdasági, segélyből Nyugat-Németország komoly hasznot húzott. 2. A kereskedelmi kapcsolatokat nagyrészt magáncégekkel kötött szerződések szabályozzák és máris, vannak jelentéseink arról, hogy nyugatnémet cégek tiltakoznak 9 bonni kormány döntése ellen, amely jelentékeny profittól fosztaná meg őket. Még nem világos egyébként, hogy Bonn milyen megállapodásokat akar felbontani. de az EAK szükség esetén más országokkal kötendő egyezményekkel pótolhatná azokat. Az ügy gazdasági oldalánál természetesen sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak Kairóban az Ulbricht-látogatás politikai kihatásainak. Ebben a tekintetben a legfontosabb az, hogy az EAK kormánya továbbra is a leghatározottabban ellenáll mindenfajta nyomásnak. Mind a vezető politikusok — élükön Nasszer elnökkel —, mind a lapok félrérthetet- lenül kifejezésre juttatták ezt. Aláhúzzák, hogy az EAK semmiféle zsarolás hatására sem hajlandó lemondani arról a jogáról, hogy azt hívjon meg országába, akit akar. Walter Ulbricht egy szuverén és baráti állam feje, akit hivatala méltóságának kijáró fogadtatás illet meg. Aki azt hiszi, hogy Nasszer elnök hajlandó ebből engedni, az súlyosan lebecsülné az EAK nemzeti büszkeségét. Sajnos — állapítja meg több kairói lap —, Bonn az utóbbi hetekben feitűnő jeleit mutatta az ilyenfajta lebecsülésnek. Miközben azonban Kairó a legélesebben visszautasítja a beí- ügyeibe való illetéktelen beavatkozást és hangoztatja őszinte barátságát az NDK-val, arra is gondot fordít, hogy ne élezze ki viszonyát szükségtelenül Bonnal és a Nyugattal. Ennek sok jele van. Ilyen például az, hogy a Nasszer által szerdán este Ulbricht tiszteletére adott vacsorára nem hívták meg a Kairóba akkreditált diplomáciai képviselőket, nehogy a NATO-országok nagykövetei kényelmetlen helyzetbe kerüljenek. A vacsorán mondott beszédében Nasszer hangsúlyozta, hogy az EAK kormánya el akar kerülni minden olyan akciót, amely megerősítené Németország kettéosztottságát, vagy megnehezítené az újraegyesítést. — A legjobb viszonyt tartjuk fenn önökkel — mondotta Nasz- szer Ulbricht felé fordulva —, és reméljük, hogy ez a látogatás alkalmat ad a kapcsolatok további fejlesztésére és megerősítésére. Másrészt pedig ügyelünk arra is, hogy kapcsolataink jók legyenek a Német Szövetségi Köztársasággal. Az EAK szándékai ismeretesek és köztudott az is, hogy nem tűr el semmilyen fenyegetést, nem törődik bele mozgási szabadságának korlátozásába, szembeszáll a fenyegetésekkel, a maga külpolitikáját követi. — mondotta. Kairói politkai körökben nagy örömmel és megelégedéssel nyugtázzák, hogy az NDK delegációja teljesen egyetért Nasszer álláspontjával. Az NDK kormányának sem célja, hogy olyan lépéseket várjon Kairótól, amelyek még jobban kiéleznék az arab országok és a Nyugat viszonyát. Huszonegy ágyúlövés Francia filmmíivészkiiidöttség érkezett hazánkba A Francia Filmnapok alkalmából hazánkban tartózkodó francia, filmművészküldöttség tagjai csütörtökön Kulturális Kapcsolatok Intézetében sajtófogadáson találkoztak a magyar újságírókkal. A filmkritikusok szervezetének nevében Gyertyán Ervin üdvözölte a megjelent vendégeket, Robert Cravenne-t, az Üni- france film főtitkárát, Jerome Brierre-t, az Unifrance film sajtófőnökét, Anne Verno-t. a „Cherbourgi esernyők” című film női főszereplőjét és Jacques Char- rier filmszínészt. Robert Cravenne, a küldöttség vezetője köszönetét mondott a szives fogadtatásért, valamint azért, hogy a magyar—francia kulturális csereegyezmény keretében a múlt év őszén ők rendezhették meg Párizsban a magyar filmek bemutatóját, s ennek viszonzásaképpen most ellátogathattak hazánkba, hogy bemutathassák néhány új alkotásukat. — Ha a francia filmművészet fejlődését nézzük — mondotta Cravenne — megállapíthatjuk, hogy filmtermésünk ma kevésbé jó, mint öt-hat évvel ezelőtt volt, de sokkal jobb, mint egy-két évvel korábban. Filmjeink népszerűsége hazánkban növekszik. 1960. és 1961-ben például 800 millióan nézték meg filmművészeink alkotásait és ez a szám megközelítőleg napi kétmillió nézőt jelent. 1965. évi filmbemutatóink sorozatát az önök gyönyörű fővárosában kezdhettük meg A magyar- országi Francia Filmnapok után Moszkvában, majd Kanadában és Pekingben kerül sor hasonló eseményekre. — Legújabb filmjeink között több érdekes alkotás van. Elsősorban a ..Házasélet” című filmet Jacques Charrier-vel a főszerepben, valamint a „Jojo” című alkotást és Agnes Varda új filmjét a „Boldogságot” említeném. Ezután Anne Vemon színésznő és Jacques Charrier filmszínész válaszolt az újságírók kérdéseire. A francia filmművészek itt-tar- tózkodásuk során találkoznak a magyar filmművészekkel is. A Francia Filmnapo-k alkalmából pénteken Budapestre érkezik a delegáció második része is. Tervkészítés a termelőszövetkezetekben Kállai Gyula látogatása Heves megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön Heves megyébe látogatott. Egerben Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára és Csuhaj Ferenc. a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta. Kállai Gyula aktívaértekezleten 'találkozott a megye és a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőivel, valamint az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények vezetőivel. Az értekezleten a minisztertanács elnökhelyettese beszédet mondott. Kekkonen Leningrádba érkezett Kekkonen finn köztársasági elnök feleségével és kíséretével csütörtökön reggel Moszkvából Leningrádba érkezett. Az ünnepélyesen feldíszített pályaudvaron a városbeli állami és társadalmi szervezetek és köz- intézmények vezetői fogadták a vendégeket. A bonni diplomácia ezekben a napokban szenvedte el leglátványosabb vereségét. Ezzel egyidősen pedig ismét bebizonyosodott. mennyire megnövekedett a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélye. Walter Ulbrichtot, az NDK államtanácsának elnökét államfőnek kijáró fogadtatásban részesítették Kairóban. Az Egyesült Arab Köztársaság fővárosába való megérkezésének protokolláris körülményeit azért kell hangsúlyoznunk, mert például az a 21 ágyulövés, amely a német békeállam fejének tiszteletére dördült el, egyben megsemmisítette a bonni kormány utolsó reményeit is. Erhard kancellár és diplomáciája kétségbeesett fenyegetőzéssel, politikai és gazdasági zsarolással próbálta előbb az Egyesült Arab Köztársaság kormányát arra rávenni, hogy vonják vissza Walter Ulbricht meghívását, később a Nasszer elnök hajthatatlan magatartása láttán — legalább a látogatás elhalasztását akarták elérni, s amikor ez sem sikerült, igényüket mar csupán arra korlátozták, hogy Ulbrichtot ne, mint államfőt fogadják Kairóba ... Bonn ugyanis a képtelen Hallstein-elmélet szerint nem hajlandó tudomást venni az NDK létezéséről és azoktól az az országoktól, amelyek vele diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn. megköveteli, hogy ugyanilyen álláspontra helyezkedjenek. A hírhedt doktrínán már eddig is sok csorba esett. Ulbricht kairói látogatása minden eddiginél nagyobb csapást mért a bonni politikának erre a tarthatatlan alapelvére. Fokozza a nyugatnémet kormánykörök zavarát, hogy a kairói vendégséggel párosult egy másik kudarc is. Azzal is megkísérelték az Egyesült Arab Köztársaságot „jobb belátásra bírni”, hogy egyidejűleg abbahagyták a fegyverszállítást Iz- raelnak. Az eredmény csupán az lett, hogy magukra haragították még Izraelt is ... A kettős fiaskó megrendítette Erhard kancellár. Schrődtr külügyminiszter és általában az egész bonni kormány helyzetét. A nyugatnémet közvélemény röstelli. hogy az NSZK nemzetközi tekintélyét a szégyenletes alkudozás aláásta. Tükröződik ez még a nyugatnémet sajtóban is: „A külföld ennyi gúnyt és ennyi megvetést még nem zúdított ránk” — írja a hamburgi Der Spiegel, amely egyben a világsajtó megállapításaiból is tövises csokrot gyűjt össze és tár olvasói elé. A nyugatnémet szövetségesnek — némi habozás, ingadozás után — a jelek szerint segítségére siet az Egyesült Államok, amely egyik sok vihart látott diplomatáját, Harrimant Izraelba és a közelkeleti országokba küldi. Valószínű, hogy a nyugati nyomás növekedését eredményezi Harriman körútja az arab országokra, de az Ulbricht — látogatást meg nem történtté tenni nem tudja. Marad az NDK nagy diplomáciai, politikai sikere és Bonn messzemenő következményekkel járó kudarca. PÁLFY JÓZSEF Az ország úgy érzi, nincs kormánya „Az olasz politikai helyzet furcsa játéknak tűnik. A szocialisták elégedetlenek Moroval. A kereszténydemokraták nincsenek megelégedve a szocialistákkal. Fanfani kísértést érez arra, hogy belépjen a kormányba (a külügyminiszteri posztról lenne szó — a Szerk.), miközben