Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

1965. január 29. Két ember, két életút: Két embert választottam ki a vábbállnak. És ha valaki egy- — Örökké vidékre kellett járni, Tanácsi Építőipari Vállalatnál szer-kétszer már valami hasonló azért léptem ki. dolgozó ezer közül. Szatmáriné a ok miatt továbbállt, azt már ne- 1962. október 11. Főv. Bútor- munkakönyvek kezelője, könnyű- héz megkötni. Foglalkozni kell hangszer Kisker. V. bolti eladó, szerrel keresett ki, számomra és az új munkással. A szakszerve- négy hónapig, bizonyára az olvasó számára is zet, az ifjúsági szövetség, meg a — Ez volt a leghosszabb egy­két érdekes munkakönyvét. Az műszak dolga törődni az ember- folytában töltött munkaidőm. Le- egyik tulajdonosa — Barma Fe- rel. Úgy gondolom, hogy az em- járt a szerződésem és elmentem, renc asztalos, aki májusban tölti bernek a munkahelye valami ott- 1963 február 11. Magyar Könyv be a tizenötödik évét itt a válla- hon féle, hisz életének egyhar- Kér. V., segédmunkás egy hóna. latnál, a másik, Sz. Sándor, aki mad részét ott éli le, nem mind- pjg ' három év alatt tízszer változta- egy, hogyan érzi magát ott. Ott- _1 itt is egyszer hiányoztam, tott munkahelyet. honosan-e, vagy úgy, mint a azután nem mertem visszamenni. Okulás, tanulságképpen egymás vandorciganyok, hogy akkor 1964. augusztus 31. TOTÉV., mellé állítottam a két embert, eszem, amikor van, csak a ma segédmunkás. Vajon mit mond az egyik, mit a érdekli okét. Meg kell nekik mu- — Sajnos, már volt három hét másik a vándorlásról. J®“11 a holnapot is, a nyugodtab- hiányzásom, egyfolytában, jöttem bat- a munkakönyvért. A kartársnő Es ha többet kínálnának nem szjdott meg, nem adta oda maganak, valamelyik vállalatnál. a könyvet, hanem visszaküldött Itt hagyna a TOTÉV-et? a műhelybe. Azóta itt vagyok. — Nem. Tizenöt év után, har- ... — Májusban lesz tizenöt éve. mincöt éves fejjel, az ember nem ' vánd0riás’ dt & ^ ^ O véllalothm hPüdtnm a nagyon vándorol mos azután ‘ II városi tanácsülés napirendjén: Az 1965. évi terv Barina Ferenc hogy a vállalathoz beadtam a nagyon vándorol, meg azután ­munkakönyvemet. Bevallom, nem úgyis visszajönnek agok, akik el- ~ Tudom, ismerem a rendele- is emlékezem rá, milyen, mi van mentek. teket. benne. Az Erdősi asztalosmester­nél szabadultam. Nem kaptam akkor a környéken munkát, így ciuww/a. u ivw* • v - .Dt, Székesfehérvárra mentem dolgoz­ni. Három hónapot töltöttem ott, azután Szekszárdion helyezkedtem Sz. Sándor Sanyi fél, amikor egyszer hiányzik a munkából. Nem mer újból jelentkezni, Barina, minden nap, szorgalmasan, pontosan be­„ . . , ___ „ -v. jjár. Életeleme a munka. Sanyi S anyi az^ egy hónap próbaidőt Jg fogadkozik Most megváltozik. azután özeKSzaraon neiyezKeuiem «wi«jj jjiuumuut r-- - - - - ---------- —— e l. Azóta a TOTÉV munkása va- letöltötte. Tizenkilenc éves, mun- is fogadkozik. Most megváltozik, gyök. kakönyvében tengernyi bejegy- Nősülni akar. Bátaszéken alapít — Nem bánta meg, hogy ilyen zés. A jelentősebb állomásokat najádot. Onnan jár be a TOTÉV sokáig egy helyen maradt? mutatom csak be. műhelyébe. Barina Tolnáról. Este — Egyszer el akartam menni. I960, október 10. kifutó a F'«*- 0 Ya..nak utíaik’ de reggel mindig falami sérelem ért, — de mégis gyantagyárban, egy hónapig. • 11 -— A—UI----------O OA ----------- Ha r\ff mornH rnira 1 , „ ,, _ eivainaK utw . __ 1 960. október 10. kifutó a Rúg- találkoznak a vállalat kapujá- rantagyárban, egy hónapig. bán, a munka összehozza őket. A csak maradtam. Órabérem 8.80. — Ha ott marad, mire vitte társadalom közösségi emberré ne Az úi munkások 5.80—6.00 forint volna? , . .. véli Sanyit, s előtte ott a közeli körül kannak. - Már műszerész lennek példa, Barina Ferenc... k— Tehát anyagilag megtalálta 1Ö61- m^us * • . ’ A próbaidő alatt jól vizsgázott segédmunkás három hónapi"-^ Sanyi. Nyilván a szekszárdi „fiük, Ezt a netyet s között nem arról lesz híres a jö­vőben, hogy minden este a Téli­számítását? — Igen. Panaszkodni persze én . — Ezt a neiyet szerettem ieg- -----..._______„ t udnék. Az embernek minél lobban, a motorszerelőknél vol- között nem arról lesz”híres”a'Yh jobban megy_a sora, annál töb- lam segédmunkás, ha maradok, vőben, hogy minden este a TéliI "" mar átképzés lehettem volna. kertben „csörög”, hanem inkább is tudnék. Az embernek minél nál töb- ™"* “— bet kíván. De van az állandó mar atkepzos lehettem volna. m . .. ..... . . . munkaviszonynak, a törzsgárda — 1961. november 27. Szekszár- a . „J , Z fmlltlk _maJŐ. Mert tagságnak egy másik, forinttal di Sütőipar, árukihordó, egy hó- , Z, , s" na,^/on erős elhataro­nem mérhető része is. Bennünket napig. UJ éle,thez- Biz,onyi'­mindig megkérdeznek a vezetők, — Miért vált meg a pékektől? ‘ ... ’ .f. munkaugyeseknek, ha fontos dologban döntenek. — Egyszer norn mentőm viknak, nagyapjának. ha fontos dologban döntenek. -Egyszer nem mentem be, STT' Nem ritka, amikor az igazgató azután meg féltem már, és in- a£u el sem Uidte *6 elvtárs lejön hozzám, és azt kább^kimaradtam. JST a7ó_3 mondja: x “ jön hozzám, és azt kabb kimaradtam. fiatal, erős, szép unokáját... Sa­.Barina, maga mit esi- 1962^március 30. Szekszárdi Ál- j megváltozott! mondja: „iparina, maga mn esi- -— nálna ekkor, meg ekkor?” Szóval lami Gazdaság, traktoros, két hó- ez a bizalom, ez a rang — mert napig. én annak tartom — többet ér — Itt is szerettem lenni, a trak-' minden vándorlás nyújtotta több- torostanfolyamot elvégeztem, de let-pénznél. fiatal voltam, így nem tehettem — És mi a véleménye a ván- KRESZ-ből vizsgát, ezért álltam dormadarakról? tág, buiuiiuacle. UMHDU- --------------- -----------o-----------r,, n ak a pénz után, azt hiszik, őket Pécs,^ segédmunkás, nem egészen Pálkovács Jenő Csütörtökön délelőtt ülést tar­tott Szekszárd város Tanácsa. Kalmár József vb-elnök beszámo­lója alapján megvitatta és el­fogadta a város 1965. évi tervét. A város ipara, mezőgazdasága előtt azok a feladatok állnak, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága múlt év decemberi ülé­sén meghatározott a gazdasági élet egészséges fejlődése érdeké­ben. A városban működő miniszté­riumi vállalatok közül a Gép­javító Vállalat évi termelési érté­ke húszmillióval kevesebb a múlt évinél. A bőrdíszmű válla­latnak csak az első negyedévi terve ismert ezideig; ez 22 millió forint, amelyből hétmillió az ex­portterv értéke. A Tejipari Válla­latnak 3,8 százalékkal kell többet termelni a múlt évinél. A DÉDÁSZ terve 42 842 000 forint, amelyből a városra 6 885 000 jut, elsősorban a hálózat korszerűsítésére. A tanácsi iparnak fő feladata a lakosság igényeinek megfele­lően a javító-szolgáltató tevékeny­ség és az exporttermelés foko­zása. Az előbbinek növelését 13,9 százalékban, az utóbbiét 5,6 százalékban határozza meg a terv. A Vasipari Vállalat idei terve a múlt évinek 102,4 százaléka. Az Építőanyagipari Vállalaté 132,4, a Talajerőgazdálkodási Vállalaté 112,4 százalék. A Faipari Vállalat évi termelési értéke 21 millió fo­rint — ebből az exportterv 4 700 000 —, a nyomdáé 10 millió, másfélmilliós exporttal. A Patyo­laté 3 millió, a sütőiparé 32 600 000, a szesz- és üdítőitaliparé 3 400 000, a Városgazdálkodási Vállalaté öt­millió 300 000 forint. A szövetkezeti ipar előtt álló feladatok: építőiparban a la­kosság igényeinek kielégítése, az iparpolitikai feladatok tel­jesítése, a hálózatbővítés, cs az exporttermelés fokozása. Az exportterv például 53 szá­zalékkal magasabb a tavalyi­nál. A várost ez évben gyarapító lé­tesítmények között szerepel a mű­szergyár, a tbc-kórhúz, a nyolc­tantermes gimnázium, a négyszáz személyes diákszálló, negyven férőhelyes bölcsőde, a déli kert­város nyolctantermes iskolája, és a hetven férőhelyes óvoda. Az idei városfejlesztésben egyebek között 2046 folyómé­ter aszfalt-, 1447 folyóméter hidegaszfalt-, és 6453 folyó­méter betonlapos járdaépítés szerepel, összesen 1969 7/Í5 forintos költséggel. A társadalmi munka értéke a múlt évihez hasonlóan egymillió forint. A város közlekedésének javítá­sa az AKÖV számára a személy- forgalom négy, és a teherszállí­tás húsz százalékos növelését írja elő a terv. Ennek megvalósítása a tanács és a vállalat együttes feladata. A mezőgazdaságban a termelési átlagokat a múlt évhez viszo­nyítva 2,3—2,8 százalékkal kell növelni, a felvásárlást pedig 4,8— 5,2 százalékkal. Állattenyésztés­ben az állatlétszám minimális nö­velése mellett elsősorban a hoza­mokat kell fokozni. Ugyancsak a lehetőségekhez képest jobban ki kell használni az öntözésre be­rendezett területeket; a gépi be­rendezést a tavalyi húsz százalék helyett legalább 70 százalékra ki­használni. A terv kitér a takarékosságra is* A tanács költségvetésében például közel 150 000 forintot tudnak megtakarítani meg­felelő intézkedésekkel. Az ülésen felszólalt dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnök- helyettese. Foglalkozott a város iparának helyzetével, az üzemek munkájával; a létszámgazdá1 ko­dással, a termelékenység növelé­sének lehetőségeivel, a vállalt határidők betartásával. IUI II let Cl cl I axt.1 t_/a ; — Fiatalság, bolondság. Szalad­tak a pénz után, azt hiszik, őket------, ~-0. n em értik meg, sértődöttek és to- egy hónap Szakszervezeti bizottságot választottak a Paksi Konzervgyárban Vezetőségválasztó küldöttérte­kezletet tartottak a Paksi Kon­zervgyárban január 27-én. A küldöttértekezleten a legutóbbi szakszervezeti választások óta el­telt idő munkáját értékelték. A szakszervezeti bizottság az MSZMP határozatai, valamint a szakszervezet kongresszusán ho­zott határozatok szellemében végzi munkáját. Az üzem terme­lési tervének teljesítéséhez hoz­zájárult a szakszervezet által kezdeményezett szocialista bri­gádmozgalom. A Paksi Konzerv­gyárban 1960 óta tizenegy bri­gád elérte a szocialista brigád címet, három üzemrész a szocia­lista üzem címet nyerte el. Az üzemben évről évre emelkedik azoknak a dolgozóknak a száma is, akik jól végzett munkájukért kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt kaptak. A gyárban két­száznyolc dolgozó a kiváló dol­gozó oklevél, harmincnégy dolgo­zó a kiváló dolgozó jelvény tu­lajdonosa. Jól dolgozott a szakszervezeti bizottság mellett működő társa­dalombiztosítási tanács is. A se­gélyező albizottság az elmúlt há­rom év alatt ötszázhetvenhat nászoruló részére 220 077 forint segélyt folyósított. A nyugdíj­ügyi bizottság ötven dolgozó nyugdíjigényével foglalkozott. A kulturális munka területén is eredményekről számolhatott be a szakszervezet. Az „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretein be­lül négy-ötnapos társaskirándu­lásokat rendeztek a Zempléni hegységbe, Csehszlovákiába és Lengyelországba. Rendeztek üzemlátogatást a Kecskeméti Konzervgyárba, s a dolgozók kö­zül többen részt vettek a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Négy szo­cialista brigád nyolcvanhat tag­gal jutalomképpen a Fővárosi Operettszínház egyik előadásán és városnézésen vett részt. A Paksi Konzervgyárban a szakszervezet sokrétű munkájá­Munkában az újonnan megválasztott pártvezetőség I Zombán, a nemrég '■--------------------- megválasztott k özségi pártalapszervezet vezető­sége a Parasztbecsület Tsz zár- számadási közgyűlésének jó előkészítése mellett az idei év tennivalóival foglalkozott. A párt­vezetőség; — Újvári István tit­kár, Borján János, Kerekes Pál és Illés Gáspár vettek részt azo­kon a csoportos megbeszéléseken, amelyeket a pártvezetőségi ülés előtt tartottak — tájékozódott a tsz munkájáról, a tagok hangu­latáról. A tagok között végzett véleménykutatás hasznos tapasz­talatokat hozott felszínre. A csoportos megbeszéléseken szóba kerültek a tsz-tagságot foglalkoztató kérdések. Meg lesz-e a tervezett munkaegység? Az idei évre is a hagyományos munkaegység-részesedés marad­nak ismertetése után került sor a 13 tagú szakszervezeti bízott- I jon-e7 vagy'"joblT lenne mó7 'eí- ság megviálasztására. ! osztási rendszer bevezetése? Né­Már 2000 forinttól vásárolhat OTP hitellevélre fényezett, dörzsölt, festett BÚTORT Keresse fel a Népbolt bútorboltjait! (129) hány tsz-tag a részesművelés be­vezetése mellett kardoskodott, míg a többség a hagyományos munkaegység-részesedést tartotta jobbnak. Ez a kérdés már a cso­portos megbeszéléseken megoldó­dott. A többség elvetette a ré­szesművelés bevezetését. Helyet­te a hagyományos munkaegység­részesedésre és a jól kidolgozott premizálásra szavaztak. A tsz-tagokkal való közvetlen találkozás, véleménycsere jó szolgálatot tett a közösségnek. A pártszervezet segítette a tsz-ve- zetőség munkáját azzal, hogy a különböző zavartkeltő baljóslatú híreszteléseknek elejét vette. Zombán ugyanis elterjedt az a hír, hogy a tsz elmúlt évi gaz­dálkodása nem biztosítja a ter­vezett jövedelmet. A csoportos megbeszéléseken részt vevő párttagok őszintén be. szeltek, a terméskiesés okozta nehézségekről. A Parasztbecsület Tsz-ben az elmúlt évben tizenkét vagon gabonával termett keve­sebb, mint amennyire számítot­tak. A gabonatermés-kiesést, a jól sikerült cukorrépa többletbe­vétele nagy részben pótolta. A csoportos megbeszélés során ma­guk a tsz-tagok mondták el a pártvezetőségi tagoknak, hogy nincs okuk a bizalmatlanságra. Aki egész éven át jól dol­gozott, nem éri csalódás. Az sem lebecsülendő — mondták, — hogy a beruházásokra felvett hi­telek törlesztésére az idei évben munkaegységenként 8 forint jut. Végeredményben ezt a pénzt is ki kellett gazdálkodni, meg kel­lett termelni. I A csoportos megbeszé­1 ________L----------- léseken r észt vevő pártvezetőségi tagok az idei évre való felkészülésről is beszélgettek a tsz-tagokkal. — Becsülendők az elmúlt év ered­ményei — mondtált —, de jobbak is lehettek volna, ha mindenki legjobb tudását a munkába adva, becsületesen dolgozik. Zomba határában a kalászosoktól kezd­ve az ipari növényekig, mindent meg lehet termelni. A tsz szak­ember-ellátottsága is jobb az át­lagosnál. A gépesítés aránya is jó és a gazdálkodáshoz szüksé­ges épületek megvannak. Az idei évben a munkafegyelem megszi­lárdítása a legfőbb tennivaló a Parasztbecsület Tsz-ben. A párt vezetőségi ülésen a cso­portos megbeszélés tapasztalata­it és a tennivalókat beszélték meg. A zárszámadási előkészüle­tekről Őri János főkönyvelő tá­jékoztatta a pártvezetőséget, mely szerint a könyvelés, a számszaki munkát a kitűzött ha­táridőre, január végére befejezi. A községi pártalap­szervezet vezetőségi ülésén foglalkoztak a tsz-ben történt elnökváltozással is. A termelőszövetkezet tagsága ugyanis nemrég Fülöp István el­nökké választása mellett tette le a voksot. Szándékuk, kedvük sze­rint választottak elnököt. Fülöp Istvánt szereti a tsz-tagság, jó kapcsolata van a tsz-tagokkal és a pártszervezettel. Igényli a pártszervezet támogatását és se­gítségét, de meg is kapja. A pártvezetőségi ülést megelőző vé­leménykutatást, de magát a párt- vezetőségi ülést is már a segít­ség jegyében tartották a zombai kommunistáid P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom