Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-14 / 11. szám
1965. január 14 TOLVA MECVE1 NEPŰJ8AÖ Modernség az építészetben Ha valaki megáll középületnél, rendszerint csóválja a fejét: — Szép, szép ez az épület, nem mondom, dehát nincs ráírva, hogy mennyibe került... Olyan gazdagok vagyunk mi, hogy még az ilyen különleges épületre is telik, csak azért, hogy modemet építhessünk. Megjegyzésével félreérthetetlenül arra céloz, hogy bizonyára egy csomó pluszköltséggel járt a régi, hagyományos építési módtól való eltérés, vagyis luxus- építkezésnek tekinti a különleges külsejét, tamáskodva kérdezi, hogy egyáltalában miért van arra szükség. Máris itt tartunk a modernség problematikájánál. Mit is tartunk tulajdonképpen annak az építészetben, miért is törekszünk arra? Négy mérnökkel, a Tolna megyei Tervezőiroda vezetőjével, Szabiár Bélával és Váczi Imre, Lugossi Béla és Lőrinczi Gyula tervezőkkel beszélgettünk erről. — Kezdjük egy köznapi hasonlattal — így Szabiár Béla. — Ugyanabból az anyagból s kétféleképpen lehet főzni/ Úgy is, hogy ízletes lesz az étel, jó étvággyal esszük, meg úgy is, hogy rá sem tudunk nézni. A jó háziasszony természetesen arra törekszik, hogy minél jobban hasznosítsa nyersanyagát, minél értékesebb ételt tudjon feltálalni. Ugyanígy vagyunk az építkezésnél is. Az a feladatunk, hogy a lehető leggazdaságosabban hasznosítsuk az anyagot, ezért állandó téma a „hogyan”, ezért keresünk mindig valami új, modern formát. Sokan még abban a tévhitben élnek, hogy az a különös külső azért van, hogy az emberek csodálkozzanak rajta, vagyis mert a tervező minden áron valami újat akart alkotni. Szó sincs erről. Az épület azért olyan — bármilyen különösnek is hat a külseje — mert a célnak, a szükségletnek, az anyagtakarékossági szempontoknak az felel meg legjobban. Ezt úgy mondjuk, hogy az a forma felelt meg legjobban a tartalomnak. Példáért nem kell messze menni. Már maga az az épület is ezt tükrözi, amelyben ülünk, beszélgetünk, vagyis a tervezők irodaépülete. Ez egészen új, meglehetősen szokatlan a külseje, s hát ez előtt is sokan megálltak már, s csóválták a fejüket. Nézzünk csak körül egy kicsit az épület belsejében. Például kívülről nézve furcsának tűnik az ablakok mérete és elhelyezése. Az épületben tervezőmérnökök, rajzolók dolgoznak, s a mindennapos eszközként nagyméretű, falrafüggesztett rajztáblákra van szükség. Amikor tehát tervezték az épületet, mindenekelőtt arra kellett törekedni, hogy kielégítse majd ezt a mindennapi szükségletet, s ezt ez a külső, ez a forma elégíti ki a legjobban. A rajztáblák pontosan elférnek az ablakközökben. Ha más lenne az ablakok elhelyezése, vagy nem férnének el a rajztáblák, vagy felesleges, esetleg kihasználatlan terület maradna, ami viszont takarékossági szempontból hátrányos. A középső főfalba beépítették a szekrényeket, s ezzel egy helyet takarítottak meg. A helyiségeket úgy méretezték, hogy el is férjen a szükséges berendezés az ott dolgozóval együtt, de felesleges tér se maradjon. Nem nehéz elképzelni, hogy mit jelent ez, ha figyelembe vesszük, hogy ha csak egy négyzetméternyi helyet sikerült megtakarítaniok az már egymagában ezreseket jelentett forintban. A családi házakra jg*; a szó, annál is inkább, mert évről évre a családok százai építkeznek. — A modern elvek figyelembe vételének itt éppen úgy megvan a jelentősége, mint az állami építkezéseknél: itt is forintról van szó, és senkinek sem mindegy, hogy milyen kényelmes lesz a lakása. — Azt már tisztáztuk, hogy a modernség az építészetben sem a külsőt jelenti, hanem azt, hogy mennyire korszerű, mennyire gazdaságos. A kislakásépítkezés hogyan tükrözi ezeket az elveket? — Hogy tulajdonképpen mit lehet modernnek nevezni, az állandóan változik. Annak idején nagy győzelemnek számított, amikor sik'érült meggyőzni az embereket arról, hogy gazdaságtalan és célszerűtlen a régimódi, hosz- szan elnyúló falusi ház, a követelményeknek már nem felel meg semmiképpen sem, ezért jobb az úgynevezett kockaépület, amelyek a régi villákra emlékeztetnek,- természetesen elhagyva róluk a pénzpocsékoló luxusdolgokat (tornyok, stb.) Meg is honosodott ez az építkezési mód. Közben további takarékosságra kellett hozzászoktatni az embereket, történetesen arra, hogy ne építsenek feleslegesen nagy helyiségeket, inkább vegyenek bele modem bútort, mert egy négyzetméternyi alapterület körülbelül 1500 forint az ilyen kislakásoknál, 15— 20 négyzetmétert könnyen el lehet pocsékolni, így mindjárt ott van 15—20 000 forint építési többletköltség. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen helyiségeket nehezebb fűteni, tehát később is felesleges kiadásokat eredményez. — Szó sincs erről. Már ezek mellett is van jobb, gazdaságosabb megoldás, a társasház. A tervezőiroda mérnöke — közte Váczi Imre és Lőrinczi Gyula — már ilyen alapon építkezik Szekszárdon a Béri Balogh Adám utca és a tüdőszanatórium közti új településen. Mivel négyes ikerház, aránylag sokkal kisebb a költsége, mint például a közvetlen környékükben épülő magános családi házaknak. A négyes ikerház már tető alatt van, a belső munkálatok folynak. A külső itt is szokatlan, de ha az ember bent körülnéz, nagyon ötletesen, célszerűen elrendezett lakást talál benne, s éppen az teszi azzá, hogy amikor tervezték, — mint mérnökök, saját maguk is tervezték — mertek új úton elindulni, nem féltek attól, hogy az épületnek szokatlan külsőt kell adni. — Tehát akkor, most a társasház a legmodernebb? — Igen, de csak mint alaptípus. A modem meghatározásnál mindig vigyázni kell, mert az építészet is mindennap új eredményekkel gyarapszik, ha valami modern, holnap már nem az, mert a közben szerzett tapasztalatok tettek hozzá valamit. A mi ikerházunk alaptípusa most ugyan még modern, de ha most kezdenénk az építkezést, bizonyos dolgokat még jobban, gazdaságosabban tudnánk már megoldani. B. F. Működik már a paksi VE—28-as Csak két fogaskerékre és egy tolópálcára lett volna szükség. Az alkatrészek beszerezhetetlennek bizonyultak másfél hónapig. A traktor kiesett a sürgető munkából. A reménytelen várakozásban a tsz pártszervezete segített. Kérésükre a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár és az egri hajtóműgyár megküldte a szükséges alkatrészt. A paksi Aranykalász Tsz traktora ismét „lábra állt” — írja Szigeti Lajos levelezőnk. Segít a Népfront Kibővített elnökségi ülést tartott január 7-én a Népfront hen- csepusztai bizottsága. — küldi a hírt Földesi János. Eddigi munkájuk értékelése után terveikről beszéltek. E szerint a jövőben még jobban segítik a tanácsi állandó bizottságok munkáját. Az ellenőrző-; és népfrontbizottság, valamint a tsz vezetői részére összevont jogi előadást akarnak szervezni a kultúrotthonban Előadóul dr. Szentgyörgyi Istvánt, a járási ügyészség vezetőjét kérik fel. Ezen az ülésen a falu olyan apró gondjaival, problémáival foglalkoznak majd, ami nem kerülhet a zárszámadási közgyűlés elé. Népszerű kirándulóhellyé válhatna Kedves, szép táj Baranya megyében a kárász-köblényi vidék. —■ írja Szabotin Károly. Az állomástól 2—3 kilométerre van a fenyőerdő övezte strand. Aztán a hegytetőn az erdei kilátóból a Mecsek szépségét és a kis hegyi falut, Kisújbányát látjuk. Majd a barangolás végén újra friss vizű strand. Nagyon szép és népszerű kirándulóhellyé válhatna a Tolna megyeiek számára is. Uj tagokat, diákokat is vonzana minden bizonnyal a Szekszárdi Spartacus turista-szakosztályába egy kárászi túra. Évzáró KISZ-gyűlés Szőlőhegyen A szekszárd-szőlőhegyi Szabadság Tsz KISZ-szervezete évzáró gyűlést rendezett. Hazafi István, a KISZ-titkár méltatta az elmúlt évben végzett társadalmi munkát. Facsemetéket ültettek, segítettek az iskola és a bekötőút építésénél is. Ez évben egy klubszoba felépítését tervezik. Itt asztalitenisz és sakkversenyeket rendeznek, és táncolhatnak is a fiatalok. Feladataik végrehajtásához Németh Istvánt választották új kul- túrfelelőssé, — tudósít Hazafi József. A Déryné Színház előadása: Kisasszonyok a magasban A Déryné Színház művészei legutóbb Hogy észen mutatták be Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban című vígjó tékát. Az előadás nagy sikert aratott. Legfőbb bizonyítéka talán a közönség véleménye egy-egy elejtett szó. néhány „nem hivatalos” vélemény. A közönség tapsának, elismerésének ezen az előadáson különösen örültek a Déryné Színház művészei: a színészgárda tulajdonképpen egy másik darab játszása közben tanulta be a vígjáték szerepeit, s a szokottnál kevesebb budapesti próbát tartottak. A rendező Vereckey Zoltán az előadással harmadik arcát mutatta a közönségnek. Bizonyította, hogy nemcsak színész és író, mint rendező is megállja a helyét. A darab lényege néhány szóban : négy szent életű, és férfigyűlölő kisasszonyhoz, akiket Zsófia a „családfő-kisasszony” tart kordában egy baleset és a legfiatalabb kisasszony Júlia segítségével „betör” dr. Kovács Pál fiatal orvos. A család természetesen tiltakozik a „merénylet” ellen, de a „fenevadat”, ahogy Zsófia kisasz- szony nevezi az orvost, nem lehet elűzni. Végül sok mulatságos epizód után az orvos mégis megkapja Júlia kezét, a kisasszonyok — nagyon szívesen lemondanak arról, hogy továbbra is „férfigyűlölők” legyenek. A négy kisasszony figuráját jól rajzolta meg az író, de a színészeknek köszönhető, hogy ezernyi apró ötlettel életre is tudták kelteni az alakokat. ... Apróhirdetések,». Ai apróhirdetés dija*, szavanként hétköznap 1.— Ft. vasárnap » Ünnepnap 2.— Ft Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. Nyolcéves gümőkór- mentes friss ellős tehén, 3 hetes üszőborjúval eladó. Balogh János, Szekszárd-Csatár 50. sz. (52) Balatonmenti községekbe egyszemélyes boltvezetőket felveszünk. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Cím: Siófoki Földművesszövetkezet Siófok. (35) Balaton partján lévő Zamárdi 2000 személyes önkiszolgáló éttermünkhöz nyári szezonra szakképzett étteremvezetőt, helyettes vezetőket, rak- tárnokot, szakácsokat, cukrászokat, büféseket, és pultosokat, valamint kézilányokat, előkészítőket, mosogató és takarító személyzetet felveszünk. Erkölcsi bizonyítvány, tanácsi igazolás szükséges. Cím: Siófoki Földművesszövetkezet, Siófok. (34) Mezőgazdasági technikumot végzett férfi, vagy női munkaerőt keresünk azonnali felvételre, növényvédőszer előadói beosztásra. Felvétel ügyében jelentkezés a vállalat központjában: AGROKER, Mátyás király u. 63—65 sz.% (51) HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban! Gyulányi Éva, aki Zsófiát a családfő-kisasszonyt alakította jól megtalálta szerepét, hitelesen, élethűen játszotta az öreglányt, akire mint „rangidősre” az a feladat hárult, hogy megvédje húgait a „gyűlöletes” férfiaktól. Játékában sikerült kidomborítani a darab drámai vonását is. anélkül hogy ez a vígjáték rovására ment volna. Gönczöl Anikó Franciska, az érzékeny és Fay Györgyi, Piroska, a szemtelen kisasszony szerepében sokszor mellékalakként is megnevettették a közönséget, kifejező arcjátékukkal, elismerésre méltó alakításukkal. Júlia, a legfiatalabb kisasszony bájos alakját Kondra Irén keltette életre. Játékában tökéletesen sikerült átlényegülnie kedvesen naiv életében először szerelmes kislánynak. Ennek tulajdonítható, hogy egyetlen törés, felesleges gesztus nélkül vitte végig szerepét. Dr. Kovács Pált, a kitartóan szerelmes orvost, a „fenevadat” Áts Gyula jelenítette meg, vibráló elevenséggel telített játékkal. Alakítása a „nagy szerelmi jelenetnél” emelkedett ki különösen, amikor három öreglány szerelemvallása elöl kellett menekülnie. Javára kell írni azt is, hogy nem használta ki a szerepéből sokszor kínálkozó olcsóbb megoldásokat, így sikere nem elsősorban a mulatságos helyzeteknek, játékának köszönhető. Torday Gábor rövid rendőr szerepében jól formálta meg a „hivatalos közeget”. Játékán látszott, hogy a kis szerepet is komolyan vette, sokat foglalkozott vele. Ifjú Tímár József díszleteiről csak elismeréssel beszélhetünk: a színpadkép — a kisasszonyok szobája — már önmagában is jellemezte a szereplőket. (kánya)