lelke legmélyén a kormány lemondását kívánja. Scelba (a kereszténydemokrata szélsőjobboldal vezetője — a Szerk.) közismerten ellenzi a középbal formulát — ugyanakkor miniszteri tárcát követel. A koalíció pártvezetői találkoznak reggel találkoznak délután, sőt még éjszaka is. A kormány felfrissítéséről beszélnek. de eredmény még nem született. Olaszország viszont nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy kormány nélkül maradjon, mert ha a kormányválság nem is robbant ki, a tény az: az ország úgy érzi, nincs kormánya.” A tekintélyes római polgári ra-* dikális hetilap, az Espres jellemzi így a belpolitikai helyzetet; amelyben még a néhány miniszter cseréjére szorítkozó tárgyalások is nem várt akadályokba ütköznek. Aá Unitá a kommunista párt lapja megállapítja: tűrhetetlen immár, hogy Moro a parlamenten kívül folytassa puhatolódzá- sait a mind jobban elmélyülő — és a gazdasági téren aggasztó jelenségekkel kísért — válság megoldása érdekében. A TANÁCSELNÖK TÜRELME és a decsi ügy megyei vodatkozásai A megye közös gazdaságaiban befejezéshez közeledik az idei termelési, valamint pénzügyi tervek készítése. A regölyi Népakarat Tsz-ben jövő héten végeznek ezzel a munkával és március közepéig meg szeretnék tartani a tervjóváhagyó közgyűlést is. A tamási Széchenyi Tsz úgynevezett j önköltségtervező gazdaság. Ez, egészen nagyarányú és széles körű tervezést igényel. Hamarosan I ebben a tsz-ben is végeznek a ' tervek összeállításával. Általában tartani akarják minden téren a tavalyi szintet, kizárólag hízósertésből szeretnének a tavalyinál többet adni a népgazdaságnak. Tavaly 1070 hízó sertést értékesítettek. 1965-ben 1300-at terveztek eladásra. Ez azt jelenti, hogy kataszteri holdanként egy mázsa sertéshúst ad a Széchenyi Tsz a népgazdaságnak. A szakályi Kapos Völgye Tsz-ben az idei elképzeléseik szerint fejleszteni akarják a libatenyésztést. Jelenleg 1065 törzslibával rendelkeznek és hetenként 2—3000 tenyésztőjét szállítanak a Bajai Baromfikeltető Állomásra. A decsi tanácsenlök ajtaján kihallatszott a hangoskodás. Beléptem. Egy idősebb asszony hadonászott az elnök asztala előtt, s mondta a maga igazát. Többen is voltak a helyiségben hivatali emberek — más szervektől. De Sörfőző Istvánt, az elnököt ez nem sürgette, épp olyan türelmesen érvelt, mintha semmi más dolga nem lenne, mint ez az ügyfél. Én sem zavartam meg a vitát. — Vegye tudomásul, nem hagyom ennyiben, mert elmegyek még a... — És itt egy tekintélyes név következett. Az elnök jóformán szóhoz sem tud jutni. — Mert így nem lehet kiszúrni egy szerencsétlen asszonnyal. Az elnök végtelen higgadtsággal próbálta bizonygatni, hogy nem akar senki sem kiszúrni vele — mármint az asszonnyal. — Ha így lenne, akkor kitennék a boltot az épületből. — De. asszonyom, értse meg, erre nincs mód. Én belátom, hogy magának nem kedvező a jelenlegi helyzet... — Dobják ki a boltot az épületemből, mert el akarom adni. így pedig nem veszi meg senki. Kérem én beteges asszony vagyok ... Az asszony hangja olyan, ami semmiképpen sem méltó egy hivatali jielyiséghez, sőt, amint kiderül, már nem is az első ez a típusú tárgyalás. így aztán senki sem vetné meg az elnököt, ha egyszerűen azt mondaná az asz- szonynak. hogy hagyja el a helyiséget. higgadjon le, aztán jöjjön vissza, mert ilyen alapon semmit sem lehet elintézni. De ő nem ezt teszi, mert végtelen a türelme. — Hogy képzeli, asszonyom? Dobjuk ki a boltot, mert a maga érdeke úgy kívánja, s maradjon 700 ember ellátatlanul? Nem, ilyen ügyet mi nem támogatunk, mii a közösségi érdekekből indulunk ki, még akkor is, ha az néha sérti egyesek egyéni érdekeit. Sokáig tartott e szócsata, míg végül az asszony meglehetősen paprikás hangulatban eltávozott azzal, hogy majd ő megmutatja... Arról van szó, hogy az asszony rendelkezik egy lakóépülettel, amelyben már nagyon régóta f öldművesszövetkezeti bolt is működik. Ezért a földművesszövetkezet megfelelő bérletet fizet. Igen ám, csakhogy, az asszony most el akar költözni Decsről, s el akarja adni az épületet. Csakhogy ki ad pénzt o'yan épületért, amelyet csak részben vehet birtokba? Az asz- szony törekvését végeredményben nem lehet vitatni, az ő dolga, hogy mit akar az épülettel. De éppen ezen a ponton kezdődött az összeütközés. Tudtára adta az érdekelteiknek, hogy neki szüksége V
