Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

J) er. cd — VOAC PROLET ARIAL EGYES tftJETEI« TOLNA MEGYEIW ‘ " AW m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 21. szám. ÁRA: 60 FILLÉR Kedd, 1965. január 26. „Próbakenyér“ Bonyhódon (Képriport a 3. oldalon.) 1 A vatikáni zsinat irányt változtatott 5. o. Félidő az iskolákban 8. o. J A vita elmaradt A megye egyik legjobb közös gazdaságában a zárszámadó köz­gyűlésen a napirend ihásodik pontja, a vita elmaradt. A vendé­gek közül néhány vállalati ember ezt a tényt kedélyes tónusban, a tagok elégedettségével magya­rázta. S mert nem akart senki ünneprontó lenni, nem ábrándí­tották ki őket, s mindenki elhall­gatta azt az igazságot, hogy a vita elmaradása egészségtelen tünet. Eredőjén érdemes elgondolkozni, mert vagy önelégültséggel, vagy pedig, ami még ennél is rosszabb, bátortalansággal, ne szólj szám, nem fáj fejem felfogással állunk szemben. Amikor a tsz-elnök után az el­lenőrző bizottság elnöke is fel­olvasta a beszámolót, — arra szá mított az ember, hogy most pedig következnek a tagok, kérdése­ket tesznek fel, elmondják véle­ményüket, javaslatukat, s érvel­nek, vitatkoznak majd. Ehelyett az egyetlen érdemleges felszóla­lást leszámítva, annyi volt min­den, hogy valaki megkérdezte: Mi­kor mehetünk a pénzért? Sokan szellemesnek tartották és derül­tek rajta, holott inkább lehan­goló, mint kedvderítő minden olyan zárszámadó közgyűlés, amelyiken ennyire tömény az ér­dektelenség. A pénz természetesen nagyon fontos, de nem szabad elfelejteni, hogy a jövőt illetően a további eredmények elérését tekintve, ki­zárólag az a tsz nyugszik szilárd és biztos alapokon, amelyikben megnyilvánul, hogy a tagok a tsz gazdáinak tekintik, érzik magu­kat. Ennek kinyilvánítására pedig kiváló alkalom az évzárás és meg­nyugtató bizonyság az a vita, amely sajnos a mözsi Uj Élet Tsz- ben elmaradt. A zárszámadó köz­gyűlések még csak most kezdőd­nek. S hogy színvonalban akti­vitásban milyenek lesznek, azt nem a beszámolók döntik el ki­zárólag, — a hozzászólások is. Kár lenne elhallgatni, hogy az évzárás nem valami öncélú ün­Anglia gyászolja Churchillt A világ minden részéből részvéttáviratok érkeznek Londonba London (MTI) A volt angol mi­niszterelnök halálhíre percek alatt elterjedt Londonban. Anglia egész területén a középületeiken fél- árbócra eresztették a lobogókat. Hasonlóképpen jártak el a külföl­di államok londoni nagykövetsé­gei is. Erzsébet angol királynő rész- vóttáviratot intézett az elhunyt özvegyéhez. Hasonlóképp részvé­tét nyilvánította Wilson minisz­terelnök. Külföldről elsőinek Virolainen finn miniszterelnök küldött rész- véttáviratot, majd részvétét fejez­te ki többek között Pearson kana­dai miniszterelnök, Sasztri indiai miniszterelnök, Szato japán mi­niszterelnök. De Gaulle francia államelnök, Saragat olasz állam­elnök, Erhard nyugatnémet kancel­lár. Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke a következő táviratot küldte Ha­rold Wilsonnak, Nagy-Britannia miniszterelnökének: „Sir Winston Churchill, a ki­váló brit államférfi elhunyta al­kalmából fogadja őszinte rész­vétemet, mind a szovjet kormány, mind a magam nevében. A Szov­jetunióban jól emlékeznek arra, hogy milyen fáradhatatlan tevé­kenységet fejtett ki Sir Winston Churchill a hitleri Németország elleni háborúban és osztoznak a brit népnek e veszteség miatt érzett fájdalmában.” Koszigin úgyszintén táviratban fejezte ki részvétét Churchill öz­vegyének. Részvétét nyilvánította Johnson amerikai elnök, VI. Pál pápa. Ti­to jugoszláv köztársasági elnök, Radhakrismaiu India elnöke. Dal- man Shazar izraeli elnök, VI. Gusztáv Adolf svéd király, IX. Frigyes dán király, Konsztantin görög király, Papandreu görög miniszterelnök és Maró olasz kor­vasárnap újságírókat fogadott, s közölte velük, hogy sokkal job­ban érzi magát és egy-két napon belül elválik, hogy részt tud-e venni a londoni temetésen. Hétfőn délután az angol parla­ment két háza gyászülésen emlé­kezett meg „legnagyobb fiáról” aki 1900-tól 1964-ig — Gladstene-t kivéve — a leghosszabb ideig fog­lalt helyet az alsóházban. Úgy tudják, hogy a temetési szertartás részletes tervét már 12 évvel ezelőtt kidolgozták az ak­kor még miniszterelnöki tisztsé­get betöltött Churchill személyes jóváhagyásával. A „Nincs re­mény-művelet” fedőnevet viselő terv Norfolk hercegének, a teme­tési bizottság elnökének kezeljen van letéve. A vezető politikai pártok ezt a hetet a belpolitikai fegyverszünet jegyében töltik: az alsóház a nemzeti gyászra való tekintettel a jövő hétig elnapolta üléseit. Az angol sajtóban minden bél­és külpolitikai eseményt háttérbe szorít Churchill méltatása. A la­pok nyolc-tízoldalas, fényképek­kel illusztrált mellékletekben is­mertetik Churchill politikai pá­lyafutását. Walter Ulbricht a varsói tanácskozásról Berlin (ADN). Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke vasárnap a televízióban kérdések­re válaszolva értékelte a Varsói Szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének a napokban megtartott értekezletét. Az NDK államtanácsának el­nöke többek között hangsúlyozta, hogy szükségessé vált a politikai tanácskozó testület összehívása, ment Európában új helyzet állott elő: súlyos veszély fenyegeti az európai államok és népek béké­jét és biztonságát. Ennek az új helyzetnek egyik legfőbb jellem­zője az a tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya mind jobban belemerül a kalan­dorpolitika mocsarába. Miután rámutatott, hogy a var­sói értekezlet új szakaszt nyitott a nyugatnémet atomfelfegyverzés elleni harcban, Walter Ulbricht ismertette azt az emlékiratot, amelyet az NDK küldöttsége a varsói tanácskozás valamennyi résztvevőjének átadott. Az emlék­irat a bonni katonai vezetők ag­resszív stratégiáját és revansista célkitűzéseit mutatja be. Részletesen foglalkozott az in­terjú során Ulbricht a nyugat­berlini kérdéssel. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Nyugat-Ber- lin nem tartozik az NSZK-hoz és sohasem fog odatartozni. Az NDK — mondotta — a maga szem­pontjából létfontosságú kérdésnek tekinti a nyugat-berlini problé­mát, hasonlóan ahhoz, ahogyan például Lengyelország az Odera- Neisse békehatár jelentőségét fel­méri. Walter Ulbricht végül kifejtette hogy a varsói tanácskozáson egy­öntetűen kifejezésre jutott a résztvevőknek az az óhajtása, hogy törekedjenek az összes euró­pai népekkel és országokkal való minél jobb együttműködésre. Prágában összeül a KGST tanácsülése Prága (MTI) Egy héttel a Var­sói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének konferen­ciája után e napokban a cseh­szlovák főváros került a nemzet­közi közvélemény érdeklődésének középpontjába. Csütörtökön Prá­gában kezdi meg munkáját a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának 19. ülésszaka. A január 28-án kezdődő ta­nácsülés legfontosabb témája a KGST végrehajtó bizottságának beszámolója lesz. amely összege­zi a szervezetnek a 18. ülésszak óta végzett tevékenységét. Átte­kintést nyújt a tagállamok hosz- szú lejáratú terveinek egyezteté­séről, az 1966—70-ig terjedő hosz- szú lejáratú kereskedelmi megál­lapodásokról és az árucsereforga- lomiról, a tagállamok közötti gaz­dasági kiegyenlítődés folyamatá­ról és más kérdésekről. A beszámoló alapján néhány speciá­lis kérdés is napirendre kerül, így például a specializáció és a koope­ráció a gépiparban, az energia- ellátás és a szállítás problémája a KGST-országokban, a Barátság- olajvézetók további építése, ezen­kívül a szocialista országok gaz­dasági együttműködésének szá­mos más kérdése. Fogadás a román nagykövetségen Mihail Rosianu, a Román Nép- köztársaság budapesti nagykövete hétfőn este fogadást adott a ma­gyar—román barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény megkötésé­nek 17. évfordulója alkalmából. Comeliu Manescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény aláírásá­nak 17. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Péter Jánost; népség. Ellenkezőleg, a szó leg­szorosabb értelmében az esztendő legfontosabb termelési értekezle­te, amely már szinte bevezetője a későbbi tervjóváhagyásnak. De hát miféle munkaértekezlet az, ahol a legilletékesebbeknek nincs egyetlen szavuk se. Hogyan érté­kelje saját munkáját például a vezetőség, ha egész éves működé­sére semmit nem mondanak a tagok? Ilyen helyzetben arra is gondolni lehet, hogy a gazdákat hozzászoktatták, hogy nekik hall­gass a nevük. Szóval mindenkép­pen káros és helytelen, a vita el­maradt; i S ezt a problémát szóvá kell tenni, ha ezerszer ünneprontás, akkor is. A zárszámadó közgyűlé­seknek ne a díszes lakomák je­lentsék a fénypontját, hanem a felelősséget érző, jövőt néző, múl­tat elemző felszólalások. Tévedés azt hinni, hogy akkor sikerül jól a zárszámadás, amikor roskadoz­nak az asztalok, módjával erre is szükség van, de a zárszámadás akkor jó és színvonalas, amikor a tagok is véleményt nyilváníta­nak» Szp. mányfő. Erzsébet királynő kente, hogy hivatalos állami temetést rendez­zenek az elhunyt államférfi tisz­teletére. Harold Wilson brit miniszter­elnök bejelentette, hogy január 30-án a Szent Pái székesegyház­ban tartják meg a gyászszertar­tást, megelőzőleg azonban három napon át a Westminster Hallban ravatalozzák fel Churchill holt­testét. A világsajtó igen nagy terjede­lemben foglalkozott Churchill ha­lálhírével. méltatta a nagy angol államférfi egyéniségét. Wilson angol miniszterelnök te­levízióbeszédében méltatta Chur­chillt. A temetésre a világ minden tá­járól elnökök, miniszterelnökök és politikusok jelentették be ér­kezésüket. Athénben vasárnap este bejelentették, hogy Konstan­tin király is elutazik Londonba a temetésre. Párizsi tájékozott kö­rök szerint De Gaulle francia el­nök is elhatározta részvételét. Az Egyesült Államokban John­son elnök utasítást adott, hogy szombaton, Churchill temetésének napján, az amerikai középülete­ken eresszék félárbóera a lobogó­kat. Az Egyesült Államok törté­nelmében először fordul elő, hogy külföldi állampolgárt ilyen meg­tiszteltetésben részesítenek. A betegeskedő Johnson elnök Uj szakszervezeti bizottságot választottak a tanácsi építővállalatnál A Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat szekszárdi köz­pontjában tegnap szakszervezeti küldöttkonferenciát tartottak. Részt vett a küldöttkonferencián: Horváth József az SZMT titkára Imre József a megyei tanács osz­tályvezetője, Kiss Ferenc, az épí­tők szakszervezetének megyei tit­kára és László István a vállalat igazgatója. A szakszervezeti bi­zottság beszámolója alapján megvitatták az előző választás óta végzett munka tapasztalatait, be­számolt a bizottság arról, hogy a termelést milyen módszerekkel, javaslatokkal segítették. Az elmúlt években a szak- szervezet által szervezett munkaverseny, de különösen a szocialista brigádverseny hozzásegítette a vállalatot a tervek megvalósításához. Az építővállalat az elmúlt években számos mezőgazdasági létesítményt, kulturális és szociá­lis objektumot valósított meg. E munkákon a szakszervezeti alap­szervezetek, a bizalmiak, élhar­cosai voltak a termelésnek. A szakszervezeti bizottság érté­kelte a szervezettséget, jelentést adott arról, hogy a küldöttek ho­gyan teljesítik kötelezettségüket az építők szakszervezetének me­gyei bizottságában. Az szb. be­számolóját előterjesztő Matesz József ezután ismertetést adott az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozatából eredő szakszervezeti feladatokról, majd részletesen szólt a Minisztertanács és a Szaktanács legutóbbi együt­tes rendeletéről, amely az üzemi demokrácia szélesítését hivatott elősegíteni. Megemlítette az szb- titkár, hogy a vállalatnál mind a párt de­cemberi határozatának, mind az új minisztertanácsi és szak­tanács! rendelet végrehajtásá­val kapcsolatban már jelentős eredményeket értek el. Megkezdték a dolgozók a szocia­lista munkaversenyt. A szakszer­vezeti bizottság a vállalatvezetés­sel együtt, meghatározta az idei munkaverseny legfontosabb teen­dőit. A vállalat dolgozóinak ezévi szocialista munkaversenyének céljául építkezések kivitele­zésének minőségi javítását és az anyagtakarékosságot jelöl­ték meg. Bejelentette az szb-titkár, hogy a szerelőbrigádok körében, ame­lyek részt vesznek a szocialista brigádverseny mozgalomban, olyan kezdeményezés indult el, hogy az általuk végzett munkáért garanciát vállalnak. E hasz­nos kezdeményezést a szak- szervezet felkarolja és ter­jeszti. A szakszervezeti számvizsgáló bizottság jelentésével együtt vi­tatta meg a küldöttkonferencia az szb-titkár által beterjesztett be­számolót. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. Többen hasznos ja­vaslatokat, észrevételeket mon­dottak, mind a szakszervezeti mozgalommal, mind pedig a ter­melési munkával kapcsolatban. A vita után megválasztották a szak- szervezeti bizottság új tagjait, majd a bizottság megtartotta első ülését.- Pj. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom