Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

10 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. január 1. Sportév — fogas kérdésekkel Nem sokáig tart az apály' a sportéletben, a tokiói olimpia után. A rövid pihenő után újult lendülettel látnak neki a sportolók a feladatoknak Lesz any- nyi, hogy 1965-ben is lázba hozza a sportvilágot. Ezt bizonygatta az a csupán egy-két. jellemző ese­mény is. amellyel az alábbiakban foglalkozunk. Mit tartogat tehát az új esztendő? A selejtezők éve Nagy „nekidurálás” tapasztal­ható máris a világ minden sar­kában. ahol csak a labdarúgást ismerik... Tudniillik, 1965-ben dől el. melyik lesz az a 14 csapat, amely a selejtezők után átutazhat a szigetországba, Angliába, hogy 1966-ban megvívja a legnépsze­rűbb sportág legfontosabb esemé­nyének, a világbajnokságnak a döntőjét. Európa legjobb csapatai kilenc csoportban küzdenek, a dél-amerikaiak háromban, s a győztesek, összesen tizenketten jutnak a döntőbe. Hozzájuk csat­lakozik az észak- és közép-ameri­kai első. továbbá az afrikai és az ázsiai csapatok szerencsés nyer­tese: itt ugyanis a két csoport- győztes még egymás között dönti el az angliai utazás sorsát. És per­sze bérelt helye van a rendező Angliának, valamint a védő Bra­zíliának. S éppen ez a nagy kérdés: le­het-e végre „detronizálni” a bra­zil futballcsapatot, amely hova­tovább olyan híres a világpiacon, mint a brazil kávé. Már kétszer vitte haza a világbajnoki címet, Svédországból és Chiléből, most pedig mesterhármasra készül, nem is alaptalanul. Brazília eddig minden világbajnokságon ott volt s mindig ki tudott rukkolni né­hány meglepetéssel, a sportimyen- ceket is bámulatba ejtő egy-két taktikai fogással, vagy éppenség­gel új sztárokkal. Negyven esz­tendeje, a párizsi olimpián kez­dődött el a dél-amerikai futball nagy karrierje, amelyet azóta csak hébe-hóba tudott megzavarni európai asapat. De az ese-dékes 8. világbajnokság elé már nem néz­het túlságosan vérmes remények­kel Dél-Amerika, nevezetesen leg­jobb csapata, Brazília. Hiába, el­repültek az évek, kopik a tudás, világnagyságok öregednek ki, s Angliában nagy ostromra készül a megszokott körülményeket is belekalkuláló Európa. S hogy melyek lesznek azok a csapatok amelyeket elsősorban küldhet tűzbe az ó-világ, azt már sejte­tik majd az 1965-ös selejtezők. Magyarország az európai hato­dik csoportban mérkőzik Auszt­riával (június 13, szeptember 5) és a Német Demokratikus Köz­társasággal (május 23, október 10). Első mérkőzéseink idegenben lesznek. ^Reméljük, a magyar csa­pat a hagyományoknak megfele­lően. ezúttal is eljut a 16-os dön­tőbe. A szövetségi kapitány már kísérletezik, felfrissítésre készül, s az valószínű, hogy egy tekintet­ben Magyarország lefőzi a többi országot: a miénk lesz a legfiata­labb átlagos életkorú csapat. S ha a jósolgatásnál tartunk, London már egyszer színhelye volt a ma­gyar labdarúgás egyik legnagyobb fegyvertényének. Petroszján ellenfélre vár A sakkozóknak sem adják egy­könnyen a bajnoki címet. 1886 óta, — ekkor volt az első nem­hivatalos világbajnoki párosmér­kőzés —: sűrűn változott az utód­lási rendszer. Nehezen jutottak el odáig, hogy a döntő nem a pil­lanatnyi világbajnok kényétől- kedvétől, anyagi követeléseitől, sőt esetleg rigolyáitól függ, a rendszer feketén-fehéren le van fektetve, szigorú versenysorozat­ból áll. Eszerint a világot zónák­ra osztják fel. a legjobb sakkozók előbb zónaversenyen játszanak, majd zónaközti tornák következ­nek. s az így kiválasztott gárda játszik a világbajnok-jelöltek ver­senyén. Ennek a mérkőzésnek a győztese nyeri el a jogot, sőt kö­telességet, hogy párosmérkőzést vívjon a világbajnokkal. Nem ke­vesebb, mint négy évig tart ez a procedúra, s most. a ciklus har­madik évében, 1965-ben a világ­bajnok-jelöltek vannak soron. Ezúttal először a nyolc jelölt nem körmérkőzésen méri össze tudá­sát. hanem összesorsolták őket, s az idén kiesési rendszerben jut­nak majd él ahhoz az egyhez. aki jövőre Tigran Petroszján világ­bajnokkal szembeülhet a sakktáb­lánál. A nyolc menő: Kérész (szovjet) — Szpaszkij (szovjet), Szmiszlov (szovjet) — Botvinnik (szovjet), vagy ha a jelenleg nagy formában lévő Botvinnik időköz­ben visszalép, akkor honfitársa, Geller ugrik a helyére, továbbá Larsen (dán) — Ivkov (jugoszláv) ésPortisch (magyar) — Tál (szov­jet). Már az is biztos, hogy az el­ső két pár a Szovjetunióban, a többi Jugoszláviában csatázik majd. Nagy figyelem előzd meg Por- tisch Lajos és Mihail Tál pá­rosmérkőzését. Körülbelül egy­Három I. osztályú és huszonkilenc II. osztályú atlétánk yan Az 1964. év újabb fejlődést hozott a Tolna megyei atlétikai élet számá­ra. Míg korábban az volt a vélemény, hogy a Tolna megyei sportkörök el­sősorban a tömegekkel érték el elő­kelő helyezéseiket az egyesületi baj­nokság küzdelmeiben, addig 1964-ben lényegesen megszaporodott a megyé­ben a minősített versenyzők száma. Ezek közül a III. osztályú verseny­zőket egyenként nem is tudjuk fel­sorolni, de az I. és a II. osztályú ver­senyzők bemutatásával is nyilvánvaló­vá válik az 1964. évi fejlődés eredmé­nye. Természetesen a legtöbb ver­senyzőt a Szekszárdi Dózsa színeiben találjuk. A szekszárdi sportkörön kí­vül a legeredményesebb munka Báta- széken a Vasutas-sportkörben és Du- naföldvárott a Vörös Lobogó és a gimnázium keretei között folyt. Báta- széken és Dunaföldvárott is 5—5 IL osztályú versenyző akadt az elmúlt évben. Igen örvendetes a férfiatlétika elő­retörése is. Addig, amíg a korábbi években elsősorban a női versenyzők domináltak, addig 1964-ben már több H. osztályú férfi versenyző akadt, mint női. Az alábbi összeállítás sze­rint három kiemelkedő képességű versenyzője volt a megyének 1964-ben. Mindhárman a Szekszárdi Dózsa ver­senyzői. A megye versenyzőit magába fog­laló táblázatot az alábbiakban ismer­tetjük: I. osztályúak) Nők: Krassy Judit és Cseke Gizella (mindketten Szekszárdi Dózsa). Férfiak: Szabó Miklós (Szekszárdi Dózsa). II. osztályúak: Nők: Bányai, Varga, Hamar, Török- né, Bárdos, Bendes, Mocsári, Virág, Eördögh (Szekszárdi Dózsa), Múritz és Tamási (Dunaföldvári Gimnázium). Férfiak: Doszpod, Tóth, Abaházi, Bucsányi, Baki, Szeleezky, Szabópál, Gaál, Unyatinszky (Szekszárdi Dózsa), Garamvölgyi, Harsány:, Nyerges,- Nagy, Halmosl (Bátaszéki VSK), Kun, Hortobágyi, Békefi (Dunaföldvári Vö­rös Lobogó), Boros (Bonyhádi Gimná­zium). forma korú (27 éves), egyforma lendületű és egyformán meteor-, ként feltűnt sakknagyságok. Majd­nem egyidőben léptek a nyilvá­nosság elé, 1956 körül. Portisch Zalaegerszegen, Tál pedig Rigá­ban. Míg Portisch több magyar bajnokság megnyeréséig tornázta fel magát. Tál 1960-ban egy esz­tendőre még a világbajnoki címet is elhódította Bot vj Imiktől. Talán nem érdektelen elmesél­ni, miként indult el Tál. A kis Misa nyolc-kilenc éves lehetett, amikor a rigai úttörőházban látta, hogy nála jóval nagyobb fiúk ma­tematikai feladványokkal- bajlód­mma B rákképzödés okai Előbbi közlésünk alapján, any- nyit már tudunk a rákbetegségről, hogy a szervezet normális sejtjei­ből, azok kóros szaporodása foly­tán képződik és a szervezet min­den részében keletkezhet. Magára hagyatva feltétlenül elpusztítja a beteget. További kérdés, amely a szakembert és nem szakembert egyaránt rendkívül érdekli az, hogy a rákképződés végső oka tu­lajdonképpen mi? Mi hozza lét­re a hámsejt kóros burjánzását? Ez a kérdés képezi a rákkutatás egyik legfontosabb problémáját. amelyektől azonban, minél mo­dernebb lesz az élet, annál job­ban eltérnek. Ilyen ősrégi szabály a korai l.efekvés, a helyes szem­kímélés végett is, mert mestersé­ges fénynél a munka a szemet kétségtelenül rontja. De a késő esti, erősebb szellemi foglalkozás, az utána következő alvás nyu­godtságát is zavarja. Sajnos a modern kor, főleg a városban la­kás, a színház, rádió, televízió, mulatságok, de a villanyvilágítás az életet az éjjelbe tolta ki és így egészségtelenebbé tette. En­nék a látszólag kis, de éveken át tartó ártalomnak pedig a mai kor idegességében, sőt az elmebajok szaporodásában is feltétlenül ré­sze van. A korai lefekvés követ­kezménye a korai felkelés. Korai felkeléssel a napi munkaidőt job­ban ki tudjuk használni. A nap­pali világosság kihasználásával szemünket is kíméljük. Az étke­zés álljon bőséges reggeliből (vaj, hús, szalonna, kolbászféleség, bar­na kenyér, főleg héjával!) Meleg reggelinek a pörkölt árpából ké­szült kivonat nagyon megfelel, Kávéízű, koffein nélkül. A kávé és tea, bár sokszor nehezen ke­rülhető el, tulajdonképpen az idegrendszert izgatja, ami feles­leges, különösen a kora reggeli órákban. Az ebéd is bőséges le­het. A folyadékfelvétel zöme ilyenkor történjék. A vacsora korán, 7—8 óra kö­zött, könnyű és szegényes legyen, kevés folyadékkal (nem szeszes ital)! Legjobb vacsora után két óra múlva lefeküdni. Kívánatos volna, lehetőleg minden reggel a meleg zuhannyal való lemosdás. Kétszer hetenként az egész test leszappanozása, esetleg teljes für­dő keretében. A szappanos fürdő után hetenkét legalább kétszer tiszta fehérnemű vétele. Hosszú megszakítás nélküli munkát azonban nem lehet jó kedvvel végezni. Azért szükség van egyéb időtöltésre, szórakozás­ra. (Mozi, zene, színház, társaság stb.) Kinek mihez kedve van. Mindezek a szórakozások lehető­leg ne nyúljanak a késő éjszaká­ba. Nem szabad vasárnapi pi­henőről, a nyári szabadságról megfeledkezni, amire a szerve­zetnek a megújhodásra és a na­gyobb munkaképességre is feltét­lenül szüksége van. B kábítószerekről Egy paksi olvasónk kérésére, A különféle kábítószereknek ná­lunk nagy fontossága nincsen- Ezek különösen a keleti országok­ban jelentenek valóságos nemzeti csapást! Ilyenek az ópium és a hasis. A nálunk használatos, sze­rencsére kevés számban élnek ve­le, a morfium, kokain és heroin. Legjobb az ilyen szereket meg sem próbálni. Az orvos helyesen teszi ha még nagy fájdalom ese­tén sem, vagy csak egészen kivé­teles esetekben rendeli ezeket a szereket. Gyógyíthatatlan, rákos betegeknek teljes mértékben in­dokolt a kábítószerek rendelése. A legnagyobb tragédia abban rejlik, hogy a kábítószerek tartós élvezete teljes testi és lelki össze­omlást idéz elő. Morfinisták leg­inkább olyanok közül kerülnek ki, akik könnyen hozzá tudnak jutni a gyógyszerhez. (Orvosok, gyógyszerészek). Sokan szoktak visszaélni, különféle gyógyszerek állandó szedésével. Nyugtatok, al­tatók szedését megszokják sezefc bői a gyógyszerekből mindig na­gyobb adagra van szükség a kí­vánt hatás elérésére. Vannak akik a halálos adag többszörösét is el­bírják. Ezek a szervezetet minden esetben tönkreteszik. A hashajtó­szerekhez sem szabad hozzászok-r ni, mert a belek működése tönkre megy, s a hashajtó nélkülözhetet­lenné válik. :

Next

/
Oldalképek
Tartalom