Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-06 / 4. szám
1965. január 6. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 Ahol ezervagonokban számolnak Üjeszfendei tervek és a Talajerő-gazdálkodási Ha forintban nézzük, mennyit termelnek egy év alatt, nem lehet a nagyvállalatok közé sorolni, hiszen a múlt évi előirányzat hét- és félmillió forint volt, az idei pedig 9,2 millió. De ha mázsában, tonnában, vagonban számolunk, talán nem is akad üzem a megyében, amely túlszárnyalná a Tolna megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalatot. Egyedül tőzegből tízezer vagonnyit kell ki- termelniök az idén, tőzeges fekál- trágyából ötezer vagon a terv, egyéb szerves alapú trágyából hat- és félezer... Több, mint egymillió mázsa anyagot termeltek ki, kevertek meg, szállítottak el, adtak a mezőgazdaságnak talajjavításra és talajerő-utánpótlásra tavaly. A vállalat még fiatal, 1959-ben alakult. Azóta végzi a tőzegkitermelést, az emésztőgödrök, sertéstelepek tisztítását, eljut a tsz-háztáji gazdaságokba is, hogy az ott található trágya feldolgozásával értékes tápanyagokat juttathasson vissza a talajba. Legutóbb a kendergyári áztatómedencék melletti kenderiszapot, kendervizet „fedezték fel” és használják fel a trágyakeverésnél. Nem egy sertéstelepnél az évek óta felhalmozódó trágyát — amely fertőzte a környék levegőjét és a legyek milliárdjainak nyújtott „melegágyat” — keverték tőzeggel és adták vissza a gazdaságnak. Két év óta már tápkockát is készítenek, amit a tsz-kertészetek primőráruk termelésénél használnak fel. Tápkockába ültetett primőrparadicsommal nyert a kurdi tsz Bécsben tavaly aranyérmet. Volt olyan paradicsomuk, amely a tápkockában — anélkül, hogy a talajba kiültették volna — két kiló iermésC°hozott. Komoly gépparkja van már a vállalatnak. A traktorok, vontatók most ott sorakoznak a Keselyűst úti telepen, a télen kerülnek nagyjavításra. Négy évvel ezelőtt kapták az első iszapszippantó autót, azóta már jött még egy és van hat i ánfutó iszapszippantójuk is. — Hogyan zárták az 1964-es évet? — Erről érdeklődünk Németh József elvtárstól, a vállalat igazgatójától. — A forintterv teljesítésével nincs baj. Pontos adataink még nincsenek, de meglesz talán az egymilliós túlteljesítés is. — És részleteiben? — Ezzel már nem dicsekedhetünk annyira, de nem rajtunk múlott. Háromezer-ötszáz vagon tőzeg elszállításához nem tudott vagont adni a vasút, így ez kiesett a termelésből. Ez pedig ötezer vagon kevert szerves trágyát jelent. — Akkor hogyan „jött be” mégis a nyolc és félmillió forint? — Még szerencsénk, hogy minden termékünkre, minden szolgáltatásunkra szükség van, nálunk nem keletkezhet elfekvő készlet. Túlteljesítettük a szolgáltatást, több tisztítást végeztünk, mint amennyit a terv előír. A nyáron még besegítettünk a balatoni üdülővidéknek is. Az egyik Prága szippantóautónk két évig „vendégeskedett” a Balatonon, mivel az ottaniak nem győzték a munkát. Aztán háromszáz vagon orgafoszát műtrágyakeveréket gyártottunk terven felül. Ezt is teljes egészében tudtuk értékesíteni. A mözsi tsz például orga- foszfáttal trágyázott hagyma alá. Hatvan mázsás átlagtermést terveztek, de a holdankénti tíz-tizenkét mázsa orgafoszfát megduplázta a termést. — Az 1965-ös terv teljesítése biztosítva van? — Jobban vagyunk felkészülve, mint tavaly — veszi át a szót Szénás Gyula főmérnök —, bár minden feltétel még nincs meg. Létszámunk változatlan marad, ezért a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelésével kell elérnünk. Kapunk néhány új gépet, köztük egy új Prága iszapszippantót és egy utánfutósat. Tavaly szerkesztettünk a pótkocsik lerakásához letolólapátot. A traktorra Szerelt letolószerkezettel két perc alatt lehet kiüríteni a tőzeggel, trágyával megrakott pótkocsit. Az idén még néhány ilyen letolólapátot készítünk. Megvannak már a sínek, csillék, sőt a mozdonyok is a Belecskán építendő kisvasút- hoz. Eddig ugyanis csak akkor tudtuk üzemeltetni a belecskai tőzegbányát, amikor jó idő volt. Ha a földutak a tartós esőzésektől feláztak, le kellett állnunk. És gyakran az is fékezte a munkát, hogy éppen akkor, amikor leheDecember 31-én került át' 1 :~ra a Bv.-’hpesti Műszaki Egyetem [ hatszintes Duna-parti épülete. gondok Vállalatnál tett volna szállítani, a gépállomás nem tudott vontatót adni, mert a mezőgazdaságban is kellettek az erőgépek. Ha megépítjük az ötkilométeres kisvasutat, függetleníteni tudjuk a tőzegkitermelést és szállítást az időjárástól. Ezek az intézkedések azonban nem oldanak meg mindent. Az idei feladatokkal úgy tudunk csak megbirkózni, ha nemcsak a szállítást, hanem a rakodást, trágyakeverést is gépesítjük. — Itt még kézierővel dolgoznak? — Sajnos, igen — mondja az igazgató. A fő szerszám a szívlapát. Kiszámítottuk, hogyha az idén is kézzel, lapáttal kell végezni a rakodást, keverést, egy embernek naponta nyolc vagon anyagot kell megmozgatnia. Az udvaron egy féligkész épület áll. Mint kiderül, legalább féléve áll ilyen állapotban, azóta hozzá sem nyúltak. Itt rendeznék be a munkásöltözőt, fürdőt, de sajnos, az építőknek tavaly sürgősebb dolguk akadt. így hát ezen a telepen, ahol a munkások igencsak szennyes anyagokkal dolgoznak, nem tudnak megfelelően tisztálkodni. — Igen, erre is sürgős szükség volna. Legalább annyira, mint a szívlapát felváltására géplapáttal. Az új esztendőben mindkettőre megoldást keresünk. (J-) Fővadászatok Ozorán Nem kell megijedni! Szó sincs, arról, mintha Ozorán bárki is fejvadászattal foglalkozna, amint azt a címben szereplő szót olvasva, mai nyelvhasználatunk szerint érteni lehetne. A fövadászat kifejezés a múlt század elején egyszerűen csak fontos vadászatot jelölt, amilyet eleinte három esztendőnként, később évente tartottak herceg Esterházy Miklós itteni erdőségeiben. A herceg iszonyatos hatalmú, ma már képzelhetetlenül gazdag, és nagytekintélyű úr volt. Napóleon őt szánta a magyar trónra, amikor még bízott abban, hogy az országot el tudja szakítani Bécsitől. A herceg udvari karmestere volt Haydn és a dúsgazdag főárnak egyedül csak Tolna megyei vadászterülete kereken százötvenezer holdra rúgott. Az erdőkben hozzávetőlegesen nyolcszáz szarvasbika, ezerötszáz szarvastehén, hatszáz ünő és borjú, háromezer dámvad és nyolcszáz vaddisznó élt. Ezek jól átgondolt gyérítésére rendezték a fővadászatokat. Száznegyven— százötven éve, a feljegyzések szerint, nem volt ritkaság, ha az utas Tamási környékén két—háromszáz darabból álló szarvascsordákkal találkozott. A fövadászat hat napig tartott. Ebből kettő a Bankónak nevezett részre, egy-egy pedig Dalmandra, Bíródra, Kocsolára és az úgynevezett vaddisznós-kertre jutott. A puskások számát nem tudjuk, de hajtőként hadseregnyi jobbágy, tizenkét—tizennégyezer ember szeren üt, Bíródon és Kocsolán állandó palánk felé történt a hajtás, a többi helyen hálókat és ponyvakerítéseket feszítettek ki. A hajtás éjszaka sem szünetelt, ilyenkor tábortüzek égtek, és tizes sorokban őrködtek a jobbágyok. A mai vadász alighanem mosolyogna a külsőségeken. Az urak fűzöld frakkot viseltek, vörös gallérral és hajtókával, két sor aranysárga gombbal. Ehhez fehér nyakkendő, mellény, és pantalló társult. Pihenőkor és a hajtás szüneteiben a Prinster-testvérek zenekara szórakoztatta az előkelő vendégeket. Estebédkor pedig Borsitzky, Freytag és Lutter erdőmesterek ezüst tálcán nyújtották át a hercegnek az aznap lőtt vadak jegyzékét. Ez a jegyzék az 1824. és 1828. közötti öt évről fennmaradt, és ennek alapján fogalmat alkothatunk magunknak az Ozora környéki vadászterület páratlan gazdagságáról. Bár nyolcasnál gyengébb agan- csú bikát egyáltalán nem lőttek ki, öt év alatt esett 1906 szarvasbika (köztük hetvennyolc 16—18- as), 1642 suta és ünő, 2263 dámvad, 275 vadkan, 4 őzbak, 8 nyúl, 4 farkas, 8 róka, és 3 nyesi. A legszerencsésebb vadász Gordon angol követ volt, akinek egyik kapitális bikája mai mértékkel több, mint tizennégy kilós agancsa volt, így megközelítette a jóval később — 1910-ben — elejtett, ugyancsak Tolna megyei, tizennégy és félkilós agancsú szálkái világrekordért. O. I. ■ m rm ftO MIMII iiTiimiirrg Az ígazgafó Mikó István, a dunaföldvári művelődési ház igazgatója örörttmel hallgatja a hírt: — Az esti előadásra aligha kell a pénztárnak kinyitnia. Elővételben elkelt már csaknem minden jegy. Az esti előadáson a Déryné Színház szerepel a János vitézzel... — Attól tartottam — mondja az igazgató —. hogy a sok ünnep, szórakozás után csökken az érdeklődés. De mivel a jegyek nagy része már elkelt, alaptalan volt az aggodalom. Azt hiszem, vasárnap is telt házra számíthatunk. — Milyen program lesz vasárnap? — Az Országos Rendező Iroda műsora, tánczenei koktél. Aztán még ebben a hónapban bemutatkozik egyik színjátszó csoportunk is. a Nászutazás című, szovjet, zenés vígjátékkal. Egyébként két színjátszó csoportunk működik, a másik decemberben mutatta be Tabi László Párizsi vendég című darabját. Ötször adta elő, telt ház előtt. Dunaföldvárott népszerűek a művelődési ház rendezvényei. Ezt nemcsak Mikó István igazgatótól hallottuk. hanem a község vezetőitől is. A közönségsikert igazolják a bevételek is. A múlt évi bevétel a tervezett 99 000 forinttal szemben kereken százötvenezer. A hatás kölcsönös. A látogatottság anyagi alapot teremt újabb és újabb rendezvényekre. Még az a kettősség sem okoz nagyobb gondot, hogy a költségvetés a naptári évre szól, a munkaterv viszont szeptembertől augusztusig. — Művelődési tervünket összehangoltuk a községben működő intézmények, vállalatok kulturális tervével, az iskolákéval, a földművesszövetkezettel, a kisipari szövetkezetekkel, a kendergyárral, így lényegében minden programunk közös — mondja az igazgató. A decemberben bemutatott darabban főleg földművesszövetkezeti dolgozók szerepeltek. A tervünk az, hogy elmegyünk vendégszerepelni azokba a szomszédos községekbe, amelyeket nem látogat a Déryné Színház. A szállításról a földművesszövetkezet gondoskodik, természetesen a bevétel egy részét is megkapja. A szórakoztató műsorok mellett a művelődési ház egyik fő tevékenysége az ismeretterjesztés. — Az eredeti programtól némileg eltérített bennünket a mezőgazdasági ismeretterjesztés, de itt sincs különösebb gondunk. Ebben ismét a földművesszövetkezet segítségét kell említenem, amely főleg a gyümölcstermelési, baromfinevelési előadásokat szorgalmazza. Az előadások megtartására mindig jól képzett szakembereket kérnek fel, akiktől valóban tanulhat a hallgatóság. Most, a télre azt a célt tűztük magunk elé, hogi a mezőgazdasági szakmunkásképzést elmozdítsuk a holtpontról. Hiszen a termelőszövetkezeteknek is érdeke, hogy több hozzáértéssel, több szakemberrel folytassák a termelést. — Milyen szakkörök működnek? — Említettük már a színjátszókat. Rajtuk kívül működik két tánccsoport, két zenekar, egy bábszakkör, egy festő-rajzoló szakkör és egy felnőtt kórus. Mindegyiknek hozzáértő vezetője van. amely biztosíték arra. hogy jól szerepeljenek. Legfeljebb az okoz gondot, hogy hely hiányában a szakkörök fele műlcödik csak a művelődési házban, a többi „albérletben”, iskolában, a Cipész Ktsz MHS-helyiségében. Sajnos, csak két olyan helyiségünk van, amelyik szakköri foglalkozásokra, próbákra rendelkezésre áll. — Még az a szerencsénk — folytatja Mikó István —, hogy az ifjúsági házban folyik a klubélet. ott rendezzük az ifjúsági előadásokat, és szombat esténként ott táncolhatnak a fiatalok. A tervünk az, hogy a nyáron a KISZ-szel közösen rendezünk nagyobb, műsoros esteket, fővárosi művészek közreműködésével, szabadtéren, itt, a ház udvara erre alkalmas. Befér 6—800 személy. — Egyéb, más tervek? — Megkedvelteim a közönséggel a komolyabb műfajt, amely a pillanatnyi szórakozáson túl maradandóbb élményt nyújt. Aztán szeretnénk elérni, hogy a termelőszövetkezetek, válla- lalatpk vegyenek meg a dolgozóiknak egy-egy előadást. A múlt évben a földművesszövetkezet tett ilyen kezdeményezést, és szeretnénk, ha ezt követnék a többiek is. — Mi a titka annak, hogy egy művelődési ház eredményesen működjön? — Meg kell keresni azt a néhány embert, aki segíti a munkát, mert az igazgató egyedül nem lehet mindenre képes. Itt, Földváron nagyon sok a fiatal pedagógus, aki mindent elvállal, mindenkor szívesen segít. De különösen nagy segítséget nyújtana — ez egyébként egyre jobban jelentkező gondunk —, ha a művelődési ház önálló művészeti előadót kapna. Lenne rá alkalmas személy, anyagi lehetőségünk is van az alkalmazására, csak az kellene, hogy a felsőbb szervek engedélyezzék. A fentebb már elmondottakhoz járul még az, hogy a zeneoktatást is a művelődési ház irányítja, ellenőrzi. Zongoraszakon huszonötén, tangóharmonika-szakon tizenhármán tanulnak. A rendezvények, a szakkörök irányítása, az ismeretterjesztés ilyen népes községben kissé sok egy embernek itt, ahol gyakran tizennyolc—húsz óra a munkaidő — mondja a művelődési ház igazgatója, majd hozzáteszi: — Bár ilyen helyen, ahol van látszata á munkának, öröm dolgozni. Hívtak már, vállaljam el a járási művelődési ház vezetését, de Du- naföldvárt nem cserélném el Pakssal. Sok helyről hallom a panaszt, hogy csökken a látogatottság. Nálunk meg inkább nő. BI.
