Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 4. szám

8 ÍOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. január 6: fTLAG PROLETARIAT EGYESOXJEIE» TOLNA MEG YÍ.I& OB BT NÉPÚJSÁG T -A HagVÁB sfocíÁUSTA MUN^ASBABT TOI.ÍIA JEGYEI BÍZOTTÉ AGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAÍjjÁ Több mint háromszázmillió forint új építőipari gépekre Az Építésügyi Minisztérium a fokozottabb gépesítéssel enyhíti a munkaerő-problémákat. Az idén több mint 300 millió forint értékű géppel segíti az építkezé­seket. A gépek egyharmadát ha­zai üzemek gyártják, s a beren­dezések túlnyomó részét külföld­ről, elsősorban baráti országoktól szerzik be. A földmunka gépesítésének el­veit az idén megváltoztatják. Az eddig használt kotrógépekhez ugyanis a föld elszállítása miatt sok dömperre volt szükség. Most is 500 dömpert igényeltek, de csak 25-öt kapnak. Ezért a kotró­gépek helyett fokozatosan áttér­nek a földnyeső és a földtoló­gépek használatára, mert ezek a berendezések magukkal viszik a földet, s nincs szükség külön szállítógépre. Az idén már ösz- szesen 47 különböző földtoló és nyesőgépet szereznek be. Az épí­tőiparban az anyagmozgatás fog­lalkoztatja a legtöbb munkaerőt. Különösen sok erőt von el a ra­kodás, ezt a munkát most gumi­kerekes kis kotrókkal gépesítik. A Szovjetunió gyártja ezeket a gépeket és ebben az évben össze­sen 75 kis kotróval segíti a lapá­tolható építőanyagok rakodását. Az építkezéseken sok munka­erőt mentesítenek majd a be­tonkeveréstől, mert az idén 10 új központi betontelepet állíta­nak fel az országban. Lengyelor­szág szállítja a telepek korszerű keverőgépeit. A telepek átlagosan 30 köbméter betont készítenek majd naponta. A nagyobb mun­kahelyeken jól gépesített köz­ponti mész- és habarcstelep, sőt betonvas-előkészítő üzemrész be­rendezéséről is gondoskodnak. Felkészülnek a 20—25 emeletes toronyházak építésének gépesí­tésére is. Többek között beszerez­nek egy különleges darut, amely­nek az az érdekessége, hogy lé­pést tart az épület magasodásá- val. Az újfajta darut ugyanis majd a toronyház liftaknájának falaira szerelik. Ezen az aknán kúszik feljebb a daru, s amikor i az építkezés befejeződik, darabok- j ra bontják és elszállítják az új munkahelyre. A magas toronyhá­zak építőinek munkáját nagyon megnehezíti, hogy sok felesleges fáradságba és időbe kerül a számtalan emelet megmászása. Ezért nemcsak az építőanyagok, hanem a munkások szállítását is felvonóval kell megoldani. így; máris megkezdték a biztonságos építési személyfelvonó gyártási kísérleteit. Az építőipar gépeinek értéke már meghaladja a kétmilliárd forintot. Az eddiginél fokozottabb gondot kell tehát fordítani a be­rendezések javítására, karbantar­tására. Ezért több műhelykocsit i kémek az építők a hazai gép­ipartól, s egyúttal az év végéig összesen 8 szervizállomást ren­deznek be az építőgépek részére. Nyolc hónapra ítélték a munkásszállások szarkáját Rózsa József mázad lakos nem először állt bíróság előtt, amikor a bonyhádi járásbíróság felelős­ségre vonta. A múlt év február­jában lopás miatt 6 hónapi sza­badságvesztéssel és 500 forint pénzbüntetéssel sújtották. Már­cius 16-án kezdte meg a bünte­tés kitöltését, de kedvezménnyel már július 16-án szabadult. El is helyezkedett a Bonyhádi Gépállo­máson. Nem tanult az ítéletből, de méltatlan lett a kedvezményre is, mert nem sokáig bírta ki lopás nélkül. Még a gépállomáson meg­ismerkedett és nézeteltérése tá­madt Nagy Ferenc váraljai lakos­sal. Megharagudott rá, s elhatá­rozta, hogy meglopja. Szeptember 15-én éppen fizetés volt, s utána együtt mentek italozni. A halász- csárdában Rózsa egy óvatlan pil­lanatban Nagy aktatáskában tar­tott pénzéből 200 forintot elemeit. A régi sérelmen ezután újra összevesztek, majd a rendőrségre kerültek. Ezután vette észre Nagy, hogy hiányzik a pénzéből. Rózsa a felelősségrevonáskor a 200 forintot visszaadta : Nagynak, s elváltak. Az ittas Rózsának azon­ban kellett volna még pénz. Ezért este bement a zománcgyári mun­kásszállóba, s pénzt nem talál­ván. konzerveket lopott. Ezután kénytelen volt a mázai téglagyárban munkát vállalni. De itt sem becsülte meg magát. Itt is „vámolta” a munkásszállást. Ok­tóber 8-án Jened Ferenc hidasi la­kos holmijai közül 150 forintot lo­pott. Október 15-én ismét meg­szorult — italozásai miatt — és megint a munkásszálláson akart szerezni 100 forintot. Ezen vesz­tett rajta, leleplezték. A bonyhádi járásbíróság 8 hó­napi szabadságvesztésre ítélte, és kényszerelvonó-kezelésre is köte­lezte Rózsa Józsefet. (i-e) „Téli falusi esték66 címmel új előadássorosat a televízióban „Téli'falusi esték” címmel — pénteki napokon — új műsort su­gároz a Magyar Televízió. Az egy­órás műsorban gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak majd ki­váló szakemberek, országszerte is­mert gazdasági vezetők. A „Téli falusi esték” közönsége nemcsak a pártoktatásban résztvevők kö­zül kerül majd ki, hanem minden érdeklődő megtekintheti, aki me­zőgazdasággal foglalkozik. A mű­sort kizárólag azzal a céllal sugá­rozzák, hogy a mezőgazdasági munkások és vezetők szakmai és agrárpolitikai ismereteit bővítsék. A „Téli falusi esték” nyolc mű­sorral jelentkezik. Hat egymást követő előadás a mezőgazdaság szerepével, helyzetével, főbb fel­adataival foglalkozik. Az utolsó két műsort a növénytermesztésről és az állattenyésztésről készült szakfilmekből állították össze. A televízióműsor pénteken este 18 óra 30 perckor kezdődik. A programot hetenként közli a Rá- dióújság. A „Téli falusi esték” első elő­adását Keserű János földművelés- ügyi miniszterhelyettes tartja, ja­nuár 8-án. Témája a mezőgazda­ság szerepe a népgazdaságban. Megtalálták Cegléden Borbálát és Emőkét A téli vakáció úgy kezdődött, mint a korábbi többi. Amint a szolnoki Varga Katalin gimná­ziumban befejeződött a tanítás, Düh Borbála és kishuga, Szilasi Emőke hamarosan megérkeztek Szekszárdra a Rákóczi utcába. Lendvai Lajosné, a nagymama, Gizi néni, és Margit néni, a két nagynéni, kitörő örömmel fogad­ták a kislányokat. Gyönyörködtek bennük. Százszor is elmondták ta­lán egymás között, milyen nagyot nőtt Emőke, amióta nem látták, s milyen szépen halad a tanulás­ban az első gimnazista Borbála. A Rákóczi utcai öreg házat betöl­tötte a két gyerek. Játszottak, él­vezték az első hóesés örömét, gyö­nyörködtek a .karácsonyfában. Nagymama, meg a nagynénik pe­dig valósággal lesték a kívánsá­gaikat. Aztán eltelt a szünet. Margit néni lehet, hogy éppen azon gon­dolkozott a munkahelyén, a Vas­ipari Vállalatnál, hogy most a két gyerek megint visszakerül majd Szolnokra, s milyen csend marad utánuk. Délelőtt volt még ami­kor Borbála beállított hozzá: — Kérek tizenkét forintot — mondta a néninek. — Láttam egy olcsó, de szép kis gyűrűt, meg szeretném venni Emőkének... — Csak százas van nálam kis­lányom, nincs apróm, de majd veszek én gyűrűt — próbálta le­beszélni a tervről. A két gyerek aztán felkerekedett, s elment. Margit néni attól kezdve nem ta­lálkozott velük. Valamivel később Gizi néni szólt: nem látja a kislányokat. Rosszat sejthetett, utánuk eredt. Látta, hogy az állomás felé tarta­nak, s követte őket. Próbálta utol­érni. Nem sikerült. Az állomáson az utazók tömegében elvesztette őket szem elől. Mindez vasárnap 1965. január 6., szerda. A Nap kél 7.32 órakor, nyugszik. 16.08 órakor. A Hold kél 9.56 órakor, nyugszik 18.34 órakor. Névnap: Boldizsár. 80 éve, 1885 január 6-án született Jaschik Álmos festő-, grafikus- és iparművész, művészeti író és pedagó­gus. Az első világháború után Buda­pesten a saját neve alatt művészkép­ző iskolát létesített. Huzamos ideig volt a Nemzeti Színház díszletterve­zője, s különösen a Szegedi Szabadté­ri Játékok számára tervezett díszletei váltottak ki elismerést. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: A zöld szörnyeteg. Magyarul beszélő NDK film. I. rész. (Ism.) 11.05: A francia irodalom képeskönyvéből. 11.30: Tsz Budapest peremén. 17.23: Hírek. 17.30: A Magyar Hirdető mű­sora. 17.40: Üttörőexpedíciő a jövőbe. 17.50: Változások a KRESZ-ben. 18.00: Műszaki kisfilmek. 18.20: Falusi dol­gokról. 18.25: Népzenei műsor. 18.45: Esti mese. 18.55: Színházi jegyzet. 19.05: Közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból. Shakespeare: III. Richard. 22.15: Tv-híradó. délelőtt történt. A folytatásról az olvasók a rádió hétfői híreiből és a tegnapi lapokból értesülhettek. Az újságokban megjelent közle­mény szerint Düh Borbála 15 éves és Szilasi Emőke három és fél éves szolnoki kislányok eltűntek. Utoljára a tolnai vasútállomáson látta őket valaki. A közlemény hatására találgatások kezdődtek. Beszéltünk olyan szekszárdival is, aki bűncselekményt gyanított. Mi is történt valójában? Mi­előtt tovább mennénk, közöljük: a két kislányt kedden reggel megtalálták. S ha valakit ezért, dicséret illet, az feltétlenül a rendőrség. Az ünnep utáni nagy vasúti és országúti forgalomban gyorsan megtalálták az elveszett gyermekeket. Kanyarodjunk vissza azonban még vasárnapra, a délelőtti vo­nat indulásának idejére. A két kislány erre szállt fel, utazási iga­zolvány, és pénz nélkül. Amikor a nagynéni szem elől tévesztette őket, mindjárt a vonatindulás után, a nagymama lépett akcióba. Kérte az állomási szolgálattevőt: szóljon végig a vonalon, hogy a vonaton Jegy nélkül utazik két kislány. Aki felfedezi őket, adja át a legközelebbi állomáson, on­nan ne engedjék tovább. Az lett volna a természetes, még ha nem is a legszabályosabb, hogy a szekszárdi vasútállomás továbbítja a kérést. Nem így tör­tént. S ez, még ha a vasút szigo­rú szabályait nézzük, akkor is embertelenségnek tűnik. Mint em­lítettük, a két gyereket látták a tolnai állomáson. Lehet, hogy itt szállították le őket? Ha igen, ért­hetetlen, miért nem vitték be a forgalmi irodába. Ha persze ma­guktól szálltak le, akikor más a helyzet. És most nézzük, miért is men­tek el? Ezzel kapcsolatban hallot­tunk már feltételezéseket. A va­lódi ok azonban az, hogy Borbá­la, aki kisebb húgát is magával vitte, idegsérült. Ez a sérülése készítette, hogy köszönés és pénz nélkül nekivágjon az előtte bizo­nyára nem túlságosan ismert út­nak, kísérő nélkül. A távmondat tegnap reggel ér­kezett meg a Tolna megyei Rand- őrfőfcapitámyságra. Rövid volt, csak. azt közölte, hogy a kislányo­kat Cegléden megtalálták, viszik őket haza, a szülőkhöz, Szolnokra. Arira, miként kerültek Cegléd­re, egyelőre nincsen adat, Sz. li . KÉP SZÖVEG NÉLKÜL — Küldöttértekezletet tart az MSZMP szekszárdi járási bizott­sága, 1965. január 7-én, délelőtt 9 órakor Szekszárdon, a városi tanács nagytermében. A küldött- értekezleten Homok István elv­társ, a járási pártbizottság tit­kára tart beszámolót, majd meg­választják a pártbizottság és a revíziós bizottság tagjait; — Állami támogatással vízve­zetékhálózat épül az alsónyéki Dózsa Népe Tsz nyék-pusztai ma­jorjában. A csövek lefektetésével már végeztek, s rövidesen sor ke­rül a hidroglobusz felállítására is. — A szekszárdi járás 14 közsé­gében, külterületen szervezik meg a kéthetes téli tanfolyamot. A budapesti patronáló üzemek hét Az árokba borult a síkos úton Kovács Gyula szedres! laikos személygépkocsijával Pécsre akart menni. Kajmád közelében utolért egy szabályosan hajtó lovas kocsit. Amikor előzte, a személykocsi megcsúszott, és egy kerékvetőkö­vet kidöntve, az árokba futott, és felborult. A kocsiban ült Kovács felesége és anyósa is. Szerencséjükre sze­mélyi sérülés nem történt. Az anyagi kár azonban mintegy 15 ezer forintra tehető. A balesetért egyedül Kovács Gyula a felelős, mert gyorsan hajtott, és figyelmen kívül hagyta a havas, csúszós utat. Az eljárást a rendőrség megindította ellene. Üzemorvosi rendelés a bőrdíszműben 623 dolgozó és 64 ipari tanuló vágya teljesült a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfel dolgozó Válla lat 2. számú szekszárdi telepén. Néhány hónapja még csak papí­ron fekvő egyezség volt, két hete már valóság, hogy a bőr­díszmű dolgozói üzemorvosi keze­lésben részesülnek. Dr. Horváth Jenő napi két órai rendelést tart. Ezideig csak 17—19 óráig. A dél­előtti műszakosok mostohák, de Geier József szb-titkár informá­ciója szerint a közeljövőben a ko­ra délutáni órákban is szeretné­nek rendelést beiktatni. De lénye­gében már üzemi orvost kapott az üzem, minden dolgozójuk örö­mére. Hegedűs Sándorné tanfolyamvezetőt küldenek a szek­szárdi járásba: Hét helyre a já­rási pártbizottság és a járási ta­nács biztosítja az előadókat. — A járás állategészségügyi helyzetéről, a körzeti állatorvosok munkájáról tanácskozik a bony­hádi járási tanács végrehajtó bi­zottsága január 14-i ülésén, dr. Kukola József járási főállatorvos beszámolója alapján.­— Nincs 13-f-l-es és 13-as talá­lat az év első totószelvényein. 12- es találatot 16-an értek el, nyere­ményük egyenként 34 668 forint; A 179 darab 11-es találatra 1239, az 1254 darab 10-es találatra 265 forint jut szelvényenként. — Kétéves művezetőképző tan­folyam indult a Tolnai Selyem­gyárban; A selyemszövöde bőví­téséhez van szükség az új szak­emberekre; —■ Borharapóvá alakítják át Dombóváron az „Aranykulacs” italboltot. — Tanácsülésen értékelték Szálkán a takarékossági mozga­lom helyi eredményeit. Megálla­pították, hogy az aránylag kis községben a lakosság megtakarí­tásának összege az elmúlt évben meghaladta a 600 ezer forintot. — 5400 forint szociális segélyt fizetett ki az elmúlt évben Kis- mányok község tanácsa öt rá­szoruló helyi lakosnak* FELHÖÄTVONULÄSOK Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, elsősorban az ország északi felében átfutó eső, havazás, helyenként élénk észak- nyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3, plusz 2 fok között; TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—11, 23—61. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 20—10. Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF. Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft Index-szám: 25 069.

Next

/
Oldalképek
Tartalom