Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSÍO 1965. január 10, a kulisszák mögül I-ját ilyen a viliig. Végre eljutottak az Egyesült Államokban is oda, ahol mi voltunk 1945-ben. Emlékszem a komámmal mennyit szenvedőink. Nem volt dohányunk. Nekem a pipába nem jutott, neki meg a papírjába. Én aztán beletöm- ködlem mindent a pipámba: kukoricahajat, konkoly levelei, diófalevelet, meg mindent. A komám meg mindezt belecsavarta a papírjába. Most ide jutottak Amerikában is. Feltalálták az egészséges cigarettát. És méghozzá olyat töltenek a papírba, amit én soha sem tettem volna a pipámba. Pedig ha bele tettem volna, akkor most én lennék a feltalálója az egészséges cigarettának — így nevezik itt — amelynek papírjában dohány helyett káposztalevél lesz. Állítólag ez nem ártalmas az egészségre. Én ugyan nem hiszem, mert ha a gyomorbajosok és epések nem ehetnek káposztái, akkor hogyan szívhatnának káposztát? Igen, ez itt a kérdés! És biztos vagyok benne, hogy a dohánygyárak orvosai be is bizonyítják néhány hónapon belül: mennyivel veszélyesebb a káposztalevél cigaretta, mint az, amelyik dohányból készült. És még valamit: nem tudom ki lesz olyan bolond, hogy káposztalevelet szív, amikor van dohány is? Igaz, hogy a dohány ártalmasabb, de azért mégis csak dohány az angyalát! Egri tény: nehezebb megválni a dohánytól, mint elválni a férjtől, vagy a feleségtől. Mert válóok mindig akad. Itt van például az egyik New Jersey állambeli asszonynak. Jane Ar- nodinak az esete. És az asszony beállított a bíróságra és elpanaszolta: a férje Frankensteint és a többi szörnyeteget többre tartja őnála. Minden szabad percében borzalmas rémtörté 'eteket olvas, szörnyetegek fényképeit tartja a falon, sőt az utóbbi időben odáig vetemedett, hogy vacsora közben sebészeti beavatkozások részletes leírásával traktálta a feleségét. Hát nem mondom: a? nem valami étvágygerjesztő dolog ilyen történeteket tálalni vacsora mellé, főleg, ha úgy lenne itt is. mint Szekszárdon. ahol nem lehet savanyúságot kapni. Mert U'iye savanyúság nélkül még a zsíros ételt is nehéz megemészteni, hát még az ilyen történeteket! Egy biztos: rafinált ember ez az Arnodi. Nemcsak azt találta fel. hogyan lehet legkönnyebben megszabadulni a feleségétől, hanem azt is. hogyan lehet a legolcsóbban eltartani! Persze az asszonyok sem estek a fejük lágyára. Texas Austin városában például óriási eredményt értek el a nők. Ebben a városban ugyanis a férjek haját csak akkor hajlandók a fodrászok kefére vágni, ha a férjek írásbeli engedélyi hoznak a feleségüktől. És még azt mondják, hogy nálunk otthon nagy a bürokrácia! Nálunk még a gyereknek sem kell írásbeli engedélyt vinni a szülőtől: engedélyezi-e a beatles-frizurát, a htí- lyegyerek-frizurát. vagy másmilyent, amilyent éppen a gyerekek a televízióban kinéztek. De nálunk, Szekszárdon nem történhetne meg a következő eset sem» Mr. Thomson, a virginiai Daneville lakosa európai kisautót vásárolt, de nagyon meg is bánta. Meg bizony. Rendesen parkírozott az egyik parkolóhelyen és mi történt egyszer csak jött egy nagy, tisztogatást végző mammut- gép és egyszerűen puttonyába emelte a kiskocsit és lerakta a szeméi közé. Ilyesmi valóban nem történhet meg Szekszárdon, méghozzá két okból sem. Az egyik nincs mammut, sőt még póni gép sem. amely az utcákat takarítaná. Másodszor: még a szemetet is legfeljebb hetenként kétszer szállítják el. ezt is lovas kocsival .nagy port kavarva. Ezek után érthető: ha a szemétgyűjtőknek se erejük, se humoruk nincs ilyesmihez. Ezeknek az amerikaiaknak van humoruk! Itt van például a lángoló szájú pap esete. Egyik papjuk olyan kínos helyzetbe került, hogy valahányszor az oltárnál elfújt egy gyertyát a szájából kiáramló levegő lángra lobbant. Utóbb kiderült, hogy a furcsa