Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

1963. február 19. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Számvetés előtt Elmondja Ranga Józsefné a városi notanács titkára Húsz év eredményeinek szám- Vállalat bölcsődéjét is. Nyolc óvó- tottuk a figyelmet. Előadásainkat bavétele folyik. A nők megváltó- dánk közül három üzemi óvoda, szívesen látogatják a munkás, pa- zott helyzétét a társadalom fej- Bölcsődéink, óvodáink eléggé zsú- raszt és értelmiségi asszonyok lődéséért vállalt munkáját vizs- foltak, de sajnos, még így is ke- egyaránt. Minden esetben telt hó. gálva a nagyobb eredmények közé vés a helyünk. zunk van. A termelőszövetkezeti sorolhatjuk a nők tudatában vég- _____ Ahogy emelkedik a mun- nőbizottságok a művelődési ház­bement fejlődést. A ma asszonya ...________- a,„onvrtk ,7áma bán megrendezett előadásokat lá­. vallató asszonyok szama, togat:jáki míg a városhoz tartozó úgy nő az igény a gyermekek külterületeken helyileg összeállt­elhelyezése iránt is. Van-e ki- tott programmal tartanak elóadá- látás arra, hogy ezen a terű- sokat. A Szekszárd-szőlőhegyi nő- létén is lesz javulás? Unócs nyolc előadásból álló prog­ramot állított össze asszonyok — A közelmúltban a megyei számára hasznos tudnivalók is- párt végrehajtó bizottsága előtt mertetésére. számolt be a megyei nőtanács a . __, ,___. . „ n őmozgalmi munkáról. A végre- Az eiedményekben természete- hajtó bizottság feladatot jelölt ^ benne van a kollektíva ereje, Hegy a zászló VÁNDORÚTRA... öntudattal és felelősségérzettel vesz részt a termelőmunkában, a közösségi életben. Élnek, és tud­nak élni azokkal a jogokkal, és lehetőségekkel, amelyeket az al­kotmány biztosít számukra. A Szekszárd városi nőtanács titkárával, Ranga Józsefnével be­szélgettünk a városban folyó nő­mozgalmi munkáról. Arra kér­tünk választ, hogy Szekszárd sa­játos helyzetéből adódóan milyen meg számukra, mely szerint a tagok “^kulturális sssr • n6m“e- SÄXffaa — A város lakosságának több Jf^^Adó^^^árori ^ttanács ts Közvetlenül nem ide tartozik, mint fele nő. A legutóbbi nép- a?odoan a városi notanács de jól működő bizottságok számlálási adatok szerint ötezer munkája között említeném meg, felett vnn n tizenöt m ötvennésv szervezeti nobizottsággal együtt a ^ádvédelmi bizottságunk munkáját, amely a periférikus területen végez rendszeres család­idéit van a tizenöt és ötvennégy év közötti nők száma. A fel­működve érvényt szerezzen a ha­szabadulás előtt Szekszórdon igen fározatnak, amely úgy szól: A Bőrdíszmű Vállalatnál üzemi ból­alacsony volt az önálló keresettel bíró nők aránya. Ma körülbelül csődét és napközit kell létesíteni”. öt és fél ezerre tehető a kereset­időközben a kertvárosban is fel­tel bíró nők száma. Az iparban éPül a bölcsőde. A két, illetve há- több mint ezer nő dolgozik. Al- rom létesítménnyel reméljük si- kalmazotti munkakörben ennek a megoldani a gyermekek el­duplája. A város termelőszövet- helyezését, s az anyak nyugodtab- kezeteiben és a Szekszárdi Álla- ban dolgozhatnak, mi Gazdaságban közel kétezer nő látogatást. — Milyen segítséget vár a nőtanács a városi pártbizott­ságtól? dolgozik. — Az eddig háztartásban dol­gozó asszonyok közül többen szeretnének munkát vállalni. Milyen kilátások vannak még a nők foglalkoztatására? — Néhány évvel ezelőtt Szek­— Úgy gondoljuk, az eddiginél többet várhatunk. Amíg együtt — Hogyan segíti elő a városi volt a járási és a városi pórt­dését, és az általános ismere- zgtek munkájával, ahogy szeret­tek terjesztését? tűk vo-lna. Most, hogy a városi ' — Az oktatásban és a politikai pártbizottság megalakult, több se- kérdések iránti érdeklődésben is gítséget várhatunk. Jó előjelnek megvalósult a nők egyenjogúsága, tekintjük, hogy a nemzetközi A nőmozgalom foglalkozik az is- nőnapi ünnepségek megrendezé­szárdon még igen sok nő volt, koiáztatás lehetőségeinek propa- seben a pártbizottságon dolgozó aki nem talált rendszeres mun- gálásával. Segítjük az iskolák elvtársaktól közvetlen segítsé-et kát. A város iparosodásával lé- munkáját. A szülői munkaközös- kapunk. A városban megrende- nyegesen javult a helyzet, de S(igben igen aktívan dolgoznak az zésre kerülő központi ünnepségen még nincs teljesen megoldva asszonyok, Egy ideig a pedagó- kívül a termelőszövetkezeti., nő- Szekszárdon a nők foglalkozta- giai biZOttság is jól működött. A bizottságok és a külterületeken tottsága. Amíg 1962-ben 805 volt szekszárdi pedagógiai bizottság dolgozó nőbizottságok külön meg­akarta\ válUlnTakdd^g kezdeményezte a nagycsoportos emlékezéseket tartanak. Az elv­akartak vanaini, aaaig íaoo. ja ovónok es az első osztályos peda- ,, , . 41v nuarjara ez a szám 245-re csők- gógusok ankétjának összehívását, tarsak szivesen vállalták a már­kent. Tehat időközben sokan el- ami igen hasznosnak bizonyult, cius 8-i ünnepi beszédek meg­helyezkedtek. Szekszárdin a nők ^ városban igen népszerű a tartósát. És lesz még egy szá­a°Bőrdís\mű V^f^atgybtvTt^e éf tanuljunk” elő- munkra jelentős dolog. Április a műszergyár teljes üzemelteté- ... , közepén kerül a városi párt vég­se oldja majd meg. Természetesen Az előadás témáját úgy állj- rehajtó bizottság elé a nőtanács vannak, akik munkaalkalom hiá- tottuk össze, hogy a varos no- m..nkíe;a Ez ís a «eeítséeadás ie­nyára panaszkodnak, s ugyanak- társadalmának igényét kielégítse. ' ‘ . ., . , , , . kor válogatnak a munkában. A sorozatból megemlítenem a no- gyében történik, — fejezte be nyi- Ezek többnyire olyan asszonyok, vember 30-i, — a város fel­akik minden képzettség nélkül, szabadulásának évfordulóján — valamilyen könnyű, egyműszakos megrendezett előadásunkat. A munkát vállalnának. Némelyik „Ha majd egyszer húsz év múlva” még azt is kiköti, hogy irodában című új magyar filmet mutattuk akar dolgozni. be. Az előadásnak nagy sikere — Hogyan van biztosítva a volt, mert a bemutatóra meghív- gyermekek elhelyezése, hogy az tűk Bujtor István egyetemi hali- anyák nyugodtan dolgozhassa- gatót, a film főszereplőjét. „A nak? családi ünnepségek eredete” cím­A városban öt bölcsőde van. mel megtartott előadásunkon a ideértve a Kórház és a Népbolt társadalmi ünnepségekre irányí­A bonyhádi tanácselnök. Kei­ner József szobájában nagy pi­ros zászló díszeleg a falon, „A legjobb községfejlesztési mun­kát végzett községeknek’’ olvas­ható rajta, A zászló a járási ta­nács vándorzászlaja. Elismerést, rangot jelent a zászló, s akinek éppen a birto­kában van, méltán lehet rá büszke. Méltán lehet büszke az a tanács, amely példásan tevé­kenykedett a lakosság, a válasz­tók érdekében. — Sajnos — panaszkodik Keiner József — nem sokáig lesz már nálunk. Elviszik, pedig mindent elkövettünk, hogy meg­tarthassuk. Kimutatásokat szed elő, ada­tokat sorol: Tavaly 430 0Ö0 fo­rint volt a tervezeti társadalmi munka értéke, de a tervet túl­teljesítették, az év végi össze­sítés 617 923 forintot mutat. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 66 forint, mintegy 24 fo­rinttal több, mint a járási átlag. Emlékszem, egy—másfél évvel ezelőtt sok bírálat érte a bony­hádiakat, mert az 1964-es terv összeállításakor nem vették számításba a lakosság összefo­gását. Úgy tűnt, mintha le akar­nának mondani a korábban be­vált jó módszerről. A bírálatot megfogadták, átdolgozták a ter­vet, s végül megmutatták, hogy mire képes a falu: jóval túlszár­nyalták a járási átlagot. — De ez — sajnos — kevés­nek bizonyult a zászló megtar­tásához. — Bizonyára akad még ennél is jobb eredményt produkáló község — vetem közbe. — Igen, méghozzá Aparhant. Itt van a járási kimutatás, jól ismerem. mert hát figyelemmel kíséri az ember a riválisokat. E szerint Aparhanton 194 forint az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Most ők kapják a zászlót. A zászló tehát nemsokára el­indul vándorútra. A bonyhádiak nem haragsza­nak, nem irigykednek, de négy- szemközt elmondták, hogy min­dent elkövetnek majd a zászló visszaszerzéséért. B. F. Egyedi darabok is kaphatók hitelre Az OTP-kölcsönnel történő bú­torvásárlás igen kedvező forma volt a közönség körében. Amint a szekszárdi bútorüzletben elmon­dották a hitelleveles vásárlás óta igen sok konyhagarnitúra, háló­szoba- és kombinált bútor talált gazdára. Nem volt azonban tel­jes a hitelakció mivel az 5 ezer forintos vásárlási alsó határ nem tette lehetővé egyedi darabok be­szerzését. A Belkereskedelmi Miniszté­rium és az Országos Takarék- pénztár közös intézkedése alap­ján módosítottak a korábbi mód­szeren. Leszállították a részlet- vásárlás értékhatárát, s fényezett és dörzsölt bútort most már 2000 forinttól vásárolhatnak a vevők a bútorüzletben. így lehetővé vált, hogy különböző egyedi dara­bokat szerezzenek be nagyobb anyagi megterhelés vállalása nél­kül. latkozatát Ranga Józsefné, a vá­rosi nőtanács titkára. P. M. Érdekes kísérlet kezdődött a Szekszárdi Állami Gazdaságban Csütörtökön nagy érdeklődést keltő kísérlet indult a Szekszárdi Állami Gazdaság oltványkészítő üzemében: megkezdték a Szőlé­szeti Kutató Intézet sűrített leve­gővel működő két oltógépének üzemszerű kipróbálását. A gépekkel készített első ezer darab szőlőoltványt alapos vizs­gálatnak vetették alá, s a szak­emberek kíváncsian figyelik a gyakorlati eredményeket, ame­lyekhez sok reményt fűznek. Ha a gépek jól beválnak, a gazdaság­ban két-hárommillió szőlőoltványt készítenek velük előhaj tatásra. A pneumatikusan működő oltógépe­ken kívül üzemi kipróbálásra ke­rülnek a Szőlészeti Kutató Intézet újszerű metszőollói is, a szekszár­di gazdaságban tizennégy ilyen új konstrukciójú ' munkaeszközzel fognak gyakorlati kísérleteket vé­gezni. Huszonkét ipari tanuló jutott tovább a Szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjére A KISZ Központi Bizottsága, a Munkaügyi Minisztérium vala­mint különböző szakminisztériu­mok határozata szerint feruár 16 —17-én rendezték meg a harmad­éves Tolna megyei ipari tanulók részére a Szakma kiváló tanulója versenyt. A megye 2800 ipari tanulója közül 552-t érintett a felhívás, s közülük hetvenen vettek részt a megyei döntőn. Az értékelő bizottságok sok jó ta­pasztalatot szereztek: a pályázók felkészültségét jónak tartották, gyakorlati ismeretek is megfelel­tek a szakmunkásokkal szemben támasztott követelményeknek. Egyes szakmában a tanuló lá­nyok különösen szép eredménye­ket értek el. A kétnapos zsűrizés után a kö­vetkezőket javasolták az orszá­gos döntőben való részvételre: Az esztergályosok közül Ru- zsinka István és Tischler Anna a mérőműszergyár, géplakatos szak­mából Krolik Károly, Morvái Já­nos. Rottler Antal, ugyancsak a műszergyár tanulói jutottak to­vább. A szerszámkészítőket Sár- íiczki György műszergyári tanuló képviseli Budapesten. Az egyetlen, autószerelő Balogh József, a Vas­ipari Vállalat szakmunkás-jelölt­je. Mechanikai műszerész tanuló­ink közül Kiss Erzsébet és Fi­scher István műszergyáriak jutot­tak be az országos döntőbe. A villanyszerelők közül Kiss József és Tischler Károly, az általános lakatosok közül Széky Lajos ke­rült döntőbe. A szobafestő­ket és mázolókat Megyeri György képviseli Budapes­ten, az asztalosokat pedig Kiing József hőgyészi ipari tanuló. A női szabó szakmából Szalai Júlia és Bajusz Lídia, a vízvezetéksze­relőktől Szili János a kőművesek­től Kovács Antal és Lőrincz And­rás jutott be az országos vetél­kedésre. A bőrdíszműveseket Biczók Ilona, Andok Mária és Ko­vács Erzsébet képviseli. Mi újság az iregszemcseí kutatóintézetben ? Új fajtajelöltek — Érdekes kísérletek nagy adagú műtrágyázással Űj szója-fajtajelölteket jelentett be az Iregszemcseí Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. A termesztés ki- terjesztésének elősegítésére az ed­digieknél korábban érő szójákat nemesítettek ki a Tolna megyei központú intézet telepén. Mészáros László, az intézet nö- vénynemesítési osztályának veze­tője érdeklődésünkre többek • kö­zött elmondta, hogy a jelenlegi szójafajták szeptember második felében és október elején érnek, s különösen csapadékos őszökön nem mindenütt sikerül a betaka­rításuk. Az új fajtajelöltek vala­mivel kevesebbet teremnek ugyan, de két héttel előbb érnek be. Al­kalmasak lesznek arra, hogy olyan területeken is termesszék, ahol a jelenlegi^szójákat nem le­het. Az új, kinemesített növények pár évig fajtakísérletekbe kerül­nek országszerte. Az Iregszemcseí Kísérleti Intézet szakemberei jö­vőre tanácsokkal is ellátják a szójatermesztő gazdaságokat. Üj borsó-fajtajelölteket is ki­nemesítettek Iregszemcsén. Két új fajtajelölt borsót a korán érő és bőven termő, de alacsony növésű iregi sárga takarmányborsó és egy magas bokrú, nagy zöldtömeget adó borsófajta kersztezéséből állí­tották elő. Az új borsó-fajtajelöl- tek majdnem olyan korai érésűek, mint az iregi sárga, de éppoly nagy tömegű takarmányt adnak, mint a későbbi érésű borsófajták. Az új fajtajelöltekkel — ha a fajtakísérleti állomásokon is be­válnak a két-, vagy hároméves további kísérletekben —, a vető- magellátáson segítenek. Nálunk ugyanis, a késői érésű borsónak nem kedvez az időjárás, ezért például a borsós napraforgó takar­mánykeverék vetése nem terjed­hetett még el, mert nincs ele­gendő magas- növésű takarmány­borsó vetőmag hozzá. Remélhető, hogy a fajtakísérletek jó ered­ménnyel járnak, s megoldódik majd ez a probléma. Varsányi József tudományos kutató a műtrágyázási kísérletek­ről közölt érdekes eredményeket. Az intézetben igen kedvező ered­ményt hozott a fő- és másodveté­sű tömegtakarmány-növények, ta­karmánykeverékek nagy adagú műtrágyázása. Holdanként 2, 4 és 6 mázsa pétisó adagolásával kí­sérleteztek, s ennek hatására az őszi takarmánykeverékek termés- mennyisége 60—80 mázsányival emelkedett holdanként, emellett a fehérjetartalom is kereken dup­lájára növekedett, úgy, hogy egy holdról 12—14 mázsa emészthető nyers fehérjét takarítottak be a takarmányokban, többet, mint például a gyakorlatban elért borsó összes szemtermése. (Az át­lagosan 8 mázsányi holdanként! borsó szemtermésben körülbelül 2 mázsányi a fehérjetartalom, a szójánál pedig 5—6 mázsa a fe­hérjemennyiség). A bő műtrágyázások, a borsós napraforgónál is hasonlóan kama­toztak. Ezeket az intézet tehené­szetében beállított etetési kísér­letekkel ellenőrizték, s az ered­mények alátámasztották a la­boratóriumi vizsgálatokat, melyek szerint a zöldtakarmány egységnyi mennyiségében nagyobb fehérje- tartalom mutatkozott a műtrágyá­zott takarmányokban, mint a mű- trágyázatlanokban. A nagy műtrágyaadagok ugyan ma még nem állnak a gyakorlati gazdálkodás rendelkezésére, azon­ban a tudományos kutatás már előre mutat. Egyben felhívja az ipar figyelmét a pétisógyártás nö­velésének fontosságára. Ballabás László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom