Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

1965. február 17. TOI,NA MEGYEI NßPÜJSAC A dolgozók egészségvédelmében Javítják a munkafeltételeket — Egészségügyi előadásokat tartanak a TOLNAI SELYEMFONÓBAN A Tolnai Selyemfonógyár szak­szervezete, a vállalatvezetőség és az üzemorvos évről évre közösen készítik el az üzem egészségügyé­vel foglalkozó tervet. A Selyemfonó Gyár zömmel nő­dolgozókat foglalkoztat. A nők egészségvédelmében gyakoriak az orvosi vizsgálatok, védőoltások, rülményeket teremtenek az ed­digieknél. A szocialista brigádok tagjaira hárul az a szép feladat, és szívesen vállalták is, hogy el­látják az üzem területén a tiszta­sági őrjáratot. Az idén rendezik, parkosítják az üzem udvarát, tár­sadalmi munkában. Az egészségügyi propaganda szűrések. A társadalombiztosítási szélesítésével is foglalkozik a tanácson belül háromtagú bízott- terv. Kismamák iskoláját és más ság dolgozik. A bizottság a jö- egészségügyi előadásokat tarta- vendő kismamáknak ad segítséget nak. Balesetelhárítási és munka­problémáik megoldásában. A nők védelmi ankétok tartása is szere­egészségvédelmében a 18 éven aluli és változó korban lévő nő­dolgozók között egészségügyi be­szélgetéseket szerveznek a helyes életmód kialakításáról. Az üzemi orvos munkáját a szűrővizsgála­tok, védőoltások megszervezésé-' ben, az egészségügyi felvilágosító munkában segíti a Vöröskereszt­szervezet titkára, az elsősegély- nyújtók és az üzem biztonsági megbízottja. Egészségügyi szempontból igen fontos a megfelelő munkafeltéte­lek biztosítása. A fonodában és a gubóraktár munkatermében a le­vegő tisztítására ventillátorokat szerelnek fel. A festődében a munkafolyamatok alakulásától függően rendezik, hogy az egész­ségügyi rendszabályok figyelembe­vételével milyen védőételt kapja­nak az ott dolgozók. Az üzem­részekben több helyen feltörede­zett a cementpadló. Miután ez bal­eset okozója lehet, kijavítják a padozatot, megszüntetik a bal­eseti veszélyt. Az elmúlt évben kísérletképpen 40 magasított ülő­két, úgynevezett textilszéket vá­sároltak. A magasított szék hasz­nálata bevált. A Tolnai Selyemfonógyár egész­ségügyi komplextervének elkészí­tésénél a szociális létesítmények, a fürdő, az öltöző az üzemi kony­ha, a bölcsőde és a napközi üze­meltetésével kapcsolatos problé­mák megoldása is helyet kapott. Bár a fürdő és az öltöző zsúfolt­ságát egyelőre — beruházások K-'tyában — megoldani nemtud- fokozott tisztasággal és a pel a tervben, tehát sokrétűen foglalkozik a dolgozók egészség- védelmével. A már eddig is jól működő beteglátogató csoport munkáját tovább fejlesztik és hatókörét bővítik. P. M. Szalagavatók Szekszárdon Szekszárdon a II. számú Petőfi Sándor általános iskolában 101 nyolcadik osztályos tanulónak tűz­ték fel a halványkék színű se­lyemszalagot. Az avatásra több szakembert, köztük építőipari szakembereket is meghívott az is­kola igazgatósága és tanári kara, hogy tájékoztassák a fiatalokat pályaválasztási lehetőségeikről. Először kapta meg a kék szalagot a szekszárdi mérőműszergyár 29 esztergályostanulója, az üzem tan­műhelyében megrendezett ünnep­ségen. A harmadik éve az MTH- iskolában tanuló fiatalok, köztük 14 lány, a nyáron vizsgáznak és szakmunkás-bizonyítványt kap­nak. EGYELŐRE a<z oiiljOH A történet eleje elvész az idő­ben. Domokos József bonyhád- varasdi tanácselnök is csak ar­ra emlékszik, hogy abban a ház­ban, amelyiknek a sorsa felett már annyit vitatkoztak, valami­kor laktak. Később megkapta a földművesszövetkezet, s mert volt szabad hely, egyik végében berendezték a 600 lelkes község klubnál alig nagyobb művelődé­si otthonát. Ide járnak az em­berek hetenként háromszor mo­ziba, itt tartják a gyűléseket, s egyebeket. Közvetlen szomszédságában Méhekről — télen Háromsxáxnegyvenezer kiló més Tolna megye as élvonalban — 20 dekától as 1,30 kilóig A tévedés azzal kezdődik, hogy a méh csíp, pedig a mindenre ki­terjedően precíz szakemberek sze­rint valójában szúr. A másik té­vedés, hogy a sok méz a jó, pe­dig elsősorban a jó méz a jó. Ezt legfőképpen az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Központ szak­emberei tudják, akiknek — ezt előrebocsáthatjuk — Tolna me­gyéről jó véleményük van. — Miért? — kérdezzük Krausz Miklós kereskedelmi osztályveze tőt. I 32 szakcsoport r' ■♦v < — Teljes joggal, — íVy a vá­lasz. — Tolna megye méhészete szervezettség, irányító munka te­rén az ország élvonalában jár. A harminckét szakcsoport a Bara­nya megyeiekkel közösen anya­--------- HM _ nevelő társulást hozott létre és s zervezéssel megfelelőbb kö- 1 itt működik a lengyeli méhészéti ntözsi Jűzoltotanoncok Egyik reggel a mözsi állomáson Hát ez a cső nem tetszett a gye- egy idősebb ember foglalt helyet rekeknek. A nagyobbik már rá is velem szemben. Végig-végig né­zett rajtam, majd megszólalt: — A kartárs tűzoltó? Ugye, olyan hivatásos állami tűzoltó. — Igen, az állami tűzoltóságnál teljesítek szolgálatot — mondtam. — Tudja, itt nálunk Mözsön is vannak tűzoltók, olyan önkénte­sek — lódította tovább a szót a bácsi. kezdett — nem szabad a csövet így kidugni, csak a kéménybe sza­bad vezetni. Nem akartam velük vitázni, csak annyit mondtam, jó, majd leszerelem, de ők nem nyugodtak bele. A kisebbik kijelentette, hogy addig innen nem mennek el, amíg a csövet el nem távolítom. Kény­telen voltam levenni, csak minél Nálunk a nagyok mellett előbb megszabaduljak ezektől a vannak tanoncok is. Iskolások — „tűzoltóinasoktóU. Ekkor meg azt kifogásolták, hogy a gyufát miért hagytuk a sütő tetején. Mondom nekik: én mindig oda teszem, hogy száraz maradjon. Erre azt mondták, hogy az unokám elviheti, és tüzet okozhat vele, mert hogy az elmúlt évben is nagyon sok tűz keletke fiúk, lányok — most tanulják a tűzoltói munkát. Aztán tudja, ezek a tűzoltótanoncok szigorúb­bak, mint a mestereik. Érdeklődve figyeltem a „szak­szerű előadást’’. Nagy nyugalom­mal cigarettára gyújtott beszélge­tő partnerem és eközben folytat­ta: az nem kémény­- Tudja, a múltkor bekopog Zet\a gyermekektől. Alig vágtam hozzám két ilyen kis tűzoltó, és zsef re a gyufát mar a gyerekek a azt mondja, hogy őket a takács nekik hogy^9 nevében a Tolnai Lajos bácsi "e.f5e.” nekiK, Hogy küldte. Meg akarják vizsgálni a ]t0 torot ■ házam táját — padlást, istállót, — Nerm lehet kapni, — próbál­— hogy nincs-e valamilyen tűz- m védekezni. De nem lehetett veszély. Mondom nekik, nem ér- őket lebeszélni. Azt mondták, a tetek ti ehhez. Miért ütitek az Tüzépnél beszerezhetem, mind­orrotokat a felnőttek dolgába, de össze 10 forintba kerül. Miután ők nem hagyták magúkat. megígértem, hogy beszerzem, mást Egymás szavába vágva magya- mar nem kifogásoltak, de figyél- rázták, hogy a helyi tűzoltóság meztettek, ha esetleg tűz keletkez- úttörő „szaktűzoltói”, Ühüm, — ne. azonnal szaladjak a tanács­mondom nekik — most már ér- házhoz, de elegendő lesz, ha az tem. Ti amolyan tűzoltótanon- iskolába beszólok, ők majd intéz- cok vagytok. De ekkor már a gye- kednek... rekek a nyárikonyhánál kidugott Közben Szekszárdra érkeztünk, csövet fundálták. Tudja a nyáron A vonatról leszállás közben még a kiskonyhába tettünk ki egy annyit mondott beszélgető társam: kis sparheltet és ott főzött az asz- Hát így jártam a „tűzoltótanon- szony. Kémény nincs, így egy cokkal”, csövet dugtam a falon keresztül. Cs. I, szakiskola is. Az eredményeknek nem kis mértékben részese Zehán Gergely, a MÉSZÖV tevékeny méhészeti előadója. Tavaly a megyebeli méhészek és méhészetek 226 520 kiló méz átadására kötöttek szerződést, de ennél jóval többet, 340 477 kilót szállítottak. A kifizetett prémium 165 000 forint. A megyében húsz földművesszövetkezet keretében 32 szakcsoport működik. Ezen­kívül van nyolc termelőszövetke­zeti és hét állami gazdasági mé hészet is. A számok csalókák. Igaza nagy­üzemi méhészet Tolna megyében sehol nincs, az országban is csak egy, a több ezer mázsát termelő Andráshidai Állami Gazdaságé. A méhészkedés még mindig nem nőtt ki a tanítók, kisiparosok, nyugdíjasok, vasúti váltóőrök em berileg rokonszenves, de nem ép pen világszínvonalat jelentő ke rétéiből. Megyénk legnagyobb szerződéskötői tavaly: a Dalmandi Állami Gazdaság 39 mázsával, a mucsfai Uj Élet Tsz 25 mázsával, a naki Dózsa Tsz 25 mázsával, az alsónánai Béke Tsz 10 mázsával a tengelici Petőfi Tsz 10 mázsá­val és a Hőgyészi Állami Gazda­ság 7,5 mázsával. Mennyiség és világszínvonal — A világpiac egyre igénye­sebb — folytatja az osztályveze­tő. — A Német Szövetségi Köz­társaság például, mely az egész világ mézforgalmának felét fel­veszi (az egy főre jutó mézfo­gyasztás itt 1.30 kiló, nálunk 20 deka), csak jó minőségű mézet vá­sárol. Hozzá kell tenni, hogy ilyet a dél-amerikai államokból bősé­gesen kap. A minőséget a magas szárazanyag-tartalom, diastaze és saccharaze érték jelenti. Jó esz­tendőben méhészeinknél bevett szokás a gyakori pergetés. Ez két­ségtelenül több mézet eredmé­nyez, a ritkább viszont jobbat. — A nagyobb mennyiségért vi­szont több pénz jár — vetjük el­len. — Már nem'. A minőségi felté­teleket megváltoztattuk és az I. és II. osztályú méz átvételi ára között most mázsánként nem 200 hanem 500 forint a különbség. Nagyüzem és képzettség A százcsaládos méhészeteket mi már nagyüzemieknek nevezzük. Az adótételek kedvezőek. Har­minc családig teljes mentesség, efelett családonként 7 forint, ha a méhész szerződést köt és 10 fo­rint, ha maga értékesít- téridőiét. Nagyobb méhészethez azonban szakképzett vezető szükséges, ezekben pedig hiány van. A fia­talabb nemzedék meglepő kevés­sé érdeklődik a szép és érdekes szakma iránt. (Egy szakképzett méhész fizetése 1650—1800 forint.) Ezen akar most segíteni az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Központ, amikor átvéve a len­gyeli szakiskolát, egyben garan­tálja is az ott végzettek elhelyez­kedését. Tolna megyét földrajzi és nö­vénytani adottságai egyaránt rendkívül alkalmassá teszik a méhészkedésre. Ezt a jól jöve­delmező, kevés munkaerőt igény­lő melléküzemágat az eddigieknél jobban felkarolhatnák termelő- szövetkezeteink is. O. I. ott van az italbolt. Csúnya sze­gény, ráférne a rendezés. Ezt látták a földművesszövetkezeti­ek, s mert szándékuk jóra haj­lott, tatarozni, csinosítani és bő­víteni szerették volna. Két éve már el is csíptek egy keveset a falatnyi művelődési teremből, kellett a bolthoz. Tavaly vi­szont további részekre tartottak volna igényt. Elkezdődött a vita. A földmű­vesszövetkezet hadakozott a jussáért, a tanács pedig véde­kezett. Olyasmiket mondtak, hogy jó lenne a szebb italbolt, de egyelőre még a művelődési otthonra is szükség van. Folyt, folydogált a polémia. Egyszer javasolták: ha mindenáron szük­séges az a bizonyos rész, akkor az épület udvar felőli végéhez építsenek egy toldást. Itt megállt a tudomány. Ki­derült. hogy a toldás nem is olyan egyszerű, mert nem fér bele a felújítási keretbe. Az ügy tehát holtpontra jutott. De csak egy ideig, mert a tárgya­lások közben egyszer egy pa­pírt tettek az elnök elé: írja alá. Domokos József sietett, meg óvatos ember is. így aztán az aláírás elmaradt. S a győze­lem egy kicsit ennek köszönhe­tő. Ha ugyanis aláírja az át­adásról szóló papírt, akkor ne­héz lett volna meg nem történt­té tenni az átadást. E pillantban így áll a hely­zet: egyelőre az otthon győzött. Megmaradt a bonyhádvarasdiak művelődési terme. Hogy ez az állapot végleges-e, azt nehéz lenne megmondani. A folyta­tással azonban még várjunk, azt majd később meglátjuk... Megalakítják a KISZ ifjúsági olvasószolgálatát Olcsó sorozatok fiataloknak — Társadalmi könyvtárosok Megalakítják a KISZ ifjúsági olvasószolgálatát. Az ifjúsági ol­vasószolgálat országos irányító testületé a Móra Ferenc Kiadó­val közös tervet dolgoz ki az if­júsági könyvkiadás továbbfej­lesztésére. Az intéző bizottság ha­tározata alapján arra törekszik, hogy a fiatalokhoz szóló irodalmi alkotások. nagy példányszámú és olcsó sorozatokban lássanak nap­világot. Figyelemmel kíséri az ifjú könyvbarátok érdeklődésének alakulását, a különböző művek hatását. Életre hívják az ifjúsági olvasó- szolgálat budapesti, illetve me­gyei munkacsoportjait is. Ezek a KISZ-bizottságok irányításával, illetve részvételével mindenütt felmérik, hogy a különböző könyvtárak mellett, hol alakít­hatják meg a fiatal olvasók klub­jait, illetve a könyvbarátok szak­köreit. Gondoskodnak az ifjúsági szórakozóhelyek irodalmi prog­ramjáról, irodalmi esteket és ve­télkedőket rendeznek, s fórumot adnak a fiatal tehetségeknek, ahol pedig lehetőség van rá, úgy­nevezett libresszók megnyitását kezdeményezik. Ezzel egyidejűleg megszervezik az ifjúsági könyv- terjesztők és a társadalmi könyv­tárosok hálózatát, amelynek tag­jai egyebek között „első kézből” juttatják el a fiatalokhoz a jó könyveket, s különböző rendezvé­nyekkel, előadásokkal, író—olva­só találkozókkal, stb. toboroznak új barátokat az irodalomnak. Tragikus gyermekrablás Franciaországban Párizs (MTI). A francia köz- I asszonyt láttak beszállni egy véleményt titokzatos gyermekrab- lási ügy tartja izgalomban. Feb­ruár 8-án a Lyon melletti Ville- franche város szülészeti kliniká­járól eltűnt egy nyolcnapos új­szülött. A kis Franck Pech négy és fél kilós, egészséges csecsemő volt. Anyja császárvágással hozta a világra első gyermekét, s ezért a szülészeti klinikának egy másik osztályán ápolták. Amikor az apa a múlt hét keddjén meg akarta látogatni kisfiát, a gyermek bölcsője üres volt. Tűvétették az egész kórházat, de a csecsemőt nem találták meg. A kihallgatott |tanúk közül egyesek az eltűnés időpontjában egy elegáns, búndás autóba, kisgyermeket vivő ápoló­nő kíséretében. A nyomozás szombaton tragi­kus fordulatot vett. Egy Ville- franche-i ház lépcsőjén megtalál­ták a kis Franck holttestét. A bonctani vizsgálat megállapította, a gyermek két-három napja be­következett halálát fulladás okoz­ta, A gyermekrabló nyilván mit- sem értett a csecsemőápoláshoz, kanállal etette a kisbabát, sőt vö­rösbort és felnőtteknek való csil­lapítószert is adott áldozatának. A rendőrség véleménye szerint a csecsemőt elmebajos személy rabolhatta el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom