Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-15 / 12. szám
4 TOLNA MEGYEI VEPtJSAG 1965. január 15. NŐKNEK VALÓ... Női szakma — mondtuk még néhány éve, s mondjuk olykor még ma is, és mire gondolunk? A fodrászra, a kozmetikusra, a gépíróra, az áruházi eladóra, a varrónőre... Építőipar? Közlekedés? Erdészet? Hol itt a lehetőség, hol lehet ebben női szakmákat találni? S lám, a szakszervezetek most vizsgálatokat tartottak — jelenti az MTI — ellenőriztek húsz vállalatot e három területen, s találtak 1299 munkakört, amelyben akár azonnal, 461 helyen pedig 3—6 hónapos szakmai oktatás után nőket lehet alkalmazni. Pedig csak húsz vállalatot vizsgáltak — mennyi lehetőséget találhatnának másutt is, más iparágak, vállalatok sokezer, sok tízezer munkahelyén! Fontos ügy ez, két vonatkozásában is az. Közismert tény, hogy jónéhány területen elapadt a munkaerő-utánpótlás legtöbb, eddig ismert forrása. De az élet, a gazdasági fejlődés mind újabb követelményeket állít; építeni kell, sőt korszerűbben kell építeni, kellenek gépészek, daru- és gépkezelők, kellenek díszítő festők, tapétázók, mázolók — kell az utánpótlás. Már magában ez az egy tény is indokolja új lehetőségek felkutatását. S nem kevésbé lényeges, hogy a „nőiesítés” Budapesten és vidéken egyaránt sok ezernyi asszony és lány elhelyezkedési gondjainak megoldását is elősegíti. A korszerűbb élet természetszerűen hozza magával, hogy a nők alkotóbb munkára vágynak, szakmára, szakképzettségre, amely olykor még a pénzkeresés egyszerű lényénél is nagyobb fontossággal jelentkezik. Nem csupán dolgozni akarnak, hanem kvalifikáltabb munkát végezni, mesterséget tanulni, hivatást szerezni, nem pedig csak hivatalt. S most itt a bizonyíték, a vizsgálatok perdöntő bizonyosságé eredménye. Nöiesíthető sok szakma, egyebek között a kerámiakészítés, az üvegfestés és csiszolás, a porcelánfestés, az intarziakészítés, a tapétázás, a díszítő szobrászat... Húsz szakmát kijelöltek, ebben már az ipari tanulók nagy többsége leány, olykor a leendő szakemberek 60—70 százaléka is. 'S ez még messze nem a felső határ. Nem az a lányok arányiszámában, s nem az a nöiesíthető szakmák kijelölésében, megállapításában sem. De már az eddigi is jelez valami lényegeset: az elfogadott, s nem is ritkán emlegetett egyenjogúság immár új, értelmes tartalommal gyarapodik, h. h. A múlt évben százhuszonöt vagon fűszerpaprikát vásároltak fel a Bogyiszlói Paprikafeldolgozó Vállalatnál. A szárított, őrlésre váró paprikát Kalocsára szállítják a bogyiszlói üzemből. Olvassa, terjessze A TOLNA MEGYEI Népújs ágot! Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezet kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat szekszárdi munkahelyre felvesz. Bérezés teljesítmény szerint. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Rákóczi u. 15. A szövetkezet munkaügyi előadójánál. (50) Értesítjük kedves vevőinket, hogy megrendeléseket- veszünk fel boroshordók, valamint szénkéncg-szállításokra. Bővebb felvilágosítást a Vetőmagboltban, Szekszárd, Széchenyi u. 61. sz. (55) mö János- J/ATIMKUS KISRESENy— 6. Éppen az utolsó pillanatban intézte el Mihályit, mielőtt még a bíróválasztást kidoboltathatta volna. Éppen az hiányozna, egy bíróválasztás. Akkor a köztársaságnak befeliegzene. Már a jelölőgyűlést meg is tartották. Na, de csak tartották, mert a pártvezetők is behúzták a nyakukat, amióta Mihályit becsukatta. Most tehát a falu elég csendes. Csak ezek a bebörtönzöttek nyugtalanítják Birit állandóan. Legszívesebben kivégeztetné őket, az egy Strom kivételével. Csakhogy nem meri felköttetni egyiket sem, mert fél a főhadnagytól. Az a múlt héten is itt volt. mindenről érdeklődött. Ha eltenné Mihályi- ékat láb alól, ez biztosan a fülébe jutna. Szerencsére, lesz ez még másképpen is. A főhadnagy azt mondta: rövidesen átadják az egész közigazgatást az Ideiglenes Kormánynak. Márpedig Biri szerint itt van a kutya elásva, vagyis itt a lényeg. Mert. ha a Debreceni Kormányt magára hagyják, akkor a' bihar- berettyóit is. Teljesen önállóan vezetheti tehát a Köztársaságot. Már eldöntötte magában, hogy akár Magyarország kormányának tekintik azok magukat ott Debrecenben, akár nem — mert az is meglehet, hogy azok is csak Debrecenre terjesztik ki az uralmukat —, ide beleszólásuk nem lesz! Még az lenne furcsa! Hát melyik köztársaság alakult meg előbb? A biharberettyói! Melyik elnököt választották meg előbb? Biri Tibort. Semmi szín alatt nem engedi ide betenni a lábukat. Ébredtek volna fel előbb. Azonban mégiscsak új gond ez, mert lehet, hogy összetűzésre kerül sor a két kormány között. Szerencsére, a fegyveres-létszám már megszaporodott. Kérészék tizennégy embert toboroztak a közbiztonsági alakulatba. Ez lett ugyanis a fegyveres testület neve, aminek Kérész lett a vezetője, ezredesi rangban. Kicsi Biri nevezte ki, hogy lássák a többiek: jutalmazni is tud, nemcsak büntetni. Ez így, egymagában nagyon lelketfelemelő dolog. Kicsi Biri örül is neki kimondhatatlanul. Csakhogy ezeket fizetni kell valamiből. hiszen a Krisztus koporsóiát se őrizték ingyen. Sajnos, a pénzverés egyelőre kudarcot vallott. Nemcsak a lecsukott pénzügyminiszter miatt, hanem főképp azért, mert a Vörös Hadsereg is bocsát ki pengőt, s azon rajta van, hogy elfogadása mindenki számára kötelező. Erre, sajnos nem gondolt előbb. Mivel azokkal nem jó kikezdeni — amit ő nagyon is jól tud —, egyelőre lemondott a pénzverésről. Viszont elfogadta Kérésznek két javaslatát. Eszerint a pénzt lebélyegezték. Mindenki köteles volt papírpénzét felhozni a Községházára, ahol is három betűt ütöttek minden bankóra. Éspedig a következő betűket: BBK. Ez azt jelentette, hogy Biharberettyói Köztársaság. Minden tíz pengő után egy pengő bélyegzési pénzt szedtek. Hogy aztán az emberek ezzel fizettek-e mindenütt, azt ellenőrizni nem tudták, mert kevés volt az emberük. Kérész másik javaslata még ennél is fontosabb volt. Felosztották a falut húszas egységekre, s kiadták parancsba, hogy minden húsz ház köteles havonként egy mázsa búzát, ötven kiló húst, meg egy hektó bort beszolgáltatni. Egyelőre ebből gazdálkodtak, ebből fizették a fegyveres testületet. * Gond, meg tennivaló volt tehát ezernyi. De még ezeknél is nagyobb probléma az. amiről ma szerzett tudomást Biri. Reggel Kérész, az ..ezredes”, személyesen hozott be a Községházára egy sarkadkeresztúri tanítót. Hazafelé tartott Debrecenből, a nyavalyás. Akkor kapták el az ezredesék. amikor éppen búcsúz- kodott a szállásadó paptól. Az irodában • igazoltatták, meg- *motozták. Fegyver nem volt nála, az iratai is rendben voltak, magyar és orosz nyelven egyaránt úgy hogy nem történt semmiféle bántódása, csak Kicsi Biri faggatta ki. Ez a fiatalember is megerősítette azt, amit nemrégiben a szovjet főhadnagytól hallott. Valóban kormány alakult Debrecenben, s a tanító állítása szerint valamiféle grófot is bevettek maguk közé. A kommunistákon kívül mindenféle pártbeliek, kisgazdák, szociáldemokraták, meg valamiféle parasztpártiak is benne vannak a kormányban. Ez ugyan nem túlságosan érdekelte Birit. A lényeg másutt van, ott, hogy amíg ő kétágú lesz, addig nem tűr meg semmiféle urat, meg pártot a saját köztársaságában. Főleg a vezetésbe nem enged mást beleszólni. Azok Debrecenben kormányozzanak, ahogy éppen jónak látják. Van egy dolog viszont, ami izgatja. Ha igaz a — Kérész polgártársam! Lóra ülsz, és átviszed Békésházára ezt a levelet. — Kinek? — Átadod a falu vezetőjének. Állítólag azoknál otthon maradt a főjegyző. Azt keresd meg. Az „ezredes” csodálkozott.- — Minek menjek én magam? — Olvasd el! — parancsolta Biri. — Mindjárt meglátod, milyen fontos ügyet bíztam rád. Kérész megigazította magán a vadonatúj ezredesi egyenruháját, amit ma vett fel először, aztán kinyitotta a levelet, s fennhangon olvasni kezdte: Alulírott, a Biharberettyói Köztársaság örökös elnöke, értesítem Békésháza község vezetőit, hogy községük területén fekvő, de falunkig terjedő Liesthein nagybirtokokat (cca 3000 hold) népem javára ezennel kisajátítom. E határozat tudomásulvételéről a község vezetőitől tanúk által hitelesített igazolást kérek. 1945. február 26. Biri Tibor a Biharberettyói Köztársaság örökös elnöke A levél elolvasása után hapták- ba vágta magát az „ezredes”. — Értettem elnök polgártárs! tanító beszéde, akkor rövidesen, mihelyst az utolsó németet is kikergetik az ország területéről, földosztást csinálnak. Emiatt nem leli nyugtát az elnök, ez motoszkál benne azóta, hogy elment a sarkadkeresztúri hivatlan látogató. Fel és alá járkál a szobájában, magában motyog. — Meg kell előzni őket. Nekem kell előbb megvalósítani a földosztást. Ha elveszem a földet a nagybirtokosoktól, mindenki mellettem lesz. A közbiztonsági alakulat új tagjai mind földnélküliek, azokat örökre a Köztársasághoz kötöm, ha földet szereznek nekik. Két nap alatt el lehet intézni az egészet. Három részre osztjuk a Liesthein-birto- kokat, három nagy gazdaságot hozunk létre... Kommunizálunk mindent, megteremtjük az egyenlőséget. Huzavona, ellenszegülés nem lehet. Kihirdetjük a kommunizmust, és megelőzzük a híres debreceni kormányt. Amikor megérlelődött benne a gondolat, be akarta magához rendelni Kérészt, meg Molnár Antit. Igen ám, de akkor jutott eszébe, hogy tulajdonképpen a Köztársaságnak nincs is nagybirtoka, mert a Liesthein-uradalom közigazgatásilag Békésházához tartozik. — Ez is a régi közigazgatás átka, az isten tegye akár- hová — szitkozódott Biri kegyetlenül, rangjához nem méltóan. De azért nem esett kétségbe. Nem baj! Ha nincs nagybirtok, akkor majd szereznek. Leült az asztalhoz, rövid levelet fogalmazott, és most már csak azért is behívatta az „ezredest”. Másfél óra múlva hozom a választ. Kicsi Biri megkönnyebbülten sóhajtott egy nagyot, amikor becsukódott az ajtó. Elégedetten mosolyra húzódott a szája. Most mondja valaki, hogy nem egyenesen köztársasági elnöknek született. Pár sort írt csupán, és háromezer holddal bővítette a köztársaság határát. Ezt csinálja utána valaki, ha tudja. Saját sikerétől teljesen lázba jött. Az utasításokat egymás után adta ki. Molnár Antit, a „százados”-t — ez nem érdemelt nagyobb rangot, mert gyenge felfogású, és annak idején a katonaságtól is kiszuperálták — személyesen kereste meg a Községházával szemközti régi csendőrlaktanya épületében. — Molnár polgártárs! — mondta hangosan és ünnepélyesen, hogy a közbiztonsági alakulat jelenlévő tagjai mind hallják. — Kun polgártárssal, a kis- bíróval öt órára doboltasd össze az embereket a Gazdakörbe. Csak annyit említsél neki; a földosztás miatt akarok beszélni a polgárokkal. Két közbiztonsági közeget pedig küldjél ki a Lies- thein-birtokra. Fel kell őket szólítani a csatlakozásra. A pusztaiaknak azt üzenem: jöjjenek el estére a gyűlésre. Ha önkéntesen csatlakoznak a köztársasághoz, akkor azonnal átadok nekik ezer holdat saját megművelésre. A régi cselédek külön alakíthatnak egy nagygazdaságot, erre elnöki szavamat adom. (Folytatjuk.)
