Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

í TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. február 11. RIPORT egy szovjet uránium-bányából Hosszú az út az uránium-bányá­ig. Felszálltunk egy nagy gépre, átszálltunk egy kisebbre, azután a munkásokkal- együtt vonaton Utaztunk és végül gépkocsin ér­keztünk meg... Az embernek az az érzése, hogy egy távoli mesés országiba utazik, amelyről sokat olvasott, sokat hallott és nagyon széretné saját szemével látni. Hisz az uránium-reaktor az atom­kor kezdetét jelezte, s most ez az ezüstös fém az egyszerű kémiai elemnél többet jelent számúnkra. Itt. a nukleáris „tüzelőanyag” for­rásánál különösképpen érezzük, mit jelent az atomenergia a tech­nikai haladás, a jövő, az emberek boldogulása szempontjából. „A XX. század fűtőanyagát” termelik ki az uránium-bányák­ban és külfejtésekben. A külfej­tés felülről óriási kiszáradt tónak tűnik. Meredek ..partjai” gigászi csészét alkotva emelkednek a ma- . gasba.. A. sötétszürke, csaknem fe­kete rétegekből hatemeletes ház ' nagyságú óriási exkavátor megól- : lás nélkül termeli az uránércet. A meddő kőzetet szállító szalagon ■ messze kiszórják a külfejtésből. Az ércet billenő autókra rakják a puttonyos exkavátorok. A teher­autók hosszú sora lassan kígyó­zik az úton. Ezen az úton gördül le autóbu­szunk a külfejtésbe. Visszafojtott izgalommal széliünk ki. Az urá­niumérc az első pillanatban csaló­dást okoz. Nehezen hinné az em­ber, hogy ebben a fekete földhöz hasonló, zsíros kőzetben- valószí- nűtlenül nagy energia rejlik. Százmilliók vágynak és töreked­nek arra, hogy az atom a békét szolgálja, ne a háborút. Ezt jel­képezi a bánya bejáratánál függő óriási transzparens, amelyen ez áll: „Békét a világnak”. A főmérnökkel járjuk be a bá­nyát. Már nem fiatal ember, Az ország számos távoli vidékét meg­járta. Családjában nem ő egye­dül az urán „szerelmese”. Itt dol­gozik felesége és fizikus lánya is. A főmérnök az uránércekről be­szél nekem... Mennyi uránium van a földön ? Sok uránium van-e a földön? Olykor azt mondják, hogy ez igen ritka elem. Pedig az elterjedt ele­mek közé tartozik a természetben. Még a folyóvízben is van urá­nium. Például a Szovjetunió európai részé'ben egy liter folyóvíz millio­mod gramm nagyságrendben tar­talmaz uránt. Az ázsiai folyókban néhányszázszor nagyobb uránium­tartalom is előfordul. De az urá­nium zöme jelentős mélységben található. Az urániumórcek kitermelése a lelőhely mélységétől függően bá­nyában vagy külfejtésben törté­nik. A külszíni fejtés természete­sen egyszerűbb és olcsóbb... Az exkavátor könnyedén marja a kőzetet. Egy pillanatnyi megál­lás nélkül, ritmikusan dolgoznak a gépek. Kinn egyetlen ember áll, nyu­godtan. mintha csak a munkára felügyelne. Csakugyan nincs is más feladata, mint ellenőrizni, hogyan termeli ki az exkavátor az ércét, nem marad-e ki gazdag kőzet. Ezt az uránium állapítja meg. Ha a műszer sugárzást jelez, akkor a rétegből nem szedtek ki minden ércet. Vajon mekkora a rádioktív su­gárzás szintje, veszélyes-e az egészségre? Kiderül, hogy a su- gárzássaint jelentéktelen, néhány év alatt összegeződve is kisebb dózis éri az embert, mint az orvo­si rendelőben egyetlen röntgenfel­vétel alatt. Az ember egészségére ez nincs hatással. A természetes uránium feleződési ideje ugyanis néhány milliárd év. Rendkívül ér­zékeny műszerekre van szükség sugárzásának észleléséhez. Ezek segítségével kutatják a geológu­sok az urániumércet. Egy. ilyen szovjet műszer, a Krisztáit órán­ként 2,2—2, 5* mikroröntgen in­tenzitású gammasugárzást mér. „Vigye el emlékül!” Az exkavátorra felügyelő Szű­rén Oganeszovics egy marék urá­niumércet nyújt át nekem: „Vi­gye el emlékül. Ritka emléktárgy”. Meredek vaslétrán kapaszko­dunk az exkavátor fülkéjébe. Üvegezett tetejű kormányfülkére emlékeztet. Körben messzire ellát az ember innen. Teljes létszám­ban dolgoznak a kezelők. Itt van Anatolij Andrejevics gépész. A hadseregben harckocsivezető volt. Most 36 éyes. Ebből 14-et bányák­ban töltött. Makkegészséges. „Nem is emlékszem, mikor voltam utol­jára beteg” — mondja. — Sza­badságát feleségével, kislányával és hároméves kisfiával a tenger­parton tölti. „Egy hónap szabad­ság jár nekünk, de a végén már hosszúnak tűnik. Visszakívánko­zom. Valahogy unalmas az élet munka nélkül...” — mosolyog. S az óriási gép egyre ontja a kőzetet. Hova viszik innen? A gépkocsiról átrakják vagonokba és vasúton szállítják a dúsító­műbe, amely a külfejtéstől autó­buszon egy órányira van. Széles betonút vezet a gyárba. Ez az uránium első, de távolról sem utolsó állomása, amíg a bányából eljut az erőműbe. Tv-ernyőn a gyár élete A korszerű dúsíLómű külsőleg semmivel sem különbözik más gyáraktól. Csak éppen alaposan ellenőrzik az okmányokat a bejá­ratnál. Az óriási üzemekben pe­dig alig látunk embert. A vezér­lőteremben meg a szokásosnál több a műszer. Tv-ernyőn láthat­juk a gyár számos helyiségét, sőt még a csilléket és a főépülettől száz méternyire álló tartályt is. Ebbe a mély tartályba rakják az ércet a vasúti kocsikból. Onnan kerül a gyárba. A dúsítóműben az értékes urániumtartalmú ásvá­nyokat különválasztják a meddő kőzettől. Ez rendkívül bonyolult folyamat, hiszen az érc uránium­tartalma nem nagy. A különböző ércekben néhány százalék és né­hány tizedszázalék között ingado­zik. A feldolgozás első szakasza ennek megfelelően az, hogy az értékes ásványokat különválaszt­ják az agyagból homokból és más felesleges összetevőktől. Ezt a fo­lyamatot nevezik az érc dúsítá­sának. A szokatlan külsejű óriási be­rendezések, a bonyolult csőháló­zattal együtt megmozgatják a képzeletet. Csak nem régóta van­nak urániumgyárak, s az atom­nyersanyag előállításához szüksé­ges berendezéseket mind az utol­só évtizedekben hozzák létre, a legújabb tudományos és technikai eredmények alapján. Az ércdúsítás módjai Az érc először holmi hatalmas rázórostára kerül. A nagyobb érc­darabokat, amelyek nem esnek át rajta, a zúzdába továbbítják. Ez­után malomba jut az érc, ahol porrá őrlik. Ezt követi a dúsítás. A meddő kőzet különválasztása különböző módon történhet, az uránérc összetételétől függően Például impulzus-számláló segít­ségével. Ha a darabok ráiióaktí- vak, a számláló meghatározott impulzusszámot mér és különle­ges szerkezet a garatba löki az ér­cet, amely alkalmas koncentrá- tumnak, a meddő kőzet pedig to­vább halad. A másik módszer azon alapul, hogy az urániumtartalmú ásvá­nyok nehezebbek a meddő kőzet­nél. Ha az ércet vízbe öntik és megfelelően keverik, az értékes ásványok az alsó rétegben foglal­nak helyet. De a dúsítás fő módszere a ki­lúgozás. Az urániumtartalmú ve- gyületeket feloldják valamilyen savban, például kénsavban. A meddő kőzet nem oldódik fel. Ez csupán néhány a sokféle urániumdúsítási módszer közül. Ennek eredményeként a koncent- rátum urántartalma százszorosá­ra, kétszázszorosára nő. Bonyo­lult készülékekkel állandóan pró­bát vesznek az elemzéshez. Az automaták, az ellenőrző- és mérő­műszerek figyelemmel kísérik a termelés valamennyi szakaszát. Az urániumtermelés bonyolult komplexuma, amely a XX. század gyermeke, mély benyomást kelt az emberben. így születik az atomnyersanyag, amelyből feldol­gozása után hőkibocsátó elemek készülnek. Ezekre az urántüzelő­anyaggal töltött vékony csövekre van szükség a Lenin atomjégtörő hajón, a belojarszki és novovoro- nyezsi erőműben és a különféle kísérleti reaktorokban. A békés atom energiája az ember szolgá- latába szegődik. ________________ T anácskoznak az ENSZ-ben New York (MTI). Az ENSZ-ben folynak a konzultációk annak a különbizottságnak az összeállítá­sára. amelynek a közgyűléstől ka­pott megbízatás értelmében az lenne a feladata, hogy ■sokrétűen tanulmányozza az ENSZ úgyneve­zett békefenntartó akcióit és meg­találja a világszervezet jelenlegi pénzügyi nehézségeinek leküzdési módját. A 27, vagy esetleg 29 tagból álló bizottság vezetője a közgyűlés je­lenlegi elnöke, Quaison-Sackey lenne. A ghanai diplomata hét­főn magánjellegű megbeszéléseket folytatott több ország ENSZ- küldöttségének vezetőjével, köz­tük Fedorenkóval, a Szovjetunió fődelegátusával. A bizottság összetételének meg­határozását főképpen az akadá­lyozza, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia támogatását élvező tajvani ENSZ-delegátus ra­gaszkodik a bizottsági tagsághoz. A Szovjetunió ugyanakkor le­szögezte, amennyiben Tajvan tagja lesz a különbizottságnak, nem hajlandó részt venni e szerv munkájában, ami tulajdonképpen értelmetlenné tenné a bizottság összehívását. ENSZ-diplomaták- szerint nincs kizárva, hogy az ENSZ-közgyűlés esetleg péntekig, vagy talán a jövő hétig is elnapolja munkáját, hogy időközben megoldást talál­janak a különbizottság összetéte­lére. Rapacki brüsszeli tárgyalásai Brüsszel (MTI). Rapaekl len­gyel külügyminiszter brüsszeli látogatása során hétfőn felkereste Lefevre miniszterelnököt. Fo­gadta Erzsébet anyakirálynő, majd a lengyel külügyminiszter foly­tatta tárgyalásait Spaak belga külügyminiszterrel. Rapacki ugyancsak hétfőn, elő­adást tartott a brüsszeli egyete­men az európai biztonsággal ösz- szefüggő kérdésekről. A külügyminiszter ismét síkra- szállt a közép-európai atomfegy­vermentes övezet gondolata mel­lett. Rapacki kijelentette, a világ­politikai kérdéseket, a válság­gócokat a dullesi erőpolitikából kiindulva nem lehet megoldani, a nagyhatalmak a békés rendezést csak ésszerűen, egymás érdekeire kölcsönös tekintettel valósíthatják meg. A jelenlegi vietnami fejle­mények — hangoztatta Rapacki — minden eddiginél érthetőbben fi­gyelmeztetnek a dullesi erőpoli­tika veszélyeire, mert ez a poli­tika és esetleges láncreakciója ! felidézi a nukleáris háború vélet­len kirobbanásának veszélyét. „A békét gondosan ki kell alakítani, ) nem lehet megnyerni egy póker­játszmán” — mondotta Rapacki: Tüntetés Brestben De Gaulle látogatásakor Párizs (MTI). De Gaulle nagy kísérettel a bretagnei tisztképző iskolákat és katonai berendezése­ket látogatja. Kedden megtekin­tette a Coetquidan-i tisztiiskolát, ahol veje, Boissieu tábornok, az iskola parancsnoka fogadta. Előző nap Brestben, a tenge­résztiszti iskolában a francia flotta atom fegyverkezéséről be­szélt a köztársasági elnök. Brestben a szakszervezetek tün­tetésre szólítottak fel a lakossá­got a köztársasági elnök látoga­tása alkalmából. A bresti kikötőt, ahol De Gaulle az iskolahajók díszszemléjén vett részt, a csend­őrök lezárták, a dokkmunkásokat szabadságolták. A tüntető gyűlés a szakszervezeti székház előtt zajlott le, az ötezer főnyi tömeg tiltakozott Bretagne gazdasági el­hanyagoltsága miatt, a hadiberen­dezések helyett ipari üzemek épí­tését követelte. CSSméilUCR SOROKBAN Pompidou visszaérkezett Pá­rizsba. A francia miniszterelnök kéthetes látogatást tett Pakisztán­ban és Indiában. Bombayből való elutazása előtt kijelentette: Fran­ciaország és India egyetért abban, hogy a Kínai Népköztársaság el­ismerése valamennyi ország által nemcsak hasznos, hanem szüksé­ges. Franciaország a közeljövő­ben 75 000 tonna gabonát szállít Indiának és fokozza az indiai kis­ipari termékek behozatalát. * A jugoszláv szövetségi nemzet- gyűlés két küldöttsége hivatalos látogatásra Indiába, Guineába, Ghánába, Maliba és Kongóba (Brazzaville) utazik. * Moszkvába érkezett Willi Pessi, a Finn KP főtitkára, Aimo Aalta- nen, a párt elnöke, Hertta Kuusi- nen, Aarne Saarinen és Erkki Tuominen, mindhárman a köz­ponti bizottság politikai bizottsá­gának tagjai. • Ismét lieves tüntetések voltak India délj államaiban, a hindi hivatalos nyelvként való beveze­tése ellen.- Az Andhra Pradesh rosban, a körülbelül tízezer főre állambeli Nellore tengerparti vá- becsült tüntető tömeg felgyújtotta a város északi állomását. A rend­őrség rálőtt a tömegekre. Két sze­mély meghalt, három megsebe­sült, a városban elrendelték a ki­járási tilalmat. A vasúti forga­lomban komoly zavarokét okozott a nellorei . tüntetés. Tüntetéseket jelentettek az állam más városai­Betiltották A helytartó-t, templomban sztrájkolnak a színészek Róma (MTI) A római hatósá­gok hétfőn este végre színvallásra kényszerültek: hivatalosan is be­tiltották Rolf Hochhut ..A hely­tartó’’ című drámájának bemuta­tását, a színtársulat azonban, amely a darab előadására vállal­kozott, egy könyvkereskedés rak­tárában meghívott közönség előtt mégis színre vitte a művet. A helytartóban Hochhut XIÍ. Pius pápát azzal vádolja, hogy nem emelt szót a nácizmus üldö­zöttéinek védelmében. A szombatra tervezett zártkörű előadást egy templomban akarták megtartani, a rendőrség azonban „biztonsági okokra” hivatkozva erőszakkal távolította el a meg­hívott nézőket. A színtársulat azóta ülősztrájkot tartott a temp­lomban. Hétfőn este mégis meg­tartották az előadást, Giangiaco- mo Feltrinelli olasz kiadó könyv- kereskedésének raktárában. Ez a kiadó jelentette meg először Olaszországban Hochhut sok vi­hart kavart drámáját. Ezzel egyidejűleg közölték a ró­mai hatóságok a dráma betiltását. A prefektúra, amely a döntést ki­mondta, az 1929-es olasz-vatikáni konkordátumra hivatkozik, amely szerint az olasz kormány vállalja, hogy megakadályoz minden olyan eseményt, ami „sérti” a Vatikánt. A díszletek nélkül megtartott előadást követően kedden reggel a színészek visszatértek a színház­teremnek átalakított templomba, ■ hogy folytassák ülősztrájkjukat, bál is. Kerola államban külön diáktanács létesült a hindi nyelv elleni mozgalom fokozására. A tanács február 13-tól 23-ig álta­lános sztrájkot hirdetett* * Az Egyesült Államok nem nyer­heti meg Észak-Vietnamban a déli rizsmezőkön és erdőkben el­vesztett háborút — írja a Nation. A degaullista lap rámutat, a dél­vietnami Felszabadítási Front autonóm felkelőmozgalom, amely nem szűnik meg akkor sem, ha az Egyesült Államok elpusztítaná Észak-Vietuamot. Ezt azonban nem teheti meg Washington, mert szemben találja magát a Szovjet­unióval. Az Egyesült Államok számára nincs más kiút. mint a tárgyalás. Ez nem jelent győzel­met, de nem jelent feltétlenül ve­reséget sem. Washington jelenlegi politikája azonban egyenesen a katasztrófához vezet — hangoz­tatja a Nation. * Pittermanm alkancellár, az oszt­rák államosított ipar vezető sze­mélyiségeinek kíséretében febru­ár végén Bulgáriába látogat, —■ ! jelentették be kedden hivatalosan az osztrák fővárosban. * Felszabadulásunk 20. évforduló­ja tiszteletére kedden Szófiában kiállítás nyílt „Zeneirodalom a Magyar Népköztársaságban’’ cím­mel. * Az Egyesült Államokban kedden Satumus típusú rakétával szárnyas mesterséges holdat bo­csátottak fel földkor üli pályára. A mesterséges hold 500 kilométe­res távolságban 97 percenként kerüli meg a Földet. Súlya más­fél tonna. Pályájára érve a mes­terséges hold automatikusan „ki­nyitotta szárnyait”. A Pegazusnak elnevezett mesterséges hold szár­nyainak hossza összesen 30 méter szélessége 4—f méter. A Pegazus egy éven át kering a Föld körül és műszereinek se­gítségével tájékoztatja a földi megfigyelő állomásokat arról, hogy a világűrben milyen meny- nyiságben fordulnak elő kis me­teoritok, mekkora a nagyságuk és a sebességük. * A firenzei városi tanács hétfőn a szocialista Lagoriot választotta a város új polgármesterévé, mi­után az úgynevezett középbal pár­tok nem tudtak megegyezésre 1 jutni a polgármester személyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom