Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

1965. február 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s 15 eves a bonyhádi Herbst* IP 4 habos család - Rendező: a tököt* — Hogyan készöl a bába ? f A Kossuth rádió nap, mint nap szeresen tartanak előadásokat. 1948-ban megteremtették Akkor tek egy tükröt, olyan szögben^ bemondja színházi műsorismerte- Tagjai már félhivatásosoknak szá- még mint bábszakkör működtek a hogy minden pontosan úgy lát-£ tésében az Állami Bábszínház mítanak. öt év munkája után jár Bonyhádi Zomán egy árban. 1949- szék, mint a nézőtérről így pró-* műsorát, rögtön utána következik a „félhivatásos” cím, a bonyhá- ben szervezték meg a bábszínhá- ba közben mindig tudják korri-> a bonyhádi bábszínház. Kevesen diák pedig már tizenöt éve szó- zat, 1950. tavaszára elkészült a gálni a hibákat, ellenőrizni a* tudják, hogy az Állami Bábszín- rakoztatják a falu és a környező színházépület is. mozgást. £ házon kívül a bonyhádi az egyet- községek gyermekeit. Az alapító tagok nagyon sokat A jelenlegi tagok Fodor Gábor-> len állandó kőszínház, ahol rend- Az alapot tulajdonképpen már tettek azért, hogy ilyen hírnévre né. Balogh Magdolna, tett szert a bonyhádi társulat. Palkó József és felesége, Bony­hádi Bárton, Lukács Károly és felesége, Stekly Gyula és felesége voltak az elsők. A János vitézt „vitték színre” .Nagy siker volt meghívták ' őket Budapestre az ÉDOSZ-székházba. is ezzel a da­rabbal. Később már kizárólag bábdarabokat adtak elő. Nem egy­szer szerepeltek az Állami Báb­színházban is. Ott adták elő a Tűvétevők és a Menyecske és a pap című bábjátékot. A Menyecs­ke és a pap előadásáról filmet készítettek, amelyet az ország összes mozijában játszottak. Mondani sem kell, milyen nagy öröm volt, amikor a bonyhádi moziban saját előadásukat látták mint nézők. , Stekly Gyula és felesége még mindig bábozik. A férfi a színház vezetője. Náluk a bábjáték már családi hagyománnyá v.ált, be- S||||| kapcsolódott a munkába a lányuk. később a fiúk is A lány azóta már férjhez ment, de nem hagy- jjlMp ta abha a bábozást. A fiúk kato- ^ , na. Ha hazajön szabadságra, ő is V , „ F ** „beugrik’’, sőt nem egyszer vidék- > 'W&z^*** ^Éjp. csak úgy emlegette a ' bábozást jáz­mint szórakozást. Pedig ez az a I» ' t* . „szórakozás” ami nagy áldozat- ► vállalást kíván. Hetenként egy- Stekly Gyuláné most mint jel-* szer próbát tartanak, vasárnap mezkészítő szerepel. A Csodálatosa pedig előadást. Nagyon sokszor tűszerszám című darab szerep-* úgy, hogy délelőtt vidéken, dél- Jőit „öltözteti”. £ után pedig Bonyhádon játszanak. Ez a bábu még cigarettázni is tud. Sőt ha „életrekeltője” nagyon akarja néhány féldeci is lecsúszik a torkán. Stekly Gyulának ez a legkedvesebb bábja pedig már „nem fiatal”, még Palkó József készítette. Botrány a Champs- Elysees színházban Sztravinszkij „Tavaszi áldo­zatnának bemutatója óta nem volt olyan botrány a Champs- Elysées színházban, mint feb­ruár 2-án, a Francia Nemzeti Hangversenyzenekar estjén. A botrány akkor tört ki, amikor bejelentették, hogy Bartók „Ze­ne húros és ütőhangszerekre” című műve helyett Gilbert Amy „Antiphonies” című kompozíció­ját fogják bemutatni. Egyesek ütemesen kiáltozták: „Bar-tók! Bar-tók!” Mások azt reklamál­ták, hogy játsszál c el Amy mű­vét hátulról előre. Egy rossz­májú hallgató közbekiáltott; „Azt nem lehet, mert akkor ki­derülne, hogy visszafelé egy Brahms-mű’’, stb. Szünet után tovább erősödött a vihar, lannis Xenakis „Stra­tégia” című, felettébb erede.fi művének bemutatásakor, amely­ben az ökölvívó-mérkőzés, a tengeri csata és a sakkjátszma elemei fonódnak össze. A csata a két karmester kö­zött folyt, akik mindegyikének egy-egy teljes zenekar és az IBM 1090 típusú elektronikus agy által kiszámított hangzás­képlet állt rendelkezésére. Az A, B. C. D, E, E és F jelzésű képleteket (A: a fúvók, B: a „közönséges” ütőhangszerek. C: a vonóshangszereken eszközölt ütések. stb. jelzésére) kettesével, vagy hármasával lehet kombi­nálni (például AF, ABE, stb.) Kezdődik a mérkőzés: a két ellenfél egymásnak háttal áll fel, a különböző partitúrákkal telerakott állványok előtt. Egyi­kük megnyom egy gombot: ki- gyúl egy lámpa, s az érdekelt hangszercsoport lejátssza az elő­írt zenei képletet. Erre a másik karmester hasonló módon vála­szol: a két IBM képlet összeüt­közéséből pontozás révén kide­rülj hogy melyik karmester lett a győztes. Például: ha X az AF képletet játszatja el muzsiku­saival, s erre Y a BE-vel vála­szol, akkor Y 122 pontot kap; de ha a BD képlettel válaszöl, Paplauer Ferencné is a bábos családhoz tartozik. Ö ugyanis Stek­ly ék lánya. Minden szabad idejét kedves szórakozásával tölti. Most éppen ellenszenves szerepet „alakít”, boszorkány lesz. Hárman a színház tagjai közül, Fodor Gábomé, Tolnay Gábor és Herbst András. „Civilben” a legkülönbözőbb foglalkozást űzik. de most „csak bábosok”. Vidéken gyakran előfordul, hogy András, Tolnay Gábor és tenné-* altkor 21 pontot veszít. nem veszi fel őket a busz, mert szetesen a Stekly család, most> Elképzelhető, hogy a zeneked- sok az utas és nekik nagy cső- merész megoldással kísérleteznek.£ velők milyen megdöbbenéssel magjaik vannak. Mivel más meg- A Boldog pillangó című bábjáté-> figyelték a történteket. De ami- oldás nem kínálkozott, gyalog kot akarják színpadra vinni. Azért* kor elképedésük feloldódott, jöttek haza. Nem szegte kedvüket merész a terv, mert ebben a da- * a „séta”. rabban minden a közönség előtte Hétköznap is bőven akad el- játszódik le. Például festenek egv> foglaltság, különösen a felesege- ,, , , Z. nek. Stekly Gyuláné is tagja a Pangót, es annak a nézők sze-* színháznak, hétköznap pedig jel- meláttóra kell megelevenednie. A* mezkészítővé „lép elő”. Egy-egy tizenöt év szenvedélyes, komolyé előadásra maguk készítik a bábu- munkájának biztos betetőzései kát, a díszleteket, a jelmezeket is. , , „ ,, L Az asszony leül a varrógép mel- 382 ez az oloadas. ► lé és az összegyűjtött sokféle Túri Mária — Kónya József ► anyagból rengeteg ötlettel elkészí­ti a szereplőket. A fejeket a fér­je formálja. Először agyagba mintázza, abból készül a gipsz­másolat, aztán kasírozott papírból alakul ki a végleges forma. Min­den egyes bábu arca jól tükrözi a karakterét. Készítenek mechani- zált bábukat is, ahhoz sokkal na­gyobb * munka kell, mert ezek minden egyes testrésze külön mo­zog. A színpad mögött külön világ van, itt is, akárcsak a „nagy” színházakban. Nagyon sok ötlet­tel, munkával készítették el a szükséges berendezéseket. Majd­nem minden az ő kezük munká­ját dicséri. Ha kell tudnak hó­esést, esőt „csinálni”. Kis csa­torna van a színpad felett, ha eső kell, zsinórhúzásra gabonasze­mek hullanak belőle. Ha havat akarnak, papírszeleteket tesznek a tartályba. A nézőtérről tökéletes a hatás Mennydörgést, villámot egy villogó lámpa, és egy nagy bádoglemez szolgáltatja. De van szélgép is, és még sok egyéb, ami egy előadáshoz kell. Aladdin cso­dalámpáját nagyon egyszerű mó­don készítették el. Két merő­kanál bádoggyűrűkkel összeilleszt­ve. Kis gumicsövet vezettek be­le. Ha a csőbe cigarettafüstöt fújnak a nézőtérről úgy látszik,! mintha valóban a titokzatos szel­lem megjelenése okozta volna a .ködöt”. | Annyi tagja még sohasem volt j a bábszínháznak, hogy rendező is legyen. Ügves ötlettel segítettek magukon. A színpad fölé szerel­üvöltéssel, madírhangutánzás- sal, közbekiáltásokkal és papír- nyilakkal járultak hozzá a sza­badstílusú mérkőzés hangulatá­hoz. Végeredmény: Konstantin Si- monovio két menetben plusz 162 és plusz 364 pont számmal visszavágott Bruno Maderának, az 1963-ban Velencében elszen­vedett vereségért. Huszonnégy kilométer Egy századeleji szekszárdi újságban lapozgatva, akadt meg szemem a korabeli elődöm kifakadásán: Szekszárdon. az állomáshoz vezető úton a fiaklierok még húsz kilométe­resnél nagyobb sebességgel is száguldoznak ... A múlt héten egy értekezleten hallottam: Az országban az autóbuszok — távolsági és helyi járatok együttesen — uta­zási sebessége nem éri el a huszonöt kilométert, csak hu­szonnégy a „teljesítmény”. Persze ez az országos átlag. Sze­ged környékén a buszok átlagsebessége eléri a harminchat kilométert, Tolna megyében alig haladja meg néhány mé­terrel a húszat... Most bosszankodjak ezen? Nem sok jo­gom volna hozzá. Mert tengernyi ok miatt lassú a buszközle­kedés a megyében és szerte az országban. A Szekszárd— Bátaszék között közlekedő autóbuszok huszonhárom alka­lommal állnak meg ... A vonat ugyancsak a két helység kö­rött körülbelül azonos kilométer távolságon, mindössze négy­szer, ötödikre Szekszárdon. Ezért gyorsabb az egyébként lassúnak tartott vonat is. Századeleji harcos elődöm méltán bosszankodott a nagy sebesség miatt, mi szidjuk a rossz uta­kat, a buszokat, amelyek alatt lépten, nyomon — kidurran a gumi. S mérgelődünk, ha a busz nem a házunk előtt áll meg. De méltatlankodunk, mert az utazás hosszú ideig tart. Ki tud itt igazságot tenni? Az új menetrend, amelynek készítéséhez mindenki hozzá­járulhat, bizonyára segít majd a közlekedésen. Azt tervezik — és nyilván ez volna az ésszerű —, hogy csak ott álljon meg a busz, ahol ez indokolt, —. semmi nem teszi szüksé­gessé, hogy egy községben, ahol alig háromezer lakos lakik, öt megálló legyen. A kocsik gyorsítását tervezik az új me­netrendben. De nyilván ez is csak ott lehetséges, ahol jó az út, Harc és Kölesd között. Németkér és Paks között, és még -ó néhány vonalon, hogy a gerjenit ne is említsük — nem lesz mód az új menetrendben sem a menetidő rövidítésére. A menetrenddel kapcsolatos vélemények gyűjtését ezek­ben a napokban kezdték meg és értékelése folyamatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom