Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

7955. január 22.

TOLNA MEGYEI NÜPŰJSAG

5

„uZESZES” emberek

Mennyit költünk szeszes italra ? — Legkedveltebbek :

rum, pálinka, kevert

A Magyar Likőripari Vállalat ? jmmmmhk

szekszárdi telepének pincéjében ■ .{ íí - ' .

hosszú sorban hordók állnak. • P v ’ ^ ’ 4 , ^fl||

Nagyságra majdnem mind egy- Wm0 Nhh II - j ' * r

forma. csak a tartalmuk külön- y V, - » *• J[ ;

buzik. A cédulákon ilyen felira- pP^ ** i j jglij " * laL "|? F - F

tokai lehet olvasni: „konyak, 50 '

hektoliter, a másikon: pálinka, 3f

Innen kerül a megye minden F

, . ■ . ; '

Szállítanak a vendéglátóiparnak, a ~

szn\étkezőteknek, es a kiskeres- / | JC ^ 9 ft ÉVM

Bö választékot tudnak nyújtani mi fig ^

zűl válogathat a megrendelő, de ®r~jk pfF Jlß »,«

még ezeken belül is széles a skála: nagyon sok a különböző

Talán az ő statisztikájukból lehét mindennél hitelesebben meg- ^ ^ * J||l|' > M FV"1'

tudni, hogy mennyit iszik meg a . i , »

„megye". Óriási szám jön ki, ''JHpPöíP| 1’

szinte hihetetlen, pedig a szigorú .^gn?

valóságot tükrözi. A Likőripari MP"

.... V

állalat szekszárdi telepe három & 3 3B

hónap alatt 10—11 millió forintos a Mk 1.1]™..'.. ' jffli'lj

forgalmat bonyolít le. Megközelí- ................

t

őleg ennyi tehát a „megye” fo- . _ , , , ’ , , ,

gyasztása, kizárólag az úgyneve- Ismer<*> a kép... Csupán annyi a különbség, hogy itt bor helyett

II fantáziák műhelyében

Szolid, pasztell

zett tömény italokból.

pálinka kerül a fonott üvegekbe.

Érdemes lenne kiszámítani, hogy csak az üvegbetét mennyit tenne ki a telep palacko- zottáru-raktárá- ban. Arról nem is beszélve, ami benne van...

töltődik a raktár. így „csak” 10 ezer palack van a helyiségben, de volt idő, hogy 30 ezret is tároltak.

A telep dolgozói eddig úgy vették észre, hogy a szeszes italok árváltozása nem befolyásolja a ■ fogyasztást. Persze az eltelt idő nagyon rövid arra, hogy pontos • eredményt .kapjanak, de az első időszakban semmilyen „visszaesés” nem mutatkozott. Megfigyelték azt is, hogy fokozatosan eltűnik az évszakok közötti különbség, a szeszfogyasztásban. Elenyésző ugyanis a mennyiségi eltérés ami a téli és a nyári szeszesital-rendelések között van.

Uj hordót állítottak be nemrég a Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz szakemberei. Lehet, hogy emelkedik a fogyasztás?

szmu es több színben tobzódó nyáriruhavégeket göngyölgetnek a szabászok. A sokszínű nyáriruha-anyag, és a ruhafantáziák műhelyének kellemes melege elfeledteti a kinti téli világot.

A Tolna megyei Háziipari Szövetkezet bonyhádi részlegének szabászai, bedolgozó varrónői a nyarat, a nyár divatját hozzák elénk. A szabásra eilőkészített anyagok könnyűek, színesek.

— Az elmúlt év adóssága talán? — kérdeztük a vállfákon sorjázó készruhák láttán Törő Imrét, a bonyhádi részleg műszaki vezetőjét.

— Dehogy adósság. Nem is lenne jó, ha az évet adóssággal kellett volna kezdenünk — tiltakozott. — Tervfeladatainkat, beleértve az exportterveket is — teljesítettük. Részlegünk exportra gyárt. Készítményeink felét Nyugatra, másik felét Keletre exportáljuk.

— Ezek szerint sikerült az év eleji kezdet?

— Igen. jól indultunk. Idejében megkaptuk a terveket és a szükséges anyagot. Kellett is, mert a terved együtt bővítették a fantáziák számát is, vagy harmincharmincöt modellre kaptunk megrendelést.

Alent. Krea, Csúcsé, Pingu fantázianevek. A megrendelőlapon lel van tüntetve, hogy a modellből pontosan hány készüljön. Amíg a megrendelőkönyvben lapozgattunk. Ottoványi Györgyné meós néhány fantáziát hoz mutatóba.

Ezek a csinos kis köténykék Pingu néven kerülnek a megrendelőlapra — mondja. A mutatóba behozott köténykék valóban nagyon csinosak. Anyaguk egyszínű, piros, türkizkék, szilvakék karton. A szabásuk különösen érdekes, újszerű. Köröskörül védi a kötényke a ruhát. Nyáron ruhát is pótol, anélkül, hogy napozónak hatna.

— Ez a Csicsó. — Mutatja a másik fantáziát, egy nagyon szép kis nyári ruhát. Anyaga apró kockás batiszt. Változatos színekben 6—14 éves lánykák részére készülnek. A kisméretű ruhák díszítő elemei a hímzések. A lánykaruhák ellenkező színű paszpól-díszítést kapnak. Sok kétrészes ruhát készítenek a bonyhádi bedolgozó varrónők. A kantáros, vagy a blúzra gombolható vékony szövetből készült rakott szoknyákat élénk színű blúzok egészítik ki.

Ezek a modellek nyugati exportra készülnek, de exportálnak a keleti országokba, sőt az afrikai kontinensre is Bonyhádról.

— A keleti országokba és Afrikába fényes, rikító színű selyem anyagból készült köntösszerű ruhákra kapunk megrendelést — mondja Ottoványiné. Egy élénk sárga színű fényes selyemből készült köntöst csomagol ki a nylon tasakból. Líbiába küldik a ruhákat. Lehet, hogy egy bengázi vagy éppen tripoli kislány hordja majd a magyar varrónők készítette ruhát.

A gyakori-e a reklamáció? — kérdésre a leghivatottabb. a minőségi ellenőr válaszol.

Nagy<

on ritkán ^ul

hogy rendelőink reklamálnának. Valamennyien vigyázunk készítményeink hírnevére. Úgy is mondhatnánk. hogy az ellenőrzés nálunk kollektív feladat. Előfordul, hogy az anyagban szövés-, nyomás-. vagy festéshibát fedeznek fel bedolgozóink. Azonnal szólnak, figyelmeztetnek bennünket. Ezért kollektív feladat nálunk az ellenőrzés, s ezért ritka a reklamáció.

Bonyhádon és környékén kétszáz bedolgozó asszony varrja a csinos, szép bébi- és lánykaruhákat. Az első negyedév megrendelése egy tízezer ruhából álló tétel. Keleti exportra készül, a fantáziák műhelyében.

P. M.

így él az emlékezetben * németországi vörös Csillag

Balázs Andorné, a Likőripari

Vállalat szekszárdi telepének vezetője elmondta, hogy a legtöbb rumból, pálinkából és kevertből fogy. Ezek a legkedveltebb italok. Rögtön utánuk a konyak következik. Érdekes, hogy ez az ital néhány év alatt nagyon elterjedt. Kérik a megrendelők, szívesen fogyasztják a vendégek. A három-négy kedvelt „fő ital” mellett nagyon sok likőrt is szállítanak a telepről. Még a legkisebb falusi kocsmában is rendelnek likőröket, nem egyszer különleges fajtát. A telep vezetője és Karácsony István raktáros akár fel is térképezhetnék maguknak a megyét. Tudják, hogy milyen részen, mit szeretnek jobban, körülbelül ismerik a fogyasztási igényeket is.

Az italokat Budapestről kapják. Hordóba kerül, aztán 5—10 literes demizsonokba „palackozzák”. Ezekben kerül aztán tovább a megye valarhelyik pontjára. Nemcsak a pincében tárolnak szeszes italt, az udvaron épített üvegáru-raktárban is. Ott meg lehet találni a legkülönbözőbb fajtájú palackozott likőröket, pálinkákat. A raktárkészlet, ahogy a telep vezetője elmondta, jelenleg nem nagy. Kifogytak belőle az ünnepek alatt és lassan

(konya)

A hordó nem fért be a pinceajtón. A kádárokat kellett segííségül hívni, akik aztán megoldották a dolgot: kint szétszedték, bent összerakták a hordót. Képünkön: Szikora Sándor és Solti Ádám kádárok éppen az utolsó simításokat végzik a „hatvanhektóson”.

(Foto: Túri.)

„Állj csak meg, toxxiris” — mondta tört magyarsággal egy kozák kapitány. amint Bakó István 1945. december 4-én reggel Miklósvár felől, a tamási gimnáziumnál a föútra tért, hogy a község központjába menjen. A kapitány Bakó István mellére bökött.

— Hát ezt a csillagot hol vetted? — mondta.

— Németországban — válaszolta a kérdezett az igazsághoz híven.

Majd amikor a kapitány elszürkülő, mérges arcát látta, még hozzátette — még 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság leverése után. — Erre nemcsak megenyhült a kapitány, hanem kiváncsi is lett. S Bakó István elmondta a történetét.

— 1919. eseményei 25 éves koromban, mint bányászt Győrén értek. Megalakult nálunk is 3 taggal a direktórium. Én voltam az egyik tagja. Mint legfiatalabb én tartottam a kapcsolatot a szekszárdi felsőbb szervekkel. Nem nagyon volt akkor biztonságos a futárszolgálat.

— Még bizonytalanabb volt a helyzet a Tanácsköztársaság leverése után. Menekülnöm kellett. Hamburgban telepedtem meg, mint annyi sok emigrált. Természetesen a kommunisták társaságát kerestem és találtam meg.

— Onnan van ez a vörös csillag, kapitány! — mondta. — Éveken át rejtegettem itthon, elásva, miután 1926-ban hazakerültem.

— De m hidd kapitány, hogy

mi itthon aludtunk. 1928-ban megalakítottuk a Szociáldemokrata Pártot. A kommunistát nem lehetett. Még ezt sem sokáig engedték, 1932-ben feloszlatták.

— Nem kell neked sokat magyarázni mennyit szenvedtünk közben. — S a kapitány csak bólogatott.

— Látod — folytatta Bakó István — most is azért megyek a központba, hogy csináljunk valamit: megalakítjuk a Kommunista Pártot. Ezért akarok a parancsnokkal beszélni. Ha már az oroszok itt vannak —, tette hozzá

— gondolom nem lesz akadálya.

*

— És nem is lett. Malinovszkij marsall, ha nem is könnyen és mindjárt — alaposan megvizsgálva először a körülményeket, embereket —, de segített. S ezután tnegindult az élet Tamásiban is a párt vezetésével.

Ma is emlékezetes dátumok a nyugdíjas Bakó István életében

— aki most is tevékenykedik a pártszervezetben.

Öten alakították meg a Kommunista Pártot, 33-an a földigénylő bizottságot, 17-en a földműves- szövetkezetei és végül 11-en az azóta országos hírnévre szert tett Vörös Szikra Termelőszövetkezetet.

— Most ezeket szeretném annak a kapitánynak elmondani — búcsúzott el tőlünk a megemlékezés után Bakó István.

Sz. E.

\