jelenséget vastagbélfekély okozta, amely a pap gyomrában éghető gázokat hozott létre. Megműtötték és most méltóbb körülmények között tud eleget tenni a pap a funkcióinak. Na persze nálunk is voltak ilyen lángoló szájú emberek. Csakhogy az ő szájuk a pálinkától lángolt. És mi, hogyan oltottuk el a tüzet? Felemeltük a pálinka árát! A pálinka drágább lesz. de azért ahogy én a mi népünket ismerem a fogyasztás semmivel sem lesz kevesebb, legfeljebb több lesz az eltagadott prémium, mellékkereset.... Jaj. majdnem elfelejtettem egy dolgot. Ez a dolog a majdnemmel kapcsolatos. Úgy jártam, mint az egyszeri testvérek. akik elmentek a lakodalmas házhoz bámészkodni. Amikor hazamentek megkérdezte tőlük az édesanyjuk: kaptatok-e kalácsot? A nagyobbik fiú válaszolt: Én nem. de az ödsém majdnem kapott. Hát én is majdnem ettem elefántsültet. Az egyik kaliforniai vendéglőben megláttam a következő feliratot: Elfo- aadunk csovortos megrendelést elefánt-szeletekre húsz adagtól kezdve. Egy szeletért nem darabolhatjuk fel elefántjainkat! Sajnos csak tizenhatan jöttünk össze. így csak majdnem ettem elefántsültet. Minthogy otthon a kisvendéglőben is majdnem ehet az ember csirkepörköltet. Megrendelni ugyan meg lehet, de megkavni?! Itt egy elefántot is levágnak húsz embernek, otthon még egy csirkét sem. Vajh mi lenne nálunk ha például elefántsültet rendelne az ember? Véleményem szerint semmi különös. Azt sem kapna. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: j Rajkin, nagysikerű londoni ven- J dégszerepléséről hazaérve, új J műsort állított össze. A leningrád: f Miniatűr Színház előtt hosszú so- ) rokban áll a tömeg. Jegyet szerezni lehetetlen. Még a sajtóje- ; gyemmel sem tudtam bejutni a j nézőtérre. így aztán a színfalak J mögül néztem végig Rajkin új i műsorát. Soha nem hittem volna. . hogy e műsor ennyi munkát és J pontosságot igényel. I Rajkin a színpadon percenként J változtat ja kosztümét és maszk- i ját. A kulisszák mögül nézve. J mindez kissé lassúbbnak tűnik. J Kapkodás nélkül, pontosan ki- , számított, százszor elpróbált moz- Jdulatokkal dolgozik. Mintha csak J igazolni akarná az ősi mondást: ^..Festina lente” — „Siess lassan”... ^Egy-egy változás mindössze hájrom mozdulat: egy — leveti a J fekete zakót, kettő — rövid kabátkát vesz magára, három — rfelölti az új maszkot: az erösszólú iparókát s a hozzáerősített mű- 'epeit műsorainkban. Gondolja- szere, hogy a művész ne rugasz- porcot, S ilyen elképesztő gyorsa- nak például arra a házaspárra, kodjon el a valóságtól. Terme* ésággal dolgoznak egész este Raj- amely szomorkás mosollyal idézi szelesen, ha bemegyek egy hiva- ékin mégis elégedetlen. „Gyorsa b- vissza fiatalságát. A nézőtéren talba, még a legmegátalkodottaob éban .gyorsabban”, mondja. különböző emberek ülnek, s mi bürokrata sem fedi fel előttem f Végre olyan jelenet következik, a7-* szeretnénk, hogy a színház- emberi hibáit. De én megfigyelem (•amelyben ő nem szerepel. Kijö- ból hazatérve, valamennyien el- azokat. Megfigyelem, hogyan telhet a színfalak mögé. hogy ki- gondolkodjanak a látottakon. Meg lefonál. hogyan fogadja a női ügy- é fújja magát. De benn marad a kel1 találni az utat minden né- felet, akinek igen jó ajánlólevelei ^színpadon. társait figyeli, s köz- zőhöz. Észrevehette, hogy új mű- vannak. Az új műsorban szerepel ében bosszúsan csettintget az uj- sorunk formájában igen merész, egy öreg professzor is. Ilyet is diával. „Hangosabban, hangosab- de tartalmában mélyen emberi. '-------— A— — . , suttegja- Ha pedig vala- Vessünk egy pillantást a műmi tetszik nekr. szótlanul ügyel, s sorra. Hajkin az egyik jelenetmí.AtíT* nez k?rul", Mintha ben egy bürokrata igazgatót a!a- masokkal is meg akarna osztani kit, aki beszámolót tart. Nem egy oromét. S aztan vidáman lép szín- ijyen szerbe volt már. S mégis „ . íPadra újabb szerepeben. S csak mindig tud újat nyújtani. Az P- Hoseim "em kltalalt alakok’ S“L.Yeszem eszre- mennyire zihál, igazgató mindössze néhány má- harlem megfigyelésem eredme- . 1''or másodpercre vissza- sodpercig szónokol, gesztikulál. Hatéra színfalak möge. elcsépelt frázisokat mond, s a „A varázslók köztünk élnek” cí„y .m megállni, hogy néző mégis sokat tudna beszélni mű új műsor egyszerű formai kérdezzem: — Miért nem róia. hiszen az életből jól ismeri megoldásra épül. fa. emberek picimen magát. ezt a típust. Hogyan dolgozik szavajárása: „Képzelje magát az Arkagyij Rajkin ismerek az életben. Apa, aki erkölcsi prédikációt tart gyermekének a hazugság káros voltáról* de ő maga nem átall olykorolykor hazudni. Ismerek ilyen embert. Ön is ismer ilyet, bizonyáÁ A - Cél a upuöt. HUg^cUI UUlgUÓlh . UJU! . „ixvpovijo * ****<?><* t ?. ,A nern engedi, hogy Rajkin egy-egy szerep megformá- én helyembe,” A műsor ezt teszi kíméljük önmagunkat — feleli. — lásán? Az egyik embert a másik iielvékíméljük önmagunkat — feleli. — lásán? A művész nem léphet úgy színpadra, hogy közben az egészsé Kére az Ami« lenség érdekel, amely a szereplőt 1 al™l.a processzor neiyere etSgefvajgok § olyanná tezk «"^en. árokra- Az egyszerű könyvelő, aki varat Az egyik embert a másik ^elyé— Minden jelenetben az a je- re iVJPf' A ^*út az apja helyére, a diakokat a professzor helyére. Az'évek “s^R^kín művésze- ö™ukban nTm SS SÄÄllwS UL:!2a?SOk_ Jelentkeztek. történetük”1 S* meglehet' °horvC á döntsön fontos “kérdésekben. Azelőtt mindig csak a _.___ v olt művészetének alapeleme. Az emberek már Rajkin nevének- történetük. S meglehet hogy a • nevetes bürokrata a magánéletben kedves, vallk burokratdva. „Embere ,me- Az aranyos ember, a társaság lelke, halogatja” — ahogy mondani szoitt Jhaliatóra dravettélT™^ka7X Az egyes szerepek megformálásé- kás,*§fv aZtá” én is azt V M4 TY1 HOAT-kn 11 twnlira .Pa®lilkat.' Az nak legfőbb momentuma hoav kérdeztem Rajkintól: „Mondjaj iúj műsorban melynek címe: „A m^gta\áfiukba ™7^ep1 eevénimit kérdezne most az én helyem- 1 varázslók köztünk élnek” — wr. megxaiaijun a szerep egyem jel- faen Rajkmtól?’' — Megkérdezném tőle. igaz-e az, hogy a szatíra úgynevezett „könnyű műfaj”? S ezt a választ kapnám: a legnehezebb műfaj* — Egy jólelkű, igazán becsüle- — Megfigyelőképesség, megfi- értat^A^^tüa'anvtes embert szeretnék bemutatni gyelőképesség és még egyszer ^ ^ d ^ h y küzdünk ‘ v ló_ — mondja Rajkin —, aki határ- megfigyelőképesség — mondja f1 } , , .7, a talanul bízik az emberekben. Ha- Rajkin. — Az esztrádszínpadon P® átalakításáért, propagáljuk aa sonló figura már azelőtt is sze- is érvényes Sztanyiszlavszkii mód- újat és harcolunk a régi ellen. (• t i zője Hazin. rendezője Tutiskin — lom vonó sá„ melynek segitsegevel sok humoros jelenet szerepel. De a !egJ°bban Ínfejezhetjuk a jele- Rajkin itt már egy idős értelmisé- net mondanivalőjat. git is alakít, s ebből a szerepből . ~ Mi kell ahhoz, hogy ezt a teljesen hiányzik a szatirikus él. jellemvonást megtalálhassuk? iár egyre keve sebb ilyen kolhozelnök van, de azért akad még belőlük. Körülveszi magát ivócimboráival és fittyet hány a kolhoztagok véleményére... Illetve, olykor mégsem. Részegen ! odamegy a tehénhez és kipanaszolja magát: i „Neked a legjobb. Nem háborgatnak se revízió- AfeAsval, se közgyűléssel. Szívesen cserélnék veled-.” Sz itt egy „örökös vezető”. Ha az egyik helyen csődöt moml, jószívű főnökei másik kényelmes helyről gondoskodnak neki. Tegnap még egy kutatóintézet személyzetise volt, ma egy színházat igazgat. Most épen utasítást ad egy ógörög tragédia rendezőjének: „Adjanak valami tisztességesebb ruhát a szereplőkre, s valami hangszer sem ártana a kezükbe...”
