Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÍO 1965. január 10, a kulisszák mögül I-ját ilyen a viliig. Végre eljutottak az Egyesült Államok­ban is oda, ahol mi voltunk 1945-ben. Emlékszem a komám­mal mennyit szenvedőink. Nem volt dohányunk. Nekem a pipába nem jutott, neki meg a papírjába. Én aztán beletöm- ködlem mindent a pipámba: kukoricahajat, konkoly levelei, diófalevelet, meg mindent. A komám meg mindezt belecsa­varta a papírjába. Most ide jutottak Amerikában is. Feltalál­ták az egészséges cigarettát. És méghozzá olyat töltenek a papírba, amit én soha sem tettem volna a pipámba. Pedig ha bele tettem volna, akkor most én lennék a feltalálója az egészséges cigarettának — így nevezik itt — amelynek papír­jában dohány helyett káposztalevél lesz. Állítólag ez nem ár­talmas az egészségre. Én ugyan nem hiszem, mert ha a gyo­morbajosok és epések nem ehetnek káposztái, akkor hogyan szívhatnának káposztát? Igen, ez itt a kérdés! És biztos vagyok benne, hogy a do­hánygyárak orvosai be is bizonyítják néhány hónapon belül: mennyivel veszélyesebb a káposztalevél cigaretta, mint az, amelyik dohányból készült. És még valamit: nem tudom ki lesz olyan bolond, hogy káposztalevelet szív, amikor van dohány is? Igaz, hogy a dohány ártalmasabb, de azért mégis csak dohány az angyalát! Egri tény: nehezebb megválni a dohánytól, mint elválni a férjtől, vagy a feleségtől. Mert válóok mindig akad. Itt van például az egyik New Jersey állambeli asszonynak. Jane Ar- nodinak az esete. És az asszony beállított a bíróságra és el­panaszolta: a férje Frankensteint és a többi szörnyeteget többre tartja őnála. Minden szabad percében borzalmas rém­törté 'eteket olvas, szörnyetegek fényképeit tartja a falon, sőt az utóbbi időben odáig vetemedett, hogy vacsora közben se­bészeti beavatkozások részletes leírásával traktálta a felesé­gét. Hát nem mondom: a? nem valami étvágygerjesztő dolog ilyen történeteket tálalni vacsora mellé, főleg, ha úgy lenne itt is. mint Szekszárdon. ahol nem lehet savanyúságot kapni. Mert U'iye savanyúság nélkül még a zsíros ételt is nehéz megemészteni, hát még az ilyen történeteket! Egy biztos: ra­finált ember ez az Arnodi. Nemcsak azt találta fel. hogyan lehet legkönnyebben megszabadulni a feleségétől, hanem azt is. hogyan lehet a legolcsóbban eltartani! Persze az asszonyok sem estek a fejük lágyára. Texas Austin városában például óriási eredményt értek el a nők. Ebben a városban ugyanis a férjek haját csak akkor hajlan­dók a fodrászok kefére vágni, ha a férjek írásbeli engedélyi hoznak a feleségüktől. És még azt mondják, hogy nálunk otthon nagy a bü­rokrácia! Nálunk még a gyereknek sem kell írásbeli enge­délyt vinni a szülőtől: engedélyezi-e a beatles-frizurát, a htí- lyegyerek-frizurát. vagy másmilyent, amilyent éppen a gye­rekek a televízióban kinéztek. De nálunk, Szekszárdon nem történhetne meg a követ­kező eset sem» Mr. Thomson, a virginiai Daneville lakosa európai kisautót vásárolt, de nagyon meg is bánta. Meg bi­zony. Rendesen parkírozott az egyik parkolóhelyen és mi tör­tént egyszer csak jött egy nagy, tisztogatást végző mammut- gép és egyszerűen puttonyába emelte a kiskocsit és lerakta a szeméi közé. Ilyesmi valóban nem történhet meg Szekszárdon, még­hozzá két okból sem. Az egyik nincs mammut, sőt még póni gép sem. amely az utcákat takarítaná. Másodszor: még a szemetet is legfeljebb hetenként kétszer szállítják el. ezt is lovas kocsival .nagy port kavarva. Ezek után érthető: ha a szemétgyűjtőknek se erejük, se humoruk nincs ilyesmihez. Ezeknek az amerikaiaknak van humoruk! Itt van pél­dául a lángoló szájú pap esete. Egyik papjuk olyan kínos helyzetbe került, hogy valahányszor az oltárnál elfújt egy gyertyát a szájából kiáramló levegő lángra lobbant. Utóbb kiderült, hogy a furcsa jelenséget vastagbélfekély okozta, amely a pap gyomrában éghető gázokat hozott létre. Meg­műtötték és most méltóbb körülmények között tud eleget tenni a pap a funkcióinak. Na persze nálunk is voltak ilyen lángoló szájú emberek. Csakhogy az ő szájuk a pálinkától lángolt. És mi, hogyan oltottuk el a tüzet? Felemeltük a pálinka árát! A pálinka drágább lesz. de azért ahogy én a mi népünket ismerem a fogyasztás semmivel sem lesz kevesebb, legfeljebb több lesz az eltagadott prémium, mellékkereset.... Jaj. majdnem elfelejtettem egy dolgot. Ez a dolog a majdnemmel kapcsolatos. Úgy jártam, mint az egyszeri test­vérek. akik elmentek a lakodalmas házhoz bámészkodni. Amikor hazamentek megkérdezte tőlük az édesanyjuk: kap­tatok-e kalácsot? A nagyobbik fiú válaszolt: Én nem. de az ödsém majdnem kapott. Hát én is majdnem ettem elefántsültet. Az egyik kali­forniai vendéglőben megláttam a következő feliratot: Elfo- aadunk csovortos megrendelést elefánt-szeletekre húsz adag­tól kezdve. Egy szeletért nem darabolhatjuk fel elefántjain­kat! Sajnos csak tizenhatan jöttünk össze. így csak majdnem ettem elefántsültet. Minthogy otthon a kisvendéglőben is majdnem ehet az ember csirkepörköltet. Megrendelni ugyan meg lehet, de megkavni?! Itt egy elefántot is levágnak húsz embernek, otthon még egy csirkét sem. Vajh mi lenne ná­lunk ha például elefántsültet rendelne az ember? Vélemé­nyem szerint semmi különös. Azt sem kapna. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: j Rajkin, nagysikerű londoni ven- J dégszerepléséről hazaérve, új J műsort állított össze. A leningrád: f Miniatűr Színház előtt hosszú so- ) rokban áll a tömeg. Jegyet sze­rezni lehetetlen. Még a sajtóje- ; gyemmel sem tudtam bejutni a j nézőtérre. így aztán a színfalak J mögül néztem végig Rajkin új i műsorát. Soha nem hittem volna. . hogy e műsor ennyi munkát és J pontosságot igényel. I Rajkin a színpadon percenként J változtat ja kosztümét és maszk- i ját. A kulisszák mögül nézve. J mindez kissé lassúbbnak tűnik. J Kapkodás nélkül, pontosan ki- , számított, százszor elpróbált moz- Jdulatokkal dolgozik. Mintha csak J igazolni akarná az ősi mondást: ^..Festina lente” — „Siess lassan”... ^Egy-egy változás mindössze há­jrom mozdulat: egy — leveti a J fekete zakót, kettő — rövid ka­bátkát vesz magára, három — rfelölti az új maszkot: az erösszólú iparókát s a hozzáerősített mű- 'epeit műsorainkban. Gondolja- szere, hogy a művész ne rugasz- porcot, S ilyen elképesztő gyorsa- nak például arra a házaspárra, kodjon el a valóságtól. Terme* ésággal dolgoznak egész este Raj- amely szomorkás mosollyal idézi szelesen, ha bemegyek egy hiva- ékin mégis elégedetlen. „Gyorsa b- vissza fiatalságát. A nézőtéren talba, még a legmegátalkodottaob éban .gyorsabban”, mondja. különböző emberek ülnek, s mi bürokrata sem fedi fel előttem f Végre olyan jelenet következik, a7-* szeretnénk, hogy a színház- emberi hibáit. De én megfigyelem (•amelyben ő nem szerepel. Kijö- ból hazatérve, valamennyien el- azokat. Megfigyelem, hogyan te­lhet a színfalak mögé. hogy ki- gondolkodjanak a látottakon. Meg lefonál. hogyan fogadja a női ügy- é fújja magát. De benn marad a kel1 találni az utat minden né- felet, akinek igen jó ajánlólevelei ^színpadon. társait figyeli, s köz- zőhöz. Észrevehette, hogy új mű- vannak. Az új műsorban szerepel ében bosszúsan csettintget az uj- sorunk formájában igen merész, egy öreg professzor is. Ilyet is diával. „Hangosabban, hangosab- de tartalmában mélyen emberi. '-------— A— — . , suttegja- Ha pedig vala- Vessünk egy pillantást a mű­mi tetszik nekr. szótlanul ügyel, s sorra. Hajkin az egyik jelenet­mí.AtíT* nez k?rul", Mintha ben egy bürokrata igazgatót a!a- masokkal is meg akarna osztani kit, aki beszámolót tart. Nem egy oromét. S aztan vidáman lép szín- ijyen szerbe volt már. S mégis „ . íPadra újabb szerepeben. S csak mindig tud újat nyújtani. Az P- Hoseim "em kltalalt alakok’ S“L.Yeszem eszre- mennyire zihál, igazgató mindössze néhány má- harlem megfigyelésem eredme- . 1''or másodpercre vissza- sodpercig szónokol, gesztikulál. Ha­téra színfalak möge. elcsépelt frázisokat mond, s a „A varázslók köztünk élnek” cí­„y .m megállni, hogy néző mégis sokat tudna beszélni mű új műsor egyszerű formai kérdezzem: — Miért nem róia. hiszen az életből jól ismeri megoldásra épül. fa. emberek picimen magát. ezt a típust. Hogyan dolgozik szavajárása: „Képzelje magát az Arkagyij Rajkin ismerek az életben. Apa, aki er­kölcsi prédikációt tart gyermeké­nek a hazugság káros voltáról* de ő maga nem átall olykor­olykor hazudni. Ismerek ilyen em­bert. Ön is ismer ilyet, bizonyá­Á A - Cél a upuöt. HUg^cUI UUlgUÓlh . UJU! . „ixvpovijo * ****<?><* t ?. ,A nern engedi, hogy Rajkin egy-egy szerep megformá- én helyembe,” A műsor ezt teszi kíméljük önmagunkat — feleli. — lásán? Az egyik embert a másik iielvé­kíméljük önmagunkat — feleli. — lásán? A művész nem léphet úgy szín­padra, hogy közben az egészsé Kére az Ami« lenség érdekel, amely a szereplőt 1 al™l.a processzor neiyere etSgefvajgok § olyanná tezk «"^en. árokra- Az egyszerű könyvelő, aki varat Az egyik embert a másik ^elyé­— Minden jelenetben az a je- re iVJPf' A ^*út az apja helyére, a diakokat a professzor helyére. Az'évek “s^R^kín művésze- ö™ukban nTm SS SÄÄllwS UL:!2a?SOk_ Jelentkeztek. történetük”1 S* meglehet' °horvC á döntsön fontos “kérdésekben. Azelőtt mindig csak a _.___ v olt művészetének alapeleme. Az emberek már Rajkin nevének- történetük. S meglehet hogy a • nevetes bürokrata a magánéletben kedves, vallk burokratdva. „Embere ,me- Az aranyos ember, a társaság lelke, halogatja” — ahogy mondani szo­itt Jhaliatóra dravettélT™^ka7X Az egyes szerepek megformálásé- kás,*§fv aZtá” én is azt V M4 TY1 HOAT-kn 11 twnlira .Pa®lilkat.' Az nak legfőbb momentuma hoav kérdeztem Rajkintól: „Mondjaj iúj műsorban melynek címe: „A m^gta\áfiukba ™7^ep1 eevénimit kérdezne most az én helyem- 1 varázslók köztünk élnek” — wr. megxaiaijun a szerep egyem jel- faen Rajkmtól?’' — Megkérdezném tőle. igaz-e az, hogy a szatíra úgynevezett „könnyű műfaj”? S ezt a választ kapnám: a legnehezebb műfaj* — Egy jólelkű, igazán becsüle- — Megfigyelőképesség, megfi- értat^A^^tüa'anv­tes embert szeretnék bemutatni gyelőképesség és még egyszer ^ ^ d ^ h y küzdünk ‘ v ló_ — mondja Rajkin —, aki határ- megfigyelőképesség — mondja f1 } , , .7, a talanul bízik az emberekben. Ha- Rajkin. — Az esztrádszínpadon P® átalakításáért, propagáljuk aa sonló figura már azelőtt is sze- is érvényes Sztanyiszlavszkii mód- újat és harcolunk a régi ellen. (• t i zője Hazin. rendezője Tutiskin — lom vonó sá„ melynek segitsegevel sok humoros jelenet szerepel. De a !egJ°bban Ínfejezhetjuk a jele- Rajkin itt már egy idős értelmisé- net mondanivalőjat. git is alakít, s ebből a szerepből . ~ Mi kell ahhoz, hogy ezt a teljesen hiányzik a szatirikus él. jellemvonást megtalálhassuk? iár egyre keve sebb ilyen kolhozelnök van, de azért akad még belőlük. Körülveszi magát ivó­cimboráival és fittyet hány a kolhoztagok véle­ményére... Illetve, olykor mégsem. Részegen ! odamegy a tehénhez és kipanaszolja magát: i „Neked a legjobb. Nem háborgatnak se revízió- AfeAsval, se közgyűléssel. Szívesen cserélnék veled-.” Sz itt egy „örökös vezető”. Ha az egyik helyen csődöt moml, jószívű főnökei másik kényelmes helyről gondoskodnak neki. Tegnap még egy ku­tatóintézet személyzetise volt, ma egy színházat igazgat. Most épen utasítást ad egy ógörög tra­gédia rendezőjének: „Adjanak valami tisztessége­sebb ruhát a szereplőkre, s valami hangszer sem ártana a kezükbe...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom